Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-29 / 202. szám

Megnyílt a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás (Folytatás az 1. oldalról.) nyos, műszaki munka és a sző szoros értelmében vett emberi munka, amelyet a földet megművelő emberek végeznek. A magyar mező­gazdaság még jelenlegi álla­potában is gondunk, mert oíyan sokirányú munkát és olyan jelentős erőfeszítéseket kíván a legkülönbözőbb té­nyezőktől, amelyeket itt még csak értékelni sem lehet. Ugyanakkor azt is meg sze­retném mondani, hogy a mezőgazdaság a mi remény­ségünk is. mert úgy látjuk, és a számok is ezt mutatják, hogy az a hihetetlen sok mun­ka, amelyet a mezőgazda­ságba befektetünk, kezdi megteremni a gyümölcsét. — Mi a magyar mezőgaz­daságtól sokkal többet vá­runk, mint amennyit ma lát­hattunk, pedig nagyon jó dolgokat is láttunk. A szo­cialista és a nem szocialista országokból jött vendégeink is tudják, hogy mi mező­gazdaságunkat teljesen át­szerveztük. Azt hiszem, el­mondhatjuk, hogy ezt a nagy történelmi fordula­tot sikerrel hajtottuk vég­re, oly módon, hogy a ter­melést is fejlesztettük köz­ben, holott az időjárás nem segí­tett. A mi reménységünk te­hát reális ós biztos alapon nyugssifc — Mindezek után pohár­köszöntőt szeretnék mondani a szocialista országok együtt­működésére, általában a né­pek baráti és termékeny együttműködésére, mert ez is azt a célt szolgálja, hogy bé­ke és boldogság legyen a vi­lágon, hogy a dolgozó ember lássa munkájának gyümöl­cseit. És visszatérve a kiál­lításhoz, a dolgozótora, a ve­zetőkre, az agitátorokra, ku­tatótora, szervezőkre és a szántó-vetőkre, szeretnék köszöntőt mon­dani mindazokra, akik a mezőgazdaságban dolgoz­nak. Ök teremtik meg a kenye­ret. asz ipar számára sok hasznos nyersanyagot ma is a mezőgazdaság termel meg és sok minden történik a mezőgazdaságban, ami az egész nép boldogulásának alapja. Sok sikert, jó egész­séget kívánok ehhez a ne­héz munkához a magyar mezőgazdaság dolgozóinak. A kiállítás tapasztalatairól nyilatkozott Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese: — A kiállítás — mondotta többek, között — ezernyi lát­nivalója jól bizonyítja, hogy szocialista nagyüzemeink gyorsan erősödnek, s egyre termelékenyebben dolgoznak. A növénytei-mesztési pavilo­nok, az állattenyésztési be­mutatók egyaránt mutatják, hogy a tudomány és a technika mind jobban tért hódít a mezőgazdaságban. A gépipar, a vegyipar fej­lesztésére tett erőfeszítéseink meghozzák eredményeiket, s így a mezőgazdasági terme­lés mindjobban iparosodik hazánkban is. — A kiállítás a baráti or­szágok gépeit, műszereit, ta­karmányozási tapasztalatait ie bemutatja. A KGST-országok pártjai, kormányai nagy erőfeszí­tést tesznek azért, hogy a szocialista útra tért mező­gazdaságot megfelelően el­lássák. Ezen a téren is nagy lehető­ségek állnak az együttmű­ködés előtt. A közös gépki­állítás tanulságosan szemlél­teti, hogy a mezőgazdasági gépgyártást még jobban kel­lene szakosítani. A mező­félhasznált vegyipari termékek előállí­tásában is jobb munkameg­osztásra volna szükség. A vetőmagtermelésben, a fajta­nemesítésben, a tudományos kutatómunkában már eddig is születtek eredmények, s ezek is azt bizonyítják: ér­demes még szorosabbá tenni a kapcsolatokat Ugyanez vonatkozik a szakemberek képzésére is. Meggyőződé­sein. hogy a szellemi és a fizikai erők fokozottabb összehangolá­sával valamennyi baráti országban meg lehetne gyorsítani a mezőgazda­sági termelés fejlődését, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára a következőket mon­dotta: — Az idei mezőgazdasági kiállítás híven tükrözi azt a nagy átalakulást, amelyet parasztságunkban az össze­fogás, a szövetkezés eszméi­nek győzelme indított el. — Éz a kiállítás azt doku­mentálja, hogy a mezőgaz­daságnak a munkás—paraszt szövetség jegyében nyújtott támogatás egész népünk ja­vát szolgálja, és azok a mil­liárdok, amelyeket a mező­gazdaság kap, megtérülnek. Miközben a kiállítás összegezi az el­múlt két esztendő eredmé­nyeit, nagyon sok hasznos tapasztalatot ad a ma idő­szerű munkákhoz is. Az őszi gabonavetéssel, a mélyszántással most kell nagyüzemeinkben megala­poznunk a jövő esztendei termelést. Mezőgazdaságunk a legnagyobb dologidő előtt áll. Hasznosítsák mindenütt az őszi munkák legjobb mód­szereit, tapasztalatait és ak­kor a szorgalmas munka nyomán még szebb eredmé­nyekkel tekinthetünk a jövő esztendő elé. (MTI) Pártdokumentum a népművelésről Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának állásfoglalása Ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottsága az el­múlt években több olyan dokumentumot adott ki, amelyek a kulturális mun­kára ég a népművelésre vo­natkoztak. Ezek a dokumen­tumok az alapelvekkel foglal­koztak, az útmutatás, amit nyújtottak, mindig több év. re, hosszabb távlatra szólt. Olyan dokumentumot még egyszer sem adott ki az MSZMP, amely a kulturális munka feladatait egy nép­művelési évadra, tehát vi­szonylag rövid távra össze­gezte volna. A Népművelés augusztusi száma most egy ilyen doku­mentumot közöl. Az 1964— 65 évad főbb népművelési feladatai címmel adja közre sz MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának állásfoglalását. A kétrészes dokumentum, amely az MSZMP VIII. kongresszusá­nak határozataiból indul ki, első felében az új népmű­velési évad tartalmi tenni­valóit összegezi, második fe­lében pedig a vezetés, az irányító szervek feladatait foglalja egybe. A legfontosabb tartatom A határozat a többi kö­zött hangsúlyozza, hogy az új népművelési évad leg­főbb tartalmi meghatározója a felszabadulás 20. évfordu­lójának megünneplése. A népművelési munkának ez­zel kapcsolatban elő kell se­gítenie a dolgozó tömegek szocialista hazafiságra való nevelését, a közügyekben va­ló aktív részvétel fokozódá­sát, a szocialista építés fel­adatainak tudatos vállalását. Ennek érdekében egyebek közt a felszabadulás óta meg­tett hatalmas utat, hazánk és a kisebb közösségek 20 esztendős fejlődését a leg­változatosabb formákban — kiállításokon, kiadványokban — ismertetni, népszerűsíteni kell. A SZOT, a KISZ; a Hazafias Népfront és a TIT ennek figyelembevételével alakítsa ki saját kulturális programját. Az agitációs és propagan­da bizottság állásfoglalása hangsúlyozza ezután, hogy az új népművelési évadban erő­síteni kell az életformát, a magatartást közvetlenül be­folyásoló pedagógiai és er­kölcsi nevelést. Segíteni kell a szocialista brigádok kul­turális közösségi nevelő mun­káját, erősíteni kell a csa­ládi események — névadók, házasságkötések, gyászszer­tartások — megünneplésének szocialista jellegét, a televí­zió egyre céltudatosabb nép­művelő, ismeretterjesztő te­vékenységét bele kell építe­ni a helyi tervekbe. Az általános műveltség terjesztése Az általános alapművelt­ség terjesztésével, kiegészíté­sével kapcsolatban egyebek közt kiemeli a határozat a dolgozók- általános iskolái fejlesztésének, erősítésének fontosságát. Az állásfoglalás­nak ezekre a pontjaira nyo­matékosan szeretnénk fel­hívni a szegedi illetékesek figyelmét. Szegeden ugyan­is a dolgozók általános is­kolái iránt az utolsó évben csökkent az érdeklődés. E határozat is a helyzet meg­változtatásának fontosságára figyelmeztet. Ezenfelül azt is hangsúlyozza a határozat, hogy az általános műveltség iskolán kívüli, népművelési módszerekkel való terjeszté­se érdekében az új évadban az eddigieknél jobban kell alkalmazkodni a felnőttek már meglevő ismereteihez. Ezek rendszerezéséhez és ki­egészítéséhez szervezett se­gítséget kell adni. Felszabadulási Kulturális Szemle A továbbiakban az állás­foglalás előírja: »A dolgozók sza kképzettségének, műszáki tudásanak növelése egyéni és gazdasági érdek, ezért a felnőttek művelődésében fo­kozni kell a szaktudás fej­lesztését. A szakmai képesí­tést nyújtó képzés a terme­lést irányító szervek felada­ta." Miután részletezi az ezzel kapcsolatos tennivaló­kat, a határozat rámutat ar­ra is, hogy a művészetek tu­datformáló hatásának fel­használásával az új népmű­velési évadban — a felsza­badulás 20. évfordulójának évében — meg kell valósíta­ni a felszabadulás óta szü­letett, a szocialista monda­nivaló és a művészi megfor­málás színvonala tekinteté­ben kiemelkedő művészi al­kotások széles körű propagan­dáját. Ezzel kapcsolatban a KISZ, a SZOT és a tanácsok rendezzék meg a Felszaba­dulási Kulturális Szemlét. A népművelést irányító munka fejlesztésével kap­csolatban a többi között hangsúlyozza a határozat, hogy szélesíteni kell a nép­művelésben, ismeretterjesz­tésben részt vevő műszaki ér­telmiség körét, továbbá, hogy öt vidéki nagyvárosban — Szegeden is! — a városi könyvtár fejlesztését, jobb elhelyezését biztosítani kell. Vita és megoldás Az agitációs és propagan­da bizottság állásfoglalása egy évadra szóló operatív terv. De csak formailag. Tartalmi szempontból évekre szóló ösztönzéseket ad a népművelés munkásai­nak. Mindenekelőtt azért, mert állást foglal a népmű­velési munka körül évek óta folyó vitákban. Ezzel kapcsolatban első helyen azt emeljük ki, hogy a doku­mentum is elismeri a mű­kedvelő művészeti csoportok művészethelyeftesítő szere­pének csökkenését, a kul­túraközvetítés modern esz­közeinek (tv stb.) felhaszná­lását, a hivatásos művészet „szolgáltatásainak" fontossá­gát és a népművelés új for­máinak — klubfoglalkozások, irodalmi színpadok stb. — jelentőségét. Fogadás a moszkvai magyar nagykövetségen Tamás István, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője a nagykövetség épületében fogadást adott Nagy Józsefné könnyűipari miniszter és a vezetése alatt Moszkvában tartózkodó ma­gyar könnyűipari küldöttség tiszteletére. A küldöttség a szovjet ál­lami könnyűipari bizottság meghívására tíz napot tölt a Szovjetunióban és ezen idő alatt tanulmányozza kü­lönböző szovjet könnyűipari, elsősorban textilipari üze­mek munkáját. A fogadáson szovjet rész­ről megjelent Nyikolaj Ta­raszov, a szovjet állami köny­nyűipari bizottság elnöke, Ivan Szemicsasztnov külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, valamint a szovjet köny­nyűipar és külkereskedelem több más vezető képviselője. A fogadás szívélyes, köz­vetlen, baráti hangulatban folyt le. (MTI) Magyar kormányküldöttség utazóit Genfbe Pénteken öttagú magyar kormányküldöttség és több szakértő utazott Genfbe az atomenergia békés felhasz­nálásával foglalkozó harma­dik nemzetközi konferen­ciára A küldöttséget dr. Já­nossy Lajos akadémikus, az Országos Atomenergia Bi­zottság alelnöke vezeti. (MTI) Hétszázezer diplomata H étszázezer diplomata. "Öriási szám. Ha ösz­sízeadnánk a világ minden nagykövetségének, konzulátusának, kereskedel­mi képviseletének létszámát, akkor se kerekedhetnék ki etokora szám. Kinek van ennyi diplomatája? Nekünk. 1964. január 1-től július 31-ig 692 183 követet küld­tünk a világba, keletre, nyu­gatra, délre, északra. A kül­ügyminisztériumból? Nem. Üzemekből. szövetkezetek­ből, irodákból és kisiparos­műhelyekből, iskolákból és egyetemekből. Ennyien jár­tunk külföldön. És minden utas nagykövet egy kissé. Képviseli hazánkat, népün­ket, amelynek útlevelét a zsebében hordja. Ha akarja, ha nem. Ne gondolja senki, hogy fél kiló füstölt szalonna zseb­kendőre való „csencselésé­vel" vagy két rúd szalámi­val a Magyar Népköztársa­ságot reprezentálja. Az a — közismertté egy újságcikkből vált — turistacsoport se pá­lyázhatott ilyen babérokra, akik történetesen egy olasz határállomás egész babérbo­kor-állományát hazahozta, krumplilevesbe. Azért ezek a hazánkfiai mégiscsak dip­lomatáink voltak. Rossz dip­lomaták, akik saját és nem­zetük tekintélyét adták el fillérekért, illetve filléres ér­tékekért A Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz—44-et A Szovjetunióban pénteken végrehajtották a soron levő műholdkísérletet: pályájára bocsátották a Kozmosz— 44-et A szputnyik fedélzetén tu­dományos berendezést he­lyeztek el, amelynek rendel­tetése a kozmikus térség ku­tatásának folytatása a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett program­nak megfelelően. A tudományos berendezé­sen kívül a szputnyikon el­helyeztek egy rádióadó-be­rendezést, amely a 90,023 megahertz frekvencián mű­ködik; egy rádiórendszert a pálya elemeinek pontos mé­résére, egy rádió-távközlési rendszert, hogy továbbítsa a Földre a műszerek és a tu­dományos berendezés műkö­dését ismertető adatokat. A szputnyikon elhelyezett berendezés kifogástalanul működik. A koordinációs számítóközpont feldolgozza az érkező adatokat. Hazaérkezeit Finnországból a magyar újságíró-küldöttség A magyar újságíró-küldött­ség, amely a finn külügymi­nisztérium meghívására Pé­csi Ferencnek, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztő­jének vezetésével két hetet töltött Finnországban, haza­érkezett. A delegáció járt több finn városban, meglátogatott üze­meket, falvakat, intézménye­ket, találkozott a finn tár­sadalmi és kulturális élet több képviselőjével. A kül­döttséget fogadta Urho Kek­konen, a Finn Köztársaság elnöke is. (MTI) Sajnos, a hétszázezer kö­zött akadnak rossz diploma­ták, akik kihívó viselkecíés­sel, kulturálatlansággal na­gyon is észrevétetik magu­kat. Ezek súlyos szavak és bi­zonyára van, aki erről ol­vasva vagy hallva méltat­lankodni kezd: micsoda kö­vetelményekkel lépünk fel a külföldre utazó turistával szemben! Talán azt akarjuk, hogy holmi néma és illedeL meg kirakatfiguraként utaz­za át a nyári szabadságát? Elvégre azért utazik, hogy pihenjen, kikapcsolódjék ... Ehelyett mi honfiúi köteles­ségről beszélünk. Mi ez a kö­telezettség? Miféle terheket ' szeretnénk a nyakába rakni? Nem ijesztő terhekre gon­dolunk. Nem arról van szó, hogy valaki ne utazzék ké­nyelmesen, ne érezze magát jól. Az a kérdés, mit ért va­laki utazás alatt? Hallottam a Szepesség szép városaiban járt magyar utastól, hogy Lőcse piacán valami nyol­cadrangú pesti divatcikket kínált neki eladásra egy au­tóbuszról lekászálódó ha­zánkfia, s arra a kérdésre, hol a csoportja, azzal rea­gált:* „Ki olyan ütődött, hogy a szárnyas oltárt né­zegesse — menjen be a templomba, nincs ott három - ember sem!" Igen, többen va­lóban nem értek rá műkin­cseket vagy történelmi neve­zetességeket nézni: húsz­vagy ötvénkoronás üzleti ügyeikkel voltak elfoglalva. Hogy ez a magatartás nem népünk műveltségi színvona­láról és nem is a külföldi utak valódi céljairól árulko­dik, azt aligha kell bizonyí­tani. Újabban vicclaptéma lett, hogy külföldre üres bő­röndökkel kell utazni, s azt hazafelé természetesen meg kell tömni. Ismerek embere­ket, akiknek a külföldi út második fele már a nagy szo­rongás kezdetét jelenti, mert napokon át azon tűnődnek, mivel tudják kijátszani a a vámvizsgálatot L esz, aki azt feleli er­re: mások is, más or­szágok polgárai is vi­selkednek így. Ez lehet. De mi a magunk restellnivalóit és a magunk elkerülhető szé­gyenét szeretnénk a lehető legminimálisabb mértékre szorítani. Nekünk a saját fe­jünk fáj a legjobban, és min­denekelőtt a saját hazánk jó­híre drága. S azok a további százez­rek, akik ezután utaznak, ne feledjék: követi megbízóle­vél nélkül is magukkal vi­szik diplomata megbízatásu­kat. (B. F.) ••y.vK-Kv^-íí?; HZ IFJÚSÁG ÚTJ (MTI Foto - Tóth Béla felv.) Hódmezővásárhelyről való ez 'a szívderítő kép. A szép, új, komfortos családi házak közül többnek a kéménye árulkodik arról, hogy gazdára talált. S nem is akármilyen gazdára, hanem ifjú házasokra. A KISZ városi bizottsága támogatásával — és az érdekeit ifjú párok közreműkö­désével épült fel az ifjúsági lakónegyed 28 családi háza, amelybe már be is költöz­tek a boldog fiatalok. Az új lakónegyed utcája stílszerűen az „Ifjúság útja" nevet kapta. Rövidesen a meg üresen álló házak falai között is megindul az élet... Szombat, 1964. augusztus 29. DÉL-ff.AQYARQRSZÁQ 3

Next

/
Thumbnails
Contents