Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-19 / 220. szám

A szegedi járás új tervein dolgoznak Szeptember 17-én a szege­di járás községeinek és ter­melőszövetkezeteinek vezetői — elnökök, agronómusok, párttitkárok — és a járási tanács mezőgazdasági osz­tályának dolgozói megbeszé­lést tartottak a járási tanács épületének nagytermében a jövő évi termelési tervek ösz­szeállításáról. A járási tanács vezetői ismertették azt a terv­fcladatot, amelyet a járás me­zőgazdasága kapott kenyérga­bona, zöldség, gyümölcs és áJlati termék értékesítésére. Lakatos Lajos, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak tervelőadója elmondot­ta, hogy a kenyérgabona-ter­mesztésben a hagyományok­hoz képest lényegesebb vál­tozást nem terveznek. Csupán b rendelkezésre álló műtrá­gya felhasználásától a hoza­mok nagyobb arányú növe­lését várják. A cukorrépa, a rostkender termesztésére az eddigiekhez hasonlóan gon­dolnak a következő évben is. Viszont a zöldségtermő te­rületet, különösen a fűszer­paprika termesztését tovább növelik. A következő év ta­vaszán 5 ezer hold fűszer­paprikát termesztenek Sze­ged környékén. 1964-hez ké­pest a fűszerpaprika vetés­területe 500 holddal nő. A szegedi járást a tájjel­legnek megfelelően négy kör­zetre osztották, s ezekben néhány napon belül elkezdik a népgazdasági tervek és a Bzövetkezeti előtervek egyez­tetését, hogy október 5-ig a gárás valamennyi termelő­szövetkezete már tudatá­ban legyen annak: milyen növények termesztésével bíz­tak meg az 1965-ös gazdasági «vre. Megkezdődött a burgonya és a hagyma téli tárolása A Csongrád megyei MÉK mintegy há­rom hete megkezdte a burgonya, a hagy­ma, valamint a zöldség és a gyümölcs téli tárolását. Még a forró nyári napok­ban rendbeszedték a város 30 tárolásra alkalmas pincéjét, s előkészítették a bur­gonya szabadtéri, prizmás tartósítását is. Kovács Jánosnak, a MÉK igazgatóhelyet­tesének tájékoztatása szerint Szegeden ed­dig már több mint 60 vagon burgonyát raktak el a télre. A közepesnél gyengébb megyei burgonyatermést más megyékből szállított burgonyával pótolják. így remél­hetőleg nem lesznek különösebb zökkenők a téli burgonyaellátásban. A tervek sze­rint körülbelül 400 vagonnyi burgonyát tartósítanak. A szegcdi üzletekben jelenleg kilo­grammonként 2 forintba kerülő fehér bur­gonya kapható A rózsa és gülbaba-fajták árusítását később kezdik meg, mert ezek a jóminőségű burgonyák jobban bírják az állást. Burgonyából az idén — éppen a gyenge termés miatt — magasabb a fel­vásárlási és az értékesítési ár is. A jó­minőségű burgonya ára hivatalosan 2,60 forint. A felvásárlótelepek megyeszerte felké­szültek a zöldség és a gyümölcs fogadá­sára is. Sajnos a jövő héten begyűjtésre kerülő télialma termése gyengébb lett a vártnál. De azért remélhetőleg megfelelő lesz a szegediek almaellátása. Káposztá­ból, gyökérből kielégítő ellátás várható Hagymából bőséges volt a termés, s ezért megyeszerte minden igényt ki tudnak elé­gíteni. A Szeged városi tanács kereskedelmi osztálya biztosítja a közétkeztetést, illetve az üzemi konyhák számára a megfelelő ellátást. Szeptember első napjaiban írásban értesítette az illetékes telep- és konyha­vezetőket, hogy máris kapható téli bur­gonya. Felhívták a figyelmet arra is, hogy legkésőbb szeptember 20-ig szerezzék be téli szükségletüket. A vöröshagyma be­szerzésére legkésőbb október l-ig adtak határidőt, s a MÉK útján október 1 és 15-e között, tehát időben, megvásárolhatják a télire szükséges gyökeret, répát s a fok­hagymát is. Nemcsak két vállalat ügye Az. ügy fellebbezése a kö- let alóli vízbugyogásról ol- za a három épület pusztu­zelmúltban érkezett a Szeged vastunk ezekben. Az építő- lását: rosszul készítették el megyei jogú városi tanács ipari vállalat pedig csak 1964. az alapokat. Minden építő­döntőbizottsága elé. A TÜ- február 15-én javította meg ipari szakmunkás tudja, hegy ZÉP keresetét fogadta el a a vízömlést okozó hibás cső- hordalékrétegre alapozni nem bizottság alapfokon és az ÉM vezetékeket. Közben pedig lehet, nem szabad. Csongrád Megyei Építőipari elfolyt — a sokszorosan em- Kit lehet hibáztatni? A Vállalatot marasztalta el, aki legetett „vízhiányos" időszak Csongrád Megyei Építőipari alatt — nyolcezer forint ér- Vállalatot csupán, vagy lu­tékű viz, mely összeget a das az ügyben a tervező is? Víz- és Gsatornaműveknek a Hiszen az építési napló egyik TÜZÉP térített meg. bejegyzése azt tanúsítja, hogy S eközben málladoztak a a tervező beleegyezésével falak, hullott a vakolat, meg- változtatták meg az eredeti roggyant az épületek egy-egy tervet. A bejegyzés nem mo6t fellebbezik. Hz első jegyzőkönyv December 10-én lesz két éve, hogy az építőipari vál­lalat átadta rendeltetésének a négy épületből álló róku­si TÜZÉP-telepet. Az első jegyzőkönyv végére — amit sarka. Néhány odavetett szó több néhány odavetett szó­nál, az elképzelés alátámasz­tására semmiféle számadatot, számítást nem mellékeltek, így történt a csere — és megváltozott a terv, melyet a talajmechanikai szakvéle­mény figyelembevételével kellett volna megvalósítani, HOLLÓS ERVIN: Emlék es történelem Találkozás a bodaU.Ua* Baján a századot meg­állították. Az volt a pa­rancs, hogy szedjük rendbe a ruházatunkat és a tólszere­megrázott, megdöbbentett, hogy az egyik élő csontváz­ban, aki rámköszönt, felis­mertem ificsoportunk egyik útközben ismét leszedett kar­szalagokat rakjuk fel. S hogy miért szedtük le ismét? Amit az úton láttunk, sejt­tette velünk azt a lehetősé­get, hogy valamelyik német alakulat vagy magyar csend őrbanda a sárga karszalag ádáz vita, küzdelem láttán egyszerűen tüzet nyit hajnalra eredménnyel járt: ránk. Mert bármilyen fásul- Ramóna elrendelte a század tak voltunk, a bennünket fe- elvonulását. De rossz úton nyegető veszély iránt nem indultunk és elkeveredtünk vesztettük el rendkívüli ér- a sziget útvesztőiben. Végül zékenységünket, s más dol- egy töltésre tértünk, amely gokat is megfigyeltünk, ami- végigvezetett a szigeten. A böl további sorsunkra, vagy a háború egy-egy újabb üt­közetére következtethettünk, milyen állapotban! Aki fe Már Baja előtt láttuk példá­ul, hogy milyen erőfeszítése­ket tesznek a város megerő- lesoványodva, szemükben sítéséért. Német és magyar halálfélelem vagy apátia. álltak késze körkörös védelemre dezkedve. így mint egy kato- szakálluk nai tábor, olyan volt a város, Szigorúan telezsúfolva fegyverekkel, lő­szerrel, emberrel, a teljes lük, de nem lehetett megáll­felkészültség és állapotában. Minket a bajai szigetre vit­tek és csónakházakban he- nünket.... • Végigtizedeltek ... lyeztek el. őszi este volt, fv lámpák fénye ringott a Du­nán. Békés, idilli kép a há ború vérzivatarában. S most kákkal csináltak szabad, menekült polgárként utat gyönyörködhetnénk a termé­szet és a béke csendjében, ha a szökés lehetőségét nem mulasztottuk volna el. Ta­lán majd a Dunántúlon ... Nem messze tőlünk a Du­na hullámzott, hal- és izzad­ságszagot hozott felőle a szél. Messziről a város zaja szűrő­dött hozzánk. De alig nyugo­dott le minden, ismét lövé­azért kellett felvenni, mert apróbb hibákat találtak az Az „apróbb hibákat" tar­épületeken — 1963 júniusi talmazó jegyzőkönyv felül­dátum került. Aztán sorra vizsgálását két ízben is el­találhatok a többi feljegyző- végezték a szakemberek, ök sek is. Szeptemberben már állapították meg, hogy az 3 íalata1í?enttavírf0lyá-r01' "apróságokon" kívül sokkal s mely szerint az alapnak az novemberben