Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-06 / 183. szám

Uj munkásőrök az első éleslövészeten Ai- néhány hete, hogybe& fejeződött a szegedi városi munkásőregységnél is az új munkásőrök felszerelése. Idős. munkában és fegyverforgatásban megfáradt veteránok helyébe fiatalabbak léptek, kibővültek a munkásőrség sorai. A tizenkilences veteránok, a középkorúak, a felszabadulást követő harcok és a legfiatalabbak nemzedéke ma egységet alkot a munkásőrségben. Fegyverrel a kézben — más fegyveres testületekkel egyetemben — egységesen őrködik társadalmi rendünk biztonsága felett. Amikor az üzemi, termelőszövetkezeti pártszervezelipiiiiíí ii >1 Az új ihunkásőrük egyik raja a géppisztoly-lőgyakorlaton Kiss Ferenc feleségének magyarázza a géppisztoly működését iill y • * Tanuljunk többet a legjobbaktól! nyári termés zöme közösségek? Korántsem kap. még a mezőkön van, tak annyi beruházást, olyan sok gépet, mint más járások és a földek termőereje is gyengébb. Tehát a szegedi járásnak továbbra is még több gépre, talaj javító anyagra, műtrágyára, énületre van a cséplés is javában tart még, azonban megközelítő pontossággal máris láthatjuk az 1964-es esztendő várható eredményeit Csongrád megye mezőgazdaságában. Az év elején megkötőt- szüksége, hogy lemaradását ték a szerződóseket a tsz-ek a járás mezőgazdasága a mea hízó állatokra, zöldségfé- gye más tájaihoz viszonyítva lékre, gyümölcsre, kenyérga- mihamarabb behozza, bonára. S azóta már az is Mindez igazság, azonban kiderült, miből tudnak majd ^ ^ éremnek mégiscsak az a tervezettnél többet adni a népgazdaságnak és melyik termékféleségből kevesebbet. A nyár vége, az őszi időjárás még beleszólhat a munkákba, azonban az már bizonyos: nemcsak a termelési színvonal növekedett a egyik oldala. Éppen a szegedi járásban végzett félévi pénzügyi, gazdasági ellenőrzések tanúsítják, hogy viszonylag alacsonyabb technikai nivóh is lényegesen többet lehet jövedelmezni, mint amennyire az egyéni megye közös gazdaságaiban, időkben az egyes kis1, növekedett a szövetkezeti ságok voltak képesek. Bc : tagság közösből eredő jöve- des példáját adja em k * é . ürt :, < v _ , tek, KISZ-szervezetek réVén a dolgozók tudomást szereztek arról, hogy új munkásőröket vesznek fél, azok közül is sokan jelentkeztek, akikre nem is számítottak. A jelentkezők, az érdeklődők között voltak üzemi munkások, fizikai dolgozók, értelmiségiek, tsz-tagok, fiatalok és idősebbek, férfiak és nők, KISZ-fiatalok, párttagok és pártonkívüliek. Manapság olyan vélemények is elhangzanak, hogy csökken nálunk a tömegek politikai érdeklődése, hogy az apolitikusság mind nagyobb erőre kap és az állítólagos „liberalizálódás" hatására a néptömegek körében gyengül a szocializmus vonzereje. Nos, ezeknek a hamis nézeteknek csattanó cáfolatát adták azok a szegedi munkások, dolgozók, akik mindennapi munkáj uk mellett most még a fáradságot jelentő fegyveres munkásőr-szolgálatot, népi rendünk védelmének szolgálatát vállalták. A jelentkezők száma nagyobb volt. mint amennyi új munkásőrt fel tudtak venni. Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy Szened dolgozóiban elevenen él társadalmi rendszerünk, a népi hatalom sorsáért érzett felelősség. * • i" foglalkozásokon az HZ elso új munkásőrök megismerkedtek a fegyverekkel, ami nem is jelentett különösen nehéz feladatot, hiszen legtöbben már voltak katonái-., a néphadseregben jártasságot szereztek a fegyverek kezelésében. Az új munkásőrök között azonban leányok és asszonyok is találhatók. Nekik bizony először nemcsak a géppisztoly, vagy a karabély volt furcsa, szokatlan, hanem az egyenruha is. Hamar megszokták azonban ezt, s a hozzáértőbbek és