Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

A ruházat szerepe Szervezetünk a környezet- tegű alsó és felső ruházat hoz tág határok között tud levegőrétegei jelentékenyen alkalmazkodni. Mindazáltal fokozzák a hőszigetelést mint bizonyos szélsőséges behatá- a kínaiak többrétegű papir­sokkal szemben segédeszkö- ruhája, zökkel kell kiegészíteni al- A hőelnyelést illetőleg tud­kalmazkodási képességeinket, nunk kell, hogy például. A ruházat és a lakás van amíg egy fehér kendő 100 hivatva ezt a rendkívül élet­bevágó feladatot betölteni. Fontos eszköz A környezethez való al­kalmazkodás legközvetlenebb mesterséges eszköze a ru­házat. Lakást az állat is ké­szít, ruhát csupán az ember. A hőszigetelés, a csapadé­kok ártalmainak távoltartá­sa a szervezettől, a levegő mozgásával kapcsolatos hát­rányok elhárítása, a sugárzá­sok (hő, fény) szélsőséges be­hatásainak mérséklete a mesterséges klíma stb. olyan fizikai és vegyi problémák, melyek a mindenkori tech­nikai, technológiai kultúr­szinvonal irányelvei szerint oldódnak meg a ban. A gombamódra szaporodó műanyagok, a textilipari technológia előrehaladottsága folyton újabb megoldásokkal gazdagítja a ruhaipari mun­kakört A társadalmi mun­kamegoszlás, a divat, a fog­lalkozás sajátosságai, az esz­tétikai szempontok, mind figyelembe jönnek a ruhá­zat összeállítása közben. Ép­pen a mérsékelt égöv alatt élő embereknek okoz leg­több gondot a ruházkodás, mert. az éghajlat nemcsak az évszakok változásai, hanem már az egy napon belüli szeszélyes változékonyság folytán más ég más igényt támaszt szinte egyik nap­ról a másikra, a ruházattal szemben. A mérsékelt égöv éghajlata nem ismeri azt a Jellegzetes állandóságot, amit akár a trópusok, akár a sarkvidékhez közel eső te­rületek lakóinak ruházata mutat. Hátránnyal ne járjon A mérsékelt éghajlat egy­általán nem jelenti azt, hogy h környezet csak optimális behatással van szervezetünk­re. Ellenkezőleg, a modern ember nem tölti egész éle­tét a szabadban, hanem he­lvét változtatva más klima­tikus sajátságú helyeket ke­res fel. Iroda, munkahely, utca, színház, lakószoba, sportpálya, változó időjárás, mind megannyi alkalom, hogy testünk alkalmazkodó képességének segítségét nyújtson. Ennek pedig fő alapelve, hogy az előnyt je­lentő segítségnyújtás ne jár­jon semmiféle hátránnyal az emberre. Például a hőszige­telés ne járjon a test párol­gásainak megakadályozásá­val (gumiköpeny). Engedjék át a hőszigetelő anyagok 'a napfény rövidhullámú, ibo­lyántúli sugarait. A gyapjú nemcsak azért megfelelő ru­házati anyag, mert szálai magukba szívják a nedves­séget, dc nem engedik át, hanem az összekapaszkodó göndör Cg rugalmas rostok között légbuborékocskák megakadályozzák, hogy a szövet nyílásain át „légmoz­gás" érje a bőrt. A lenvá­szon és selyem anyagán a levegő ki. és bejárhat. A gyapjúanyag lehetővé teszi, hogy a test megőrizze n sa­ját, mesterséges klímáját. A gyapjúszálak felitatják az izzadságcseppeket a bőrről Is csak lassan párologtatják kalória meleget vesz fel magába, addig ugyanakkor nem az egész sárgaszínű kendő 140, zöld- épségének a szinű 160, vörös 170, kávé­barna 200 és a fekete 220 kalóriát nyel el. Tehát nyá­ron világos, télen sötét szinű gyakorlat- ruha a célszerű. Célszerűen ! Évszak, éghajlat, művelt­ség, társadalmi foglalkozási sajátságok szabják meg a ruházkodás jellegét A mi éghajlatunk szélsőséges idő­járása nagy változatosságot igényel a ruházat célszerű összeállításában évszakon­ként. Általában- a ruházat rossz hővezető (gyapjú, selyem, pamut, len, kender, szőrme, bőr, gumi stb.) anyagból ké­cipő ad legkönnyebb támasz­tékot a lábnak s ez meg­könnyíti a járást. Lapos láb­boltozat (lúdtalp) keletkezé­sekor mielőbb forduljunk or­voshoz. A tűsarkú női cipők való­ságos merényletszámba men­nek, nemcsak a lábfej, ha­test statikai megrontása miatt is. A cipőbe előre­csúszó lábujjak összenyo­masztása, azok vérkeringési zavarai a bőrkeményedéshez (tyúkszemhez) vezet. A bo­kaizület a térd és a csípő­izületi az egész testtartás rendes viszonyai megváltoz­nak. A nylon és egyéb mű­anyagok pedig a párolgás megszüntetésével a tökéletes bőrápolással nem egyeztet­hetők össze. Ellenben a gyapjú anyagból készült ha­risnyák, melyeknek haris­nyakötői a derékövre csatla­koznak higiénikusok. A fej is védésre szorul a szélsőséges időjárásában. Kü­lönösen a fejidegzsába, hom­loküreg gyulladásban szenve­dők különféle eredetű kró­nikus fejfájás migrén ese­tében gyakrabban jelentke­zik a bántalom, ha az idő­járás viszontagságai közvet­lenül érik a fejet. Tűző na­pon a fej árnyékolása, főleg a nyakszirt tájakon, elejét veheti a napszúrásnak, hő­gutának. Fontos elv, hogy általában a fehérneműt s a harisnyát gyakran változtas­suk. Felsőruhánkat porolás­sal, kcféléssel állandóan szüljön. Hőszigetelő hatásuk __ folytán testünket a körülve- tartsuk" rendben, vő levegő hőmérséklettől el­különíti. Jobb a hőszigetelés, ha több rétegben van raj­tunk a ruha. mert a rétegek között levegő van, ami szin­A PVC és a reuma A ruhanemű olykor nem­csak az ártalmak távoltartá­tén rossz hővezető anyag. Ne hanem meglevő beteg­ségi panaszok megszünteté­sére is alkalmas. Régóla is­iegyen a ruházat szűk, mert ez a szervek, például a lég­zés, vérkeringés működését akadályozza. Másrészt a ru­haiétegek között így keve­sebb a levegő.. A bőrön köz­vetlenül fekvő ruharéteg meretes, hogy a dörzsölés ál­tal némely anyag úgyneve­zett dörzsölési elektromossá­got tud produkálni. Iskolás­kori emlékünk közé tartozik könnyen tudja átvenni az iz- « bogy aZ LXJ^t rúdnak állati prémdarabbal zadságot, szennyeződést cs pem párologtatja el hirtelen. Egyéb fizikai tulájdonsá-' gok: tartósság, szín, szövés! szerkezet. bolyhosság stb. csupán az előbbi alapelvek­nek gyakorlati megoldását szolgálják. Nehéz testi mun­ka közben még a szabadban sem kell olyan melegen öl­tözködni, mint, ülöfoglalko­zásnál, szeleimi munkánál. Több meleg fejlesztés erő­sebb izzadsággal jár a testi munka közben. Kötött gyap­való dörzsölésekor elektro­mos jelenségek keletkeznek. Ilyen olektrostatikai jelensé­get többfélé'"textil,' műanyag is produkál. Ilyen például a PVC-ből készült lepedők, ágyhuzatok, alsófehémeműk. Az emberi testen való vise­lés közben is a PVC elektro­mossági tüneteket vált ki. Apró kisfeszültségű áramocs­kák keletkezne^ a műanyag és a bőr érintkezést helyein, amely elektrostatikus álla­jú alsóruha ajánlatos ilyen- az. ^fJL^u. L^r. iv- ben olykor előnyös biokémiai kor, hogy felszívja az iz­zadságot. A gyapjú alsóruha nem tapad a testhez, gátolja a hirtelen lehűlést, mert nem párologtat gyorsan. Vá­szon alsóruha csak az ülő életmódot folytató embernek való. liajok okozói Ha ruhánk megázott, vagy erősen megizzadtunk, azon­nal váltani kell a ruhát, mert a nedves ruha sok me­leget von el testünktől, köny­nyen meghűlhetünk, kivált, hu még szél is .van. Esős időben a gumiköpeny és gtimicipő viselése előnyös. Hátránya, hogy akadályozza u bőrünk párolgását. Cipő, kesztyű, gallér, öv, legyen elég bő. Szűk cipő a láb­ujjak eltorzulásához vezet­het, a járás megromlik. Könnyebben fagy meg a lábujj, ha nyomás alatt van. A cipőtalp körvonala a talp alakjával azonos legyen. Ma­gassarkú cipők ártalmasak, változást eredményezhet Több esetben észleltük, hogy a PVC-ből készült fe­hér alsóruha, ágynemű, lepe­dő stb. huzamosabb haszná­lata a reumás panaszokat enyhíti. Természetesen hiba volna azt hinni, hogy a PVC a reuma kizárólagos gyógyítója: csupán egyes ese­tekben az elektrostatikus ha­tás kedvező élettani változást okozhat. Így kerültek forga­lomba a PVC alsóruhák, melyek egyes esetekben jó­tékonyan hatnak a reumás panaszokra, de semmi ártal­mat nem váltanak ki. Dr. Vitos Gerő fül-orr-gégész főorvos Egy keresett szegedi különlegesség — Mennyibe kerül ez a pár bocskor? Lenne egy számmal nagyobb? Van ugyan­ilyen szürkében? — kérdezik gyakran a Fáklya Mozi mellett levő ajándékvásár „bocskoros" pavilonja előtt nézelődő em­berek. — Miért akar bocskort venni? — kér­dezem az egyik vásárlót. — Budapesten lakom, s a férjemet sze­retném meglepni egy szép különlegesség­gel — válaszolja. A bocskor manapság már tényleg csak különlegesség, bér sokan keresik, vásá­rolják, mint kényelmes lábbelit. Magyarországon talán már csak egy mestere van, a 73 éves szegedi Elek Gyula, ö még a nagyapjától, apjától tanulta a szakma titkait. — Hol találhatom Elek Gyulát? — ö most az Óperenciás tengeren is túl van — válaszol viccesen az elárusító, majd komolyra fordítva a szót elmondja, hogy az öreg mester New Yorkban a fiá­nál tölti a nyarat. A műhely tehát zárva. De a mester „műveit" most is vásárolják kül- és bel­földiek egyaránt. A Budapesti Nemzet­közi Vásáron, kiállításokon, mindenütt megtalálható a „civilizált" bocskor. Civi­lizált? Talán ez a lábbeli is követte a modern vonalakat? Természetesen. A régi szláv bocskornak nem volt sarka, a talpat varrták a felső részhez. Valamikor egy­lábas bocskor volt a divat, bármelyiket fel lehetett húzni a bal. illetve a jobb lábra. A mai cipőformák arra késztették, a mestert, hogy a keze alól kikerült láb­beli is kövesse a modern fazont. Így ka* pott némelyik papucscipő formát, maga­sodott a sarok. Ma már több színben vá* lógathatnak a vásárlók. Hány párat tud elkészíteni naponta az, öreg bocskoros mester? ,— Nyolc óra alatt mintegy 3—4 párat — mondja az elárusító, aki egyébként a mester lánya, és így ő is járatos a külön­leges lábbeli készítésében. De Gyula bácsi már nagyon öteg, és ' így nem tudja felvenni a" sók kül- és bel­földi megrendelést. Most kaptak éppen az őszi mezőgazdasági kiállításra is meghí­vást, de a kevés áru, és a mester távol­léte miatt nem tudnak részt venni. Min­den évben kapnak Amerikából, Angliából, Hollandiából megrendelést, de ennek csak egy töredék részét tudják kielégíteni. Ez érthető is, hiszen Magyarországon már kihaltak e szakma, mesterei. Szege-: rien is csak ő maradt hű a boctkorkósil­léshez. i Tarnai László A legnagyobb elismerés: A MUNKÁSNŐK DICSÉRETE Uj üzem a kazaltéren — Pormentes kendertörés — Gépi tilolás A Rostkikészítő Vállalat dolgozni — mondja Lado® ben. hanem a telep vezetőié dolgozói is érdeklődve i'igye- Istvánné. az üzem régi dol- is. Igaz, a próbagyártás még lik. hol mi épül, hogyan hat gozója. Ot is, másokat. is a nem zavartalan, mert most majd egy-egy új létesítmény porláz gyötörte egy-egy va- járódnak be a gépek, démár üzembe helyezése személyes sárnapi pihenő nap után. látni; nemcsak a levegő tisz­életükre, munkájukra. Ami- Most tább. hanem termelékenyebb, kor évekkel ezelőtt a válla- köszönik a tervezőknek, könnyebb lett a munka is. lat szegvári telepén átadták géplakatosoknak, szerelők­rendeltetésének az ország el- nek a tiszta, pormentes le­ső automatikus rostkikészítő vegójii üzemet, gépsorát, az újszegediek is Természetesen a tisztaság reménykedtek: talán nem is nem szó szerint értendő, sokára a mi üzemünk fel- mert azért óhatatlan, hogy Az öreg Üzemben három újítására is sor kerül. ne kerüljön porszem a le- mű»alf( alatt termelték meg A vállalat fiatal műszaki vegóbe. vagy pozdorjahulla- azt g.,mennyiségeti vagy ke­dolgozóinak Tyitov szociális- dék a földre. A pozdorját veséimét, mint az újban két ta brigádja ekkor már dol- egyébként ugyancsak elszí- műszakira], A télen ugyan gozott az újszegedi telep re- vóberendezés tovabbitja a konstrukciójának tervén. Vé- bútorlap üzembe, gül mégsem a régi üzemépü- A levegő ideális, mert a letet újítottak fel, hanem meleg nyári napokon lég­hátul a kazaltéren újat épí- kondicionáló segítségével tettek. hűtik. Ugyanez a berendezés A régiben használt, elavult fűt majd télen, gépeknek is búcsút mond- Az anyagmozgatás isköny­tak. nyebb lett. Kis emelöszerke­A szegvári tapasztalatokat zettel ellátott rakodólapot, felhasználva ugyanis olyan kocsikkal szállítják és he­új távvezérlésű gépsort al- lyezik mérlegre a kender­kottak a vállalat műszaki kócot, a rostot. Eddig három dolgozói, amely méltán vív- munkás kellett ahhoz, hogy ta ki az idősebb munkásak mérlegre tegyen egy-egy bá­dicséretét. , lát, most egy asszony köny­A régi, poros üzemből át- nyedén elvégzi ezt a műve­települtek az újba és meg- letet. Az igazi könnyebbség kezdték a próbagyártást, a mégsem ez. Legalábbis nem színhatásában is kellemes, ezt említik elsőnek, hanem kasok csodálják a vállalat hatalmas munkateremben. A a kézi tilolás megszűnteié- Mtal készített új gépeket* kikészítőüzemekre jellemző sét. hírük eljutott külföldre is. porfelhő eltűnt. Pontosabban A kézi munka itt már a A szakemberek elismerés­nem is száll fel. hiszen múlté, gépesítettek a tilo- ®el szólnak a vállalat fiatal pneumatikus elszívóbcrcn- lást. műszaki dolgozóinak mun­dezések ragadják el a port Ma már nem emberi erő- kajáról, az új gépsor terve­és viszik a porkamrába. vei. hanem elektromos meg- zőinek. készítőinek tevé­Nagy öröm a munkásoknak hajtású gépekkel fésülik ki kenységéről. De mint el­a tiszta, pormentes üzem. a rostszálak közül a pozdor- mondják, számukra legna­nap ját. gyobb elismerés a munkás­volt Nemcsak a munkások nők dicsérete. gondja kevesebb az új üzem- N. P. A régi üzemben az átlag­létszám 102—104 volt. Itt hetvenen végzik el ugyan­azt a munkát. visszaállnak a háromra, de csak azért, hogy az aztaíósr brigád tagjait ís foglalkoz­tatni tudják. Más években ősszel szét­széledt az áztatósok csapata, csak tavasszal verbuválták össze ismét. Mái- akit lehe­tett visszahívni, s nem he­lyezkedett el valahová aU landó munkára, A jövőben ilyen gondjuk nem lesz a Rostkikészitő Vállalat újsze­gedi telepe vezetőinek. Ezzel megszüntetik az áztaíó­m u likasok foglalkoztatásá­nak idény jeli egét. Nemcsak az újszegedi mun­•— A munkaszüneti után mindig szenvedés 7,iveikéi vzUtíí a nuáú divat el. A párolgással együtt járó mert a lábból tozatot, az uj­lehülés tehát csekély. A ros­tok között megtapadó léghó­lyagok rosszul vezetik a me­leget (a levegő rossz hőve­zető) s így csökkentik a test melegveszteségét. A többré­jnkat eltorzítják a lábfej előrecsúszása folytán. Vi­szont a saroknélküli cipő­ben való Jérás nehézkes, gör­nyedt lesz. Legjobb az 1—2 centiméteres sarok. A fűzős Miből készül a cipők talpa? Idén a cipőknek mindössze 36—30 százaléka készül bőrtalppal, s mintegy ötmillió alá mikroporózus, egymillió alá formagumi, kétmilió alá transzporens és hétmil­lióra egyéb gumitalp kerül. A következő években, bár nem túl gyors ütemben, de ez az arány fokozatosan eltolódik a műanyagok javára, 1980-ban előreláthatólag eléri a80:20-at. Főként a zártabb, nyári lábbelik és egyes gyermekcipő típusok alá kerül bőrtalp. Míg n bőrtalpú cipőben állandó, egész napos viselés mellett a bőr vastagságától függően 100—130 napig lehet járni — a 3,5 milliméteres krupon pél­dául 120 nap alatt kopik el —, addig a mikroporózus vagy más gumitalp 300 napig is eltart. 8 DÉL-MAGYARVRSIAG vasárnap, 1964. augusztus 23, Naponta négy-öt, sőt gyak­ran hat mázsa festéket ke­vernek ki a Goldberger Tex­tilgyár boszorkánykonyhájá­ban. Igy nevezik a festék­konyhát. ahonnan egy év alatt több mint másfél millió kilogramm festék fogy el, s kerül a különböző pamut- cs se­lycmkclmékrc mintázat formájában. Tizenöt alapszínből a szín­árnyalatok ezreit variálják. A leggyakrabban használa­tos festék a kék, sárga és a piros. Az idén a mérges, erős színek kerültek előtér­be a korábbi pasztellárnya­latokkal szemben. A nyár divatos textilanyagai telt, fedett mlntájúak. Szinte egymás tetejére rak­ják a festéket, éppen ezért négyzetméter kelme mintá­zásához, most ugyanannyi­hoz 65 kiló festék kell. A nők azonban ezt a súlygya­rapodást nem is sejtik, ők csak azt látják és figyelik meg. milyen a ruha anyagá­nak mintázata. A textilanyagok legked­veltebb motívumai most a virágok. De nem akármilyen virág, hanem elsősorban a rózsa sokféle stilizált változatával. A rózsákat azonban, ha nem is környezetében, de vala­milyen mezőben, szines ala­pion helyezik el, s ezért van az, hogy sokkal több festék kell hozzá. Aki vesz annyi fáradságot, és alaposan meg­figyeli új ruhájának szín­összetételét, könnyen megál­lapíthatja, hogy a tizenöt rendkívül sok is keli belőle, féle alapszínből neki is ju­Mig régebben a pettyes, csí- tott legalább 8—10, ha nem kos, kismintás ruhák korá- tizenkettő, mert a divatos ban csupán 30—40 kiló fes- kelmék általában igen gaz­tóket használtak fel ezer dag színczésűek. fi város kapója - kis illákkal örvendetes, hogy városunk lemetlenkednek a járókelők rohamosan fejlődik. Szépül- talpa alatt. nek a régi szegedi házak, parkosítják SzeEedet. Embe, rek terveznek cs munkál­kodnak. Örömünk közé azonban néha kellemetlenség is ke­rül. A közelmúltban parkí­rozták a nagyállomás körüli teret. Itt van a város kn­puja. az érkező vendégek többsége is itt találkozik elő­ször Szegeddel. Nem közöm­bös tehát, milyenek az első benyomások. Szépek az ál­lomás előtt levő virágtar­tók, de több fs juthatott volna erre a környékre. A parkot borító fehér kő mo­dern színessé teszi az állo­más előtti teret, de ez bosz­szúsággal is jár, mert a kő nagyon szép, de annál kel­lemetlenebb a járókelőknek, a házfelügyelőknek. A kis kavicsok állandóan ott kel­Üzlethelyiség is akad, ahol mindennapos az áru szállí­tása. Hely ugyan van a ra­kodásra, csak egy kissé fá­rasztó a munka a távolság miatt, mert meg kell kerül­ni a parkosított rés2t. Van itt hirdetőoszlop is, amelyre a plakátot, reklámot fel kell ragasztani, és vannak olyan emberek is, akik azt el sze­retnék olvasni. Ez azonban nehezen sikerül. Modern az önkiszolgáló bolt. de még szebb lehetne, ha az üzlet fölötti régi rek­lámfelírás foltjait eltüntet­nék, vagy esetleg színes neonreklám foglalná el a már ütött-kopott felirat he­lyét. Talán még jóvátehetők ezek a kis hibák. Bizonyára a szándék eredetileg is rnég­volt. csak hát ugye a kivi­telezés..! II, L. /

Next

/
Thumbnails
Contents