Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

A szegediek r n» része igen BrS SZEG EDI KEPESKONYVBTt régóta igény- Syát. (Csak lika város éle- zárójelben tét, arculatát híven tükröző rendszerezett összképet, össz- egyáltalán nem kaptak he- jegyzem meg, nehogy lokál­kalauz, afféle szegedi Bae- benyomást szerez Szegedről, lyet. pedig Ruffy külön fel- patriotizmus vádja ér­decker kiadását. Több kisebb- de még az itt születettek is kelti a figyelmet bevezetőjé- jen: a szegedi fényképé­nagyobb füzet, könyvecske, sok újat, vagy alig ismertet ben az alsóvárosi napsugár- szek, fotoriporterek — akik köztük a viszonylag legjob- találhatnak e könnyed ol- díszítéses házakra. Megemlíti sajnálatos módon egyáltalán a merengő Juhász Gyula- nem kaptak szerepet a ké­szobrot is, amelyet ugyancsak peskönyvben — bizonyára hiányolhat az olvasó. A fe- ki tudták volna egészíteni a hértavi halászatról két ké- Fővárosi Foto Vállalat és az pet is talál, de a tiszairól MTI Foto felvételeit.) is semmit. a "Szeged „izei"* ban sikerült a „Napfény vá- vasmányban városukról. rosa, Szeged" című kiadvány A kötet másik kéthar­után most végre az idei ün- rnada a tulajdonképpeni ké­nepi hetekre megjelent a peskönyv. összesen 67 egész­Szegedi Képeskönyv. Most oldalas, színes nyomású kép ls majdnem megkésett és ter- mutatja be a várost. Szelle­vezett idegennyelvű példá- mes a képek rendszerezése, & . nyal még mindig nem láttak hat fejezetre osztás, amelyek kepfejezetben (97. lap) Móricz napvilágot, de így is öröm- mindegyike előtt egy-egy ta- Zsigmond érzékletes sorait mel vehettük kezünkbe a va- láló Irodalmi idézet áll Mik- 0ivassuk bevezetőül- „Az ere­lóban reprezentatív kiállítású s^th-tól, Mórától K^uth szek a kerítések fölött gazdagon illusztrált, tobb Lajostól, Móricz Zsigmond- ' . ' . iátékokon hanem a Sze_ mint 100 lapos könyvet Sze- tói, vagy éppen egy Dankó a falcon es a galamducokon ™ ^"h^klsl ged m). város tanácsa ide- Pista dalból. Sajnos azonban mindenütt paprikafüzérek. Több bosszantó tárgyi téve­dés is szemet szúr. Például a szabadtéri játékoknál egy kép alatt e szöveg áll: „Rész­let az Aida előadásából" (63. lap). A kép nem a szabadté­gedi Nemzeti Színházban ké­szült és nem az Aida elő­genforgalmi hivatalának ki- e kéneskönyv résszel mégsem Valami olyan egzotikus dísz adásából hanem a Nabuccó­Panoráma Ide- _ . ._u adásában, a . genforgalmi Szerkesztőség lehetünk igazán elégedettek, sajtó alá rendezésében. közel sincs összhangban a A 30 lapos városismertető övezető tanulmányokkal, részt a magyar újságírás ez, hogy ennek kedvéért ide­genforgalmat lehetne indí­tani Kalkuttától és London­egyik kiemelkedő egyénisége, Nem állítjuk, hogy nem ból való. — „Könyvország­ban; a megyei könyvtár ol­vasóterme" — a 80. lapnak így jelzett képe nem a me­tél kezdve akárhonnan, mert gye{ könyvtárban, hanem a ez valami csodálatos speciali- városi Somogyi Könyvtárban készült, és nem az olvasó­termet, hanem a könyvrak­tárt mutatja be. S még em­lítsük meg az utolsó képet (105. lap): „A mesterség mű­vésze: szegedi papucskészí­tő". A képen azonban vélet­lenül sem találni szegedi pa­rola. Csupán egy paprikafü­zéres raktári felvétel (101. lap) egy fehérköpenyes tiszt­viselőnővel. A gyenge képszerkesztés mellett a felvételek Ruffy Péter, a Magyar Nem- nyújt az idegen számára sok- Gvönyörű „ Kéo méfisincs zet főmunkatársa írta. A oldalú képet a városról, de tas- Gyönyörű. Kep megsincs már-már eltűnőfélben levő a bennszülött szegediek a^afofToltó^taSfés nyomban észreveszik, hogy továbbfejlesztője ezúttal is a ez több, helyesebben sokol­tőle megszokott hangulatos dalúbb és gazdagabb is le­stilusában iponálóan gazdag hetett voina. Az az érzése tárgyi ismeretanyaggal meg- az embernek mintha figyelő keszseggel rajzolja elénk Szegedet, a város múlt- a szerkesztő valamiféle meg­ját, mai életét, benne a sze- fer^ képanyagból kényszerült gedi embereket és a város yolna összeállítást adni, hol­légkörét. Az ismertető leírd- elgondolása terve sokat ízes történetekkel, iro- otl a sa'át elgondolása, terve dalmi idézetekkel, adomák- szerint kellett volna ossze­kal fűszerezi. Megragadó és állítania, válogatnia a szük­jóleső az a melegség, az a s(r.peK képanyagot. A koncep­Szeged-szeretet amellyel fő- iWsá hjó szembeötlő: városi ember letére is e Ti- *» sza-parti városról ír. Adat- némely témából sok, másból közlő sorait ls át- meg át- pedig semmi, vagy jóformán hatja a nem elfogult, de mé- semmi sem kap fényképes mert próbán és nem előadá szeretett€ü°S nyitott szemmei dokumentációt. Csak néhány Son készült. (De honnan tud­járó újságíró egyénisége. El- jellemző példát erre. A sze- ja ezt az idegen olvasó?), hivatott könyvecske, olvasása után az idegen jól gedi népélet, a népi emlékek Ezenkívül is a felvételek egy Lőkös ma. pucsot, merthiszen a derék , ... , mester bocskorokat készít. guk sem mindig a leg­szerencsésebbek Nem tud- Kár» ho8y e széP- oly" .. ...... , annyira vart kiadvany meg­m milyen kánikulái de- jelenése fe,etti örömünkbe lelőn készülhetett legtöbb- a szerkesztési felületesség oly jük, de olyan kihaltak a sze- sok ürömcseppet vegyített. gedi utcák, mint valami Sza­harában. A „Fényeső a nyár­éjszakában" című tűzijátékos Dóm-téri kép is (64. lap) félig üres nézőteret mutat, nyilván Talán az idegennyelvű ki­adásnál legalább részben ki­küszöbölhetők lesznek e hi­bák, s egy magyar nyelvű, remélhető űjabb kiadásnál pedig gondosabb munkával mindannyiunk teljes örömé­re, az idegenek legteljesebb hasznára szolgálhat e nagyra Zoltán 1965-ben: a Bánk báli, a Turandot, 1Tr8Bg(|j[íI ^ Ugrás"eríIen nStt a külföldiek érdeklődése Sü Idén is gyarapodott a játékok hírneve fjsj Tari János igazgató nyilatkozata Tari János, a Szegedi Honegger Johanna a mág­Szabadtéri Játékok igaz- iyán címii óratóriumának ha­gatoja tegnap, szómba- . , , ' ., .. . ton délelőtt fogadta a zankban eloszor szcemrozott Népszabadság, a Dél- előadása és a Kisbojtár fel­Magyarország cs a dolgozása a szegedi szabad­Csongrád Megyei Hírlap téri színpadra. Meggyőző­Jövőre ismét műsorra tűzzük a szegedi játékok hagyomá­nyos darabját, Madách Imre: Az ember tragédiájá-t. Nagy magyar klasszikus művünk új rendezésben, újabb sze­reposztásban és új díszlet­munkatársait és nyilat- désünk, hogy a Dóm tér kí- megoldásokkal kerül a kö­kozatot adott a játékok . idei várható credrné- "aIta ^netosegeK művészi nyeiről és az 1965. évi felhasználásában jelentős programról. Nyilatkoza- eredmény a Bartók- és a 'áf a2 alábbiakban kö- Honegger-mű színreállítása. Az idei műsor összességében zönség elé. Tapasztalataink szerint a nagy tömegeket mozgató népszerű olasz ope­rák igen közkedveltek sza­badtéri színpadunkon is. A Verdi-bemutatók után jö­. „ yv , , - , . .. . , .... v°re Puccini-operát adunk — Bár a Szegedi Ünnepi és részleteiben is hozzájárult elő. A játékok felszabadulás zöljük. a Szegedi Szabadtéri Játékok Hetek még nem fejeződtek be, néhány jelentős esemény- „„„„,,_„„ . .. .. , , . rőf máris szólhatunk. Az országos & nemzetközi hír­idén nagymértékben meg­nőtt idegenforgalmon belül, szinte ugrásszerűen emelke­dett Szeged külföldi látoga­tottsága, ami elsősorban két- ... ségtelenül a szabadtéri játé- 'élezés, hiszen ez alapja a kok javára írható. A hazai művészeti élet fejlődésének vendégek mellett imponáló és így időnkónt feladata a számban látogattak el hoz­nevének további gyarapításá­hoz. Eredményes volt a nagy­igényű művészi erőfeszítés és mellette a művészi kísér­zánk Európa csaknem min­den országából, s a Jugoszlá­viával kötött könnyített ha­tárátlépési leehtőség követ­keztében több ezren érkez­tek és érkeznek hozzánk a déli szomszéd országból. Ez is azt bizonyítja, hogy az 1964. évi programnak nagy a vonzóereje. Ügy gondoljuk, hogy a játékok mellett a Szegedi Nyári Egyetem, az Országos Nyári Tárlat, a ki­állítások gazdag sorozata, az if júsági karnevál és a külön­féle sport rendezvények is jól szolgálták a hazai és a külföldi vendégek szórakoz­tatását, művelődését. — A szabadtéri játékok Szegedi Szabadtéri Játékok­nak is. Sx&fy&dl UftMpiUdclc, 1964 — Örömmel közölhetem, hogy lényegében elkészült már az 1965. évi műsorterve­zet. A játékokat jövőre jú­,, , , , , ,, lius 24-től augusztus 20-ig idei műsorának megvalositá- rendezzük m0j[ Az eddl* sát jelentős művészi teljesít­ményként értékeljük, még akkor is, ha egyes bemuta­tókkal kapcsolatban jogosan előtti korszakában nagy si­kert kiváltott Turandot re­mélhetően most még hatáso­sabb, magasabb színvonalú előadásban kerül színre. Több híres külföldi művészt kérünk fel vendégszereplés­re és a megszokott, nagy lét­számú zenekar, énekkar, ba­lettkar működik majd köz­re. — Jövő évi műsorunknak e három említett darab már­is biztos pontja, de tárgya­lásokat folytatunk neves külföldi balettegyüttes ven­dégjátékáról is. Az 1965. évi programban még egy bemu­tató szerepel, melyet az igaz­gatóság később határoz meg, — Ez a műsor alkalmazko­dik a Szegedi Szabadtéri Já­tékok korábban meghatáro­zott koncepciójához. Esze­rint továbra is a nemzeti és az egyetemes opera-, dráma­irodalom kiemelkedő alkotá­sait állítjuk színpadra, de évektől eltérően már most, , , . . a játékok utolsó hetében be- helyet kap Programunkban a főbb bemutatóit. Az ünnepi ... , „ , ,,, ,, . heteket Ismét Erkel-operával merülnek fel problémák, vi- nyltjuk Kivaló szereposztás­tatémák. Mindent egybevet- ban kívánjuk bemutatni a ve alkotó munkát jelentett Bánk bánt, amelyhez nagy­az ország előadóművészeté- szcrű tapasztalatokkal szol­, , . , . .... gal a sikeres 1962-cs elő­ben a Vidróczki eredeti be- ^ Az akkorl bemutató mutatója, A fából faragott igazolta nz opera szabadtéri királyfi űj koreográfiája, előadásának jogosultságát. jelenthetjük a jövő esztendő balett és néptánckultúra, va­lamint a klasszikus daljáték. — Bízunk abban, hogy jö­vőre is sok ezer hazai és külföldi vendég gyönyörkö­dik, szórakozik, művelődik a Szegedi Ünnepi Hetek ren­dezvényein, a szabadtéri já­tékok előadásain. SÉTA a Tisza-parton (Somogyiné felv.) Valójában a Dóm térre kellett menni a Magyar Ál­lami Népiegyüttes tagjainak délelőtti próbára, s oda is indultak a Petőfi diákotthon­ból — éppen csak egy kis kerülővel. Korábban indul­tak volt hát idő játékra, né­zelődésre a parton. — Milyen szép ilyenkor a Tisza! Léka Géza, Ulmann Éva, taczkó Mária, Zsély Mihály és Erdélyi Tibor szemlélődik a rakpartnál, a kőfal mellett. De pár másodperc múlva már izgalom támad. A hatal­mas termetű Erdélyi Tibor felkapja a Kisbojtárt, mint a pelyhet, és ... csak a lányok sikoltoznak. Utána szépen leteszi, vigyázva, nehogy rosszul essen és beteget kell­jen jelenteni. A Roosevelt téren hfrka­paprilcás illata száll a bog­rácsokból. Hát ezt meg kell nézni! Az öreg juhász szak­értelemmel fordít a bográ­cson — hadd lássák a népi­együttes tagjai, hogy ez is művészet! Az is megesik, hogy a fo­tós kerül lencsevégre ... Mi­közben Zsély Mihály, a Kis­bojtár két csinos táncost fényképez, egy másik lencse zárja őrá kattan. S végül, próba előtt, sé­tálhattak volna-e jobb hely­re, mint a néprajzi múzeum­ba? Megcsodálták az öreg paprikakülüt, megnézték a népviseletet, a hangszereket, népi szerszámokat, s úgy in­dultak a Dóm térre, a kollé­gium tornatermébe. — Milyen szép ez a város! — sóhajtottak fel többször is. — Hát még ha minden ré­szét bejárnák! — büszkél­kedtünk mi, szegediek. Da erre most nincs idő .A prog­ram három szóban foglalható össze: próba ... próba .., próba. 4 DÉL-MAGYARQRSZÁG vasárnap. 1964. augusztusié. T :(

Next

/
Thumbnails
Contents