Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

Carrington próbálta megérteni az indiánok gondolkozását. „Ha éti vörös ember lennék — irta napiójába —, ugyanúgy harcomé k mint ők." Az indiánok elvonultak. A felmentő csapat már csak halottakat találtig Éjfél után magas, vállas férfk vezetett Bridger az ezredeshez „Portugál Phillips vagyok, Laramlc-be lovagolok segítségért.' Az opera, Farkas Ferenc és, Innocent Vince Ernő Vidróczkija, amelynek ősbemutatóját csütörtök este láttuk a téren, nem modern mü. Nem mintha régen írták volna: a Vidróczki a mai magyar operairodalom legújabb. legfrissebb alkotása. A szerzők azonban — alkalmazkodva a szegedi szabadtéri népművelő feladataihoz — tudatosan vállalt szándékokkal lemondtak a modern kifejezésmódokról és olyan populáris, demokratikus jellegű operát akarlak írni. amelynek közérthetősége, a szó legtágabb értelmében, ''gy pillanatig sem lehet vitatható. Ezért operájuk alapjául a romantikus-népiesmcsei hangvételt választottak, a szövegkönyvben a cselekmény, a mese vendkivüliségét, zenében pedig a népi dallam iságot kívánták hangsúlyozni. Szándékaik a kétségtelen alapvető erények ellenére sem mindig és nem mindenben valósul tak meg. Az eredmény problémákat hord magában. Nem kizárólag és nem elsősorban azért, mert az alapul vett népies és naiv hangvétel. a romantikával való .azonosulásnak az a foka, amely a műből arad, távol áll a mai nézőktől, hanem azért, mert az anyag — amellyel dolgoztak — itt a librettóra, a szövegkönyvre gondolunk — nem a legnemesebb kövekből épült, sokféle és nem egyenlő értékű elem keveredik benne. A librettó például romantikus nézőpontból és szemlélettel ábrázolja a múlt század betyárvilágát. Főhőse, Vidróczki. a hatalmas erdei betyár, rettenthetetlen hős, az igazságtalanságok üldözője. a szegények barátja. Mint szerelmes férfi igazi lovag, pontosan úgy, ahogy azt annak idején, a romantika korában elképzelték. Nagyjában-egészében így ábrázolja a librettó az opera többi alakját ls, talán Harkányi Erzsébet nemeskisasszony kivételével, kinek figurájában határozottan modern elképzelések érvényesülését is érezzük. A mü emberábrázolásában azonban nemcsak egyszerűen romantikus hatások mutathatók ki, hanem, sajnos, a népszínmüvekre emlékeztető megoldások is találhatók benne. Mint ahogy vannak ilyen elemek a cselekményben, a történet bonyolításában is. Ez nem a legértékesebb fajtája a roMA ESTE fél 8 Okakor Bartók: A fából faiagolt királyfi Koreográfiáját tervezte és rendezte: Erk Imre Vezényel: Sándor János Honegger: Johanna a máglyán Vezényel: Ilenryk Czyz Rendezte: Szinetár Miklós mantikának. A rendkívüli helyzetek, a különös, a szélsőségek kedvelése néhol már az érdekesség hajszolásának tűnik, s a mozgalmasság néhol túlzsúfoltnak, tarka-barkának hat. Az erőteljes kontrasztok nem mindig kiiejezőek, egyszer-másszor szimpla és üres tablóknak tűnnek. Ami a librettóban — funkcióját tekintve — a mese, az Farkas Ferenc muzsikájában a sok könnyű dallam, népi indítékú melódia. De nemcsak a dallamok, hanem az opera építésmódja, szerkezetformálása is közérthetőségre törekszik. A megoldás sok mozzanatában, a hangszerelésben, valamint a népi es űri világ szembeállításának kontrasztjaiban ugyan mai, modern megoldások is keverednek a populáris eszközökkel, kétségtelen azonban, hogy az egész opera alapja, fundamentuma a melódia. Sajnos ez a dallamvilág és szerkesztésmód — kifejező erőben, jellemzésben — nem mindig éri el az opera műfajának megkövetelt igényességét, színvonalát. Inkább a daljátékokhoz áll közelebb ez a melodika — jobban igazuk van azoknak, akik a művet daljátéknak nevezik — s ezért, bár a recitativók többségükben sikerültek, nem teljesen alaptalan és indokolatlan a kérdés: nem lett volna-e jobb, ha a Vidróczki minden tekintetben duljáték marad? A prózai részek feltétlenül növelték volna a mű közérthetőségét és szerencsésebb motiváltabb cselekményalakításra is módot adtak volna. A mű populáris jellegét a szabadtéri előadás általában jól fejezte ki. Mikó András rendezése látványos, monumentális és dekoratív hatásokra törekedett, a tömegjeleneteket dinamikussá igyekezett formálni. Az előadás többségében mozgalmas és eleven is, de nem mindig egyenletes: helyenként sajnálatosan elsietett, gyors a tempó, másutt viszont vontatott. Jellegzetes példa ebből a szempontból az I. felvonás eleje, Huntsch Konrád vasaskapitány elfogásának jelenete, amely szinte majdnem az érthctetlenégig gyors. Az együttest Vaszy Viktor vezényelte. Munkája jól adta vissza a zene tartalmát, s egyaránt stílusosan, néhol igen nagy erővel fejezte ki a népies és a vele szemben kontrasztként jelentkező franciás és németes hangvételű részeket. Kitűnően kézben tartotta az egész együttesi és ezzel garantálta az előadás kiegyensúlyozottságát. A mű címszerepét a fiatal Ütő Endre játszotta. Énekben és színészileg is erőteljesen fórmálta meg a Mátra híres-nevezetes betyárjának legendás alakját. Anyjának, Eszter asszonynak a szerepében Palánkay Klárát láttuk. Az előadás egyik legjobb alakítása az övé: tartalmas, intenzív hatású. A szerelmes nemeskisasszonyl, Harkányi Erzsébetet Mátyás Mária vitte színre. Amit hangban, énekben és játékban nyújtott, kiváló. Erzsébete árnyaltabb, plasztikuA'/ opera második felvonása liizes lánccal zárul. Képünkön: jelenet a lányok táncából sabb, mint a librettó nemeskisasszonya. Berdál Valéria kulturáltan, magas színvonalon mutatta be Kiss Anna lírai alakját. Zsupi cigánykovács szerepét a tüdőgyulladásban megbetegedett MaÉk-IÉti sz séitea Beszélgetés Fülöp Zoltánnal Fülöp Zoltán Kossuth-di- tottunk, ami a mondanivaló leczky Oszkár helyett Mally ]as díszlettervezőnek Bar- kifejezésehez szükséges. Sem Győző formálta meg, ének ben, játékban kifejezően. A tók Béla muzsikáját kifejező a rendező, sem a díszletterdíszletei az elmúlt években vezö nem szándékozott a vaszép cigánylány szerepében Európának szinte valamehy- lóságot utánozni. Fénnyel és Mére Ottíliát láttuk. Part- nyi nagy városában sikert mozgással akartuk kifejezni nere Mucsi Sándor volt. arattak Az Operaház balett- a mű lényegét', mondanivalóMindkét alakítás sokszínű, együttesének vendégjátékai ját. Űgy gondolom, ez a megvérbő, temperamentumos, vitték el ezeket a díszleteket oldás fejezi ki legjobban Mai-so Lenci alakja Doma- Torinóba, Párizsba. Helsin- Bartók muzsikáját. Minden hidy László erőteljes, férfias kibe, Stockholmba és Edin- színpadi mesterkedés nélkül alakításában kelt életre, brughba. A neves díszletter- a tánc és a zene jelenti a mű Hunlseh Konrád vasaskapi- vezö most a Szegedi Szabad- lényegét. A hatalmas megtányt Horváth József szati- téri Játékokon aratott szép billentett, ferde síkú emelrikus élű játékkal ábrázolta, sikert. Monumentális, rrw- vény előre meghatározza a A kisebb szerepek alakítói dern színpadképe A fából táncosok helyét és magát a közül kitűnt Katona András faragott királyfi előadásához cselekményt is. Ebben a színkarakterisztikus színezetű általános érdeklődést keltett, padi díszlettervezés