Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-06 / 183. szám

Uj munkásőrök az első éleslövészeten Ai- néhány hete, hogybe­& fejeződött a szegedi városi munkásőregységnél is az új munkásőrök felszere­lése. Idős. munkában és fegyverforgatásban megfáradt veteránok helyébe fiatalab­bak léptek, kibővültek a munkásőrség sorai. A tizen­kilences veteránok, a közép­korúak, a felszabadulást kö­vető harcok és a legfiata­labbak nemzedéke ma egy­séget alkot a munkásőrség­ben. Fegyverrel a kézben — más fegyveres testületekkel egyetemben — egységesen őrködik társadalmi rendünk biztonsága felett. Amikor az üzemi, terme­lőszövetkezeti pártszerveze­lipiiiiíí ii >1 Az új ihun­kásőrük egyik raja a géppisz­toly-lőgyakor­laton Kiss Ferenc feleségének ma­gyarázza a gép­pisztoly műkö­dését iill y • * Tanuljunk többet a legjobbaktól! nyári termés zöme közösségek? Korántsem kap. még a mezőkön van, tak annyi beruházást, olyan sok gépet, mint más járá­sok és a földek termőereje is gyengébb. Tehát a szegedi járásnak továbbra is még több gépre, talaj javító anyag­ra, műtrágyára, énületre van a cséplés is javában tart még, azonban megköze­lítő pontossággal máris lát­hatjuk az 1964-es esztendő várható eredményeit Csong­rád megye mezőgazdaságá­ban. Az év elején megkötőt- szüksége, hogy lemaradását ték a szerződóseket a tsz-ek a járás mezőgazdasága a me­a hízó állatokra, zöldségfé- gye más tájaihoz viszonyítva lékre, gyümölcsre, kenyérga- mihamarabb behozza, bonára. S azóta már az is Mindez igazság, azonban kiderült, miből tudnak majd ^ ^ éremnek mégiscsak az a tervezettnél többet adni a népgazdaságnak és melyik termékféleségből kevesebbet. A nyár vége, az őszi időjá­rás még beleszólhat a mun­kákba, azonban az már bi­zonyos: nemcsak a terme­lési színvonal növekedett a egyik oldala. Éppen a sze­gedi járásban végzett félévi pénzügyi, gazdasági ellenőr­zések tanúsítják, hogy vi­szonylag alacsonyabb tech­nikai nivóh is lényegesen többet lehet jövedelmezni, mint amennyire az egyéni megye közös gazdaságaiban, időkben az egyes kis1, növekedett a szövetkezeti ságok voltak képesek. Bc : tagság közösből eredő jöve- des példáját adja em k * é . ürt :, < v _ , tek, KISZ-szervezetek réVén a dolgozók tudomást szerez­tek arról, hogy új munkás­őröket vesznek fél, azok kö­zül is sokan jelentkeztek, akikre nem is számítottak. A jelentkezők, az érdeklő­dők között voltak üzemi munkások, fizikai dolgozók, értelmiségiek, tsz-tagok, fia­talok és idősebbek, férfiak és nők, KISZ-fiatalok, párt­tagok és pártonkívüliek. Manapság olyan vélemé­nyek is elhangzanak, hogy csökken nálunk a tömegek politikai érdeklődése, hogy az apolitikusság mind na­gyobb erőre kap és az állí­tólagos „liberalizálódás" ha­tására a néptömegek köré­ben gyengül a szocializmus vonzereje. Nos, ezeknek a hamis nézeteknek csattanó cáfolatát adták azok a sze­gedi munkások, dolgozók, akik mindennapi munkáj uk mellett most még a fárad­ságot jelentő fegyveres mun­kásőr-szolgálatot, népi ren­dünk védelmének szolgálatát vállalták. A jelentkezők szá­ma nagyobb volt. mint amennyi új munkásőrt fel tudtak venni. Ez is ékes bi­zonyítéka annak, hogy Sze­ned dolgozóiban elevenen él társadalmi rendszerünk, a népi hatalom sorsáért érzett felelősség. * • i" foglalkozásokon az HZ elso új munkásőrök megismerkedtek a fegyve­rekkel, ami nem is jelen­tett különösen nehéz felada­tot, hiszen legtöbben már voltak katonái-., a néphadse­regben jártasságot szereztek a fegyverek kezelésében. Az új munkásőrök között azon­ban leányok és asszonyok is találhatók. Nekik bizony elő­ször nemcsak a géppisztoly, vagy a karabély volt furcsa, szokatlan, hanem az egyen­ruha is. Hamar megszokták azonban ezt, s a hozzáértőb­bek és parancsnokaik