Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-11 / 187. szám

Szegedi Szabadtéri Játékok, 1964 IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÜIIIIIII WIM AIDA Verdi operája a szabadtérin ste 7 órakor, fél órával az előadás kezdetének meg­hirdetett időpontja előtt, esni kezdett az eső és esett órákon át. Az Aida szabadtéri premierjét, ezt a nagy, idén talán a legnagyobb érdeklődéssel várt bemutatót, emiatt csak fél 10 után, háromnegyed tíz körül tudták megkez­deni. Akkor is úgy, hogy még egyáltalán nem volt biztos, be tudják-e fejezni. Az égen sötét felhők úsztak, egyetlen csillagot sem lehetett látni, s az eső időnként néhány percre többször megeredt. Nem a legideálisabb helyzetben indult tehát a bemu­tató: a nézőtér is és a színpad is egyaránt ideges volt. Pon­tatlanságok, technikai zavarok, tévedések, hibás, rossz be­lépések keletkeztek ebben a légkörben, s hatottak zava­róan a nézőkre és magukra az előadás szereplőire is. A második felvonás után azonban végül kitisztult az ég, biz­tossá vált, hogy az előadást nem kell megszakítani, s meg­pyugodott a közönség és megnyugodtak a művészek is. A mű szépségei ezután teljes gazdagságukban tárullak fel a bemutatón. Nem azt mondjuk természetesen, hogy az első két felvonás hatástalan maradt; ennek ellenkezőjé­ről a tapsok tanúskodtak. Mégis kétségtelen, hogy az utolsó két felvonás élvezete zavartalanabb, koncentráltabb, har­monikusabb volt. S nemcsak a hatása: előadása is. A z Aida szabadtéri színpadravitele lényegében, alapel­" veiben hűségesen követi a két év előtti produkciót. Néhány tekintetben ugyan változott az előadás, ezek azon­ban nem érintették a fundamentumot. Mikó András ren­dezése például új elemeket vitt a statisztéria mozgatásába, Varga Mátyás növelte díszleteinek térhatását, Barkóczy Sándor új táncokat írt, mégis — noha ezek az újdonságok figyelemreméltóak — nem ezek a produkció legfőbb és leg­jelentősebb újdonságai. Az Aida előadásának legfőbb újdonságát a külföldi Vendégművészek közreműködése jelenti. Margaret Tynes Aida alakítása ugyan nem új a szabadtéri színpadon, két év előtt ls 6 énekelte ezt a szerepet, de tolmácsolása most fe élményt nyújtott. Tynest mindig szívesen hallgatjuk: in­terpretálásának elmélyültsége, színvonala, kulturáltsága, intenzitása, ha ismételten élvezhetjük, talán még nagyobb batásű, mint első alkalommal. Radames szerepét Alfonso La Moréna, fiatal spanyol tenorista alakította. Ót is, mint az előadás többi külföldi résztvevőjét, most hallottuk először a szabadtérin. A mű­vész fiatal, pályája elején áll, de nagyon tehetséges, s a megtiszteltetés, hogy a szegedi szabadtérin énekelhetett, nem méltatlan hozza. Hangjának szépsége, ereje, olyan árnyalt és kifejező, mint a legjobb olasz tenoroké, szólamformá­!ásh a melódia szépségének és drámaiságának visszaadásá­ban egyaránt magas színvonalú. Elena Cernei román énekesnő Amnerise fenséges és fájdalmas volt, pontosan úgy, ahogyan a szerep követel­ményei előírják. Alakításában szerves egységbe forrt össze a fáraó lányának méltóságteljes magatartása és a remény­telenül szerelmes nő szenvedése. Énekében és játékában őszinte szenvedély izzott. Markáns, robusztus, monumentális. — Edmond Hurshell amerikai művész Amonasro alakítását ezekkel a szavak­kal jellemezhetjük legjobban. Karakterisztikus szerepfor­málásában az opera romantikus stílusának megfelelően óriásivá növelve jelenítette meg a fogságba esett etióp ki­rály érzelmeit, szenvedéseit. Mrinden tekintetben méltó volt a külföldiek szereplé­séhez az előadásban közreműködő magyar művészek teljesítménye. Turján Vilma Főpapnője világos szólamfor­málásával, kulturált előadásmódjával, akárcsak két évvel ez­előtt, most is kiemelkedő sikert aratott. Szalma Ferenc erő­teljes Ramfis alakítása újabb bizonyítéka volt a művész gazdagodó tehetségének. A Hírnök rövid szólamát Réti Csaba kifejezően énekelte. A játékok zenekarát — erőteljesen kiemelve a muzsika drámaiságát. — Vaszy Viktor határozottan, stílusosan, im­ponáló biztonsággal vezette. A kórus végig magas színvonalú közreműködése Pless László és Szalay Miklós karigazgatók munkáját dicséri. Ö. L. Miss fcszlii/íl Szabó Adél az esztergomi tanítónőképző harmadéves hallgatója. Augusztus elseje óta van Szegeden a nyári szabadegyetemen. Szombaton a Tisza Szállóban Miss Fesz­tiválnak választották meg. Kedves, álmodozó arcú lány. — örült a sikernek? — kérdeztük az újdonsült szép­ségkirálynőt. — Csodálkoztam, s féltem, amikor ki kellett menni a közönség elé. Nagyon lámpa­lázas vagyok, s azt hittem, nem tudok megszólalni. — De azért sikerült? — Az első mondatnál na­gyon remegett a hangom. — Sok táncpartnere volt. — Tizenöt, tizenhat. — S milyen férfi a zsané­ré? — Nem tudnám megmon­dani. Nem