pedig az epu- súlyosabb epitesi hiba okoz- agyagyétegig kellett 4lna le­nyúlnia. Nagy összeg Nem ismertük a talajme­chanikai szakvéleményt — mentették magukat az építő­ipariak. Aztán később kide­rült, kellett hogy ismerjék ezt a közel nyolc oldalt ki­tevő gondos tudományos és — amint ez a példa is bizo­nyítja — nélkülözhetetlen munkát. De elfogadjuk: nem ismerték. Akkor is az építő­ipart terheli a felelősség. A szakvállalat nemcsak felül­bírálhatja, de szinte köteles is felülbírálni a tervező ál­tal átadott építési tervet. Márpedig építőipari dolgo­zóknak tudniuk kell, hogy hordalékrétegre nem lehet alapot rakni. A kár, melynek helyreállí­tása az alapfokú döntés sze­rint a Csongrád megyei Épí­tőipari Vállalatot terheli, majdnem nyolcszázezer fo­rint. A döntés fellebbezése a napokban érkezett a Szeged megyei jogú városi tanács döntőbizottsága elé. A vétó­zás indoka: letelt már az egyéves határidő, így a TÜ­ZÉP keresete jogtalan. Az "apróbb* javításokat termé­szetesen elismerik, csak ép­pen ezek elsődleges előidé­zője alól igyekeznek kibújni. Kinek lesz igaza? Ki fizeti meg ezt a jelentős összeget? Az ügyben a központi döntő­bizottság ítélkezik majd. Az egész dolog bonyolult, s nem mindennapos döntőbizottsági ügy. Éppen ezért számot tart­hat nemcsak az érdekelt fe­lek, de a közvélemény érdek­lődésére is. M. É. — Mi történt? — Fiúk, itt baj van! — mondta az egyik őrvezető. — A sziget másik oldalán nyír lést. Ez magyarul és lakoni- ják az embereket. Valahogy tagját, aki valamikor magas, kusan azt jelentette, hogy az le kell lépni innen!... erős termetű ifjúmunkás — Meg kellene főzni a ke- volt, s most néhány rongy­retet a gyors elvonulásra! darab lógott az egykor erős — Lehet, hogy a századpa- testen, de még a feje is rancsnokkal is tudnánk bol­dogulni ... Közben a lövöldözés ki­sebb szünetekkel folyt. Az töltés két oldalán munka­szolgálatosokat láttunk. De olyan kicsire zsugorodott össze, mint egy ököl. Az űt egy teljes órán át tartott a töltésen, s ez az óra viszont végleg megérlelte bennem is, mint a többiekben: egy lé­pést sem tovább! Ebből a vá­rosból meg kell szökni! Hiá­ba mennénk a Dunántúlra, láttuk a boriakat, bennünket is ugyanaz a sors vár. Közben kikeveredtünk a szigetről és reggeli fényben láttuk Baját. Két napra egy laktanyába zsúfoltak bennün­ket. Itt is Ramóna lett a pa küdt, már mozdulni sem tu­dott. Emberi roncsok, bőrig rancsnok. Itt népfelkelőkkel találkoztunk, akiknek a há­borúból már unásig és utá­csapatok álltak készenlétben, Testüket rongyok, cafatok latig elegük volt, haza akar­beren- fedték, cipőjük szétmállott, tak menni a családjukhoz, a többhetes volt. földhöz, semmi másra nem megtiltották gondoltuk, semmi másnak ugyan, hogy beszéljünk ve- nem látták értelmét megszállás ni szó nélkül ezt a képet és ők is kiabáltak. — Borból hajtanak ben­Következő állomásunk egy dróttal kerített tábor volt. Ramóna parancsot hirdetett: — Itt fogunk dolgozni. Tankcsapdákat építünk, se­gítünk a német bajtársaknak Német páncélosok jöt- megállítani a Vörös Hadsere­tek ránk hátulról s géppus- get! maguknak A sötétben egymásra néz­tünk és egyet gondoltunk: — A mi tankcsapdáinkkal aligha! Az úton, ahol elhaladtunk, — Kenyeret!... Egy darab kenyeret!... Amink volt, odaadtuk ne­oLnt^r'^akTfszappant ké^ttm^i^ ágyúk, kezdte enni mert kenyér géppuskafészkek sorakoztak kezdte enni mert kenyer n t katonák kém]eltek mar nem jutott neki. Az elo- feevverek möeül Vaev h0liak.°_8zánalmlSJl!Í0j:a3a mástól ídtométórre a 2 nyomorúság, az emberi gyöt­relem pokla még a keret egyes tagjait is megdöbben­tette. Mi pedig halottsápad­tan néztük ezt a temetőt, sek lármája riasztott ben- ahol még élnek és födetlenek nünket. a holtak. Engem külön is erősített állások előtt azt a parancsot kaptuk, hogy 6—7 méter széles és 4—5 méter mély árkot ássunk. (Következik: Béke helyett nyilaskereszt.) Útjavítás - tél előtt A Közúti Igazgatóság már a télre készíti az 5-ös számú főközlekedési utat Szegeti határában. Hézagöntök jár­ják az út különböző szakaszait, hogy forró bitumen­öntéssel tömítsék a hézagokat Megvitatták a TIT idei munkatervéi A megyei elnökség ülése A Tudományos Ismeretter- Népfronttal együttműködve j esz tő Társulat Csongrád fog dolgozni, ami a társadal­megyei elnöksége tegnap, mi jelleg teljesebb kibontá­pénteken délután Szegeden a sára ad lehetőséget. A mun­társulat Kárász utcai klub- katerv feladatait a IV. jában ülésezett. Dr. Ormos küldöttgyűlés határozatainak Pál főorvosnak, a Csongrád megfelelően állapították meg megyei szervezet alelnöké- és középpontba a párt és a nek megnyitó szavai után kormány előtt álló feladalok, Szalontai József megyei tit- valamint az eszmei offenzí­kár értékelte az 1963—64. va célkitűzéseinek megvaló­évi ismeretterjesztő évadot, s sításához nyújtandó segítsé­megállapította, hogy az em- get állították. Így a társulat lített időszakban erősödött a munkájával is hozzákíván­tánsulat tömegszervezeti jel- nak járulni a szocialista de­lege és szorosabbá vált az mokratizmus erősítéséhez, a egyetemekkel, illetve tudo- munkához, a szocialista tu­mányos intézetekkel való lajdonhoz, az emberek egy­együttműködés. Különösen máshoz való új szocialista kiemelte a Szegedi Nyári viszonyának kialakításához. Egyetem sikerét. Fokozottabb mértékben tö­Az elmúlt évad nega rekednek a társadalom tu­tívumaként említette, hogy dományos és természettudo­a rendezvényeknek csak a mányos ismeretterjesztésének kisebb hányadát tudták a és a termelési propagandának helyi gazdasági és termelési a különböző ismeretterjesztő célkitűzések közvetlen szol- formákban való összehango­gálatába állítani. Ez részben lására. A munkatervben gon­a vállalati szakszervezeti és doltak a mezőgazdaság gépe­más gazdasági vezető szer- sítési, kemizálási és építési veken múlott. problémáinak támogatására, Ezután Szalontai József az valamint a tanyán és falun idei ismeretterjesztő évad élő lakosság körében vég­munkatervét ismertette. Ki- zendő ismeretterjesztő mun­emelte, hogy a TIT, valamint ka fokozására, a Hazafias Népfront kong- A beszámoló felett ren­resszusának határozatával dezett vitában többek kö­több éve vajúdó probléma zött felszólalt Katona Sándor oldódott meg és ebben az év- országgyűlési képviselő, a ben a Tudományos Ismeret- Hazafias Népfront Csongrád terjesztő Társulat a Hazafias Szíriai gazdasági delegáció Budapesten Szeptember 11-től 18-ig szíriai gazdasági delegáció tartózkodott hazánkban dr. Karam Toumahnak, a Szír Központi Bank alkormányzójának vezetésével. A delegáció megbeszéléseket folytatott a külkereske­delmi minisztériumban, külkereskedelmi vállalatoknál, megtekintett több üzemet, élelmezési vállalatot és meglá­togatott egy állami gazdaságot. A szíriai gazdasági szakértőkkel Budapesten folytatott megbeszéleseken kitűnt, hogy lehetőségek vannak a két ország közötti kereskedemi forgalom növelésére. A szír delegáció pénteken a Ferihegyi repülőtérről Bukarestbe utazott. (MTI) megyei titkára, Hantos Mi­hály, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Csenke László, a megyei tanács művelődési osztályvezető helyettese, dr. Bálint Alajos múzeumigazgató, dr. Sipka Sándor egyetemi adjunktus, dr. Nagymihály Sándor já­rás bíró, dr. Kiszely György egyetemi tanár, dr. Nóvák István, a gyógyszerészkar dé­kánja és Özdi Béla, a mód­szertani bizottság elnöke. Szombat. 1964. szept 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents