Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-29 / 202. szám

„Ösztönző-e az eszközlekötési járulék?" — Hozzászólás — Napjaink egyik legégetőbb amit az eszközöknek egy kérdése a gazdasági vezetés konkrét termelési folyamat­színvonalának növelése, A ban való lekötése jelent, rutint fokozatosan .felváltja Az eszközlekötési járulék a tudományos alapossággal elaészített elemzések egész sora. A döntéseknél a nagy­számú variációból az opti­málisát igyekszenek kivá­lasztani a vezetők. Az esz­közlekötési járulék is új színfolt a gazdasági vezetés­ben — a vezetés finomítását jelző konstrukció. Mint az anyagi ösztönzés rendszere, ez is az egyéni, illetőleg a vállalati és a társadalmi ér­dek összhangjának megte­remtését segíti elő. Marosi Jánosnak a Dél-Magyaror­szágban megjelent Ösztön­ző-e az eszközlekötési járu­lék? című cikke érintette ezt a kérdést, de csak „óvato­san" sejttette az eszközlekö­tési járulék lényegét, hasz­nosságát, hatását. A címben felvetett kérdés­re — ösztönzö-e az eszköz­lekötési járulék? — a válasz egyértelmű: igen. Nem olyan egyértelmű azonban a vá­legfontosabb szerepe a gaz­dasági döntések megfelelő differenciálásában, az opti­mális intézkedések meghoza­talára való ösztönzésben van. Érdekesen fejtegeti a cikkíró a műszakiak szere­ben. Az eszközlekötósi járu­lék csökkentésével kapcsola­tos számos kérdést vezető műszaki, gazdasági szakem­bereinknek tisztázniok kell és minél előbb intézkedési terveikben is meg kell ha­tározni az űj konstrukció al­kalmazásával kapcsolatos el­képzeléseiket. Nem tekinthető olyan pét, nézetét: „Találkozunk egyértelműnek az a felvetés olyan véleménnyel is — írji —, hogy az eszközlekötési járulék kifejezetten közgaz­dasági ' téma és ezzel a mű­szakiaknak vajmi kevés dol­guk van. Ez téves nézet." Ne féljünk kimondani, hogy az eszközlekötési járulék ki­fejezetten közgazdasági téma, mert ezzel a műszakiak sze­repét a kérdés megoldásában semmivel sem csökkentjük. A legtöbb közgazdasági kér­désnek, igv ennek is meg­van a megfelelő, műszaki ve­tülete, melynek megoldása a mérnökökre és technikusokra vár. Nemrégen sem, hogy „az eszközlekötésí járulék kifejezetten a terme­lésben résztvevő eszközök után legyen fizetendő". Az összevont vállalatoknál lehe­tőség nyílik a tartalék gé­pek csökkentésére, erre ösz­tönözni is kell a vállalaton kat, de érdemes limitálni a mentesítendő — népgazdasá­gi érdekből vállalatnál tar­tandó — gépek számát is, mert elkerülhetetlen lesz a vállalatok azon törekvése, hogy minél több gépet a mentesített csoportba sorol­janak, Vjaczalérve a címben foglalt 1 textilművel, J"6"".!1 érdesre, valójá­a textilművek ban ösztönöz-e tehát az esz­iasz arra a kérdésre, hogy egyik vezető műszaki szak- közlekötósi járulék? — most milyen hatásfokkal ösztönöz emberével beszélgettem. Kér- is éppen annyira ösztönöz, és mire irányul ösztönző désemre mit tettek az mint változatlan konstrukció ereje. Műszaki, gazdasági eszközlekötési iárelék csök ®,setén akór egy év múlva, szakembereink erre még vá- eszKozlekotfs> járulék csók- Az ösztönzés hatékonysága laszt várnak a tényektől, de hcr,tese erdekeben? — gyors azonban attól függ, hogy mű­úgy gondolom, saját maguk- választ kaptam. „Nekünk szaki, gazdasági szakembere­nines mit tennünk, mivel ink va|ób;jn „közgazdász­, , szemmel" vizsgaljak-e ezt a gepewk három műszakban kérdést. Szükséges, hogy a dolgoznak, a kapacitás ki- műszaki osztályok megnézzék használást már növelni nem a tartalékgépek helyzetét, lehet. A válaszból kitűnik, ho^siru^ók^0182611®14 °Iy8n dések szükségesek ahhoz, hogy a textilművek műszaki átíutési 'időket Jerövidfdk. A hogy az új költségtényező — dolgozói' érzékelik a közgaz- beruházási osztályok alkal­dasági téma műszaki vetü- mázzák az új „mércét" fej­letét, azonban ezt a kérdést lesztési elképzelésük eldön­túlsógosan egyslkúan fogják tésénél, általában vizsgálják fel, leszűkítik a kapacitás felül a vállalatoknál a kész­kihasználásra. Az a tény, leteket, a gépek, berendezé­hogv az álló- és forgóeszkö- sek, épületek kihasználását, zök Után egységes kulccsal törekedjenek a tartalékok vonják el a járulékot, azt feltárására. Az új konstruk­is jelenti, hogy másodlagos ció igényesebb vezetést és kérdés lehet, vajcn a ko- a helyzet gyors felismerését róbbi munkaráfordítást tar. kívánja a műszaki, gazda.­Új gépekkel, újításokkal Űj termékek gyártásával számosládák festési eljárása, nyomán most négyesével tee­kezdte a második fél évet is melyet Béres Antal, a ktsz rül a fa a marókések közé. a Nívó Játék Tömegcikk festőrészleg-vezetője dolgo- A szövetkezet 102 száza­Ktsz. Népi demokratikus és zott ki. Régebben ráégettók lékkai teljesítette ez első fél­tőkés országok részére kere- a Iádéra a festéket, az újítá- éves tervét Ez 9 millió 132 kes fajátékokat, törülköző- si javaslat szerint egy festék- ezer forint termelési értéket tartókat, játékbútorokat és keveréket állították össze, jelent. Ez az elmúlt év első vállfákat gyártanak, mint új amellyel az égetés felesle- feléhez viszonyítva — ami­termékeket. Ezenkívül bel- gessé vált. Ezzel az eljárás- kor a termelési érték 7 mil­iőidre politechnikai játékai- sal a festés, termelékenységét lió 600 ezer forint volt — katrészeket, valamint ház- 20 százalékkal növelték. szép eredmény. A szolgálta­tartási eszközökhöz habverő-, A vállfBgvértásnól is újí- tásí terv teljesítésével sem burgonyazúzó- és kósnyelet, tottak a közéimúltban. Eddig volt baj. A terv 1 millió 300 hajszárító hengerekhez pe- a ruhatartókat egyenkét dol- ezer fonnt ,volt> • 1 mluw dig fagolyókat gyártanak. gozták ki. Halmi Imrének, a 3°° ezer forintot ertek el. Az új tömegcikkek gyár- szövetkezet elnökének ötlete T. L. tásához több új gépet szer­zett be a ktsz. A harmadik negyedévben automata fű­részköszörűgép, gyalukéskö­szörű és körfűrész került az üzembe. A kisebb gépeket „házilag" gyártották. Egy csaprész gömbölyítő és fasa­rok-készítő gépet a szövetke­zet lakatosai készítettek. Az új gépek lehetővé tet­ték, hogy a dolgozók kóny­nyítsenek az egyes munka­folyamatokon. Több újítási javaslat is született. Egyik sikeres újításuk volt a szer­Kizárólag kombájnnal... Az oroszlányi szénbánya jövesztő ég rakodó q—5-ös tizenhatos aknájában telje- kombájnokkal hajtják ki. sen gépesítették a termelést. Ebben a bányában tehát A bányában csak frontfejtés már nagyon ritkán veszik van és a frontokon már ki- kezükbe a lapátot a bányá­zárólag kombájnnal dolgoz- szók- Két hét múlva újabb nak, ezzel jövesztik és rak- oroszlányi' aknán, a húszon-, ják fel a szenet. Az elővá- egyesen fejezik be a frontok jásokat pedig az ugyancsak gépesítését. Külföldi színházi esték Szegedi énekesnő útirajzai tói is. Keifés olyan vállalat van Szegeden, ahol a vezető kollektíva mór megvitatta volna, hogy milyen intézke­mert a vállalatok általában annak tekintik — csökken­jen. Amikor az illetmény­adó megjelent a vállalati költségek között és a költ­ségelemek súlyának válto­zása a munkabér-költségek­kel való differenciáltabb fog­lalkozásra hívta fel a gaz­dasági vezetők figyelmét, akkor nem egyik napról a másikra születtek meg a szükséges intézkedések, de az eredmény nem maradt el, Ehhez hasonló az eszközle­kötési járulék Is. Az. hogy a műszaki és gazdasági szakembereink még nem ismerték fel e kérdés fontosságát, ez sem­miképpen sem jelentheti az új konstrukció ösztönző ere­jének csökkenését, Vélemé­nyem szerint ez a járulék tós jellegű készletekben, sági szakembereinktől, vagy pedig gépekben kötik-e le. Ebből következik, hogy r gazdaságvezetőktől függ a kétféle eszközlekötés mór­legelése, a leggazdaságosabb változat megkeresése. Ha a texttlművekben a gépkihasználással már nem lehet operálni, ott van még a készletek csökkentése, a lehetséges variációk tömege és ami a legfontosabb, az átgondolt, elemző munka a Balogh István A januári bécsi rádióiéivá- A bratislavai operaház telem után mar mint régi is- meghívására utaztam ki jú­merős köszöntöttem most niusban Csehszlovákiába, Bécset, Az újonnan épült modern — belülről mű­anyaggal és faburkolattal bo­rított, ultramodern vasplasz­tikával díszített — Collegi­um Hungaricum 400 szemé­ma jd néhány nap múlva a grázi rádió meghívására Ausztriába kellett mennem. Bratlslavában már har­madízben voltam, énekmes­lerem Imrich Godin, a bra­lyes színháztermében léptem tislavai zeneakadémia do­fel bécsi magyarok előtt eenae. Jelentősebb énekfel­opera- ós operettműsorom- adataim előtt mindig felke­mal. Kollégáimmal együtt — résem, hogy kiváló úlmuta­Ratonyi Róbert, Mednyánsz- tásalnak birtokában oldjam ky Agi, Demjén Éva, Csaja- még a feladatokat. nyi György ós Boros Jolán A bratislavai operaház 40 el voltunk ragadtatva a szólistájával, 120 tagú zene­meleg fogadtatástól és kü­lön örültünk, hogy az elő­adáson jelen volt Beöthy Ottó. a Magyarok Világszö­vetségének főtitkára is. A bratislavai opera Sajnos — nyári szünet lé­vén — színházi előadást nem láthattam, s ezt igen sajná­lom, bár ebben az évben nem panaszkodhatom, mert ugyancsak gazdagíthattam művészi tapasztalataimat. hatásos és képes gondollio- döntések előtt, A kérdést az. dásra késztetni a vezetőket., zal elintézni, hogy „nekünk s befolyásolni döntéseiket, A gazdasági döntések csak ak­kor lehetnek megalapozot­tak, ha a ráfordításokon fe­lül azt a társadalmi áldoza­tot is figyelembe veszik, már nincs tennivalónk" — nem lehet. Az adott terme­lőeszköz-állományhoz tartozó optimális termelési feladat meghatározása üzemgazdasá­gi és műszaki feladat is egy­Rendelkezés a npgdíias pedagógusok foglainoilstásáré! A művelődésügyi' mifiisz- A most kiadott rendelke­ter — a munkaügyi minisz- zés lehetővé teszi, hogy a terrel, a pénzügyminiszter- nyugdíjas pedagógusok ké­rel és a pedagógusok szak- relmére a leadott órák szá­szervezetével egyetértésben mának megfelelő óradíjat — rendelkezést adott ki a akkor is kifizessék, ha az nyugdíjas pedagógusok fog- óraszám eléri vagy megha­lalkoztetásáról. Az intézke- ladja a heti kötelező óraszám dés átmeneti jellegű, s egye- 50 százalékát. lőre négy hónapra — a Kimondja a rendelet azt szeptember 1-től decembe- is, hogy az érintett nyug­végéig tartó időszakra — díjas pedagógusokat az Qr­8Z(jl szógos Nyugdíjintézetnél a' rendelkezés értelmében nem kell bejelenteni, vi­a nyugdíjas szakképesített szent az alkalmazó hatóság pedagógusok — nyugdíjuk köteles róluk nyilvántartást korlátozása nélkül vállalhat- vezetni. A nyugdíjintézeti nak Oktató munkát, ha ha- bejelentes csak akkor szük­vonkénti díjazásuk nem ha- ségw, ha a nyugdíjas peda­Jadja meg óvónőknél a 720. gógus keresete az egyes ka­tanítóknál a 800, főiskolát tegóriákban megállapított végzett tanároknál - pél- összeget meghaladja, dául általános iskolai taná- A szeptember 1-én hatály­toknál a 900. egyetemet vég- ba lepő rendelkezés termesze­zett — például gimnáziumi tesen nem befolyásolja azt — tanároknál a 950 forintot a korábbi állásfoglalást, A felsorolt kategóriákba tar- amely SZfint a nyugdíjkor­tozó pedagógusokra tehát hal.art elért, de meg megfe. ideiglenesen nem vonatko- lelően dolgozó pedagógusokat »k az 500 forintos kereseti csak kivételes esetben lehet határ. nyugdíjazni. (MTI) Szabályozták az építési engedélyek kiadásának módját Az építtetők az elmúlt évek- tűzrendészet!, műemléki ha­bén igen sokszor kifogásol- tóság) és közmüvek szakvé­ták, hogy átfogó és orszá- leményét ugyanis állami (ta­gosán egységes szabályozás nácsi) tervező szerv által ké­hiányában az építési engedé- szftett műszaki tervek alkal­lyek megszerzése hosszadal- mazása esetében a tervezű­maa ós bonyolult. Az épí- nek, nem állami tervező ál­teni szándékozók többnyire tal készített műszaki tervek még azt sem tudták, hogy esetében pedig «z építési én­milyen építési munkákra és geöély megadására jogosult mely hatóságtól kell építési tanácsi építési osztálynak kell engedélyt kérni, melyek azok beszereznie, az építési munkák, amelyek A rendelet tételesen meg­egyszerű bejelentés alapján határozza azt ls, mely épí­is elvégezhetők, milyen mel- tési munkákra kell építési en. lékleteket kell a kérelemhez gedólyt kérni és melyek azok, csatolni, s hogy az engedé- amelyek bejelentés " alapján lyező hatóságnak mit kell elvégezhetők, továbbá, hogy vizsgálnia. az engedélykérelemhez mi­Az Építésügyi Minisztéri- lyen mellékletek szükségesek, um az évek során szerzett igen jelentős az a rendel­tapasztalatok alapján most kezés is, hogy az építési en­átfogóan szabályozta az épü- gedély megadása, vagy meg­letek és az általában velük tagadása felől harminc, ha Összefüggő melléklétesítmé- pedig szakhatóságok szakvé­nyek építés; engedélyezési el- leményének beszerzése nem járását. . szükséges (például típus-vagy Az új rendelet módot államilag ajánlott terv alap­nyújt arra, hogy a megyei ján épülő lakóépületek ese­tanócsok elsőfokú építésügyi lében), tizenöt napon belül hatósági hatáskörre] ruház- határozni kell. A bejelentés zák fal a jelentősebb közsé- alapján végezhető építési gek tanácsait. Ezzel a leg- munkák tudomásul vételéről gyakrabban előforduló épí, nyolc napon belül kell ha­tési ügyek helyben tör- tározatot hozni, ténő elintézését teszik le- a rendelet nem szabálvoz­hetővé, ós megrövidítik az za az út-, vasút- híd- távve­eljárást. Ugyanezt a célt zeték-, vízépítés és más ha­szolgalja az a rendelkezes is, , , hogy az építtetőnek az épít- sonl° építmények engedelye­kezéshez a jövőben általában zésére vonatkozó eljárást, csak egy hatóságtól' kell en- Ezekre az építményekre vo­Sreyho^nhátá^.aat eS "átkozó építési engedélyt te­esetleges fellebbezését is egy hat tovabbra is az eddigi szervnél kell előterjesztenie szabályzatok szerirt kell meg­még akkor is, ha fellebbező- szerezni. A rendelet a Ma­gé több szakhatóság előírása Közlöm- penteki számá­ellen irányul. Az építési enge- * • délyezésben érdekelt szakha- bsn megjelent, 6 ezzel ha­tóságok (pl. egészségügyi, tályba lépett. (MTI) karával, 6 karmesterével, 7 korrepetitorával, nagy kóru­sával és balettjével igen ko­moly együttes. Két előadást láttam. Az első: Csajkovsz­kij Picque Dame című ope­rájának bemutatója völt. G. Auer dirigált, címszereplő egy kiváló fiatal énekesnő, Baricova volt, aki kulturált éneklésével, szuggesztív elő­adásmódjával nagyvonalú alakítást nyújtott. I-Iermann szerepében egy kiváló teno­rlstát Ismertem meg' dr. Papp személyében. Annál jobban meglepett, amikor Beethoven Fideliójátf Jelen­tébe öltözött férfiak, a nagy* és kisestélyis, prémstólás hölgyek ültek. Az előadás karigazgatója a magyar származású Ladis­laus Földes volt, aki külön­ben rádiófelvételemet is kí­sérte. Szabadtári egy régi várbörtönben Amikor a következő dél­előtt felvíttek a város szí­vóben levő Sctüossberg­re, nagy meglepetés ért. Igen meredek különleges fogas­kerekű kocsin felérve az I. József császár korabeli vár­ba, a tetőzeten kiképzett te­raszos éttermen és kilátón kívül a valamikori várbör­tön udvarán kis nézőterű szabadtéri szinpadet talál­tam. Rendkívül különös mi­liő, szokatlan nézőtér, mond­hatom! Körben a valamiko­ri börtöneellák mélyedései páholyokká kiképezve, a színpadi oldalon pedig az eredeti bástyafal, torony- és , lépcsősor. És ebben a „dfsz­let"-ben játsszák nyaranta megtudtam, hogy ez a mű­vész aktív sebészorvos a bra­tislavai klinikán. Minden reggel hattól a próbáig dol­gozik, s mint orvos is szak­tekintély, a művészek csak vele operáltatják magukat. Az egész előadás fojtott, misztikus légkörét nemesen egyszerű, de annál kifeje­zőbb rendezés szolgálta, s külön élmény volt a zenekar Csodálkoztam: miért játszik és a kórus teljesítménye, ugyanaz az együttes egy má­ieg a Salome előkészületei folynak, melyet szintén itt mutatnak be nemsokára. Hűtött nézőtér Még egy színházi élmé­nyem volt. Richárd Strauss: Ariadné Náxosban című ope­ráját láttam az újonnan át­épített Schauspielhausban. Másnap az Aidát láttam. Rendezőjét —• Wasserbauert — a Milánói Scala is meg­hívta vendégrendezésre. A dirigens Fresco átható szug­sik épületben, s nem tovább­ra is az operaházban, Amint azonban a fehér márvány­padi ós, márványfalú és osz­lopos, süllyesztett kristály­gesztivitással tartotta kéz- csillárok fényében csillogó ben az előadást és egy újabb előcsarnokból a nézőtérré kiváló tenorlstát ismerhettem léptem, rögtön rájöttem az meg Jakubek személyében, igazi hőstenor: szabadon szárnyaló, fényes, dús maté­ria kiváló technikával. Im­rich Godin tanítványaként végzett, s jelenleg is' felkere­si minden fellépése előtt — nem csodálom, hogy a Staats­oper már tárgyal vele. E színházi élmények után még nagyobb örömmel vá­rom a novembert, amikor a Varázsfuvola Éjkirálynője mellett még egy általam s repertoárjukból szabadon ki­választott szerep elénaklésá­re hívtak meg. Estélyi ruhák a forróságban Hazaérkezésem után há­rom nappal indultam ki Grazba. Első utam — a rá­diópróba megbeszélése után — az operaházba vezetett. Kétszeres örömmel vártam az esti előadást, hiszen egy nálunk nem játszott Richárd Strauss-opera: Danaé szerel­me volt műsoron. A hárem éve renovált impozáns gyö­nyörflszép operaház nézőte­rén a nyári hőségben is feke­ekra; a nézőtér — mely kü­lönben igen impozáns az előadás alatt is letompított fényben égő kristályos, fali Világításaival, redőzött se­lyemmel borított falával — központilag hűtve van, s így a nyári hőségben is kellemes hűvösben élvezheti a közön­ség az előadást. A rádiószereplés Ezek után nem hallgatha­tom el utam igazi céljának, a rádiófelvételemnek a be­számolóját. Az itthoni fel­készülés után — melyben nagy segítségemre volt Vaszy Viktor igazgató — igen nagy öröm volt számomra, hogy az osztrákoknak mennyire tetszettek Kodály dalai. Ezt tapasztaltam már bécsi rá­diófelvételemkor is. Miután elkészültünk a tervbe vett műsoridővel, még egy dalt kértek ráadásként, s azon nyomban meghívtak egy újabb felvételre — most már Liszt dalaival — ez év vé­gére. Mére Ottftla Szombat, 1964, augusztus 29. OiL-fAAGY ARORSZA6 S

Next

/
Thumbnails
Contents