Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-15 / 191. szám

Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Koreai lépi Demokratikus Köztársaság vezeliiSiei Dobj István, az Elnöki Ta- nek, a Koreai Munkapárt Iiács elnöke és Kádár János, Központi Bizottsága einökéaz MSZMP Központi Bizott- nek. a Koreai Népi Demokságának első titkára, a For- ratikus Köztársaság Miniszradaimi Munkás-Paraszt kor- tertanácsa elnökének és Coj many elnöke, Korea felszaba- „ . T dulásának 19. évfordulója al- Jen fen nek, a KNDK Legkalmából az alábbi üdvözlő felsőbb Nepi Gyűlése Elnöktáviratot küldték Kim Ir Szen- sége elnökének: "Kedves elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztársasag nagy ünnepe, Korea felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, az egész magyar nép és a magunk nevében jókívánságainkat és üdvözletünket küldjük önöknek és a testvéri koreaj népnek. A magyar nép őszintén örül azoknak a sikereknek, amelyeket a testvéri koreai nép hazája szocialista építésében elért. Népünk nagy figyelemmel és teljes együttérzéssel kíséri hazafias erőfeszítéseiket, ^melyeket Korea békés egyesítése érdekében tesznek. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk a testvéri koreai népnek a szocializmus építésében, a koreai nép, a szocialista országok közössége és a béke ügye javára*. * Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere is táviratban fejezte ki jókívánságait Pak Szon Csolnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyancsak táviratban köszöntötte az Egyesült Koreai Szakszervezetek Központi Bizottságát. A Minisztertanács tájértekezlete Szegeden A Minisztertanács tájértekezletre hívta össze Szegedre Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városok, valamint Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Hajdú-Bihar megye tanácsa végrehajtó bizottságának elnökhelyetteseit. A tanácskozáson — melyen részt vesz Lugosy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes is —, a kulturális ( politika időszerű kérdéseit vitatják meg. A Minisztertanács tájértekezlete a városi tanácsházán kezdte meg munkáját tegnap délelőtt, s ma fejezi be. Az értekezlet résztvevői este megtekintették a Szegedi Szabadtéri Játékok Aida előadását „Olyan anyagiasak Az MTESZ jubileumi eseményei Országos tapasztalatcsere értekezlet Faipari előadássorozat A Műszaki és Természettudofnányi Egyesületek Szövetségének vidéki titkársága tegnap, pénteken Szegeden rendezte meg az intéző bizottságok vezetőinek országos tapasztalatcsere-értekezletét, melyen rész vett és felszólalt dr. Túri Istvánné, az MTESZ főtitkárhelyettese ie. A vitaindító előadást dr. Kolta János pécsi egyetemi tanár tartotta a szövetség új ügyrendi szabályzatának tervezetéről. Az országos értekezlet mintegy ötven résztvevője igen élénk vita keretében tárgyalta meg az előterjesztett tervezetet. Többek között fejszólalt dr. Jónás Klára, a veszprémi intéző bizottság titkára és dr. Erdélyi Ferenc, a szegedi intéző bizottság tagja. A hozzászólók egyetértettek a tervezettel, de több kiegészítő javaslatot tettek. A tegnapi napon emlékezett meg megalakulásának 15. évfordulójáról a Faipari 'kl! Tudományos Egyesület szegedi csoportja a Juhász Gyula Művelődési Otthon nagytermében. Dani Jánosnak, a FATE helyi elnökének megnyitója után Schwartz Sándor egyesületi titkár számolt be az elmúlt években végzett munkáról. Szabó Dénes professzor, a soproni egyetem faipari