Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

Döntött a Biztonsági Tanács December 26-ig maradnak az ENSZ-erők Cipruson Brazília képviselője a Biztonsági Tanács elé terjesztette annak a határozati javaslatnak a szövegét, amelyet a tanács öt nem állandó tagja — Bolívia. Brazília, Elefántcsontpart, Marokkó és Norvégia — dolgozott ki. s melynek értelmében további három hónappal, ez év december 26-ig hosszabbítsák meg a világszervezeti erők mandátumát. A Biztonsági Tanács az öt ország javaslatát egyhangúlag elfogadta. A szavazás után U Thant főtitkár bejelentette, hogy a török és a ciprust kormány között megállapodás jött létre a szigeten állomásozó török egységek egyharmadának más török egységek által történő felváltásáról. A ciprusi ENSZ-erők fenn. tartásának pénzügyi vonatkozásairól szólva a főtitkár bejelentette: ha a világszervezet nem kapja meg a haderők fenntartásához szükséges összeget. kénytelen lesz még a mandátum december 26-i lejárta előtt utasítást adni a ciprusi ENSZ-haderők visszavonására. U Thant végül bejelentette, megbízta Thimajjá tábornokot, a világszervezeti erők parancsnokát, hogy a ciprusi kormánnyal és a ciprusi török közösség vezetőivel érintkezésbe lépve vizsgálja meg annak lehetőségét, miként lehetne Makariosz elnök szeptember 15-i javaslatai értelmében normalizálni a helyzetet Cipruson. Kiprianu ciprusi külügyminiszter a Biztonsági Tanács ülésén bejelentette, hogy kormánya kérte a ciprusi kérdésnek az őszi ENSZközgyűlés napirendjére tűzését. Eralp. a török kormány megbízottja felszólalásában elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a Biztonsági Tanács nem döntött a cipi-usi ENSZ-haderők felhatalmazásának bővítéséről. Spanyol politikai foglyok „kínzóketrecben Párizsba érkezett hírek szerint a spanyol hatóságok a burgo6i börtön 170 politikai foglyát magánzárkába vetették. A „kínzóketrecnek" nevezett három köbméter űrtartalmú cellák egész „berendezése" egy zsákponyva, amelyet este elvesznek, hogy fokozzák a foglyok szenvedését. A büntető rendelkezést azért léptették életbe, mert az elitéltek védőszentjének ünnepségén a politikai foglyok nem voltak hajlandók fasiszta karlendítéssel köszönteni a francóista tiszteket A belgrádi Kommuniszt Jugoszlávia és a KGST •• rrW •• w r r rr f egyuttmukodeserol A Kommuniszt című belgrádi hetilap kommentárban foglalkozik Jugoszlávia és a KGST együttműködésével. A KGST és Jugoszlávia között Moszkvában aláírt megállapodás — írja a hetilap — reális és szilárd alapot teremt Jugoszlávia és a KGST-tagállamok sokoldalú és kölcsönösen hasznos együttműködéséhez. Különösen nagy jelentőségű az a tény —mutat rá a lap —, hogy a megállapodás értelmében Jugoszláviát tájékoztatják azoknak a KGST állandó bizottságoknak munkájáról, terveiről és javaslatairól is, amelyekkel Jugoszlávia nem működik együtt. Ezzel végeredményben „zöld utat" nyitottak Jugoszlávia és a KGST együttműködése elé olyan területeken is. amelyekre a mostani megállapodás még nem terjed ki. A mostani megállapodás ugyanakkor lehetőséget teremt arra — írja a Kommuniszt —. hogy hatásosabban és eredményesebben oldják meg Jugoszlávia és a többi európai szocialista ország kétoldalú kapcsolataiban jelentkező problémákat. Jugoszláviának az említett országokkal folytatott kereskedelme gyorsan ós érezhetően növekedett, s megközelíti a jugoszláv külkereskedelmi forgalom 30 százalékát. Ez önmagában is meggyőzően bizonyítja, hogy milyen nagy jelentőségű Jugoszlávia gazdasági élete számára a Kölcsönös Gázdasági Segítség Tanácsa. Sók esetben már létrejöttek az ipari vállalatok közvetlen együttműködéséhez szükséges feltételek a munkamegosztás és a szakosítás alapján. Ez még szélesebb távlatokat nyit a Jugoszlávia és a többi szocialista ország gazdasági életének még szorosabb egybefűzése előtt. Novotny visszaérkezett Csehszlovákiába A Jugoszláviában tett hatnapos hivatalos látogatás után'IL—18-as különrepülőgépen szombaton a kora délutáni órákban visszaérkezett hazájába Antonin Novotny, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke CSKP KP első titkára és' felesége, valamint a csehszlovák küldöttség többi tagja. V/7777777777777T7T7[ ^MINDENFELŐL^ % X//////////////(, Antonin Novotny, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Tilo jugoszláv elnök szombaton Brio. niban csehszlovák—jugoszláv közös közleményt írt alá Novotny elnök jugoszláviai látogatásáról és a két államfő tárgyalásairól. I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára, aki Gheorghiu_ Dej-nek, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tesz Romániában, szombaton délben meg_ érkezett Bukarestbe. Nyikita Hruscsov és Anasztasz Mikojan táviratban üdvözölte a jemeni népet nemzeti ünnepe, a Jemeni Arab Köztársaság kikiáltásának 2. évfordulója alkalmából. Szufanuvong laoszi miniszterelnök-helyettes hétfőn utazik vissza Khang Khayba Moszkván, Pekingen, majd Hanoion keresztül. A laoszi hazafias erők küldöttsége azonban Párizsban marad és folytatja a semleges erők, valamint a jobboldal delegációjával a tárgyalásokat. „HARMADIK ÚT" A francia lapok De Gaulle dél-amerikai útját kommentálva kiemelik, hogy a köztársasági elnök beszédeiben egyre nyíltabban az általa megjelölt „harmadik út- követésére szólítja fel dél-amerikai hallgatóit. Különösen a Quitóban elhangzott beszédet tartják jellemzőnek. De Gaulle itt egy „új latin világ születéséről- beszélt, és azt hangoztatta, hogy egyedill a latin népek „képviselhetik tökéletesen a szabadság, a testvériség és az emberi méltóság eszméitMint a Le Monde tudósítója írja, a quitói főtéren összegyűlt nagyreszt indián hallgatóság feje felett ilyen feliratok voltak láthatók: „Éljen De Gaulle, a latin tengely vezetője-, „A latin tengely körül forgó új világért.'A Combat „javíthatatlan Don Quijote—nak nevezi De Gaullet, aki az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő Európa-, majd a francia-német szolidaritás, ezt követően pedig a „harmadik világ meghódításaután újabb álmot kerget. A latin világnak nincsen komoly súlya a nemzetközi politikában — hangoztatja a lap. — A korábbi álmokhoz hasonlóan a „latin tengely« is a <<>hütlen- Egyesült Államok ellen irányul. » Főbizottság99 Saigonban Újabb válság várható — Egy tábornok öngyilkossága Algéria felszámolja francia olajtársaságok monopóliumát Antonin Novotny életrajza Ben Bella vasárnap felavatja az arzewi földgázcseppfolyósító üzemet, utána pedig a harmadik szaharai olajvezeték építését nyitja meg. Párizsban az algériai kormány önálló energetikai politikájának kibontakozását, a francia olajtársaság monopolhelyzetének újabb korlátozását látják a kettŐ6 eseményben. Az új olajvezeték az algériai állam kizárólagos tulajdona lesz. Ez az első eset, hogy külföldi társaságok nem maguk szállítják el az általuk kitermelt olajat. Algéria így ellenőrizheti természeti kincsei kiaknázását. Antonin Novotny. Csehszolvákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. a csehszlovák munkásosztály és Csehszlovákia Kommunista Pártja egyik legkiemelkedőbb harcosa 1904. december 10-én született a Prága melletti Letnyanyban. Apja munkás volt. Antonin Novotny iskoláinak elvégzése után gépilakatos szakmát tanult. Fiatal kora óta részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártjának tevékenységében: a pártnak 1921 óta tagja. Egyúttal a munkás testedző mozgalomban dolgozott, mint annak egyik vezetője. 1928 után különböző fontos tisztségeket töltött be a pártban. 1929-től prága-karlini járási bizottsági elnöke volt A harmincas években a prágai kerületi pártbizottság tagja volt. 1935-ben részt vett a Kommunista Internacionálé hetedik kongresszusán. 1937-ben megválasztották a Prága kerületi pártszervezet titkárává, majd még ugyanebben az évben a párt hodonini kerületi titkára lett, s ebben a tisztségben működött 1938 őszéig. A hitleri megszállás éveiben, amikor a párt illegalitásba vonult, Antonin Novotny bekapcsolódott az illegális pártmunkába és tagja lett az illegális Kommunista Párt Prága kerületi vezetőségének. 1941 szeptemberében a Gestapo letartóztatta. Fasiszta börtönökben, majd a mauthauseni koncentrációs táborban tartották fogva, ő azonban a koncentrációs táborban is folytatta az illegális harcot. Csehszlovákia felszabadulása után a párt Prága kerület első titkárának funkciójával bízta meg. 1946-ban a nyolcadik pártkongresszuson a Központi Bizottság tagjává választották. 1951ben a párt Közpop ti Bizottságának titkárává az elnökség és a Politikai Bizottság tagjává választották. 1953 januárjában miniszterelnökhelyettessé nevezték kl. Még ugyanennek az évnek márciusában visszatért a pártmunka irányításához, s megválasztották Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává. 1957. november 19-én Antonin Novotnyt a Csehszlovák Köztársaság elnökévé választották. A tizenkettedik pártkongresszuson pedig újból Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává választották meg. Saigonban szombaton délelőtt tartotta első ülését a Khanh miniszterelnök és diktatúrája körül dúló válság során alakított számtalan bizottság legújabbika: az „országos főbizottság", amelynek 17 tagját ezúttal Duong Van Minli államelnök válogatta ki egyházi vezetők és közéleti személyiségek köréből. A „főbizottság" feladata: az ideiglenes alkotmány kidolgozása és a törvényhozó gyűlés összehívása október 28-ig. Megfigyelők véleménye szerint a főbizottság aligha fogja megoldani a rábízott feladatokat a várható újabb politikai válságok miatt. Mint a UPI megjegyzi, Saigonban változatlanul egymást érik az újabb államcsíny lehetőségeiről szóló hírek. Nagy feltűnést keltett Nguyen Cao Ky tábornok, a dél-vietnami légierők parancsnokának péntek esti bejelentése, amely szerint Dalatban — a kegyvesztett délvietnami tábornokok kedvelt tartózkodási helyén — öngyilkosságot kísérelt meg Do Cao Tri tábornok, akit Khanh tábornok hatalomrajutásakor a kormány hadsereg legjelentősebb egységének, a 2. hadtestnek élére állított, de szeptember 11-én elmozdított. A szeptember 13-i államcsíny idejrói a tábornok Khanh-t támogatta, később mégis visszavonult Dalatba, ahol egyike volt a Khanh-nal elégedetlen tábornokok csoportjának. A kísérlet nem sikerült, de a tábornokot életveszélyes sérüléssel ápolják. Az Olasz Kommunista Párt a kormány lemondását követeli Az Olasz Kommunista Párt titkársága szombaton nyilvánosságra hozott határozatában a kormány lemondását követeli azzal kapcsolatban, hogy a szenátusban csütörtökön leszavazták a középbal egyik törvényerejű rendeletét. A határozat megállapítja: elfogadhatatlan és megengedhetetlen, hogy a kormány kijátszva a szenátus szavazását, életben maradjon és módja legyen más formában ismét beterjeszteni a már megbuktatott intézkedéseket. A szenátus szavazatával kapcsolatos esemény kiemeli, annak szükségességét is — folytatódik a határozat —, hogy meg kell oldani az olasz államfő betegsége következtében előállott kénves helyzetet. t Száz éve alakult meg az I. Internacionálé Angol és francia munkásvezetők. valamint lengyel, német és olasz politikai emigránsok, szocialisták — felismervén, hogy eredményt csak akkor érhetnék él, ha a különböző országokban küzdő munkások segítséget nyújtanak egymásnak — elhatározták egy állandóan tevékenykedő összehangoló szerv felállítását 1864. szeptember 28-án. Így alakult meg a nemzetközi munkásszövetség, vagy ahogy a későbbiékben neve inkább elterjedt: az I. Internacionálé. Ily merész lépésre a felvilágosodott munkások nem egyik pillanatról a másikra határozták el magukat. Hasonló kísérletek már az 1840 —50-es években is születtek. Akkor azonban ezek a nemzetközi szövetségek részint gyengébbek voltak, rövidebb ideig álltak fenn, s eszmeileg sem gyakoroltak oly nagy befolyást, mint az I. Internacionálé. Az I. Internacionálé ugyanis magával ragadta a gondolkodó angol, francia, belga, svájci munkásságot. majd az 1860-as évek végefelé befolyása kiterjedt az olasz, német, spanyol, s lassanként az osztrák—magyar—cseh területekre is. Sőt a Balkánon és a cári Oroszországban is feltűntek azok az úttörők, akik a szocializmus gondolatait ezeken az idáig érthetetlen területeken is terjesztették. Az I. Internacionálé elméleti-politikai programját Marx Károly alkotta meg híres alapító üzenetében, amelyben egyfelől a termelési eszközök köztulajdonba vételét, másfelől a politikai demokrácia és szabadság megvalósítása érdekében a politikai hatalom meghódítását hirdette meg. Marx az elvi tételek megfogalmazása mellett arra törekedett, hogy minden igazi munkásszervezetet csatlakozásra bírjon. Ennek érdekében nem túlozta el a követeléseket, a tényleges, mindennapi programban elsősorban a munkásság gazdasági követeléseit összegezte — kedvezőbb munkaidőt, bérviszonyokat sürgetett, szakszervezetek és szövetkezetek felállítását követelte. Noha a kapitalista viszonyok fennmaradása esetén átütő eredményeket nem is tartott elérhetőnek, a részleges vívmányok biztosítását is igen fontosaknak ítélte. Később, az 1866-os évek derekán — részben a kirobbanó gazdasági válság hatására — nagyméretű sztrájkküzdelem bontakozott ld. A harcok közepette a munkások maguk is öntudatosodtak, nagyobb érdeklődést mutattak a politikai és elvi kérdések iránt. A mozgalom fellendülését és radikalizálódását bizonyítja, hogy a következő 2—3 év kongresszusain a küldöttek nagy többsége jóváhagyta az immár erőteljesebb szocialista igényű követeléseket: így a gyárak, vasutak és földek államosításának követelését is. Ennek az eszmei pezsgésnek volt már tényleges eredménye a párizsi kommün, a maga nagyszerű szociálpolitikai intézkedéssorozatával. A kommün rendeletei kiterjedtek egyes üzemek államosítására és az üzemeken belül demokratikus szerveket, jóléti bizottságokat szerveztek. Az elvi és gyakorlati eredményekkel szemben az I. Internacionálénak nem ritkán súlyos akadályokat is le kellett küzdenie. A munkások között például elterjedt volt mind a politikai eszköz felhasználhatatlanságának tétele, mind a parlamentarizmus túlbecsülése. Marx maga szívósan küzdött az Internacionálé legfőbb állandó szervében, a Londonban székelő főtanácsban a kettős hibák elkövetése ellen. Az apolitizmus egyfajta iskoláját rövidesen sikerült az Internacionáléből kiszorítania 1868—69-től azonban új ellenfél jelentkezett Bakunin és követői személyében. A bakuninista „baloldali", voluntarista érvelés rrtitsem akart hallani megfontolt, előre átgondolt politikáról, állami segítségről, munkásvédelemről, ők egy-kettőre általános forradalmat szerettek volna elindítani. Az Internacionáléban ezeket a vitákat ugyan a kongresszusokon gyakran igen heves összecsapások után végül is megoldották, de az elvi nézeteltérések mégis gyengítették a szervezetet. A tőkés kormányok fokozott terrorja, az üldözések, a vérveszteségek és a belső viták az 1870-es évek elején mindinkább bebizonyították, hogy az Internacionálé nem tarthatja fenn magát tovább. 1876-ban, négyévi utóvegetáció után, az Internacionálé az Egyesült Államokban feloszlott. Rövid 12 évi tevékenysége mégis korszakos jelentőségű. A munkások tíz- és százezreibe sikerült beleplántálnia a szocializmus gondolatát, az osztályharc és a proletár internacionalizmus eszméjét. Ezt az eszmei magvetését a reakció évei \sem számolhatták fel: a szocializmus eszméje immár a proletariátus nagy tömegeinek ügyévé lett. amely fél évszázaddal az alakulás után egy országban vezetett diadalhoz, egy évszázad múltán pedig a világ egyhar- • mad részében válik és vá't valósággá a szocializmus. S ha a beérés nem is oly problémátlan. mint ahogy azt a nagy úttörők gondolták, a történelemben az új eszme szinte példátlan gyorsasággal tört magának utat, s alakította át az emberiség életét. Jemnitz János 2 DÉL-MAGYARORSZAG Vasárnap, 1964. szept. 27.