Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-15 / 191. szám

Sisa Pista „vallatása" „Örülök, hogy sikerült..." között Szegedi benyomások Az újvidéki Dnevnik-ből Luka tvkovtcs, az újvidéki Dnevnik című, szerb nyelvű napilap munkatársa több cikkben számolt be szegedi élményeiről. Az alábbiakban a Dnevnik augusztus 8-i számából idézünk. » Egyik állampolgárunk A fából faragott királyfi előadásán, taps közben így kiáltott fel: Ezt mindenkinek látni kell! Es igaza van, minden előadáson sok a látnivaló, de a Szegedi Szabadtéri Játékokat mégis egészében kell látni, hogy valódi képet kapjunk arról, ami a Dóm tér előtt történik, ahol a világ ismert mestereinek müveit adják elő*. Miután ismerteti a játékok történetét, Tari János nyilatkozatát közli a cikkíró. "A szomszéd országok legjobb együtteseinek előadásait és találkozását is tervezzük a jövő évekre. Bizonyára eljön az az idő, amikor nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon megtiszteltetésnek számít majd a szabadtéri játékokon való részvétel A cikkíró a szegedi Aidát az év eseményének nevezi és nagy elismeréssel szól az abban közreműködő világhírű művészekről. Egy kis cigánylánnyal a nyakában és egy csomó pur• dévai jelenik meg a színen Sísa Pista. Öriási öröm fogadja a betyárok hírnökét. — Nagyon megszerettem ezt a mindig vidám, derűs Sisa Pistát — mondja a szerep alakítója, Mucsi Sándor. Nem az első Farkas Ferencmű, amiben játszom. Évekkel ezelőtt már játszottam a Csinom Palkó nagyoperettben. Nagyon megkedveltem a Vidróczkit, ezt a dallamos, népzenei motívumokkal felépített balladai hangvételű daljátékot Nem értek egyet a kritikusokkal, a kritikával. Sokkal nagyobb szeretet érdemel egy ilyen mű. örülnünk kellene, hogy van zeneszerzőnk, aki ilyen témát dolgoz fel. Mucsi Sándor eddig igen sok operett hősszerelmesét alakította sikerrel. Fellépett azonban már olyen híres operákban is, mint a Turandot, Fidélió, Varázsfuvola, Bohémélet. Joggal merül fel a kérdés, mi késztette operaszerepek alakítására. — Teljesen nem szeretnék elszakadni az operettől, hiszen azon nőttem fel, de úgy érzem, az opera buffo szerepkört is el tudom látni. Sok tanulással, önképzéssel az operákban is szeretnék jó teljesítményt nyújtani. Megtisztelő feladatot jelentett a Vidróczki Sisa Pistáját énekelni a szabadtéren, hiszen azért ez is kissé operai hangvételű szerep. — Hogyan látja az operett jelentőségét a szabadtéri játékokon? — Az operett, mint műfaj szerintem nem halt meg. Nagyon is élő műfaj és nagy közönsége van. Mindenekelőtt élő szerzők nagy muzikalitásé Operettjeit kell bemutatni. Akár modern mű, akár Strauss nagyoperettje is legyen az, a zene és a modern szövegkönyv döntse el, mi játszható. Rangot csak nagy művészek és híres, jó művek adhatnak a szabadtérinek. Használjuk ki a lehetőségeket, becsüljük meg ezt a mások által annyit dicsért szabadtéri színpadot. P. Z. Rövid beszélgetés Málly Győzővel „Ha kalapál a kovács, csilingel a kalapács ..." A színpadon a kis „morék" szanaszét hasalnak, szájtátva hallgatják az éneket, és a cigánynótára táncraperdülnek ... így jelenik meg a színen Málly Győző, Zsupi cigánykovács szerepében a Vidróczkiban. Már az első pillanatokban rokonszenvessé válik. Meggyőzően, természetesen alakítja a betyárokkal szövetséges cigánykovácsot A szerep pedig beugrás. A megbetegedett Maleczky Oszkár helyett alakít. — Milyen érzésekkel fogodta a szerepet? — Hát először is nagyon jó érzés töltött el, hogy a vezetőség mindjárt rám gondolt. Kicsit azért féltem, hiszen a kollegák már régen ismerték szerepüket. — Aztán éjjelnappal tanultam. Mindenki segítette, érezték, hogy itt már a darabról van szól. — Hogy birkózott meg o cigány figurájával? — Sokat tűnődtem, hogy hogyan lehetne megoldani, mert egy cigány csak másként mozog a színpadon, mint például egy „úriember". De nem idegen tőlem ez a szerepkör. Az operában, a Cigánybáróban Pali cigányt alakítottam... A bemutatkozás jól sikerült. Szinte a kollegák sem hitték el, hogy ilyen rövid idő alatt, ilyen jól megformálja a szerepet. —Ez hanyadik beugrása? — 1934 óta, mióta az Operaház tagja vagyok, már sok beugrásom volt. Ilyen szempontból nem jelentett problémái. Szabadtérin viszont először játszom. Ennél ideálisabb környezetet azonban nem is lehet elképzelni... Imádja hivatását. S mikor újra csak a „beugrásról" beszélünk, ennyit mond: — Örülök, hogy sikerült... J. A. DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista IHunKA© Dárt Csongrád megyei es Szege® városi (.IzottsaaSiiaa lapja. Megjelenik aettc KlvételévM mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: ar. Cokii* Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyai ranAckórtápsaság útja 18. Telefon: 85-35. 30-03 Éjszakai telefon: SS-08 Kiadja » Csongrád Megye Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovai* László Kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság útja 10. sz. Telefon: S5-00. Sl-lg. 'Beküldött kéziratot nem őrzOn» meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomjs » Szegedi Nyomda Vállalat Szeged Kárász n • index 25 053 reriesztlk a :songraa megyei postahivatalok. Előfizetési díj egy hónapra l? Ft Elófizethető öármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Láttuk őket a színpadon, énekelni és játszani az Aida főszerepeiben ... a reflektorfényben, amikor újra és újra előtapsoltuk Aidát, Radamest, Amnerist és Amonasrót... A városban már ritkábban találkozhattunk velük, mert a próbák és az előadások egyaránt igénybe vették idejüket is, szervezetüket is. Ezért most „magánpillanataikban" mutatjuk be őket... Fent Margaret Tynest látjuk férjével és virágokkal. A gratuláció, az elismerés, a köszönet virágai ezek. Edmond Hurshell feleségével, kislányával és kisfiával érkezett Szegedre, így mindig négyen ülnek asztalhoz itt is. Bizonyára szép emlékeket visznek magukkal. A siker és a város emlékét... Elena Cernei gondosan átnézte szabad idejében a lapokat: vajon mit írnak a szegedi Aidáról?... S mikor olvas, jókedve egy percre sem szűnik, hiszen az egész magyar sajtó a legmelegebb elismerés hangján szól kivételes énekművészetéről. Alfonso La Moréna tetszését hamar megnyerte a város. Feleségével sétaűtra indult. Mi tetszett legjobban? A Széchenyi tér... a Dóm tér... a Tisza... a sugárutak ... (Somogyi Károlyné íelv.) tom egyetlen táj jellegzetes népi táncára sem. Az egész folklóranyagot áttanulmányoztuk a Kisbojtárhoz és mindazt felhasználtuk belőle, amivel a mű cselekményét művészi szinten ki lehet fejezni. A Kisbojtár népmesei motívumát, a szereplőkön kívül a nyúl, a medve* a ló megjelenése jelenti a darabban. Az állatok az ismert közmondás alapján — „jó tettért jót várj" — a szegény emberek segítői lesznek. Fülöp Zoltán mesét idéző érdekes díszletei is a műnek ezt a mondanivalóját hangsúlyozzák és kiegészítik "A szabadtéri játékok műsorán ma este játsszák ntol- a tóncjaték egységét jára Farkas Ferenc romantikus népoperáját, a Vidróczkit. Nincs ideálisabb Képeinken jeleneteket mutatunk be az operából. Fent; Mére Ottilia (Teca), Mally Győző (Zsupi) és Ütő Endre környezet! (Vidróczki) — lent: Füzes betyár halállal bűnhődött cmbertelenségéért a Vidróczkival való párviadalban. Meg- — Járt az együttes érdemelte, mégis szomorúság üt tanyát a betyárok között, ebben az évben? hiszen bátor táiis volt. _ Együttesünk a szabadtéri játékok előtt az ország különböző megyéiben szerepelt. Most pedig a nagyhírű játékokon mutatja be a népi tánckultúra új alkotását, amihez ideálisabb környezetet el sem tudunk képzelni. P. Z. ELŐZETES a Kisbojtárról A Szegődi Szabadtéri Játékok záróelőadüsait minden évben a Magyar Állami Népi Együttes' tartja. Hagyomány ez már a hatalmas színpadon. Most első ízben kerül színre azonban előadásukban egész estét betöltő, háromfelvonásos táncjáték. A Kisbojtár az együttes franciaországi szereplésekor már bemutatásra került a lyoni Operában 1957-ben. Három alkalommal és nagy sikerrel. Azóta a táncjáték művészi kidolgozása gazdagodott. Mátyus Zoltán, a tánckar vezetője így vélekedik a tánckar munkájáról és a Kisbojtár szövegkönyvéről. ürömmel jöttünk — A Dóm tér monumentális színpadához alkalmazkodik egcsz estét betöltő önálló táncjátékunk. A felkészülés alapján nyugodtan mondhatom, hogy dinamikus táncai és jól megkomponált Búcsú a Vidróczkiíól... nagy képei teljes mértékben kihasználják a színpad adottságait. Együttesünkkel örömmel jöttünk ismét Szegedre. Az együttes tánckara az elmúlt év folyamán részben kicserélődött. Teljesen új beállításban ismerheti meg majd a közönség a Kisbojtárt. Varjasi Rezső szövegkönyve igen érdekes keretet talált a táncoknak. A népi ihletésű mese valóságos népmesei motívumokat is tartalAz énekesek is táncolnak... — Újszerűen hat majd a színpadon, hogy nemcsak a tánckar, hanem az énekkar is játszik. Táncol. Az énekkar először old meg ilyen komplex feladatot. így mintegy száz táncos mozog a nagy képekben a színpadon. Ezt a megoldást ezután bemutatásra kerülő műveknél is alkalmazni akarjuk majd. — Milyen népi táncokat használtak fel a Kisbojtár*. ban? — Külön nem hívatkozhaK 1 ..1 8 OEL-MAGYARORSZAG Szombat, 1964. augusztus IS, /