parancsnokaik segítségéve] megtanulták a Begyverek kezelését. Mikor nemrégen éleslövészetre került sor Makón, a Maros-parti lőtéren, ők is ugyanúgy részt vettek a lőgyakorlaton, mint a férfiak. A lövészet alkalmából meglátogatták az új munkásőröket azoknak az üzemeknek a gazdasági és a mozgalmi vezetői, amelyekben az új munkásőrök dolgoznak. A vendégek között láttuk Tóth Lászlót, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatóját. Balassy Sándort, a vállalat pártbizottságának titkárát és Gábor Erzsébetet, a vállalat KISZ-bizottságának titkárát, valamint más szegedi üzemek párttitkárait és KISZtitkárait. A vendégek élénk érdeklődéssel figyelték a lőgyakorlatot és a munkásőrökkel együtt örültek a jó eredményeknek. Az új munkásőrök között nagyon sok szocialistabrigád-tag található, s így érthető, hogy a lövészeten is versengés alakult ki a rajok és szakaszok között, az üzemi versenyszellem kisugárzása itt is éreztette hatását. A spontán vetélkedés kezdeményezői elsősorban a szocialista brigádok tagjai voltak, akik a lövészeten is derekasan megálltak helyűkeh Csányi Mihály rajparancsnok raja mind a pisztoly-és géppisztoly-lövészeten, mind az éles kézigránát dobásánál kiváló eredményt ért el. Az egész raj a Szegedi Kéziszenszámgyárban dolgozik és majdnem mindnyájan szocialistabrigád-tagok. Csányi Mihály, Lakatos Antal és Dávid Miílály egy szocialista brigádba tartozik, amelynek vezetője éppen Lakatos Antal. Az üzemben a közös munka összeforrasztotta őket és ez az összeforrottság, elvtársiasság ésbaj(Báltnt Gyula felvétele* tSrsiasság nagy erőt jelent nekik a munkásőrségben is. * Az új munkásőrök között férjjé] és feleséggel is találkoztunk Kiss Ferenc és Kiss Ferencné személyében. Mindketten a Kenderfonóés Szövőipari Vállalat újszegedi gyáregységében dolgoznak. A feleség szövőnő, a férj pedig segédmúvezető. Mindketten KISZ-tagok, a KISZ-munka során ismerkedtek össze. Kora tavaszszal, mikor a mnukásőrségbe jelentkeztek, még csak menyasszony és vőlegény voltak, együtt határozták el a jelentkezést is. Kiss Ferenc apja. aki a makói tanácson dolgozik, 1956-ban karhatalmista volt, most munkásőr. Fia feleségével együtt ugyanezért az ügyért fogott most fegyvert, mint ő 1956-ban. a e7epedimun:kásőregység o új munkásőreinek nemrégi lőgyakorlata arról tett tanúbizonyságot, hogy a fegyver jó kezekben van. Az új munkásőrök a régiekkel egyetemben nemcsak azt tudják, hogy miért fogtak fegyvert, hanem kiválóan értenek is e fegyverek kezeléséhez. Tamasi Mihály delme is. Befejeződtek a gazdaságokban a félévi pénzügyi ellenőrzések. A felmérések során nyert adatok rendkívül beszédesek, hasznos útbaigazításokkal szolgálnak az egész megye, ezen belül az egyes járások, városok mezőgazdaságának fejlesztésével kapcsolatban is. A félévi ellenőrzések is bizonyítják, hogy a sok tíz- és százmilliós anyagi áldozatok ellenére is a megyében még mindig a szegedi járás szövetkezetei a „legszegényebbek". A szegedi járásban a legalacsonyabb a mezőgazdasági technika színvonala, s ez kihatással van a családi jövedelmekre is. Jellemző, hogy egész Csongrád megyében a lezajlott félévi ellenőrzés már csak mindössze 19 olyan gazdaságot talált, ahol deficittel, gazdálkodási veszteséggel kell számolni az esztendő végén. Ezek közül 13 a szegedi járásban van. És hogy miért? Például még a szentesi körzetben egy-egy szövetkezeti szántóegységre 4210 forint értékű állóeszköz (a termelés folytatásához szükséges berendezések) jut. addig a szegedi járásban az állóalapok fejlesztésében még csak 2242 forintnál tartanak a gazdaságok. Ennek az igen alacsony értéknek is nagyobb részét az új telepítésű szőlők, gyümölcsösök kötik le. melyek még csak évek múltán adhatnak termést. Hódmezővásárhely tsz-eiben 4205, a Hódmezővásárhely ködnyéki állami gazdaságokban pedig már 13 ezer 580 forint értékű állóalap jut egy-egy szántóegységre. És e számok törvényszerűen formálják a terméshozam nagyságát; a gazdálkodás eredményességét. Elgondolkodtató a szegedi járás mezőgazdaságának jelenlegi gépellátottsága is. Például a szentesi körzetben egy szántóegységre 1326, Hódmezővásárhelyen 1247 forint értékű gép jut, ugyanakkor a szegedi járásban csak 730 forint értéket képvisel szántóegységekre kivetítve a gépesítettség színvonala. többek között az öttömc ,í Magyar László Tsz közössége. A megye lehető legroszszabb földjén dolgoznák a tsz gazdái — gépeik is alig vannak még —, mégis a gazdálkodási veszteség már vannak jó termelési adottságaik — a Magyar Nemzeti Bank összes pénze sem lenne elég. És évente nemigen adják 1—1 milliónál alább a mérleghiányt. Például az ugyancsak balástyai Szirtusvirág Tsz-ben — a kifogástalanul gazdálkodó P—óra Ferenc Tsz szomszédságában — most is 1 millió forintnál több várható veszteséget mutatott ki a pénzügyi ellenőrzés. Pedig ezt alapvetően semmi sem indokolja, mint ahogy a szintén balástyai Felsőgajgonya és Homokgyöngye tsz-ek várható sok százezer forintnyi veszteségeit sem. Kisteleken az Üj Élet Tsz-ben — a mind gazdagabb Felszabadulás Tsz szomszédságában — a betervezett jövedelmeknek csak a fele várható, mert a vezetők nem készültek fel kellően — a gazdaságot sem készítették fel — a vállalt termelési feladatok megoldására. A „mérleghiány-gyártásban" a prímhegedús szerepét a rúzsai tsz-ek viszik. A évek óta ismeretlen fogalom Juhász Gyula Tsz-nek 1 itt. A tagok személyes jövedelme idén is magasabb lesz a tervezettnél. Nagymértékben gyarapítják a közösség tiszta vagyonát, ugyanakkor a közös bevételből félmillió körül még biztonsági tartalékra is jut. A sándorfalvi Üj Élet Tsz-ben is messze alatta van még a technikai színvonal a megye átlagának, mégis biztos, jó megélhetést nyújt tagjainak ez a közösség. Beruházásokra, saját anyagi forrásból 572 ezer forintot tartalékolt már eddig, biztonsági tartalékban — előre nem látható kiadásokra — pedig 387 ezer forint készpénze van az Üj Élet Tsz közösségének. Ugyanakkor tagjainak a kömillió 200 ezer forint, a Napsugár Tsz-nek pedig 1 millió forint körüli várható mérleghiányt mutatott ki az ellenőrzés. A hiányok általában abból adódnak, hogy a tervezett termelési feladatokat nem tudták teljesíteni, így a betervezett árbevételek nagymértékben csökkentek. G yakori, hogy a mérleghiányt, akik ludasak miatta, rossz tervezéssel, feszített követelményékkel magyarázzák. Sántító érvek ezek! Hiszen a terveket is maguk a vezetők, a tsz szakemberei készítik. Azonban néha igen jól jön számukra a magas terv, mert ezután sok múvezösből eredő jövedelme az Jési hitelt vehetnek igénybe, utóbbi években megtöbbszöröződött. Csupán csak a növénytermesztésből közel 3 millió forint árbevételre számítanak év végéig. Csoda-e ezek után, hogy az Űj Élet Tsz-ben nem múlik el közgyűlés új tagok felvétele nélkül. Hívás, csalogatás nélkül is jönnek a fiatalok, pedig két évvel ezelőtt a tagság kétharmada szeretett volna búcsút inteni a szövetkezetnek. H asonló helyzet alakult ki a kisteleki Felszabadulás TSz-ben is, Az előrelátó, jó eredményeként ez a gazdaság sincs már rászorulva az állami „mankókra". Saját pénzeszközeivel dolgozik, jelenleg is 521 ezer forint van a biztonsági betétszámláján. Mintegy 373 ezer forintot pedig saját erős beruházásokra fordít az idén. Ugyanakkor a gazdák személyes jövedelme is szépen emelkedik. A balástyai Móra Ferenc Tsz-ben az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem máris lehet osztani is az év elején bőven. „A baj úgyis majd csak az év végén derül ki, és a bank úgysem hagy cserben bennünket". A tsz-ek — ebben is segít nekik az állam — igen jól megfizetik a szakembereket. A szép fizetésekért most már lehetne mindenütt jól is dolgozni. Kétségkívül nem lehet mindenki zseni az üzemszervezésben, az agronómiában, a gazdálkodás vezetésében, azonban a gyengébb felkészültséget sehol sem tetézhetjük restséggel, vezetés Tanulni kell a legjobbaktól. Jó tapasztalatokért nem kell már külföldre menni, még csak a makói járásba sem. Elmúlt már az az idő, amikor valamiféle társadalmi hőstettnek számított agronómusnak, főkönyvelőnek vagy éppen elnöknek lenni egyegy szövetkezetben. Amint az orvosnak a klinika, vagy a rendelő, a pedagógusnak az iskola, az üzemi munkásnak a gyár a „műhelye", ott kell neki helytállni, hasonlóképp a szövetkezeti mintegy 300 forinttal maga- szakembereknek a termőföld E! zek után mintha készen. kiállítva látnánk a szegedi járás bizonyítványát arról, miért is vannak itt még mindig gyenge és mérleghiányos gazdaságok, gyengén fizelő a „műhelyük". Ezekben a mezőgazdasági műhelyekben sem szívlelhető meg sokáig a kontárság. sabbnak mutatkozik a tervezettnél. A növénytermesztés bevétele is magasabb lesz annál, amit a terv előír. Ezek a példaként állított tsz-ek csaknem valahányan a lehető legrosszabb gazdasági adottságokkal vágtak neki néhány éve a közösségi életnek. Ugyanakkor akad- és az év végéig szedjék őszfélévi ellenőrzések ^ mindenütt figyelmeztették a vezetőket! Kit arra, hogy bajok vannak nak kok" „feneketlen pénzeszsáis, melyeknek — hiába Szegedi kisipari tömegcikkek exportra A kisipari szövetkezetek második féléves tervében sok új tömegcikkgyártás is szerepei. Ezek nagy részét exportra készítik, a harmadik negyedévben a szegedi Felszabadulás Asztalos és Kárpitos Lakberendező Ksz székállványokat gyárt, amerikai megrendelésre. A szegedi Szerszámkovács Redőnykészítő és Műköszörűs Ktsz különböző szabóés háztartási ollót készít népi demokratikus országok részére. Az országban csak a szegedi Örás és Ékszerész Kts3 készít ablakrugó-zárakat. Ebből a tömegcikkből nem vesznek fel külföldi megrendelést, mert az egyre szaporodó építkezések miatt még a belföldi igényt sem tudják maradéktalanul kielégíteni. A szegedi Nívó Faipari Játéktömegcikk Ktsz ebben a fél évben kezdi meg a svéd típusú babaágyak gyártását. Ezt már 5—6 évvel ezelőtt gyártotta a ktsz, de most űj, "modernizált* formában hozzák forgalomba. Ezenkívül „kerekes kutyát" és „hordós szamarat" készítenek mint új terméket. A szegedi Tömegcikk Készítő Ksz alumínium játékedényeket exportál a második fél évben Angliába, Hollandiába és Belgiumba. Sok igénylő van a politechnikai szerszámokra is. Ezeknek csak egy részét szállítják exportra. Ezenkívül készítenek mint újdonságot celluloid nyelű zsebkéseket is. sze tudományukat és szépítsenek a helyzeten, ki pedig (nagy örömünkre szolgál, hogy ők vannak többen) arról győződhetett meg, hogy az áldozatos, kemény munka újabb sikereket hozott: jó úton jár a közösség. Az összkép a feltárt hibák ellenére is kedvező. Csongrád megyében várhatóan mintegy 100 millió forinttal nő ismét a gazdák közösből származó összjövedelme. Jelentős a javulás a ma még gyenge kategóriába tartozó gazdaságoknál is. Mégis úgy érezzük: nagyon sok még a feltáratlan, kiaknázatlan lehetőség. melyekhez ha bátrabban nyúlnánk hozzá a szövetkezeti gazdák és az egész ország megelégedésére — a gyenge tsz-ek is sokkal hamarabb emelkednének fel a jó, vagy legalábbis a közepesek színvonalára. CSÉPI JÖZSEF Csütörtök, 1964. augusztus 6. QÉL-MAGYARORSZÁG 3