Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

r O] VERSEK 1 A gondolat félénk Elmés mondások t r " Tömörkény István rnadar írásaiból LAPÁTTTI MIHÁLY: Járdaszélen öreg paraszt topog a járdaszélen, várja, hogy ott tál zöld legyen a lámpa { \ összeszűkült szemekkel, mint ahogy * otthon nézett a szürkülő határba. A verebek nem ismerik meg őt, nincs senki, akinek biccentene. \ A lámpa zöldre vált át és komótos \ Járással bandukol a semmibe. Nem érzelgek, honvágy nem fojtogat, nem gondolok a távoli mezőre. Tudom, fűtő az öreg valahol és nem szívesen emlékezne ő se. BELLA ISTVÁN: Ilyen címmel jelentek meg a Tömörkény István Ipari Nagy darab rejtély a nép Szakközépiskola betűszedő-nyomdász tagozatának ez évi lelke, és nagy darab szív vizsgamunkájaként az iskola névadó írójának műveiből tartozik hozzá. Benne a holösszegyűjtött, válogatott elmés mondások, ha tetszik, afo- tak fölkelnek és járnak. Ülrizmák, mint erről 1964. június 7-i számában a Dél-Magyar- döztetésben, bujdostatásban ország már hírt adott. és száműzetésben. Tájékoztatásul közöljük, hogy a kiadvány csak 300 pél- * dányban jelent meg, könyvárusi forgalomba nem került, Ki okos, az úszó jég ellen zsandárral. a teljes készletet szétküldték már Tömörkény-tisztelőknek, mindig ki tud térni. családján kívül alig emlékszik valaki utána, más esetben pedig gyakran emlegetik, mondván, ha elhaladnak kocsival valamely kopár dombaljban: Itt verekedett Vak Istók egymaga három \ \ \ A század fia Csak, aki olyan fiatal, hogy testétől meggyulad inge, tetteinek is szárnya van, és tüzes nyílként elrepülne. Csak, aki olyan tiszta már, hogy o levegőn átverődik, húsz évén, táltos paripán rugaszkodik tágas mezőkig, Az érzi csak, micsoda súlyos ragyogás forr a mellkasunkhoz, milyen óriás szerelemmel szül minket naponta ezerszer szebbnek, merészebbnek e század: hogy elfogadhasson fiának. és ezért további igényeket kielégíteni már nem lehet. Ez késztetett arra, hogv írónkat válogatásunk néhány különösen jellemző mondásának tükrében mint gondolkodót, aforistát is bemutassuk. A gondolat félénk madár, olyan embert, kit a maga akkor röpdös az emberre, módja szerint elítélni kényamikor akar, és leginkább telen, i mert ím lelke azon csak az egyszerűséget, a egyenességét, ami még megcsöndet és az elnémulást van, görbére akarja csavarni, kedveli. * * Sajátságos állat az ember, Nem mindenki beszél, mert de sajátságos állat a hernyó sok ember úgy tartja, hegy is. Az ember rettentő szeret a gondolatoknak a legjobb lakása a koponyán belül van. * A gondolatszabadság, legalább a koponyákon belül, még mindig megvan. * Bolond ember arról is beszél, amiről még csak nem is eszmél. Okos ember arról is hallgat, amit tud. * Az embör néha azért beszél, hogy elszóródjon az esze. Hogy ne gondoljon arra, amire köllcne. * Azt mondja egy régi pél élni, de a hernyó is borzasztó szeret élni. Az ember is csak rájár egymás fejére lehetősen, hogy egymás tetejébe haladhasson, hanem e tekintetben mégis különb állat a hernyó. Van olyan hernyó, amelyiknek a hátába egy másik állat belerakja a maga hernyóját, hogy éljen amabban. Mikor aztán látja, hogy az első számú hernyóban elég jól elvan a második számú hernyó, akkor ő ezen második számú hernyó hátába berakja a maga harmadik számú hernyóját: a hármuk közül valamelyik dabeszéd, hogy szóból ért az majd csak megmarad. Az edénybe egyforma módon hányja bele minden szakács az ételhez való miegymást, a hús is csak hús, a tűz egyformán ég alatta: mégis, egyik étel meg a máSIMAI MinÁLY: Így ültünk mindig... Szetnék aa augusztusi ég kék háza előtt elüldögélni veletek este, s elhinni, hogy a csillagok éppolyan gyufák, mint amivel egymásnak tüzet adunk. így ültünk mindig padokon, akácrönkön a fák löttyintett habos homályban, a földön piszkos mosdóvízként elomló feketeségben; így ültünk, és a szavakat lassan kotortuk elő, mint töredezett cigarettát a zsebből. — és a gondokat, gondolatokat úgy vettük át egymástól, mint délután a vállra-adott nagy zsákokat a cséplőgépnél. Érzelmeinknek nem adtunk nevet, csak úgy ballagtak elő a szívünkből mosdatlan — tisztán, földszürkén egyszerűen. Aztán váltunkon áthajolt a vacsoraillat, azt mondta, gyertek már, kihűl! S mi csendesen azt mondtuk: •— Jóéjszakát! — Most egy füstös eszperesszó messzeségében ülök, s elgondolom a vonatot, mert holnap szeretnék az augusztusi ég kék háza előtt elüldögélni veletek ismét, s elhinni, hogy a csillagok sercenó gyufák, melyekkel egymásnak újra meg újra tüzet adunk. hatvani dánieiii! Elrendeltetés Azúr magasság, nem hiányzol, vattázott álom vagy csupán. Dűlőút, aszfalt és sikátor porzik fel lépésem után. Rozsdás világ. Ám fényesebbre tisztuló vágyat tartogat. Huzalok közé tekeredve bogozom ki a napokat. Köröttem e lázverte táj csapzott gallyaival bezár. Bokrosodó szavam a földé. ember. Kevesebb veszekedés volna a világon, ha az emberek szót értenének. Azonban inkább szeretnek összevissza kiabálni, semhogy egymás szavát megértsék. * Üri észjárás, paraszti ész- &ik étel milyen különböző, járás, ez két különböző do- * log volt mindig, s alighanem Könnyen el lehet a dolaz is lesz a világ végezetéig, gokat intézni, ha egymást vagy legalábbis addig, amíg megértik .az emberek, az ennivalót emberi karok * munkája állítja elő. Még a csillag ís mögszalad * ' néha az égön. Még a nagy Az a nagy távolság, amely égön, az örökös állandóságon egyrészt a könyvből gondol- is megjátsszák magukat néha kozó, másrészt nem a tükör- a csillagok, bői fésülködő emberek esze- * járása között van, nálunk Az egyébként jóbarátok a már mutatkozott annyiszor, kenyérharcban versenytárhogy egyéb vélemények mel- sakká válnak. Annyi bizonyos, hegy az ember akkor tudja meg, hogy háta is van, mikor a háta fájni kezd. Addig nem tudta, hogy háta is van. * Ha valakinek a sorsa elkezd rosszabbodni, az rendszerint úgy van, hogy abban nincs megállás. * A bajnak mindig az a szokása, hogy hívatlanul is előjön. * A könnyele nem a piacra valók. * Régi igazság, hogy foglalkoztatni kell a szomorú embert, akkor könnyebben elfelejti a baját. * Az idő múlik, s a múló Idő minden sebet begyógyít, a lábakét és szívekét egyaránt, mondja a régi tanítás. * Vannak balesetek, amelyek csak rövid ideig hátrányosak, később azonban az egészséget fokozzák. * öreg embömek már a szíve is nehéz. * A fuldokló a vízben a szalmaszálba is belefogódzik. Hanem most már olyan világ van, hogy nem hogy a szalmaszálba, de még a borotvaélbe is belekapkodunk. * Sok mindenféle dolgon lenak a vége, hat darab, egy- het változtatni, de a halálon másután következő nehéz nem. napnak, melyek mindannyia * azzal kezdődik, hogy kelj Ha valamikor meghalunk föl akkor, amidőn más még (pedig meghalunk), sok olyan az ágyán pihen, menj végig embert találunk az új koa hosszú utcákon át a tele- vártélyban, akikről azt hitA gyermek, ha ésszel föl nem éri is, de ösztönével megsejti a komoly pillanatokat. * Régi igazság, hogy a jót, a mindig jót soha semmibe sem veszik. * Az olyan öreg, aki a vagyonát még életében szétosztja, apránkint a szobából a konyhába kopik ki, onnan az istállóba, s vénségére örülhet, ha az unokagyermek onnan is ki nem rúgja. * A nép gyermekeit a honvágy jobban kínozza, mint az úrfélét. * Az úri divat lassan jár, körülbelül., mikor mint úri divat elvész, akkor jut el a néphez divatul. * Ha egy ember csinál valami furcsaságot, az bolondság. Ha egyszerre száz ember csinálja, nem bolondság. * Olykor itallal él az ember. * Étel után ital kell, s alig hihető, hogy akadna olyan magyar nemzetiségű Mihály, aki a kocsmában étel után vizet kérne ital gyanánt * Egyszerű emberek egyszerű móddal élnek. * A szombat este hat naplett érdemes az ő szavukat is meghallgatni. * Megíratlan törvényeket nem lehet könyvből megtanulni. * Nem az úristen kormányozza már a mi életünket, megesni hanem a diplomácia. * Aki a hatalmon van, az parancsol. * Jó volna nagyon, ha a világi ügyek úgy mennének a maguk valóságában, ahogy azt az emberi elmék kifundálják, de nem mennek úgy. Különféle elváltozások vannak. * Nem a nép van a hivatalért, hanem a hivatal a népért * A haza fennállásában fontos tényező az igazságnak igazság szerint való kiszolgáltatása. * Rettendő hatalom a törvény. Idegen, ismeretlen világ, nagy erdő, amiben tévetegen járnak és kelnek az emberek, mert ritkán esik sötét sűrűi közé szelíd napsugár. * A törvény hatalmának érvényt szerezhet a kard meg a puska, de hát ezeket legjobb a legutoljára hagyni. Mint az ágyút, melyről föl van jegyezve, hogy ultima ratio regum. pedre, s irigykedj azokra, akik a leeresztett ablakfüggönyök mögött alusznak, te meg dolgozni mégy. Hiszen a dolog kétségkívül szép dolog, a magasabb társada. ... " lom született naplopóin kíAmi divat, arra mindig te- vül mindannyian dolgozunk, hk, meg a gyereknél is. hogy élhessünk, de ki tanítra. 