segít­ségéve] megtanulták a Begy­verek kezelését. Mikor nem­régen éleslövészetre került sor Makón, a Maros-parti lő­téren, ők is ugyanúgy részt vettek a lőgyakorlaton, mint a férfiak. A lövészet alkalmából meglátogatták az új mun­kásőröket azoknak az üze­meknek a gazdasági és a mozgalmi vezetői, amelyek­ben az új munkásőrök dol­goznak. A vendégek között láttuk Tóth Lászlót, a Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­lalat vezérigazgatóját. Ba­lassy Sándort, a vállalat pártbizottságának titkárát és Gábor Erzsébetet, a vállalat KISZ-bizottságának titkárát, valamint más szegedi üze­mek párttitkárait és KISZ­titkárait. A vendégek élénk érdeklődéssel figyelték a lő­gyakorlatot és a munkás­őrökkel együtt örültek a jó eredményeknek. Az új munkásőrök között nagyon sok szocialistabri­gád-tag található, s így ért­hető, hogy a lövészeten is versengés alakult ki a ra­jok és szakaszok között, az üzemi versenyszellem kisu­gárzása itt is éreztette ha­tását. A spontán vetélkedés kezdeményezői elsősorban a szocialista brigádok tagjai voltak, akik a lövészeten is derekasan megálltak helyű­keh Csányi Mihály rajparancs­nok raja mind a pisztoly-és géppisztoly-lövészeten, mind az éles kézigránát dobásánál kiváló eredményt ért el. Az egész raj a Szegedi Kézi­szenszámgyárban dolgozik és majdnem mindnyájan szo­cialistabrigád-tagok. Csányi Mihály, Lakatos Antal és Dávid Miílály egy szocia­lista brigádba tartozik, amelynek vezetője éppen Lakatos Antal. Az üzemben a közös munka összeforrasz­totta őket és ez az összefor­rottság, elvtársiasság ésbaj­(Báltnt Gyula felvétele* tSrsiasság nagy erőt jelent nekik a munkásőrségben is. * Az új munkásőrök között férjjé] és feleséggel is találkoztunk Kiss Ferenc és Kiss Ferencné személyében. Mindketten a Kenderfonó­és Szövőipari Vállalat új­szegedi gyáregységében dol­goznak. A feleség szövőnő, a férj pedig segédmúvezető. Mindketten KISZ-tagok, a KISZ-munka során ismer­kedtek össze. Kora tavasz­szal, mikor a mnukásőrség­be jelentkeztek, még csak menyasszony és vőlegény voltak, együtt határozták el a jelentkezést is. Kiss Fe­renc apja. aki a makói ta­nácson dolgozik, 1956-ban karhatalmista volt, most munkásőr. Fia feleségével együtt ugyanezért az ügyért fogott most fegyvert, mint ő 1956-ban. a e7epedimun:kásőregység o új munkásőrei­nek nemrégi lőgyakorlata ar­ról tett tanúbizonyságot, hogy a fegyver jó kezekben van. Az új munkásőrök a régiekkel egyetemben nemcsak azt tudják, hogy miért fogtak fegyvert, hanem kiválóan értenek is e fegyverek ke­zeléséhez. Tamasi Mihály delme is. Befejeződtek a gazdasá­gokban a félévi pénzügyi el­lenőrzések. A felmérések so­rán nyert adatok rendkívül beszédesek, hasznos útbaiga­zításokkal szolgálnak az egész megye, ezen belül az egyes járások, városok me­zőgazdaságának fejlesztésé­vel kapcsolatban is. A fél­évi ellenőrzések is bizonyít­ják, hogy a sok tíz- és száz­milliós anyagi áldozatok el­lenére is a megyében még mindig a szegedi járás szö­vetkezetei a „legszegényeb­bek". A szegedi járásban a legalacsonyabb a mezőgazda­sági technika színvonala, s ez kihatással van a családi jövedelmekre is. Jellemző, hogy egész Csongrád megyé­ben a lezajlott félévi ellen­őrzés már csak mindössze 19 olyan gazdaságot talált, ahol deficittel, gazdálkodási veszteséggel kell számolni az esztendő végén. Ezek közül 13 a szegedi járásban van. És hogy miért? Például még a szentesi körzetben egy-egy szövetke­zeti szántóegységre 4210 fo­rint értékű állóeszköz (a ter­melés folytatásához szüksé­ges berendezések) jut. addig a szegedi járásban az álló­alapok fejlesztésében még csak 2242 forintnál tartanak a gazdaságok. Ennek az igen alacsony értéknek is na­gyobb részét az új telepítésű szőlők, gyümölcsösök kötik le. melyek még csak évek múltán adhatnak termést. Hódmezővásárhely tsz-eiben 4205, a Hódmezővásárhely ködnyéki állami gazdaságok­ban pedig már 13 ezer 580 forint értékű állóalap jut egy-egy szántóegységre. És e számok törvényszerűen for­málják a terméshozam nagy­ságát; a gazdálkodás ered­ményességét. Elgondolkodtató a szegedi járás mezőgazdaságának je­lenlegi gépellátottsága is. Például a szentesi körzetben egy szántóegységre 1326, Hódmezővásárhelyen 1247 forint értékű gép jut, ugyan­akkor a szegedi járásban csak 730 forint értéket kép­visel szántóegységekre kive­títve a gépesítettség színvo­nala. többek között az öttömc ,í Magyar László Tsz közössé­ge. A megye lehető legrosz­szabb földjén dolgoznák a tsz gazdái — gépeik is alig vannak még —, mégis a gazdálkodási veszteség már vannak jó termelési adott­ságaik — a Magyar Nemzeti Bank összes pénze sem len­ne elég. És évente nemigen adják 1—1 milliónál alább a mérleghiányt. Például az ugyancsak balástyai Szirtus­virág Tsz-ben — a kifogás­talanul gazdálkodó P—óra Fe­renc Tsz szomszédságában — most is 1 millió forintnál több várható veszteséget mu­tatott ki a pénzügyi ellenőr­zés. Pedig ezt alapvetően semmi sem indokolja, mint ahogy a szintén balástyai Felsőgajgonya és Homok­gyöngye tsz-ek várható sok százezer forintnyi vesztesé­geit sem. Kisteleken az Üj Élet Tsz-ben — a mind gaz­dagabb Felszabadulás Tsz szomszédságában — a beter­vezett jövedelmeknek csak a fele várható, mert a vezetők nem készültek fel kellően — a gazdaságot sem készítették fel — a vállalt termelési feladatok megoldására. A „mérleghiány-gyártás­ban" a prímhegedús szere­pét a rúzsai tsz-ek viszik. A évek óta ismeretlen fogalom Juhász Gyula Tsz-nek 1 itt. A tagok személyes jöve­delme idén is magasabb lesz a tervezettnél. Nagymérték­ben gyarapítják a közösség tiszta vagyonát, ugyanakkor a közös bevételből félmillió körül még biztonsági tarta­lékra is jut. A sándorfalvi Üj Élet Tsz-ben is messze alatta van még a technikai színvonal a megye átlagá­nak, mégis biztos, jó meg­élhetést nyújt tagjainak ez a közösség. Beruházásokra, saját anyagi forrásból 572 ezer forintot tartalékolt már eddig, biztonsági tartalék­ban — előre nem látható kiadásokra — pedig 387 ezer forint készpénze van az Üj Élet Tsz közösségének. Ugyanakkor tagjainak a kö­millió 200 ezer forint, a Nap­sugár Tsz-nek pedig 1 mil­lió forint körüli várható mérleghiányt mutatott ki az ellenőrzés. A hiányok álta­lában abból adódnak, hogy a tervezett termelési feladato­kat nem tudták teljesíteni, így a betervezett árbevéte­lek nagymértékben csökken­tek. G yakori, hogy a mér­leghiányt, akik luda­sak miatta, rossz ter­vezéssel, feszített követel­ményékkel magyarázzák. Sántító érvek ezek! Hiszen a terveket is maguk a veze­tők, a tsz szakemberei ké­szítik. Azonban néha igen jól jön számukra a magas terv, mert ezután sok múve­zösből eredő jövedelme az Jési hitelt vehetnek igénybe, utóbbi években megtöbbszö­röződött. Csupán csak a nö­vénytermesztésből közel 3 millió forint árbevételre számítanak év végéig. Cso­da-e ezek után, hogy az Űj Élet Tsz-ben nem múlik el közgyűlés új tagok felvétele nélkül. Hívás, csalogatás nélkül is jönnek a fiatalok, pedig két évvel ezelőtt a tagság kétharmada szeretett volna búcsút inteni a szö­vetkezetnek. H asonló helyzet alakult ki a kisteleki Felsza­badulás TSz-ben is, Az előrelátó, jó eredményeként ez a gazda­ság sincs már rászorulva az állami „mankókra". Saját pénzeszközeivel dolgozik, je­lenleg is 521 ezer forint van a biztonsági betétszámláján. Mintegy 373 ezer forintot pe­dig saját erős beruházásokra fordít az idén. Ugyanakkor a gazdák személyes jövedel­me is szépen emelkedik. A balástyai Móra Ferenc Tsz-ben az egy dolgozó tag­ra jutó évi jövedelem máris lehet osztani is az év elején bőven. „A baj úgyis majd csak az év végén derül ki, és a bank úgysem hagy cser­ben bennünket". A tsz-ek — ebben is segít nekik az állam — igen jól megfizetik a szakembereket. A szép fizetésekért most már lehetne mindenütt jól is dolgozni. Kétségkívül nem lehet mindenki zseni az üzemszervezésben, az agro­nómiában, a gazdálkodás ve­zetésében, azonban a gyen­gébb felkészültséget sehol sem tetézhetjük restséggel, vezetés Tanulni kell a legjobbaktól. Jó tapasztalatokért nem kell már külföldre menni, még csak a makói járásba sem. Elmúlt már az az idő, ami­kor valamiféle társadalmi hőstettnek számított agronó­musnak, főkönyvelőnek vagy éppen elnöknek lenni egy­egy szövetkezetben. Amint az orvosnak a klinika, vagy a rendelő, a pedagógusnak az iskola, az üzemi mun­kásnak a gyár a „műhelye", ott kell neki helytállni, ha­sonlóképp a szövetkezeti mintegy 300 forinttal maga- szakembereknek a termőföld E! zek után mintha ké­szen. kiállítva lát­nánk a szegedi járás bizonyítványát arról, miért is vannak itt még mindig gyenge és mérleghiányos gazdaságok, gyengén fizelő a „műhelyük". Ezekben a mezőgazdasági műhelyekben sem szívlelhető meg sokáig a kontárság. sabbnak mutatkozik a ter­vezettnél. A növénytermesz­tés bevétele is magasabb lesz annál, amit a terv előír. Ezek a példaként állított tsz-ek csaknem valahányan a lehető legrosszabb gazda­sági adottságokkal vágtak neki néhány éve a közösségi életnek. Ugyanakkor akad- és az év végéig szedjék ősz­félévi ellenőrzések ^ mindenütt figyelmez­tették a vezetőket! Kit arra, hogy bajok vannak nak kok" „feneketlen pénzeszsá­is, melyeknek — hiába Szegedi kisipari tömegcikkek exportra A kisipari szövetkezetek második féléves tervében sok új tömegcikkgyártás is szerepei. Ezek nagy részét exportra készítik, a harma­dik negyedévben a szegedi Felszabadulás Asztalos és Kárpitos Lakberendező Ksz székállványokat gyárt, ame­rikai megrendelésre. A szegedi Szerszámkovács Redőnykészítő és Műköszö­rűs Ktsz különböző szabó­és háztartási ollót készít né­pi demokratikus országok részére. Az országban csak a sze­gedi Örás és Ékszerész Kts3 készít ablakrugó-zárakat. Eb­ből a tömegcikkből nem vesznek fel külföldi meg­rendelést, mert az egyre sza­porodó építkezések miatt még a belföldi igényt sem tudják maradéktalanul ki­elégíteni. A szegedi Nívó Faipari Játéktömegcikk Ktsz ebben a fél évben kezdi meg a svéd típusú babaágyak gyár­tását. Ezt már 5—6 évvel ezelőtt gyártotta a ktsz, de most űj, "modernizált* for­mában hozzák forgalomba. Ezenkívül „kerekes kutyát" és „hordós szamarat" készí­tenek mint új terméket. A szegedi Tömegcikk Ké­szítő Ksz alumínium játék­edényeket exportál a máso­dik fél évben Angliába, Hol­landiába és Belgiumba. Sok igénylő van a politechnikai szerszámokra is. Ezeknek csak egy részét szállítják exportra. Ezenkívül készíte­nek mint újdonságot cellu­loid nyelű zsebkéseket is. sze tudományukat és szépít­senek a helyzeten, ki pedig (nagy örömünkre szolgál, hogy ők vannak többen) ar­ról győződhetett meg, hogy az áldozatos, kemény mun­ka újabb sikereket hozott: jó úton jár a közösség. Az összkép a feltárt hibák el­lenére is kedvező. Csongrád megyében várhatóan mint­egy 100 millió forinttal nő ismét a gazdák közösből származó összjövedelme. Je­lentős a javulás a ma még gyenge kategóriába tartozó gazdaságoknál is. Mégis úgy érezzük: nagyon sok még a feltáratlan, kiaknázatlan le­hetőség. melyekhez ha bát­rabban nyúlnánk hozzá a szövetkezeti gazdák és az egész ország megelégedésére — a gyenge tsz-ek is sokkal hamarabb emelkednének fel a jó, vagy legalábbis a kö­zepesek színvonalára. CSÉPI JÖZSEF Csütörtök, 1964. augusztus 6. QÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents