Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

Rangjuk van: szakmunkások El fog tűnni a különbség „Ma már nem bánom" „Ez is megbecsülést érdemel" „Megtaláltam a helyemet" „Szakember akartam lenni" Arcok szívesen igazodik a mosolyra, tekintetük állandó tennlakarásról tanúskodik. Mind a négyen fiatalok. S alig kiét évtizeddel a hátuk tnögött, rangot tudtak szerezni maguknak. A Szegedi Ruhagyár megbecsült és elS^SS^toKkC azonban nem ^ijzakmunkásképzés. Ide. Beszélgetés a Móra Ferenc Iparitanuló Intézet igazgatójával rály Sándor és Kuti Imre — egyszerre szerezték meg a szakmun kásképesí tést: férfiszabók. Csorba Béla villanyszerelő. Természetük, gondolKirály Sándor és Kuti Imre elválaszthatatlan barátok. Együtt laktak a nevelőott— