Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

Bőséges zöldség­és gyümölcsellátást ígér a MEK Nap mint nap százféle gond — a szakma természe­téből adódik. A megye, de különösen Szeged ellátása friss gyümölccsel és zöldség­gel bizony próbára teszi a Csongrád Megyei Szövetke­zetek Értékesítő Központja dolgozóinak szakmai ráter­mettségét, hozzáértését, szemfülességét. s ezt most kétszeresen igényli a város gyümölcs- és zöldségfogy osz­tása. Húszezer hold zöldség és burgonya szerződésre Almára, szőlőre, őszibarackra szerződnek A városellátásban példát mutatnak a szegedi gazdaságok igazgatóhelyettese és Föve- lesz az átmenetileg hióny­nyes Ferenc, az értékesítési cikként számontartott zöld­A szabadteri játékok nagy osztály vezetője elmondot- ségfélékkel? idegenforgalma ugyanis ták hogy mintegy 40 százalék több­letfogyasztást jelent, s ráadásul még tart az az átmeneti időszak, amikor a a koraiak már „lefutottak", a késeiek pedig még nem jelenteik meg nagyobb meny­nyiségben a piacon. Ezért nem tudták kielégíteni az előző hetekben a karfiol, karalábé, fejes- és kelká­poszta keresletét. Kovács Lajos, a MÉK több mint 20 ezer holdnyi zöldség- és burgonyater­mést, valamint 050 vagon gyümölcsöt szerződtek le. A téli alma, őszibarack és szőlő lekötése még folyik. A szükséglet biztosított, hiszen 500 vagonnyi őszibarackra (50 százaléka exportra A tsz-ek 35 vagon kései kelkáposzta, 34 vagon ka­ralábé és 215 vagon féjes­káposzta termelését vállal­ták. Tehát a jelek szerint nem lesz baj a gyümölcs- és zöld­ségellótással. S ez nemcsak a MÉK vezetőségét és szak­embereit dicséri, de a gon­megy), 870 vagon paprikára, dos és bőkezű kertészeket továbbá 8040 hold vörös­hagymára, 160 hold paradi­csomra szerződtek. És mi Rektori és egyetemi tanári kinevezések A Minisztertanács dr. Törő nyok kandidátusát, az A'.lat­lmre egyetemi tanárt, a Bu- orvostudományi Egyetem bcl­dapesti Orvostudományi gyógyászati tanszékére; dr. Egyetem rektorát és dr. Kovács Ferenc egyetemi do­Cholnoky László egyetemi ta- censt, az állatorvostudomá­nárt, a Pécsi Orvostudomá- nyoK kandidátusát, az Állat­nyi Egyetem rektorát megbí- orovstudományl Egyetem ál­zalásuk alól — érdemeik el- lathlgiénlal tanszékére; dr. ismerése mellett — 1964. Márton Géza egyetemi do­szeptember 1-i hatállyal fel- censt, a biológiai mckmányok mentette és dr. Sós József kandidátusát, a Mosonma­egyetemi tanárt a budapesti gyaróvári Agrártudományi Főiskola növényélettani tan­székére; dr. Munkácsi Fe­renc egyetemi docenst, a me­zőgazdasági tudományok kan­didátusát, a Debreceni Agrár­tudományi főiskola állat­bonc- és élettani tanszékére; dr. Oroszlány István egyete­mi docenst, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, dr. Donhoffer Szilárd egye­temi tanárt a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem rektori teendőinek ellátásával há­romévi időtartamra megbízta. A Minisztertanács dr. Acs Antal egyetemi docenst, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Debreceni Agrártudományi Főiskola al­kalmazott üzemtani tanszé- az Agrártudományi Egyetem kére; dr. Bócz Ernő egyetemi kultúrtechnikai tanszékére; docensi a mezőgazdasági tu- dr. Paizs István egyetemi do­dományok kandidátusát, a censt, a kémiai tudományok Debreceni Agrártudományi kandidátusát, a Kertészeti és Főiskola növénytermesztési Szőlészeti Főiskola kémiai tanszékére; dr. Gordos Ist- tanszékére; dr. Szendrey Ist­ván egyetemi docenst, a peda- ván egyetemi docenst, a ké­gógiai tudományok kandidá- miaj tudományok kandidá­a termelőszövetkezeteket is. Köztük első sorban említjük a szegedi Felszabadulást. Stifter József főkertész, a gazdaság szerződéses kö­telezettségén túlmenően is a vállalat segítségére sie­tett. amikor a .jsizűkös napoik" úgy kívánták. Hasonlóan szólnak az újszegedi Hala­dás Tsz-ről: termálvizes haj­tatóházából az elsők között hozza mindig a szép, korai zöldségféléket, s egész nyá­ron megbízható szállító. A termelőszövetkezetek ál­talában teljesitik szerződé­ses kötelezettségeiket, idejében és megfelelő minő­ségben szolgáltatják a város­nak a friss gyümölcsöt és zöldséget. Megnyílt a megyei újítási kiállítás Ankét Szegeden az újítómunka feladatairól tusát, a Mezőgazdasági Mér­nök Továbbképző Intézet pe­dagógiai tanszékére; dr. Gön­czi Iván egyetemi docenst, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Debreceni Agrártudományi Főskola üzemtani tanszékére; dr. tusát, az Erdészeti és Faipari Egyetem kémiai tanszékére; dr. Tibold Vilmos egyetemi docenst, a mezgazdasági tu­dományok kandidátusát, az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnö­ki kara mezőgazdasági gépek Horváth Zoltán egyetemi do- üzemelése tanszékére egyete­censt, az állatorvo6tudomá- mi tanárrá kinevezte. (MTI) Ipari üzemeket szállnunk Bulgáriának A Magyar Népkörtársaság és a Bolgár Népköztársaság párt- és kormánydelegáció között ez év márciusában folytatott megbeszélések alapján az elmúlt napokban Budapesten tárgyalások foly­tak a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kormánydelegációi között. A kölcsönös megértés és barát­ság szellemében folytatott tárgyalások eredményeként augusztus 1-én aláírt megál­lapodás értelmében Magyar­ország az 1965—1968. évek­ben komplett ipari üzemeket — zár-, lakat- és vasalás­gyár, kenderpozdorja-le­mezgyártó berendezéseket, stb. — szállít a Bolgár Nép­köztársaságnak. (MTI) Megyei újítási ankétot ren­dezett tegnap a délelőtti órákban a Hungária Szálló különtermében a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Csongrád megyei bizottsága. Az ankét elnökségében fog­lalt helyet Tóth Anna, a SZOT elnökségének tagja, a Textilipari Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára, Valló Pál, az Országos Találmányi Hivatal főmérnöke, Juhász József, az SZMT vezető tit­kára, dr. Lökös Zoltánné, a KISZ Csongrád megyei bi­zottsága nevelési osztályának vezetője, Beck Tamás, a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat igazgató-főmérnöke. Nagy­györgy Mária, a Kenderfonó és Szövőipari Válalat szegedi kenderfonó gyáregységének igazgatója. A megbeszélésen részt vett a hazánkban tar­tózkodó szövő és fonónőkből álló négytagú csehszlovák küldöttség. Bevonni a dolgozók tömegeit Az ankét résztvevőit — a megyei vállalatok igazgatóit, újítási előadóit, újitóit — Szögi Antalné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei titkára kö­szöntötte. Ezután Tóth Anna beszélt néhány szót az újí­tói munkáról: — Feladatunk — mondotta a többi között — a dolgo­zók tömegeit bevonni ebbe a munkába. Ehhez olyan lég­kört kell kialakítanunk az üzemekben, hogy az alkotó emberek — az újítók és fel­találók — munkáját meg­könnyítsük, elősegítsük. Ha ez sikerül, akkor tudunk ja­vitani a vállalatok műszaki színvonalán, termelésünk gazdaságosságán, emelkedhet termelékenységünk, csökken­het a gyártott cikkek önkölt­sége. Ezután Beck Tamás Az új'tás jelentősége a termelé­kenység növelésében című vitaindító előadása követke­zett. Számadatokkal ismer­tette, hogy míg 1961-hez ké­pest 1962-ben ugrásszerűen emelkedett az újítááok szá­ma, addig a múlt évben szembetűnő csökkenés ta­kapitalista út eszmei öröksége — az ellenséges erők utolsó mentsvára fé­kezi a szocialista építést* — állapí­totta meg az mszmp VIII. kong­resszusa. Jelenlegi körülményeink között a part politikai céljainak meg­valósítása — például a nemzeti egy­ség kialakítása — elsősorban szívós ideológiai harcot követel. Igaz, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában már nincs a szocializmusban ellenté­tes érdekű osztály, de a nemzetközi helyzet bonyodalmai vagy a belső fejlődés nehézségei kiválthatják az ellenséges társadalmi és ideológiai erők aktivitását. Ez megköveteli, hogy az ideológia területén éberek legyünk, és kizárólagossá tegyük a szocialista eszméket. A szocializmus építésének eddigi eredményei előrevitték a polgári és kispolgári gondolkodás elleni har­cot is. Ennek ellenére még távolról sem mondhatjuk, hogy a régi világ eszméi, szokásai, erkölcse már tel­jesen eltűnt A szocialista tudat ki­alakítása, az emberek fejében a ka­pitalista nézetek megszüntetése az egyik legnehezebb feladat. Az osz­tályharc egyik fő frontja a jelenlegi körülmények között éppen ezért a kapitalista eszmék, a kapitalista csö­kevények elleni harc. Ennek a harc­nak égyik sajátos vonása az. hogy nem egyes emberek ellen folyik, ha­nem éppen az emberekórt. Ebből következik, hogy a harc speciális eszközöket igényel; az érvelés, a meg­győzés, a színvonalas viták eszközét. Amilyen türelmet tanusltunk azok­kal az emberekkel szemben, akik még nem gondolkodnak szocialista módon, vagy más világnézet hívei, olyan kérlelhetetlennek és határozott­nak kell lennünk a helytelen néze­tekkel szemben. Eszmei téren nincs és nem is lehet békés egymás mellett élés. Az imperializmus eszmei hatása és az itt még hazánkban is meglevő antimarxista eszmék aláássák, gátol­ják a szocialista építőmunkát. A hazánkban folyó osztályharc szo­ros összefüggésben van az osztályszö­velséggel. Az osztályszövetség és az osztályharc a párt politikájának két, egységet alkotó oldala. Az osztályszö­vetség változik, az adott időszak sa­játosságaitól íüggöen. Hogy egy-egy időszakban milyen az osztályszövet­ség, azt a konkrét feladatok, a tár­sadalom osrtályszerkezete és a létező osztályok objektív érdekei határoz­zák meg. A szocialista építés jelen­legi szakaszában a munkásosztály a szocializmus teljes felépítésére szö­vetkezik valamennyi dolgozó csztály­lyal és réteggel. Az összes dolgozó osztályok és rétegek összefogásának konkrét tartalmát a szocialista nem­zeti egység megteremtésében jelöl­hetjük meg. Ennek az összefogásnak szocialista jellege van. mert célja a szocializmus teljes felépítése és mert egyre inkább szocialista módon dol­gozó osztályok és rétegek összefogá­sáról van szó. Ugyanakkor ez az ösz­szefogás nemzeti is. mert hiszen a kizsákmányoló osztályok felszámolá­sát befejeztük és így az összefogás az egész nemzeti-e kiterjedhet, ered­ménye pedig az egész nemzet szocia­lista felemelkedése lesz. A szocialis­ta nemzeti egység kialakítása tehát a szocializmusért vívott osztályharc terméke. Ugyanakkor a harc sajátos, fontos eszköze is. hiszen a szocialis­ta társadalom feléDÍtésére tömöríti társadalmunk osztályait és rétegeit. Ha röviden össze akarnánk foglal­ni. hogy a szocializmus teljes felépí­téséért vívott harcban — amely egyben osztályharc is — erőinket mi­lyen kérdések megoldására kell össz­pontosítanunk, a következőket mond­hatnánk: A gazdasági építés területén első­rendű fontosságú népgazdaságunk tervszerű és arányos fejlesztése. Ipa­runk szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen országunk adott­ságainak és a nemzetközi szocialista munkamegosztásban rejlő lehetősé­geinknek. A szocialista mezőgazdaság felemelése érdekében tovább kell szilárdítanunk termelőszövetkezetein­ket, emelni kell a mezőgazdasági munka termelékenységét, alkalmazni kell a tudomány és technika legújabb vívmányait. Tovább kell folytatnunk országunk­ban a szocialista kulturális forradal­mat Tovább kell szilárdítanunk né­pünk szocialista nemzeti egységét, el kell érni, hogy az emberek egymás közötti viszonyában a szocialista er­kölcs, a szocialista humanizmus elvei váljanak uralkodóvá. A szocializmus teljes felépítéséért folyó békés alkotó munka védelmé­ben biztosítani kell hogy erős. ütő­képes, a korszerű technika követel­ményeinek megfelelő honvédelmünk legyen, amely — a többi szocialista ország fegyveres erejével együtt — képes megvédeni hazánkat az impe­rializmus katonai fenyegetéseivel, provokációival szemben. A szocialista országok közötti együttműködés és egység erősítésével, a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élése elveinek érvényesítéséért és a béke fenntartásáért folytatott küzdelem­mel, a szocializmus teljes felépítésé­ben elért eredményeink példaadó erejével hozzá kell járulnunk ahhoz,. hogy a béke és a szocializmus erői világszerte gyarapodjanak. E feladatok megoldása megköve­teli az osztályharc gazdasági, politi­kai és ideológiai területeinek össze­kapcsolását. Végső soron e feladatok végrehajtása népünk életszínvonalá­nak. anyagi jólétének, műveltségének további emelését szolgálja. A szocia­lizmus teljes felépítéséért folytatott harcunk az ember javára, az embe­rért folyik. BÜZA MARTON pasztaiható a megye szinte valamennyi üzemében. Jobb irányítást — Ezt a visszaesést kizá­rólagosan az átszervezések­nek tulajdonítják egyesek. Valóban igaz, hogy az össze­vont vállalatoknál nagyon sok probléma merült fel, mégsem lehet ezt a szám­szerű és így minőségi csök­kenést is a trösztösítés rová­sára írni — mondotta. — Ami hiányzik a megyei üzemekben, az elsősorban az irányítás. Nem az újitás technikai irányítására gondo­lok, hanem olyan formájára, hogy az újítók figyelmét a legfontosabb feladatok elvég­zésére, megoldására irányít­suk. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a beadott újí­tások többsége nem a vál­lalatok műszaki vezetői által megjelölt újítási feladatter­vek problémáit dolgozza fel. Az előadó a múlt esztendő példáit sorolta fel e tétele alátámasztására. A Kender. Sí/élesíteni kellene a ta­pasztalatcsere látogatásokat. A külföldén szocialista álla­mokban megjelent újítási ki­adványokat ^rdemes volna magyarra fordítani. Esetleges nagyobb feladatig megoldá­sához újító-brigádokat kel­lene alakítani. És ami nagy­mértékben előrelendíthetné az újítómunkát: a jjyors, szakszerű, mindenképpen kö­rültekintő és igazságos éJbí­rálás a fontos — fejezte be előadását Beck Tamás. Nyitva: augusztus 9-ig A szünet után Harmatos József, a KISZ Csongrád megyei bizottsága tagjának szavaival megnyitották a megye újítóinak kiállítását. Ezután a megjelent szakem­berek és vendégek előtt há­rom jelentős újítást mutat­tak be. Nagy Kálmán és dr. Zilahi Márton: Finom ken­derfonalak előállítása a ve­gyileg feltárt előfonalból, Szűcs Mihály: Üzemeink vil­lamosberendezéseinek kor­fonó és Szövőipari Vállalat szerúsítése és dr. Császár Ist­ú.iitási feladattervben szerep­lő 90 pontja közül mindösz­sze 12-t, a textilművek 21 pontjából kettőt, a Rostkiké­szítő Vállalat 23 feladatából csupán négyet oldott meg. Elmondotta, hogy a fő cél a spontán újítások háttérbe szorítása volna, a feladat­tervben megjelöltek érdeké­ben. ván és Hódi István: Tekercs­képző a finomkártolóhoz újí­tásait. A kiállítás megtekintése után folytatódott az ankét. A vitában tizenhármán szól­tak hozzá. A megyei újítási kiállítás augusztus 9-lg tart nyitva naponta 10-től 19 óráig. Pótfelvétel a tudományegyetemeken és tanárképző főiskolákon A jelentkezés haiáriűeje: augusztus 20 A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint a tudományegyetemeken és a tanárképző főiskolákon a kö­vetkező szakokra hirdetnek pótfelvételt: Eötvös Loránd Tudomány­egyetem bölcsészettudományi kar esti tagozata angol ta­nári szakra, Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsé­szettudományi kar soproni kihelyezett esti tagozata an­gol és orosz tanári szakra, Eötvös Loránd Tudomány­egyetem természettudomá­nappall tagozata orosz—rajz, orosz—magyar, orosz—ének —zene, matematika—fizika, testnevelési—földrajz és test­nevelési—történelem szakok­ra. Szegedi Tanárképző Főis­kola nappali tagozata bioló­gia—mezőgazdasági ismere­tek és matematika—műszaki ismeretek szakokra, Szege­di Tanárképző Főiskola bé­késcsabai kihelyezett nappa­li tagozata orosz—ének—ze­ne, orosz—testnevelés, ma­tematika—ének—zene és ma­tematika—rajz szakokra, nyi kar levelező tagozata Szegedi Tanárképző Főlsko­matematika és fizika tanári szakra. József Attila Tudomány­egyetem bölcsészettudományi kar pécsi kihelyezett esti ta­gozata angol és orosz taná­ri szakra, József Attila Tu­dományegyetem természettu­dományi kar nappali tagoza­ta matematika—fizika tanári szakra és matematikus szak­ra, József Attila Tudomány­egyetem természettudományi kar levelező tagozata mate­matika és fizika tanári szak­ra. Kossuth Lajos Tudomány­egyetem természettudományi kar levelező tagozata mate­matika tanári szakra. Pécsi Tanárképző Főiskola zalaegerszegi kihelyezett la szolnoki kihelyezett nap­pali tagozata magyar—ének —zene, magyar—rajz, mate­matika—ének—zene és ma­tematika—rajz szakokra. A jelentkezés határideje: augusztus 20. A felsorolt szakokra azok is jelentkez­hetnek, akik az idén hely­hiány vagy sikertelen felvé­teli vizsgaeredmény miatt valamely más felsőoktatási intézménybe nem nyertek felvételt. A felsorolt esti és levele­ző szakokra az idén érettsé­gizettek is jelentkezhetnek. A pótfelvételi vizsgákat au­gusztus 31. és szeptember 10-e között tartják. Megoldódik a rizslermeszfés egyik legnagyobb problémája A Földművelésügyi Mi- termesztés egyik legnagyobb nisztérium szakemberei most problémája, a gyomok elleni fejezték be a Stam—F 34 ne- küzdelem. A jól bevált vú amerikai vegyszerrel ke- Stam—F 34 használata lehe­zelt rizstábiák felülvizsgá- tővé teszi, hogy megváltoz­latát. Megállapították, hogy tassák a rizstermesztés egész a készítmény tökéletesen agrotechnikáját. Ezentúi nem bevált: a rizs legkisebb ká- a talaj felületére, hanem se­rosítása nélkül a gyomokat kélyen a földbe veük a rizst, •szinte száz százalékig ki- s korábban mint eddig, így puszította. A tavaly 1000 hol- sűrűbb lesz az állomány,' ha­don végzett próbák és az marabb érik be a termés, te­idén 8000 holdra kiterjedő hát még a nagy ószi munka­nagyüzemi kísérletek tapasz- csúcs előtt sor kerülhet az talatai szerint az új külföl- aratásra. Az új agrotechnika di vegyszer alkalmazásával ezen túlmenően számottevő teljesen megoldódik a rizs- vízmegtakarltással is jár. Vasárnap, 1964. augusztus 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents