Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

Korszerű villanyhálózat, szolgálati lakás, gazdasági épületek • Építkeznek a szövetkezetek • Mi maradt tavalyról? Erre az évre a szegedi járás termelőszövetkezetei 36.5 millió forint hitelt kértek különböző gazdasági épületek, szolgálati lakások készítésére — közölte Szabó Ernőné, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiójának beruházási csoportvezetője. Ebből az összegből többek között 14 tsz-t kötnek be az országos villamos energiahálózatba. A DAV és a MEGYEVILL dolgozói eddig ütemterv szerint példásan tettek eleget vállalt kötelezettségüknek. Elkészül a továbbiakban hét dohánypajta is, öt a balástyai Zöldmezőben, kettő pedig a kisteleki Perczel Mór Tsz-ben. A szegedi járás tsz-ei 1,3 millió forintot fordítanak gazdasági epületeik korszerűsítésére, ezen kívül építenek nyolc szolgálati lakást is. A tavalyról áthúzódó beruházásokra a három csengelci tsz-ben — az Egyetértésben, a Kelőpatakban és a Vadgerlésben — hat dohánypajtára, a baksi Üj Élet Tsz-ben két szolgálati lakásra, a rúzsai Juhász Gyula Tsz-ben a gyümölcstárolóra, a tápéi Tiszatáj Tsz palántanevelő telepére és az újszentiváni Üj Élet Tsz garázsépítkezésére 2,9 millió forintot fordítottak. A szakigazgatás vezetői korábban olyan határozatot hoztak, hogy a beruházások jelentős részét összpontosítják és az egyes állatfajták komplextelepeit alakítjak ki. A tehénférőhelyeket ennek az elgondolásnak megfelelően a deszki Kossuth, a röszkei Kossuth és a tápéi Tiszatáj Tsz kapta. A százas tehénistállók és . ezek korszerű üzemeltetéséhez szükséges járulékos épületek — ellető, tejház. borjúnevelő — és felszerelések — fejőgépek, önitatók, trágyaés takarmányszállító berendezések — jó része anyagés kapacitás hiánya miatt az idén. nem valósulhat mel?. Ehhez hasonlóan csílc a jövő évben kerül átadásra a szőregi Egyetértés Tsz-ben két 10 ezer férőhelyes tojóház és a baksi Üj Élet Tszben egy 100 férőhelyes növendékmarha istálló. A termelőszövetkezetek építkezésein az ÉM Csongrád megyei vallalata, a Csongrád Megyei Tatarozó Vállalat, a Termelőszövetkezetek Építési Társulása és a házi brigádok dolgoznak. A szegedi járás közös gazdaságai közül a röszkei Kossuth Tsz-ben halad legjobban az építkezés. Saját építő-brigádjuk van és az egyszerűbb megoldással készülő létesítményeket házi kivitelben készítik. Szeged termelőszövetkezetei az idén 19,3 millió forintot költenek építkezésre. Tavalyról három magtár, egy fúrott kút, az Űj Élet és a Móra Ferenc Tsz csibenevelőjének felvonója, a Haladás Tsz primőrtelepének közművesítése jutott erre az esztendőre. Ezeket a munkákat az idén jórészt befejezik. Korszerűsítik továbbá a baromfitelepeket, gépműhelyre, garázsra, szénatárolóra, retekmosóra csaknem 1 millió forintot fordítanak. Szegediek a budapesti ruggyantaárugyárhan — Hajrá,. Fradi! Hajrá, SZEAC! — Igaz, az Országos Gumiipari Vállalat raggyantaárugyárában Budapesten, a Kerepesi úton csak annyi a szegedi, mint egy csepp a tengerben: az ötezer dolgozó között 130—140, de a fővárosiak kedvenc csapata mellett mégiscsak a szegedieké a legnépesebb tábor. S a futballmeccseken azok a pestiek vannak bajban, akik néhány hónap múlva a mi városunk lakosai lesznek. Kinek is szurkoljanak? Száznegyven szegedi dolgozik a ruggyantaárugyárbari. Munkások, műszakiak, adminisztratív ' alkalmazottak. Jöttek kitanulni a szakmát. hogy azután biztos gerincét alkossák az új üzemnek, itt Szegeden, a budapesti országút mentén. Felkészülés az új gyár üzembe 8 Egyharmada szegedi S A pestiek helytállása B Az első „százleveles" | Működik a „háromszög" 1 Még sok muaka van helyezésére A KORÁNYI RAKPART H // A szegedi Korányi rakpart helyreállítására vonatkozó különféle iratok több mint tíz kilót nyomnak. A tervdokumentációk ebből a kevesebb részt adják, a többi papírok viták, kifogások, érvek és ellenérvek stb. leírásából keletkeztek, sok hivatalos szerv idejét lekötve, rengeteg „üres járattal". Közben pedig a rakpart helyreállítása „tengeri kígyó" lett. Kezdődött 1962-ben A Korányi rakpart helyreállítását esztendőkkel ezelőtt határozták cl, hogy a beomlnstól megmenlsék a partszakaszt, s megteremtsék a klinika.sor biztonságát. A helyreállítás terveit az ÉM Mélyépítési Tervező ValIalat készítette. A iervet az Országos Vízügyi Főigazgatóság és több más illetékes szerv felülvizsgálta. s jóváhagyta. A városi tanács 1962 júliusában átadta a rakpartot, mint munkahelyet a helyreállítást végző Közlekedésépítő Vállalatnak. Ezután az építésvezetők bejelentették, hogy ésszerűbben kívánják végezni a munkát, másként, ..újítással" oldják meg például az összegyűlő talajvíz továbbítását a gyűjtőaknából a folyóba. Az újításnak mindenki örült volna, de itt rossz és nem biztonságos eljárás alkalmazásáról volt szó. Meg arról, hogy az „újításért,, esetleg nagy összeg üsse néhány ember markát. Döcögő munka A „kígyó" nőni kezdett, de a munka igen döcögött. A bejegyzések szaporodtak az építési naplóban is, folytatódott a különféle szervek Icvelezgetése, tárgyalása. Közben a helyreállítást végző Közlekedésépítő ValIalat szegedi építésvezetőségét ésv ezzel együtt természetesen dolgozóit — átszervezés folytán — a Hídépítő Vállalathoz csatolták. A helyreállítás szinte egyhelyben topogott, de parázs műszaki vita támadt. A kivitelezők — feltehetően a munka vontatottságának igazolására — 1963 tavaszán kijelentették: rossz a rákpart helyreállítási terve. A Hídépítő Vállalat a terv felülvizsgálására felkérte a budapesti műegyetem két tanszékvezető professzorát. A hozzájuk küldött felterjesztés azonban lényeges kérdéseket „kifelejtett", ezért a tervre vonatkozó válasz negatív volt. Ezután — tavaly nyáron — az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium tervezési főosztálya vizsgálta felül a rakpart helyreállítási tervét. A hoszszabb időt kívánó, körültekintő elenőrzés után a tervet jónak ítélték. A helyreállítási határidő ekkor már régen lejárt. A közbejött ..akadályok" miatt azonban olyan megállapodás született, hogy a rakpartot 1963 augusztusában kell készen átadni. Nem így történt a munkaszervezési stb. hibák miatt. A papír, a vizsgálat, meg a kötbérezés azonban szaporodott. A központi döniő bizottság a helyreállítás határidejét 1963 decemberében állapította meg. Ez a határidő "is papíron maradt, a munka nem készült cl. Újabb vita és határidő Az idén tavasszal a beruházó Városi tanács több észrevétellel és hlánybejclentéssel átvette a rakpartot. Ekkor a munkánál — Ördögit László, a városi tanács tervosztályának főmérnöke szerint — 800 ezer forint értékű hiányt állapítottak meg, ami zömmel a nem kellően végzett kőburkolásból adódott, A hiánypótlás határideje is módosult, s a központi döntő bizottsághoz került. Itt a hiányok megszüntetésére 1964 május 31-ig adtak határidőt a kivitelezőnek. A kőburkolati hiányosságokat azonban