az alak és a haj­Az újszegedi gyárban szeretettel fogadták a kedves vendéget Gyárlátogatáson latalmas csokor rúzsával és meleg hangú üdvözlő szavakkal fogadták tegnap délben az újszegedi szövőgyárba látogató Margaret Tynest és férjét. A kiváló mű­vésznőt a gyárlátogatásra elkisérte Tari János, a szabadtéri játékok igazgatója. A kubteremben Balassi Sándor, az üzemi pártbizottság titkára üdvözülte a vendége­ket. Margaret Tynes megköszönte a szívélyes fogadtatást, az ajándékba kapott szegedi papucsot és a gyönyörű rózsákat. — Nagyon kíváncsi természetű vagyok — mondotta. — Szeretném, ha iájéi'oztat­nánalc arról, hogyan dolgoznak és élnek az asszonyok. A vendéglátók készségesen válaszoltak. Egymás után kerültek elő a díszes kötésű brigádnaplók. Margaret Tynes a Sziklai Sándor brigád naplójába beírta a nevét, s a brigádvezetőket aláírt fényképével ajándékozta meg. Beszélgetés közben Margaret Tynes má­sodik hazájának nevezte Magyarországot, ahol mindig szívesen szerepel. Páratlanul lelkes, műértő közönséggel találkozott itt. MNCS KIS SZEREP..." — mondja Turján Vilma Érdekes művészegyéniség. Carmen vibráló temperamen­tuma és Ortrúd fenséges zárkózottsága keveredik ala­kításaiban. Az Aidában a méltóságteljes Főpapnő sze­repét alakítja Turján Vilma. Negyvenhárom operaszerep és több mint száz Schubert-, Bramhs-, Schuman-, Strauss­dal tartozik repertoárjához. Ebben az évben a vidéki operakultúra terén kifejtett kiváló munkásságáért a Liszt-dij második fokozatá­val tüntették ki. Eddigi operaszerepeire így emlékezik: — Nagy és híres opera­szerepek mellett igen sok kis operaszerepet is énekeltem már. Kis szerep azonban nincs. Egy szerep megformá­lása mindig teljes művészi átélést, azonosulást követel a színésztől, legyen az a sze­rep bármekkora. Az elmúlt években különösen Prokcff­jev: Eljegyzés a kolostorban és Puccini: Köpeny*- című operáját kedveltem meg régi operáim mellett. Wagner monumentális, igen magas kultúrájú zenéje természete­sen mindenkor ideális ope­raszerepet jelent számomra. Az országosan is jól ismert művésznő nagyon szereti a modern operákat is és re­méli, hogy az új színházi évadban ismét sor kerül egy modern mű bemutatására. Operaszerepeim mellett igen Amennyiben a Puccini trip­tikon harmadik darabja, az Angelica nővér is bemutatás­ra kerülne, megint egy ki­tűnő szereppel gazdagodhat­na repertoárja. p. Z. sokat foglalkozom a daliro­dalommal. Ügy érzem, az operaénekes művészi fejlő­déséhez feltétlenül hozzátar­tozik ez. Szerintem az ope­raéneklés kiegészítő művé­szeti műfaja a dal. A szabadtéri játékok nagy­szerű produkciójára, az Aidá­ra és a játékok propagandá­jára terelődik a beszélgetés. — Örömmel éneklem a Főpapnő szerepét ilyen kitű­nő énekesek között Marga­ret Tynes szerintem kiemel­kedő tehetségű művész és szín határozza meg, hanem az intelligencia. Persze az sem baj, ha csinos. — Vett már részt maiskor is szépségkirálynő-választá­son? — Még soha sem voltam olyan helyen, ahol királynőt választanak. Most sem azért mentem a Tisza Szállóba. — S mit tanácsol a nők­nek, mitől lesznek szépek? — A szegedi nőknek nem kell tanács, nagyon csinosak. Talán annyit, legyenek ter­mészetesek, az a nő legfőbb bája. — Ha befejezi a tanító­képzőt, mi a terve? — Elvégzem az egyetemet is, a földrajz—biológiai szak­ra szeretnék beiratkozni. k. a. Fogadás az Aida művészeinek tiszteletére Tari J.inos, a Szegedi Sza- rás kellemetlenkedései elle­badtéri Játékok igazgatója nére is. tegnap délután fogadást adott A külföldi vendégművészek a Hági étteremben az Aida nevében Margaret Tynes fe­vezétő művészeinek tisztele- jezte ki azt az örömüket, rendkívül sokat jelent vele tere. A fogadáson részt vet- hogy az Aida bemutatójára egy operában szerepelni. Né- tek a megyei és városi párt- összesereglelt hétezer néző hány héttel ezelőtt külföldön bizottság, a megyei és városi végül is részese lehetett az .. „, ,.,, tanács képviselői is. előadásnak. Különös sze­jartam. Megcsodáltam egy Köszönetet mondott az retettel szólt a közönségről, Nemzetközi Opera Fesztivál igazgátó az egész művész- mely türelmesen, megértő­propagandáját. Távolról sem együttesnek azért az áldoza- cn. a művészet szeretetének vetekedhetne a mi ünneni in« hoiíHz.iiácórt nmoiivoi legyében együtt várt a mű­unnepi tos helytállásért, amellyel le- vészekkel játékunkkal, de propágandá- hetővé tették a vasárnapi A fogadás meleg, ja óriási méreteket öltött. előadás megtartását az időjá- légkörben zajlott le. baráti Amneris (Elcna Cernei) és Radames (Alfonso La Moréna) az Aida szabadtéri elő­ad fisán (Somogyi Károlyné felv.) A balettkar jellegzetes egyiptomi tánca az Aida második felvonásában G OÉL-MAGÍARORSIAG Kedd, 1964. augusztus IL l

Next

/
Thumbnails
Contents