Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-19 / 194. szám

Sajtófogadás a Román Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából i ' A Román Népköztársaság közelgő nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Mihail Rosianu nagykövet kedden a magyar és a külföldi sajtó képviselői részére fogadást adott és tájékoztatót tartott a nagykövetségen. A többi között beszámolt arról, hogy Románia a felszabadulás óta jelentős eredményeket ért el a népgazdaság fejlesztésében. 1950 és 1959 között például 69 milliárd leit fordítottak ipari beruházásokra, a jelenlegi tervidőszakban pedig már fele anynyi idő alatt csaknem ugyanilyen nagy összegű beruházást valósítottak meg. Az utóbbi évtizedben korszerűsítettek és fejlesztettek 500 vállalatot, s csaknem 300 új gyárat, üzemet, illetve üzemrészt létesítettek. Az állam hatalmas összegekkel segíti a mezőgazdaság fejlődését is. Jelenleg 65 000 traktor és több mint 32 000 aratókombájn dolgozik a román mezőgazdaságban. Kiemelkedőek az egészségügyi, kulturális és szociális téren elért eredmények is. A román nép büszkém tekint vissza az elmúlt 20 esztendőre, s a következő időszakban a Román Munkáspárt vezetésével — a testvéri népek hathatós segítségére támaszkodva — újabb nagy feladatok megoldására, a szocializmus teljes felépítésére fordítja minden erejét (MTI) Százötvenmillió forint V.j.'tó.olL/.i _ Csaknem 70 millió óra társadalmi munka A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a népművészet fejlesztése terén szerzett érdemeik elismeréseként — augusztus 20-a alkalmából — Papp Jáno6 mesemondó, Balásy Gyula faragó, Demse Dávidné énekes, Czabal Istvánné hímző, Jacsó Istvánné himző, Csombor Endre táncos, Tendl Vilmos népzenészzenekarvezető, R. Tóth István faragó, Tombácz János népi mesemondó és Tarjányi András énekes népművészeknek a Népművészet mestere kitüntető címet adományozta. Ugyancsak az alkotmány ünnepe alkalmából a művelődésügyi miniszter a közművelődés terén kifejtett eredményes munkájáért 21 személyt Kiváló népművelő címmel tüntetett ki. A kitüntetéseket kedden az Országházban Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes ünnepélyesen adta át Beszédében hangsúlyozta: e kitüntetések is kifejezői annak, hogy Népköztársaságunk kormánya nagyra értékeli a népművészek és népművelők munkáját A népművészet mesterei évezredes haéyományokat ápolnak és e hagyományok kultúránk nagy értékei. Elmondotta: a szocialista rendszer teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a népi művészetek valóban fejlődésnek induljanak, hatásuk túlterjedjen egy-egy falu, vagy megye határán és így hatékony eszközei legyenek az ízlésformálásnak, a szocialista kultúr.. fejlődésének. Molnár János végül kiemelte: a szocialista rendszer tette lehetővé, hogy a népművelök ebben az áldozatos, hivatástudatot követelő munkában nagy eredményeket érjenek el. A kitüntetettek nevében Lipták Pál, a Békés megyei A KISZ kongresszus előtti számvetéséből A Kommunista Ifjúsági téséért. A múlt évben pélbzovetség kongresszus előtti dául 12 000 ifjúmunkás, il"wamvetésének adatai sze- letve fiatal mérnök és techrint a legutóbbi négy évben nikus újításával 150 millió sokat javultak a fiatalok forintos megtakarítást értek elet- és munkakörülményei, el az üzemekben. Az állami iparban dolgozó Évente 700 000 fiatal vesz iljfl szakemberek átlagjöve- részt KISZ és a többi tömegdelme például több mint 100 szervezetek kezdeményezéséforinttal nőtt a KISZ leg- re kibontakozott társadalmi utóbbi kongresszusa óta. Az munkaakciókban. Az elmúlt egyetemisták és a főiskolások három évben kereken 45 mil95 százaléka ma mar rend- lió órát dolgoztak szabadideszeres állami támogatást kap, jükben a fiatalok. Az úttörők s a fiatalok 98 százalékára ezenkívül 24 millió órát telkilerjesztették a társadalom- jesítettek különböző feladabiztosítást. tok megoldásán, összesen teAz ifjúsági termelési moz- hát csaknem 70 millió óra galmak mérlege is kitűnő társadalmi munkával segíteteredményeket mutat. Az üze- ték a különböző községfejmekben 9800 ifjúsági brigá- lesztési célok megvalósítását, dot tartanak számon, 80 szú- parkok, játszóterek stb. épízalékuk már elnyerte, illetve tését. megpályázta a kitüntető szo- A második ötéves terv időcialista címet is. A munka- szakára célul kitűzött 2,5—3 csoportokban 91 000 fiatal milliárd forint értékű megdolgozik, s ők is, társaik is takarításból három év alatt sokat tettek, illetve tesznek a számítások szerint 1 millia korszerű technikai, tech- árd 820 millió forintot teljenológiai eljárások elterjesz- sítettek a fiatalok. (MTI) Építő- és Faipari újítási ankét és kiállítás Szegeden Kedden délelőtt újítási an- újítási bizottság vezetője tarkétot és kiállítást rendezett tott vitaindító előadást. Bea szakszervezeti székházban számolt a mozgalom fejlődéaz Építő és Faipari Dolgozók séről, a legújabb eredméSzakszervezete Csongrád me- nyékről. Az ankéton részt gyei bizottsága. Az ankéton vett Sök Mihály, az Építő Lórik György, a megyei és Faipari Dolgozók Szakszervezete újítási osztályának vezetője. Az ankét után Horváth Béla, a műszaki osztály vezetője nyitotta meg a kiállítást, amelyen a Csongrád megyei építő és faipari üzemek újítóinak alkotásait mutatják be. A szakszervezeti székházban rendezett kiállítást augusztus 23-ig délelőtt 10 órától délután 19 óráig tartják nyitva. Népmfiyészek kitüntetése augusztus 20-a alkalmából könyvtár Kossuth-díjas igazgatója, Kiváló népművelő mondott köszönetet (MTI) fl textilművek jövője az új munkásnemzedék nevelésétűi elválaszthatatlan Megyei és városi pártvezetők látogatása a,szegedi textilművekben A megye egyik leggyor- ség nyílt arra, hogy a ven- üzemben, örvendetes, hogy sabban fejlődő üzeme a Pa- dégek ne csak a vezetőket sok érettségizett, valamint mutnyomóipari Vállalat sze- hallgassák meg, hanem elbe- textiltechnikumi és gépipari gedi textilművének gyáregy- szélgessenek az üzemi párt- technikumi végzettséggel renscge. Aki belép az üzem ka- bizottság tagjaival, műveze- delkező fiatal kérte felvételét púján, s rövid sétát tesz a tőkkel, munkásnőkkel. a textilművekbe. Ezek a fiatagyarudvaron, olyan érzése tá- Amint a vezetők — többek lok megfelelő gyakorlat után mad, mintha építkezésen jár- között Móczán Lajos igazgató kedvezően hasznosíthatják na. Ami többé-kevésbé igaz és Reseterics Sándorné, az képzettségüket az üzemben, is, hiszen a gyárban nagy- üzemi pártbizottság titkára Ezen túlmenően is tapasztalszabású beruházási, üzembő tájékoztatójából és a dol- ható azonban, hogy növekszik vítési munkálatok folynak, gozókkal való beszélgetésből az üzem munkásainak általáA régi üzem azonban teljes is kitűnt: az üzemben a fő nos és szakműveltsége, kapacitással dolgozik, sőt a figyelmet a rekonstrukció si- A dolgozók tudatában vanfelig kész, még vakolatlan, keres megvalósítására fordít- nak annak, hogy a most jeúj üzemrészekben is sokhelyt ják. Az első ötéves terv ide- lentkező nehézségek jórészben folyik már a munka, a za- jén ugyanis, mikor az üzem az üzem fejlődésével kapcsokatoló gépek szomszédsúgá- felépült, a cél az volt, hogy latosak. Ezért vállalják a neban még építőmunkások textilkombinátot létesítsenek, hézségeket, mivftl tudják, szorgoskodnak. Akkor azonban csak a fonoda hogy a rekonstrukció befeEbbe az üzembe látogatott épült meg és most kerül sor jezése után korszerű műnél Szilagyi Júlia elvtársnő, az a kombinát másik fontos kacsarnokokban, megfelelő MSZMP Csongrád megyei üzemrészének, a szövődének körülmények között dolgozyégrehajtó bizottságának tag- megépítésére, a későbbiek fo- hatnak majd. ja, Balogh István elvtársnak, lyamán pedig előreláthatólag a szegedi városi párt-végre- elkészül a kikészítő üzemhajtóbizottság tagjának tár- részleg is s akkor majd va_ sasagaban, hogy a helyszi- ,.. , ,, ,, , _ nen ismerkedjék meg az ,c)ban elmondhato, hogy Szeüzem problémáival. Az egész gednek korszerű textilkomnapos látogatás során lehető- binátja van. Nagy gond: a közlekedés Sok az új dolgozó A munkaerőhiány gondjain enyhíteni lehetne, ha a környező községekből kedvezőbbek lennének a közlekedési lehetőségek. Sok községnek nincs vasútja, az A (jelenleg folyó beruhá- denképpen jelentős ered- autóbuszjárat is elégtelen, mázási, rekonstrukciós munká- mény. sik baj, hogy a vonatindulás latok teljes értéke 480 millió Az üzemnek nem sikerült nem mindig igazodik a műforintot tesz ki. A tervek sze- teljesítenie félévi tervét, eb- szakkezdéshez, illetve a mürint a rekonstrukció 1965. ben azonban rajtuk kívülálló szak befejezéséhez. Emellett december 31-re fejeződik be. okok, a gyárbővítéssel együtt- a városi villamos-, illetve Jelenleg a beruházási mun- járó nehézségek játszottak autóbuszjáratok sem megfekálatok a programnak meg- közre. Sok az új munkás az lelőek, főleg a vidékről bejáfelelően haladnak. Az építke- üzemben, akik nem rendel- rók számára, mert azok, akik zésen a legkorszerűbb meg- kcznek még kellő gyakorlott- a szegedi vasútállomásokat, oldást választják, modern, sággal és munkaerőhiány is illetve a vidéki autóbuszjáraelőregyártott elemekből épül- tapasztalható. A textilművek tokát keresik fel naponta, nek az üzemépületek, s az dolgozóiban és vezetőiben azok is csak kerülő úton, a építkezéssel egy időben épí- azonban megvan a kellő igye- város központjába való viltik be a korszerű kínai, an- kezet ahhoz, hogy leküzdjék lamosozással érhetik el céljugol és nyugatnémet gépeket, ezeket a nehézségeket. Min- kat. Szükséges lenne olyan Az üzem vezetőinek legfőbb denképpen elismerés illeti autóbuszjáratokra, amelyek .:. , . , ® okét azért, hogy a nehez ko- az üzemből az állomasra, iltorexvese az, nogy a oeru- rüimények között is sikere- letve az állomásról az üzem.,ázással együtt járjon az sen dolgoznak az üzem fej- be szállítanák a textilművek űj üzemi kapacitás termelés- lesztéséért, a termelés növe- dolgozóit, be állítása, amit eddig sike- léséért. Annál is inkább szükség lenne a közlekedéssel járó rült is megvalósítani. Ez minNöveljük a szakszervezetek gazdaságszervező tevékenységéi A% SZMT elnökségének üléséről Kedden délelőtt ülést tartott Szegeden a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának Elnöksége. Ülésén megjelent