Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-25 / 225. szám

r Ujhor ®lőtt Beszélgetés • • o Nyolcszázötvenezer liter pálinka és 140 ezer hektoli­ter bor... Ennyit ellenőriz­nek a Csongrád megyei pénzügyőrök évente. Most ősszel kezdődik a munka ja­va. Hamarosan megélénkül­nek a szólök, tart a szüret, s már javában főzik, a pálin­kát. Sok a gond, s nem min­den bortermelő tartja meg a szabályokat. Ellenőrzés — Milyen problémáik vannak a pénzügyöröknek? — Talan a ieglöbb munkát a közkedvelt szüret okozza — mondja a Csongrád me­gyei pénzügyőrség parancs­noka. — Várjuk a bejelen­téseket a szüret eredményé­ről, s akkor megkezdjük az ellenőrzést. Reméljük, idén az ellenőrzéssel befejezhet­jük a munkát, nem lesz any­nyi elrejtett bor, mint tavaly. — Milyen trükköket al­kalmaznak egyes termelők, hogy ne fizessenek adót? — A cselek legszélesebb skáláját. Összeöntik az óbort az újjal, máshol tárolnak hordókat, mint ahogy beje­lentették. De ez sem jár eredménnyel, előbb-utóbb ráfizetnek, s akkor drágább az adó, mintha becsületesek lettek volna. Még azt sem tudja mindenki, hogy csak azok a bortermelők részesül­hetnek adókedvezményben, akik a szőlőt ténylegesen művelik és a földhasználati jogot igazolni tudják. Sokan szőlőt vásároltak vagy mus­tot, s erre indokolatlanul adókedvezményt kérnek. A pálinka főzés ügye — Sok probléma van a szeszfőzdékkel is? — Igen, jelenleg a me­gyében 40 szeszfőzdének kel­lene Üzemelni. Közülük vi­szont 9-ben még nem biz­tosították az üzemkezdéshez szükséges feltételeket. Az FMSZ-ek nem törődnek elég­ge az üggyel, pedig már le kellett, volna főzni a korai gyümölcsöket, mert nem lesz sem idő, sem hely a tör­köly főzéséhez és párolásá­ra. Az őszi almatermés is olyan nagy, hogy ugrássze­rűen megnő az almacefre. A szeszfőzdék már csak egy­.két hónapra előre vállal­nak lepárlást. Az emberek várnak egy darabig, aztán házilag végzik el a „szesz­gyártást". Így az állam is rá­fizet, s nz is. aki megunta a várakozást. Bizonyos részben a szeszfőzdék elhanyagolásá­val magyarázható az, hogy míg az első fél évben 12 zugfőzőt csíptünk el, az a pénzügyőrökkel utolsó két hétben már hár­mat — Mi a szabály: a terme­lőszövetkezetek mennyi bort adhatnak tagjaiknak ked­vezményes adótétel mellett? — Munkaegységenként leg- 1 feljebb fél liter bort oszt­hatnak ki, de személyen­ként a 200 litert nem ha­ladhatják meg. Ha egy csa­ládban egy termelőszövetke­zeti tag van. a kedvezménye­sen elszámolt bor, valamint a háztájiban termett borból igénybevehető kedvezmény­kiegészítés 300 liter lehet. Ha több tsz-tag van a csa­ládban, akkor 400 liter. A szabályt meg kell tartani! — Ml a következménye, ha elmulasztják a termésbeje­lentést? — A bejelentést elmulasztó ellen eljárást indítunk, meg­vonjuk tőle a kedvezményt és pénzbüntetést is fizet Aki részben rejti el termé­sét az adóztatás elől szin­tén bűntettet követ el. K. A. Forgalomszámlálás közlekedési tanulmányterv készítéséhez Az Üt- és Vasúttervező Vál­lalat a szegedi megyei jogú városi tanács megbízásából közlekedési tanulmánytervet készít Szeged városfej­Műtő a gyárban Tegnap a ruhagyár nagy­termét orvosi műtővé alakí­tották ót. Fehér falakkal há­rom fülkét alakítottak ki, s a szegedi véradó állomás or­vosai, asszisztensei itt vár­ták a gyár dolgozóit Nem kellett sokáig várakozniuk, mert az üzem vöröskeresztes alapszervezete jól szervezte a véradó napot, s egymás után érkeztek a dolgozók, s adtak vért. Dr. Kovács Lajos üzemor­vos mutatott jó példát, első­ként adott vért S azután a többiek. Délután öt óra volt, amikor az üzemben jártunk, de az ideiglenes műtőkben még mindig nagy volt a for­galom. A délutáni műszak­ban dolgozók adták önként, jó szívvel az életet jelentő, nélkülözhetetlen gyógyszert, a vért. Például Hadobás Rozália a hetes teremből, Süli István, a műszerész csoport vezető­je. Szabó Istvánné szabász a délutáni órákban jelent meg a véradáson. Orosz Istvánné, a X-es te­rem dolgozója öt óra után lépett ki a "műtőből*, s a vöröskeresztes alapszervezet, valamint a véróllomás dolgo­zói virággal köszöntötték, mint a 150. véradót. Nem ő volt az utolsó, a késő esti órákig még sokan megfor­dultak a műtövé alakított kultúrteremben. lesztésl tervéhez. A tervké­szítés alapjául az idén már három forgalomszámlálást végeztek az UVATERV em­berei. Az első alkalommal azt tanulmányozták, hogy a tömegszállító közlekedési esz­közökön, villamoson, autó­buszon mennyi ember utazik, az egyes megállóknál meny­nyien szállnak fel és meny­nyien le. A második alkalom­mal a közúti forgalmat szám­lálták. Figyelemmel kísérték, hogy különböző gépjárműtí­pusok a város melyik részén közlekednek a legtöbbet. A harmadik forgalomszámlá­lásra a napokban került sor, amikoris a nagykörúton be­lüli forgalmi csomópontokat tanulmányozták a szakembe­rek. A forgalomszámlálás után | az adatokat értékelik. Ennek alapján a jövő év közepére elkészül az a közlekedési ta­nulmányterv, amely feltárja a város közlekedési problé­máit, javaslatot ad az utak szélesítéséhez, a forgalom gyorsításához. Hányszor lehet felhúzni a redőnyt? Fülemüleperek — emberek bosszantására A birtokháborítási ügyek zal akarta visszatartani a konyha közős használatával. különbözőségükben és az ak- főbérlő, hogy a leszereléssel Minderre nem tudtak volna ták szaporításában igen szé- a tető megrongálódik, amit rájönni maguk is? Dehogy­les skálán mozognak. Ha majd vele fizettetnek meg. nem. De ha már per, hadd valakit jogalap nélkül meg- Ugyanez fennállt az antenna legyen por — virtus aiapjan fosztanak birtokától, vagy felszerelésekor is. s utána a sok kellemetlenséget szerez­annak használatában zavar- szél is ledönthette volna, tek egymásnak, ják, már kész is a beadvány, sújthatta volna villám stb. amely a területileg illetékes Addig nem volt baj, amíg ^ Miért az értetlenség? kerületi tanács igazgatási együtt nézték a tv-műsort, csoportjához kerül, A jogos csak most amikor az albér- A közös villanyhasználat is panaszok orvoslása mellett lő felmondta a lakást. sok aktát, szült, már. A do­sajnos szép számmal vannak Nem képezheti vita tár- >°S tót kezdődik, hogj egyik olyan ügyek is, amelyek csak gyát, hogy a válófélben le- lakó úgy vágja el az óránál fülemülepert képeznek, és vő házaspár egyike kizár- a vezetéket, hogy a masik­elrabolják az emberek ide- hatja-e a másikat a közös nak a lakásában ne legyen jét szerzeményből, a lakásból, a íény. Mostanaban mintha el­bútorok és egvcb eszközök fogytak volna az ilyen hír­li- Kitin :s csomót használatából. Móravárosból tokhaborítasok. Annál tobb mostanában két ilyen ügy is van viszont azokból az Az apróbb bosszantásoknak szülte az aktákat egvmás ügyekből, amelyekben a fo­sé szeri, se száma. S egy- után, jóllehet az ágytól — szereplő a főbérlő, az epi­némelyik ügy tovább hullám- asztaltól elválóknak nem zódszerepet. pedig az albérlő zik a tanács igazgatási cso- kellett volna a kerületi ta- alakítja. Sek furfangos mód­portjának határozata után a nács igazgatási osztálvát is Ja yan annak, hogy egyes bíróságig, sőt olykor a Leg- megismertetni életük botlá- főbérlők miként akarnak felső Bíróságig is. S van ez sával megszabadulni megunt albér­fordítva is, amikor a bíró- ' lőjüktől. Kihúzzák alóla az ságnál kezdik a pereskedést, ^ ^ mosókonyha ágyat, elviszik a szobából az majd államigazgatási szin- • ' asztalt, bezárják a ruhásszek­ten a tanács igazgatási cso- bonyodalmai rényt, elzárják előlük a víz­portjánál folytatódik. S míg T _ csapot, eldugják a WC kul­megszületik a végleges dön- Ket háztulajdonos a Re- QeÁt stb. tés, hány kézen megy ke- men-v utcában a koros hasz- szinte véget nem érően resztül egy-egy ügyirat. Ne- nálatu mosokonyhan kapott soroihatnánk a bosszantások héz lenne megszámlálni, és (yjsze- üggyel végigjár- különféle mód jait. S az ügyek azt is, hogy az ügylezárá- tók a járásbíróságot s men- vdgérc hogyan tesznek pon­sig hány embernek szerez- tek a megyei bíróságig. Ve- tot? A fgbérlőt kötelezik ar­nek kellemetlen órákat, na- 8ul is megállapodtak a bír- ra hogy mindazt a bútorza­pokat. tokhabontas tényenel a ke- tot használati eszközt to­... . . . rúleti tanács előtt. Egyiko- vábbra is biztosítsa albérlő­Minek minősülhetne, ha juk megbontotta a moso- 1ének, amelyekkel araiak ide­nem bosszantásnak egy Mo- konyha tetőzetét és a tűzfa- ^ együtt' vette ki a szó­ra utcai háztulajdonos kákán !at) mire a másik az egész ró mennvi értetlenség is csomót keresése. Lakójá- mosókonyhát követelte ma- ..fán iutnak csak közös ne­nak ugyanis ki akarja szab- gának. A rongálót kötelez- "ezőre S ert ml^k fs metó hihha°tf & 32 ^ kár. ^ t^emthetnék. "em kedene húzhatja fel es eresztheti le tatására és ezer forint pénz- bevonni a hatóságot is az lakásán az ablakredőnyt, bírságot helyeztek kilátásba, fSrtevésbe ^m születő süt* iapéf4Traazpe— sa megismétei­Kérdezhetnénk tőle: mi a re- u »> « n€™ dőny rendeltetése? S vajon S mit nyertek a hercehur- rektol a draga időt mas, fen­nem annak zavartalan hasz- tóval? Továbbra is el kell tosabb ügyek intézésétől, nálatával adta-e ki annak viselniük egymást a moso- l. r. idején a lakást? Miért hát akkor a kifogás? Azért, hogy a lakónak ne legyen nyugta, citáltassa feleslegesen stb? Civódás nélkül... Ki gondolná, hogy több­órás tárgyalás tárgya lehet egy tv-antenna, amelyet mint sajátját, magával akart vinni a Pulcz utcából elköl­töző albérlő. Az antennát az­Prológ az új évadhoz IV' f em titok, sőt mindinkább szóbeszéd tár­gya művészetkedvelő körökben, hogy az elmúlt években, különösen a legutóbbi évadban a Szegedi Nemzeti Színház valamiképpen elsza­kadt a közönségtől. Okkal, ok nélkül-e, ne bon­colgassuk ezúttal az új szezon kapujában. Annyi azonban bizonyos, hogy az okokat mindenekelőtt nem a közönség érdektelenségében, színházzal szembeni averziójában, nem is a televízió von­zásában kell keresni. Az okok a színházon belül találhatók, s a színház falain belül is kell meg­találni a közönség szívéhez, érdeklődéséhez, szín­házpártolásához vezető utat. Kár lenne vészharangot kongatni, hiszen egy­általán nem tragikus a helyzet, nem válságos, de mindenesetre sok év lerakódott tapasztalatai alapján figyelmeztető. Ugyanakkor biztató is az a tény, hogy a szegediek nagy várakozással te­kintenek a mai színháznyitással kezdődő évad elé. A várakozás jogos, és a reményeknek kétség­telen alapja is van. Az átlagközönség számára színes évad érzését kelti a sok érdekességet tar­talmazó műsor, amelyben egyebek között három új magyarországi eredeti bemutatót is talál. A 'közelebbről érdeklődők olvashatták az újság­ból, hogy bár a szegedi színház több tagja más­hova szerződött, sokan jöttek újak is, úgyhogy végeredményben az együttes, legföként a prózai együttes mind létszámban, mind kvalitásban megerősödött. A bennfentesek azt is tudják, hogy a művészi munka irányításában, ezen belül a prózai együttes határozottabb kézben tartásában is biztató változások várhatók az űj rendezői gárdával s a főrendezői poszt ígéretes betölté­sével. Mindezek természetesen csak keretek: a lénye­ges mindebből az, hogyan él a színház adottságai­val. megtalálja-e az állandó jó kapcsolatát a 'kö­zönséggel. Mert az bizonyára bárki előtt nyil­vánvaló, hogy közön.vég nélkül nem'színház a színház. Elengedhetetlen a közönség helyes, jó értelemben vett szolgálata: szolgálni de nem ki­szolgálni kell. Ez nem 'játék a szavakkal, hanem kifejezője kíván lenni annak a gondolatnak, hogy nem lehet mindenféle igényt kielégíteni, nem lehet látszólag tetszetős, de valójában na­gyon is sekélyes követelések szekértolójává sze­gődni, hanem a valódi közönségigényt, s egyben a közönség igényességre szoktatását, az igazi színházszeretetet kell szolgálni s előmozdítani. Semmiképpen sem élhet a színház az olcsó kö­zönségfogás eszközeivel, de nem is lebeghet, a közönségtől elszakadva, a szakmai kevesek értő magaslatának fellegeiben. Törjön a feliegekbe, de úgy, hogy egyben ragadja magával közönsé­gét is! Ha ez mégsem sikerül, nem kell mind­járt a nézőt szidnia, mert lehetséges, hogy az „elragadás" volt erőtlen vagy talán a fellegek sem voltak túlságosan vonzók. Az elmúlt két évtizedben Szegeden igényes és mindinkább korszerűen művelt színházlátogató tábor alakul ki. Ebben a mi színházunknak is elvitathatatlan szerepe van. De szerepe van a kornak is, amely minden téren — a színházi elő­adások terén is — magasabb igényeket, nagyobb követelményeket plántált az emberekbe. Ma már a szegediek is tömegesen látnak fővárosi előadásokat személyesen is, és a tv képernyőjé­ről is. Igen gyakran, sőt talán többnyire megáll­ják az összehasonlítást a szegedi produkciók, de a mérce mégis állandóan ott van: inspirál ró fi­gyelmeztet. 1 gazságtalanságnak is tűnhet a fővárosi mérce emlegetése, hiszen a legtöbb esetben ott mások az adottságok, a körülmények. A Szegedi Nemzeti Színháznak azonban ezt az összevetést el kell viselnie, éppen annál a rangjánál fogva, amelyet mégiscsak kivívott magának az orszá­gos elismerést aratott egyik-másik előadásával, kezdeményezésével. Tudjuk, hogy rengeteg kicsi­nyes gonddal is kell megküzdenie a színház ve­zetésének, a próbahel.viségek hiányától sok más kisebb-nagyobb technikai és anyagi problémáig. Ezek megoldásához jogosan várja az arra illeté­kesek segítségét, jóindulatát, amelyet többnyire meg is kap. A közönség azonban minden meg­értése ellenére sem lehet ilyesmire tekintettel, mint ahogyan nem hajlandó belátni más befo­lyásoló tényezőket sem. egyebek között például különféle személyes elkötelezettségeket, vagy hasonló ..szempontokat". Nem érdekli, nem is ér­dekelheti a közönséget, hogy mi zajlik a kulisz­szák mögött. Csak egy érdekli: mit kap a szín­padon. Ugyanakkor mégis „belát" a kulisszák mögé! .Nyomban észreveszi, ha valami nincs rendién, ha valami más került előtérbe és nem a valódi művészet, tartalmi és formai követelmé­nyeivel egyaránt. Akkor azután egy darabig bos-szank"'*'v "-'tol pedig szép lassacskán elma­rad a színházból. Száaá tesszük l Döcögő lienzineilátás A gépjárművezetők időn- körút 71. számú ház előtti ként csapnak a. kezükkel és 42-es számú benzinkúttól. tovább hajtanak a Lenin Tegngp> csütörtökön reggel 9 órakor is így történt. A ben­zint és a keveréket adó ké­szülékre egy-egy papírlapot akasztottak, rajta a követke­ző szöveggel: „Nincs!" Ebből mindenki érthetett A kút­kezelők elmondották, hogy a benzin szerdán délután 6 órakor fogyott el, a keverék pedig csütörtökön reggel fél 7-kor. Minden gépjárműtu­lajdonosnak nem magyaráz­hatták meg, hogy a szállítás miért döcög és azt sem, hogy nem tudják értesíteni a köz­pontot, mert a 42-es kútnak nincs telefonja. Annyi bizonyos, hogy az új automata készüléket a régi, 5 ezer liter befogadó­képességű tartályokra szerel­ték, következésképp hamar kiürülnek a tartályok, az üzemanyagszállítás zavarta­lanságát viszont nem bizto­sítják. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt hét mindkét szombatján, déli 12 órától 3-ig valósággal sorban álltak a gépjárművek a kút előtt. Harmincöt percbe is beletelt, amíg valaki üzemanyaghoz jutott, mert csak egyetlen kútkezelő szolgált ki, aki időnként bement az üzletbe olajért, majd hol a benzin­kúthoz, hol pedig a keveré­kes kúthoz szaladgált. Kér­dés: ez az állapot meddig tartható fenn, amikor Szege­den napról napra több gép­járművel kell számolni? L. F. Méltatlan lenne ilyesmit a szegedi színházzal kapcsolatban tünetként emlegetni, de önkéntele­nül jönnek ezek a gondolatok az új ós nagy am­bícióval induló évad elején. Mert hiszen általá­nos és speciálisan szegedi feladatokat is kell megoldaniok az idén. Sohasem avul el az alap­vető követelés: szóra/coztatni és egyben művelni, nevelni a színházlátogatókat! De ennek módsze­rei ma már korántsem lehetnek azonosak a ko­rábbiakkal. A közönség várja a modern — nem a modernkedő! — színházat, amely legföként mondanivalójában, eszmeiségében hordozza a modernséget, de ha szükséges, megújul keretei­ben, előadásmódjában is. Ehhez megfelelő együt­tes kialakítása szükséges. Speciális szegedi te­endő, hogy a hármas tagozatú színház — opera, próza, operett — együttesei között szűnjenek meg a kirívó különbségek, egyenetlenségek. Az idei évnek kell ebben is sokat hoznia. Tovább kell munkálni az ösztönző művészi légkör kiala­kítását is, amely kiemelkedő egyéni sikerek és együttes szép teljesítmények legfontosabb felté­tele. A kamaraszínházi profil megoldatlansága idén sem sok eredménnyel kecsegtet, de egyszer ezt is napirendre kellene tűzni. Határozottabb, következetesebb és megalapozottabb dramatur­giát is várunk az idei évadtól; várjuk a szüle­tendő új magyar s talán közte szegedi darabok féltőbb dajkálását. Csak kiragadott, netán nagyon is ötletszerű váz­latok e sorok abból a közönségigényből, amely most ősszel felélénkült színházunkkal .szemben, S ez a szeretet jele is. Mert a szegediek szeretik színházukat, szeretik művészeiket, ha azok va­lóban művészi hivatásuknak élnek színpadon és nem színpadon. Ha nem csak ünnepi alkalmak­kor szavalják lelkesülten Petőfit: „Mi szép. mi szép, mi szép — A mi feladatunk! — Legyünk büszkék reá, — Hogy színészek vagyunk", hanem élik is a költemény befejező sorait: „De a mit színpadon — A népnek hirdetünk — Ne hazud­tolja meg — A cselekedetünk ..." Ejfa este felgördül a függöny. Holnap az első premier.. . Megkezdődött az évad. Vajon megtalálja-e egymást színház és közönség? Za­vartalan lesz-e idén a kapcsolatuk? Csak azon múlik: mennyire és hogyan érvényesül a színház falain belül az elmélyült alkotómunka, megszó­lalnak-e az ihletett művészet hangiai, szórakoz­tatják, megrendítik, elgondolkoztatják-e az em­bereket. Ha igen, akkor az igazat, szépet, művé­szit kereső és megbecsülő emberek tömegei meg­találják helyüket az ő színházukban. LÖKÖS ZOLTÁN Péntek. 1964. szeptember 25. DÉL-MAGYARORSZÁG S

Next

/
Thumbnails
Contents