manapbetyárja. — Milyen elgondolások A bemutató sikerében nagy alapján készült ez a színrésze volt Barkóczy Sándor padkép? pompás koreográfiájának és — Ebben a műben — a tánckar tüzes előadásának, mondja a rendező — olyan (Kiemelkedő volt a halálra- színpadi fogalmazást választáncoltatás jelenete.) A kifejező díszleteket Varga Mátyás, a színpompás jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A végig sikerrel közreműködő kórus jó munkájáért Pless László és Szalay Mikság az útkeresés, kísérletezés jegyében zajlik. Űgy gondolom, Bartók muzsikája még bátrabb és merészebb diszletel is elbír. A színeket tekintve fehér és kék alapFogadás helyett A meghívás tulajdonképlós karigazgatókat illeti dl- Pen hivatalos fogadásra szólt, csérét. A szabadtéri játékok igazgaÖkrös László tósága hívta meg a VidróczVidróczki szerelme, Kiss Anna belebal az átélt szenvedésekbe. Halála előtt még egyszer találkozik a. börtönből éppen akkor megszökött VHróczkival ki szerzőit, szereplőit, az előadás művészeti vezetőit, kiknek körében ott volt Sípos Géza, a városi pártbizottság titkára, s a megyei és városi pártbizottság, a megyei és városi tanács több képviselője. De a hivatalos hang ezúttal hiányzott, már Tari Jánosnak, a játékok igazgatójának üdvözlő és köszöntő szavaiból is. Barátok, művésztársak jöttek egybe, hogy megünnepeljék egy új magyar opera szabadtéri ősbemutatóját. Kedves, meleg pillanatai voltak a baráti találkozónak, amint Tari János köszöntötte Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervezőt, aki a régi majd a felújított játékokon immár tizedik esztendőbén vállalt jelentős művészi munkát, és Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző köszönete a művészi együttesnek a lelkiismeretes munkáért, s az Igazgatóságnak a bizalomért és a vállalkozó kedvért, amellyel ezt az operát életre hívták és pártfogolták. A Vidróczki szereplői, s az operában ugyancsak közreműködő, Lakatos Géza vezette Dankó Pista-zenekara énekkel és muzsikával járultak hozzá a »fogadás« kitűnő baráti hangulatához. tónusú színekkel teremtettem meg a mü hangulatát. Ez fejezte ki leginkább a zenét, a cselekményt. — A Bartók-mű előadását a szegedi szabadtérin óriási jelentőségű kulturális eseménynek tartom — mondja tovább Fülöp Zoltán. —Szinte a Bartók-kultusz fejlődésének határköveként jelölném meg. Remélem, hogy A fából faragott királyfi előadását további Bartók-müvek előadása követi majd itt a szegedi szabadtérin. További munkáját illetően Fülöp Zoltán elmondja, hogy már dolgozik Kodály Zoltán Háry János cimű műve színes filmváltozatának díszletein. Körülbelül harnvvc tervet készít ehhez a filmhez. P. Z. DÉL-MAGYARORSZÁG * Magyat Szocialista V. unKQv oári Csongrád mag vei *» SvrgeC városi i;<zoit*ágáuaa lapja Meeieienl); üétri" k) vei elé v^ mindennap Szerkeszt) a szerkesztő oauttsá^ Főszerkesztő- ar LőkOs Zoltán Szerkesztőség: Szeged Magyai Tanác-kOztár saság Otta ;«. Telet: >n I.5-3Í so-75 Éjszaka) telefon 15-08 Kiadja a Csongrád Megye Lapkiadó V.Ulalai Feletős -< i y cio Kovat-s László Kiadóit) vata): Szeged Magyar ranácsköztár sasáé ötla 10 sz. Teleti >n tvoo st-ie. Bekflldött ke-zlruti.it nem ŐrzOna meg es nem adunk vissza.j a laput nyomja • Szegedi Nyomda vállalat Szegen KárftS7 Q * rNOKX » jftí VÍDRÓCZKI Új magyar opera ősbemutatója VÖRÖS FELHŐ PARANCSOT AD Irta: Kuczka Péter 15. Rajzolta: Csanádi András renesztlk « csongráo megye) onstamvstaliut. Előfizetési dll egy tinnapra IS Ft Előtlzetnetd oármely costatuvntalnáJ ás ktar hesttőnét 4 y > f