71, ••, , toná arra a munkást, hogy Hiba nelkul ezen a kerek összehasonlításokat tegyen7 világon nincsen semmi. A . tük, hogy laknak. a másik részen hibák és a megtévedések mindig embereken szoktak Általános emberi dolog az, hogy azok, akiknek valami testi hiányuk van, legtöbbször az élénkebb fajtához tartoznak. A szarka is élénk madár, de igazi furfangos csak akkor lesz belőle, ha eltört a lába. * Haragos embernél nem jó szerszám a puskáit A fődolog csak az, hogy az emlékezet valódi és tiszta legyen a földben nyugovók iránt * Soha még aranyból és ezüstből, acélból és vasból nem csináltak olyan tisztes* séges eszközöket, mint a A puszta és az ő emberei szántóvas és a kasza. Ez a oly kiismerhetetlenek. Az Vllág legszebb kardja, eszük oly másképp jár, fo- * galmaik a dolgokról oly má- Szegyonlet a világra a hások, hogy sohasem tudni, ború. hogy igazságaikban nincsen-e * tréfa, s tréfát nem-e az Ha minden sóhajtás annyi igazság kedvéért mondanak, súllyal bírna, mint egy sze A tanyák némely részein nagy lelki nyugalmak tartózkodnak, egyszerűségek és csodálatosan szép szeretetek társaságában. * Az egész bürgetartásban kerceütés, már régen nem volnának kaszárnyák a világon. A sóhajok mind ledöntenék. * Az uniformis, vagy amiként régente mondani szokás volt, a formaruha, egyMily kevés ember van, aki csak akkor teiik némi öröme formává teszi az embereket. Szükséges, hogy szabályok legyenek. Azok nélkül nem kerek a világ. a neki tett szívességekre emlékezik. * Vesztett csaták után az embereknél is meg szokott történni, hogy összevesznek azon, hogy ki volt a hibás. Ilyenkor a kutyák is éppen ezen veszekednek, azzal a különbséggel, hogy ők csak egymás nyakára, míg az emberek az egymás becsületére törnek. * A fák egy pár ág elvesztése után mindjárt más formájúak-lesznek, míg az emberek ugyanazok, ha ökörbőrben vagy bagariában járnak is. * A népek az ígéretekkel szemben, mint ők mondják: egy kissé tartományosak. * El kell ismerni, hogy csudálatos nép az asszonyi nép. * a gazdának, ha a más földjén legelhet az állat. * Némely magyar szónak a hangjából is ki lehet találni az értelmét, mert zene van benne. * A név nem határoz, mert azért csak meghal az ember. * Az élet: élet, nem lehet ebből eleget élni. * Az élet mindig új gondokat teremt, és ezek a sírásói a régi gondoknak. , * Az élet útján sok útonálló ólálkodik: hol szárazság, fakadó víz, hol fagy, hol túzveszedelem. * Közös sorsunk, hogy idővel közanyánk ölébe menjünk. * Helyet kell csinálni a fiaA lányféle olyan teremtés, taloknak, s ennélfogva az hogy nem hiszi el, ha az nem is olyan különös, mint amilyennek látszik, ha valaki meghal. Elmúlik, s emL mely itt kínlódik, itt dalol. S ez elrendeltetés alól a halál sem oldoz fel többé. _ J A szabály olyan kerítés, hogy az embör vagy átmászik rajta, vagy körösztülbú- igazat megmondják neki. jik alatta. . * * • Tisztességfis embör meg- lékezet marad utána,' amely- mindi?; igyekszik azon, hogy Hamis embör hamis tanút házasodik, ha az ideje el- nél fogva még sokáig emle- maf?a-magát bolondítsa mert " - getik, minél cifrább életű ezen "nbolondítások képezik Nincsen tíz civilben sem annyi furfang, mint egy katonában. * Olyan a katonai mesterség, hogy minél alkalmasabb az ember, annál kevésbé eresztik. * Az abfirolásnál nincs szebb szó a világon, mert az a ruha és a fegyver beadását, a katonakönyv kiadását jelenti. * A haszontalanságok leginkább szépek is szoktak lenni * A csizmatalnak nem múismerők, akárkinek a lábain vannak. * Szép a költészet, ha hazudozásban nyilvánul is * Szép az mégis, ha esze van az embörnek. * Nem az a szép, ami szép: ami tetszik, az a szép. Az ember tudvalevőleg hoz. Kutyának kutya a párja. gyün. * Ne lásson a tanyai paraszt- A fődolog, hogy gyújtat ne ember a hivatalviselőben lögyön a házastársak között. 6 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasánvap, 1964. augusztus 2, volt, annál tovább. Ha va- 82 életnek úgynevezett szép laki igen csendes, nyugodal- reszleteit. mas, munkás életet élt, a (Folytatás a 7. oldalon.)