és felszólalt Séták fel üzemeink, 36 szá- való helytelen bánásmódnak zalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Mint kirívó példát említetres Andrásné, a SZOT ter- ték az elnökségi ülés résztmelési osztályának munkatársa is. Az elnökség öt jelentést tárgyalt meg és több is. Üzemeink egy részében még mindig nem kielégítő a munkaverseny értékelése, nyilvánossága. Év közben nem tanulmányozzák a vállalások teljesítését és ezért nem is tudják hatékonyan segíteni a munvevöi a három legnagyobb Csongrád megyei vállalat, a !!„,«,„ • „ Hl Kenderfonó- és Szövőipari határozatot hozott. Első na- Vállalat, a szegedi textilmű- kások nemes vetélkedését, pirendként megvitatta az vek és a Rostkikészítő Vál- A Csongrád Megyei ÉpíSZMT közgazdasági bízott- lalat túlóra-felhasználását. Az év első hat hónapjában e három vállalatnál összesen 168 ezer 360 túlórát használtak fél, 124 százalékkal többet, mint 1963 első fél évében. Ezek az üzemek a nagyságának a Csongrád megyei ipar és építőipar első félévi munkájának tapasztalatairól szóló jelentését. Megállapította, hogy a minisztériumi vállalatok 16, a tanácsi vállalatok 11 százalékkal termeltek többet, mint az előző év hasonló időszakában. Ennek ellenére 7 vállalat nem teljesítette első félévi tervét. Az exportra termelő üzemek első félévi kiviteli tervüket a faipari vállalatok kivételével jóval 100 százalék felett teljesítették. A bőripari üzemek 105,7, a gépipariak 116,2. az élelmiszeripari vállalatok 103,7, a textilipari üzemek pedig 102,3 százalékra teljesítették exporttervüket. A bútoripar nem tőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága munkájával kapcsolatban megállapította az elnökség, hogy termelést segítő tevékenységét többnyire a munkaversennyel való foglalkozásban látja, mérvű túlóra-felhasználás keveset törődik az üzemszerellenére sem teljesítették első félévi tervüket. Több üzemben, mint például a Szegedi Ruhagyárban a termelési tervet túlteljesítették és lényegesen kevesebb túlórát használtak fel, mint a korábbi időszakokban. A szakszervezetek termevezési és más gazdasági feladattal. Nem fordít kellő gondot a munkaerő-vándorlás okai és a bérezési problémák vizsgálatára. A szakszervezetek termelést segítő munkájának javítására az elnökség több |______ határozatot hozott, lést segítő munkájáról az majd második napirendként elnökség megállapította, megtárgyalta a tánsadalomhogy hasznosan éreztette biztosítási alközpont 1964 hatását, első félévi tevékenységéről szóló jelentést, amelyet dr. Tököly József, az alközpont ügyvezetője terjesztett elő. Az első félévi szakszervezeti mozgalmi statisztikáról szóló de még mindig nem kielégítő. Igaz ugyan, hogy erősödött az üzemi demokrácia, javult a termelési tanácsai uuwnyat .11... kapta kozások színvonala és szám- _ mea időben az exportáru szerűségében és minőségileg jelentést dr Nemeth Lajos, gyártásához szükséges ím- is gazdagodott a szocialista- az SZMT titkára ismertette. s brigád-mozgalom azonban majd Nagy Laszloné. az több helyen lazult a mun- SZMT agitációs es propakafegyeiem, nagyobb mé- ganda bizottságának veze- | reteket öltött a munkás- tője port anyagot. A Rostkikészítő Vállalat ugyan elkészítette a tervezett exportárut, de a külföldi megrendelők még nem vették át e terméket és ezért raktáron tárolja. Az SZMT elnöksége részletesen foglalkozott a megye szocialista iparában tapasztalható túlóranövekedéssel. Hat hónap alatt ugyanis Szervezett gondok enyhítésére, mert sok munkástoborzás vidéki fiatal lány kénytelen drága albérletben lakni, másA beszélgetés során sok részt sok kisgyermekes anyát szó esett arról, hogy az üzem nehéz feladatok elé állítja bővülésével rengeteg új mun- a közlekedés, így sokan kénykáskézre van szükség. Az el- telenek otthagyni munkahemúlt évek során megkétsze- lyüket. reződött a munkáslétszám a A beszélgetés során azután textilművekben, jelenleg va- szó esett a munkásasszonyok tamivel több, mint három- többi gondjáról is: a bolcsőezren dolgoznak itt, a beru- dei, napközi otthoni féfőheházás befejezésével azonban lyek szűkösségéről, hiszen az összesen 3600 dolgozó talál üzemi bölcsőde állandóan itt munkát. Az üzem vezetői zsúfolt, s különben is az az úgy próbálnak enyhíteni a igényeknek csak nagyon kis munkaerő-gondokon, hogy a részét tudja kielégíteni. A ES\JSTtJSSSSS —asszonyok kérték a végeznek a Szegedhez közel látogatókat, hogy hívjak fel eső községekben. A gyárnak az illetékesek figyelmét égető elsősorban fonónőkre és sző- gondjaikra, vőnőkre van szüksége, s így A bölcsődei hálózat boviérthető, hogy az új munká- tése elsősorban a tanács felások zömét fiatal lányok te- data, szükség lenne tehát, szik ki. A szövődé már eddig h°gy a tanács i°bban vegye működő üzemrészlegeiben figyelembe a textilművek például 17—18 év, az egész dolgozóinak igényeit. A közüzemben pedig 25 év az át- lekedéssel kapcsolatos panalagéletkor. szókra az volt a válasz, hoev Mindebből is kitűnik, hogy a problémák egy részét meg rengeteg gonddal, nehézség- lehet oldani, ha az üzem gel kell megküzdeni a tex- részletesen felméri a szüktilművekben. Jellemző, hogy ségleteket és ennek alapján egy régi munkásra három új a közlekedési vállalat, illetve munkás jut. Nagy gondot kell vasút megfelelően átszervezi tehát fordítani az új mun- a járatokat. A látogatók megkások oktatására, nevelésére, ígérték, hogy a megyei, ilképzésére. Jelenleg egyéves letve városi pártbizottság seiparitanuló-képzés, valamint gítséget nyújt a dolgozók a betanított és átképzős mun- problémáinak megoldásában, kások szakképzése folyik az a gondok enyhítésében. Termelés és nevelés vándorlás. Ebben szerepe volt néhány helyen az üzemen belül tapasztalható szervezetlenségnek, a munkanormák gondatlan kezelésének, a szociális ellátottság fogyatékosságainak. a bérezés aránytaAz egész napos látogatás során talán azt hangsúlyozták leginkább, hogy igen tájékoztatta az elnökséget;™^ ^JjT^KtTy^r a szakszervezeti politikaij^J^vezjtekes^K.ISZ-szer550 ezer túlórát használ- lanságainak, a munkásokkal talatait. oktatás tapasztalatairól. Végül Kókai József, a KPVDSZ Csongrád megyei bizottságának titkára ismertette a pénzintézeteknél végrehajtott bérrendezés tapaszI vezetek felelőssége a fiatal, új munkások neveléséért. A látogatás végén a vendégek, de maguk az üzem vezetői is azt a következtetést vonták le a tapasztalatokból, hogy a termelés és a nevelés elválaszthatatlan, különösen a textilművekben, ahol a munkások túlnyomó többségét fiatalok alkotják. Annál is inkább fontos feladat ez, mert a fejlődő üzem csak akkor tudja megoldani az előtte álló növekvő feladatokat, ha a gyár fiatal dolgozói valóban képzett szocialista öntudattal rendelkező, igazi munkásokká válnak. Szerda, 1964. augusztus 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 3