karának dékánja a faipari mérnökképzés és oktatás, Stróbl Kálmán, az Országos Erdészeti Főigazgatóság faipari főosztályának vezetője a fürész- és lemezipar. Ripperger László, a KIP bútoripari főosztályának főmérnöke a bútoripar helyzetéről és fejlesztésének irányáréit tartott előadást. Végül jutalmakat adtak át azoknak a FATE-tagoknak, akik kiemelkedő társadalmi munkát végeztek. TVemrég egy sajtóankéI* ton tanácsolta egy munkás e sorok írójának: »Ne írjanak annyit autóról, higgyék el, ez 'csak boszszantja a tisztességesen dolgozó embereket. Ne táplálják maguk is azt a fossz szellemet, amely elég baj, hogy megvan nálunk. Már úgyis olyan anyagiasak vagyunk ...« A három pontot a mondat végére nem én tettem, hanem a felszólaló: egy sokat kifejező kézlegyintéssel, mintegy azt mondván: mint a kapitalisták. A közelmúltban Budapesten járt egy nagy nyugati lap munkatársa. Amikor meglátogatott, épp íróasztalomon volt egy hazájabeli újság, s benne egy --szenzációs* leleplező cikk egy magas rangú közhivatalnokról. Ezt a közembert egy nagy konszern lefizette, hogy egy zsíros állami megrendelést neki juttasson, ez állt az újságban. Mutatom a cikket a kollégának, gondoltam, szegény, most majd zavarba jön. ű ugyan nem. A világ legtermészetesebb hangján felelte: --Hja, most államtitkár, most kell meggazdagodnia, ha eddig még nem gazdagodott meg.* És aztán szép sorjában elmondta, hogy az az újság egy másik tőkeérdekeltség orgánuma, s mert ez a pénzcsoport az állami megrendelésben hoppon maradt, most dühös. Ezért a leleplező cikk. Az az újságíró pedig, aki írta, minden valószínűség szerint megvesztegetett néhány alacsonyabb beosztású tisztviselőt, hogy szállítsanak bizonyítékokat a leleplezéshez. Mert hogy megvesztegetés lesz, ha versenytárgyalás és állami megrendelés lesz. ez előrelátható, bizonyosra Tehető. M egvesztegetett államtitkár, megvesztegetett újságíró, megvesztegetett titkárok, haragvó konkurrens, becsületbe gázoló újságcikk — ugye. milyen távoli ez a világ. És ami nekem a leginkább szemembe ötlött, hogy nyugati kollégám szenvtelenül, felindultság nélkül, pusztán regisztrálta a tényeket. Summázata pedig valami olyasmi volt: amit pénzért tesznek, az teljesen érthető, el nem ítélhető. Ez hamisítatlan kapitalista szemlélet. Azt jelentené ez, hogy kézlegyintéssel kell elintézni azokat az aggályokat, amelyek minálunk jószándékból fellelhetők, és valóságos tartalommal — ám téves végkicsengéssel — szóvá tesznek bizonyos "visszásságokat? Nem, nem szabad. Hiszen az eszmei offenzíva fő értelme mindenképpen az, hogy általánossá tegyük a szocialista öntudatot és erkölcsöt, s az is ideológiai harc kérdése, hogy bizonyos, nyomokban fellelhető tüneteket ne bélyegezzenek kapitalistáknak, ha azok nem kapitalista tünetek, legfeljebb maradványok. Ezt, hogy maradványok, azért is hangsúlyozni kell, mert egyesek, mint valami új jelenséget róják fel az anyagiasságot, holott legfeljebb még nem pusztult ki. Talán nem szükségtelen először is az alapvető, mélyreható elvi különbségre felhívni a figyglmet. Ez pedig az, hogy a szerzési vágy a kapitalizmusban meghatározott jelleggel a termelési eszközök magántulajdonában, tehát a munka nélkül — azaz mások munkájából — szerzett jövedelemben, vagyis a kizsákmányolásban fejeződik ki. Véletlenül, egyes esetekben, a népköztársaság törvényei ellen vétve, minálunk is ideig-óráig létezhet valami üzérkedő banda, fel nem fedezett feketézés stb. De hogy ez társadalmi méretű volna, ezt senki sem állíthatja komolyan. a lényeg tehát az, hogy minálunk bármennyit keres is valaki, jövedelmén nem alapíthat gyárat, bankot, azaz nem válhat kapitalistává. Lehet, hogy iskolásnak hat ez a magyarázat, de nem felesleges azért, mert egyes Kiosztották az ifjúsági karnevál díjait Közel ötvenezer ember nézte végig az augusztus 2-án megtartott ifjúsági karnevált. melyen a szegedi üzemek, vállalatok, intézmények 35 KISZ-alapszervezete vett részt. Az ifjúsági karneváloknak Szeged életében hagyományai vannak. Az idei — az elmúlt évekhez hasonlóan — jól sikerült. Téma- és ötletgazdag produkciókat láthatott a közönség. ' Tegnap pénteken délután került sör a KISZ Szeged várcsi bizottságán az ifjúsági karnevál díjainak kiosztására. A közönség és a KISZ Uj olajkút Sa:íóíájéJí0/ta(ó a HpCS€j Őszi Vásár tobb 3,7. Orszátrns Kő- II f előkészületeiről Legutóbb az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kutatócsoportja értékes eredményt ért el. A tröszt nemcsak Ullésen, hanem az attól 35 kilométerre fekvő Szánk község határában is feltárómunkálatokat végzett. Teljes sikerrel, A szanki kútból ugyanis nagy erővel tört fel az olaj, s megkezdődött a próbaüzemelés. A napi termés bősége: 360 köbméter olaj. Képünk a szanki fúrótornyot ábrázolja Elfriede Wagner, az NDK budapesti nagykövetságének kereskedelmi tanácsosa pénteken tájékoztatta az újságírókat a szeptember 6-án nyíló Lipcsei Öszi Vásár előkészületeiről. Elmondotta, hogy a Lipcsei Öszi Vásáron 57 ország 6500 kiállítója 120 000 négyzetméternyi területen mutatja be termékeit. Kereken 80 országból várnak látogatókat, akik szakma szerinti csoportosításban ismerkedhetnek meg a fogyasztási cikkek, a műszaki használati tárgyak bő választékával. A szocialista országokból 15 000, a kapitalista gazdasági területről 23 000 szakemberre számítanak. Magyarország is a fogyasztási cikkek bőséges választékával jelenik meg Lipcsében, a. magyar árukat hat kiállítóhelyen tárják az érdeklődők elé. A kereskedelmi tanácsos elmondotta, hogy a mostani öszi vásár már előhírnöke a jövő évi ünnepségeknek, amelyeket Lipcse város a vásár 800 éves fennállásának alkalmából rendez. Ezután Komját István, a Magyar Kereskedelmi Kamara osztályvezetője elmondotta, hogy hazánkat tíz külkereskedelmi vállalat képviseli az idei Lipcsei Öszd Vásáron. (MTI) Szeged városi végrehajtó bizottsága véleménye alapján a vándorserleget a Gyufaipari Vállalat szegedi gyáregységének KlSZ-szervezete kapta. A KISZ-szervezet társadalmi munkában készítette el a Münchhausen báró kalandjainak legjellemzőbb jelenetét. Nehéz volt eldönteni az elsőbbség kérdését. A 35 felvonuló alapszerv közül 18at szinte azonos színvonalúnak ítélt a KISZ végrehajtó bizottság. A felvonuló tablók értékét csupán az növelte vagy csökkentette, hogy az ábrázolt figurát milyen eszközökkel készítették el. A KISZ Szeged városi végrehajtó bizottság különdíját a textilművek KISZszervezete kapta a csiga vontatta villamos tablóért. Ezenkívül 17 vállalat KISZalapszervezete — az Állami Áruház, az Ecset- és Seprűipari Vállalat, a Kenderfonqés Szövőipari Vállalat, a MÁV szegedi igazgatósága, a Ládaipari Vállalat, a Csongrád Megyei Húsipari Vállalat szegedi telepe, a Szegedi Víz- és Csatornaművek, a Szegedi Tervező Vállalat, a Szőrme- és Bőripari Vállalat, az Állami Biztosító, a Patyolat Vállalat, a faiemezgyár, a DÁV, a Szeged; Ruhagyár, a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregysége — tárgyjutalomban részesült. Ezenkívül a felvonulás valamennyi résztvevője oklevelet kapott. varjak azt károgják, hogy az, ami nálunk van, a kapitalizmus restaurációja. Ezt, persze, csak az hiheti el, aki alapfokú ismereteknek is híján van. Mi az valójában, amit anyagiasságnak neveznek, illetve amit összetévesztenek vele? Ázt a jó és helyes törekvést is az anyagiasság skatulyájába teszik bele, amelyik jobb és több munkával kíván nagyobb keresethez, magának és családjának jobb megélhetéshez jutni. Ez aztán éppenséggel nemhogy üldözendő, hanem nagyon is üdvözlendő jelenség: a szocialista öntudat jelenlétének bizonysága. Feltétlen helyes törekvés állami és vállalati szinten az anyagi érdekeltség elvének mind jobb érvényesítése, mert a közvetlen érdekeltség a szocializmus építésének nélkülözhetetlen hajtóereje. Míg tehát a munkátlan meggazdagodás vágya kapitalista tendencia, a jobb munkával jobb boldogulás szocialista tendencia. Alkotmányunkat sértenők meg, ha ezt elfelednénk. A kommunisták kezdet7*től azt hirdették: a szocializmustól csak annak kell tartania, aki polgári életformán és szabadságon mások kizsákmányolásának a szabadságát érti. Ezt a szabadságot a szocializmus valóban nem ismeri el. Csakhogy a polgári életforma mint jelszó általában nem ezt állította előtérbe, hanem a kényelmet, az összkomfortos lakást, a papucsot, a fürdőkádat és hasonlókat. A kommunisták leleplezték, hogy a felsoroltakhoz azért tapadt jelzőként a polgári, mert jórészt a polgárság sajátja, pedig elvileg nincs köze a kizsákmányoláshoz. Azt mondtuk: éppen a termelőeszközök magántulajdona akadályozza meg. hogy ezek a személyi tulajdonok, mint például a szép lakás, s ha úgy tetszik, az autó, általánossá legyenek, a dolgozó emberek osztályrésze legyen. Most pedig, nem is húsz évvel a felszabadulás és alig másfél évtizeddel a munkáshatalom kivívása után, ne tudnánk mit kezdeni egy olyan jelenséggel. amelynek eljövetelét előre láttuk, s amelynek bekövetkezéséért voltaképpen dolgoztunk és harcoltunk? A szocializmus legfőbb vonzóerejéről mondanánk le, a szocializmus nem is lenne szocializmus, ha az anyagi ösztönzőket félretennénk. Természetesen nagyon kell vigyázni arra. hogy az anyagi ösztönzők sehol se szerepeljenek kizárólagosan, hanem mindenütt járjanak szervesen együtt a iudatbéli ösztönzők erősödésével. Egvébként nem is mehet, másképpen. Vrigyázni kel] természetesen arra is, hogy az önzésnek, a haszonlesésnek, a mindent csak prémiumért vállalásnak, a szűk kapacitás teremtette helyzettel való visszaélésnek és még sok más undorító jelenségnek a fellépte ellen következetes harc folyjék, és sehol se mehessen jobban az ügyeskedő parazitáknak és a dörgölődzöknek, a konjunktúralovagoknak és a strébereknek, mint a jószándékú, tiszta lelkiismeretű, a tudásukat rendszeresen továbbfejlesztő, szorgalmas dolgozó embereknek. Aki pedig anyagiassággal vádol minket, az vagy nem lát tisztán, vagy szántszándékkal ködösít, hogy zavart keltsen. Semmi okunk sincs restellkedni amiatt, sőt mi máson mérhetnők érzékenyebben munkánk gyümölcsét, hogy a dolgozó emberek jobban táplálkoznak, ruházkodnak, laknak, bútort, televíziót vásárolnak, külföldre is járnak üdülni stb., stb. Ez nem holmi faira festett ördög »a kapitalizmus restaurációjáról* hanem reális tény a szocializmus felépüléséről. Szántó Jenő Szombat, 1964. augusztus LÖ.ÖFIKMAGYARQRSZÁG 3