csak júliusban szüntették meg. A munkák elszámolása körül is vita támadt a kivitelező és a beruházó között. A városi tanács illetékes szakigazgatási szerve kifogásolta, hogy a kivitelezők mintegy félmillió forinttal többet számoltak. A központi döntő bizottság a vizsgálat titán határozott: 501 ezer forinttal csökkentette a rakpart helyreállítási költségét, ami így 3 millió 200 ezer forint. Fél év helyett kettő A „kígyó" farkához azonban még két év utan sem érkeztünk el. A rakpart ügye nem befejezett, mert a garanciális időben — már látható — még vár munka a kivitelezőre. Ezzel pedig — a történtek után nem nehéz a következtetés — az iratok is tovább szaporodnak. A helyreállítás két évig tartott, pedig eredetileg fél évre tervezték. A kivitelezőknek, főhatóságaiknak, a minisztériumoknak le kell vonniok a dióhéjba fogott rakparti ügy tanulságait. Egyebek között: növelni kell az építkezések szervezettségét, rendjét, fegyelmét. Nem engedhető, hogy a tényleges munka helyett felesleges aktahalmazok szaporodjanak, tengeri kígyók tekeredjenek, A mulasztásokkal, visszaélésekkel nem békélhetünk meg! Morvay Sándor HOLLOS ERVIN: Emléh Másnap újabb századok is jöttek ts egyik este Rózsa Miklóssal találkoztam. Döbbenetes hírt hozott. — Ságvárlt lelőtték! — Hogyan lehetséges? — Már régóta keresték, s most rábukkanlak egy cukrászdában, egy budai találkozó alkalmával... ott csaptak le rá a nyomozók. — És csak úgy .. .? — Nem. Ságvári felismerte a helyzetet, fegyvert rántott. Lelőtt három nyomozót és kirohant a cukrászdából. Ekkor, hátulról érte a halálos lövés. Halálhírét a Békepárt búcsúzó röpirata így adta tudtul: „... Ságvári Endre úgy halt meg, ahogy élt: harc közben. Utat mutatott életével — példát mutat most halálával. Fegyverrel kéli szembeszállni á bérgyilkos söpredékkel, mely a terror és népcsalás rhinden eszközével taszítja sírba nemzetünket." — Fegyver, az kellene ... Október 15-én, vasárnap reggel arra lettünk figyelmesek, hogy a sáros úton egy bricska szalad végig. Három német katona ült rajla. a sapkájukat levették. Téli torokból kiabáltak: — Vége a háborúnak! Vége a háborúnak! — Hát ez mi lehet? — Az ördög se érti.. . Az orvosi rendelőben szóit a rádió, onnan közölték a híreket: — Horthy beszél... Bemondta, hogy békét kötött... Nenl akartuk elhinni, de a táborban futótűzként terjedt el a hír. — Gyerünk a laktanyához! — És az őrség? — Kit érdekel most az őrség?! mindössze 5-en maradnak, 8 pesti jön, a többiek mind szegediek. Például 9 olyan fiatal vegyészünk van, aki a közelmúltban végezte az egyetemet.. A szegedi gyáregységben három termelőüzem működik majd: a lemez-, íemlögyártó, s a félkésztermék-készítő. Pesten is már e szervezés szerint dolgoznak, csak a félkésztermékeket kapják központilag. A gyáregység több mint 309 dolgozót foglalkoztat, s egyharmadrészük .szegedi. — Tavaly decemberben érkezett a szegediek első csoportja — mondja Hegyi József; a gyáregység vezetője. — A munkások létszáma azóta körülbelül százra növekedett. A lemezüzemben dolgoznak a legtöbben, ugyanis ez az üzemrész települ le elsőnek Szegedre: Jövő óv október 1-én már teljes kapacitással dolgozik. A szegediek szakmunkásképzést kapnak, a legjobbak pedig csopox*tvezétők lesznek. Ök képezik majd a törzsgárdát, hiszen alig viszünk magunkkal „bennszülött" raggyantaárugyárit. — A műszakiaknak >s csak egy kis része pesti. A jelenleg foglalkoztatott 45-ből Az új születése mindig a régi halála ls. A letelepülésben nemcsak az a probléma, hogy miként kezd majd munkahoz a szegedi gumigyár, hanem az is, hogy mi lesz azokkal a munkásokkal, akik ezekben az emiitett üzemrészekben dolgoznak Budapesten. Jellemző, hogy például a lemezüzemben 67 pesti munkás közül mindössze 5 hagyja el a gyárat — az is saját kérelmére — az átszervezés után, a többi elfogadta új beosztását. Pedig akad köztük, aki évtizedek óta ugyanezt a munkát végzi, Áldozatvállalásukra még egy érdekes adat: a lemezüzem vállalta, hogy éves tervét 11 hónap alatt teljesíti. S mivel vállalásuk 80 százalékát fél év alatt teljesítették, nem férhet kétség hozzá: sikerül, amit elhatároztak. Erre azért volt szükség, hogy az áttelepüléssel járó termeléskiesést lehetőles: kiküszöböljék. 3 A szegediek egy ré! ! sze egyelőre még nemigen mutogatja oroszlánkörmeit. Elég sok baj van a munkafegyelemmel. Későn járnak be dolgozni, igazolatlanul hiányoznak. Messze az asszony, Pest meg mégiscsak Pest! Pedig igazán kitűnő körülményeket teremtettek számukra. IBUSZ-szobákban laknak, szép a keresetük, s kiküldetési díjat is kapnak. Mivel a ruggyantaáragyár közel sem olyan korszerű üzem, • mint lesz a szegedi, meleg, poros, s némely helyen egészségi ártalom veszélye fenyeget. Ötnapos, rövidített munkahéttel dolgoznak. A fegyelmezetlenkedést. — mely azért mégsem mondható jellemzőnek a szegediekre — igyekeznek szigorúan megtorolni, ami helyes is. De aki jól dolgozik, annak munkáját el is ismerik. Bárkányi Illés például márciusban érkezett Budapestre, júliusban csoportvezető lett, augusztusban pedig már egyike a ..százlevelesnek". Azóta ismét Szegeden található, természetesen az új gyárban. Hogy mi az a „százleveles"? A ruggyantaárugyáriak kitűnő mozgalma. Az a száz munkás, aki a hónapban a legkiemelkedőbb teljesítményt érte el, elismerő levelet kap a vezérigazgató aláírásával. A levélre a pénztárnál 100 forint, jutalmat is kifizetnek. Bárkányi Illés teljesítményénél nagyobbat is elértek az üzemrészben, azt értékelték nála, hogy igen rövid idő alatt küzdötte fel magát a legjobbak közé. Á Hegyi elvtársnál minden csütörtökön „háÜéUc Üdített Htf-it<l St.é Az őrség sem törődött velünk, pillanatok alatt eltűnt. Mi meg otíaseieglettünk a rádióhoz, hogy legalább a hangfoszlányokat halljuk. — Gyűlésre, század, gyűlésre! Mindenki a kommunisták felé fordult. A század vezetésére öttagú bizottságot választottunk. Tóth Mihályt, Szeifert Mihályt, Sebes Istvánt és másokat. A tábortól nem messze valami raktárféle volt, ahol vasdorongokra leltünk, ezzel fegyverkezett fel a század. Hátul pedig, a tábor Dunaparti oldalánál felnyitottuk a kerítést, minden eshetőséggel számolva. Mi állítottunk őrséget a bejárathoz, az öttagú bizottság pedig összeült, hogy mérlegelje a lehetőségeket, esélyeket. Alapos, gondos tervet dolgoztak .ki, de még jóformán el sem mondhatták, rossz hírek érkeztek. — Szálasi átvette a hatalmat ... — Az őrség bekerített bennünket! Egy világ omlott össze bennünk. . —Most rriit tehetünk? — Az őrséget azonnal viszsza kell vonni! — Eldugni a vasdorongokat. lehetőleg a barakkban! Vad kirohanások, izgatott szemrehányások pattogtak. — El kellett volna szökni! — Minek kell mindent agyonszervezni! — Most már késő ... — Egyetlen okos dolog meglapulni, hallgatni, mintha mi sem történt yolna! Még a kommunisták is egymást ették. Az önvád és a Vád érzése járt körbe közöttünk. Hiszen jobb alkalom sohasem adódott volna. No, de kérdés, százszázalékos volt-e ez az alkalom? A keret ugyanis utánunk eredt volna, s a vosdorongok mit tesznek a géppisztolyokkal, sorozatlövő fegyverekkel szemben? Es gyalog? Ezek fellármázták volna a németeket s mind puskavegre kerültünk volna! Egész este folyt a barakkban áz izgatott beszélgetés. Még egyszer megmertünk mindent, de senki sem tudott okos lenni. — Béke helyett Szálasi, nyilaskereszt — A mi napjaink most mar végzetesen meg vannak számlálva! — Ságvári legalább három életért adta a magáét, de mi? — A miénk sem lehet olcsóbbl Hogy is mondta a Békepárt röpirata? Harcoljatok Ságvári Endre .szellemében, akit élete ós haldia a magyar nép szabadsághősévé avatott!" — Szegeden ezóta már javában szervezik a pártot! — És biztosan dolgoznak a gyárak is. — Ha megszöktünk volna, mi is szervezhelnénk az ifjúsági mozgalmat, az új karhatalmat, az újjáépítést! Nehezen aludtunk el. Késő éjszakáig vitattuk a dolgot csoportosan, azután meg magunkbun gombolyítottuk tovább a fonulut. a végét kerestük. De mindannyian anélkül aludtunk el, hogy megtaláltuk volna. És még egy kérdés maradt, ami már nem az előző dolgokra vonatkozott, hanem a jövő árnyékát vetette előre: — Vajon ml lesz holnap? A hatalomnak ezek az őrültjei milyen sorsot szánnak ennek a megkínzott századnak? — Ebből a pokolból menekülni kell! Minden áron! (Következik: Három szökevény.) romszög"-értekezlet van. Legutóbb Nótás Györggyel, a pártszervezet titkárának helyettesével és Kászi Ferenccel. a szakszervezet múhelytitkárával beszélte meg a .napirenden levő feladatokat. Kitűnő alkalom, hogy megtudjuk, hogyan jött létre, s hogyan dolgozik a párt- és a szakszervezet? — A pártszervezet öttagú vezetőségéből három kerül Szegedre — mondja Nótás elvtárs. — Szegeden 8. ift 26 szegedi párttag dolgozik. Jeleftleg még a pesti dolgozók is a pártszervezethez tartóznak. de ahogy letelepül az üzem, úgy kerülnek át majd más alapszervezethez. — A szakszervezeti bizottság augusztusban alakult meg — adja a felvilágosítást Kárpi elvtárs —. s ezután kerül majd sor a bizalmiak megválasztására. Mi is főleg a szegediekkel foglalkozunk, de jó lenne mielőbb valamilyen „fiókszervezetet" nyitni Szegeden is. Megalakult a KISZ is, titkára szegedi kislány, Farkas Jusztina. A vállalat egyik üzemének, a műszaki gumigyárnak a KISZ-szervezete •ársadalmi munkát ajánlott fel a szegedi üzem építésére. Ha e felajánlást nehpz is lesz megvalósítani, azt mindenesetre értékelni kell benne, hogy a budapestiek figyelmének központjában áll Szeged. A gumihevedert, a hajtószíjat, a műszaki lemezt és a műszaki tömlőt egy-másfél éven belül törölni fogják a raggyantaárugyár termékeinek jegyzékéből. 1965. január 1-én már teljes üzemmel működik a szegedi gyáregység. Addig még nagyon sok munka van hátra, hiszen lépésről lépésre, a tervek pontos betartásával lehet csak az áttelepülést elvégezni. A lemezüzem óriási préseinek betontalpazata már készen áll Szegeden, de n prések még a Kerepesi úton sajtolják a lemezeket. A tömlőüzem és a félkésztermék gyártó üzem csaknem teljes egészében új pépeket kap. Ezeket is fel még szerelni, ki k»ll nróbálnl. Az öreg pesti gvárhnp arra készülnek a szegedi munkások, mérnökök, technikusok, hogy leküzdve az akadályokat, gyorsan és pontosan végrehajtsák egy új gyár üzembe helyezésének nehéz, de gyönyörű feladatát. Fehér Kálmán r®i Vasárnap, 1964, szept. 30, DÉL-MAGYARORSZÁG 3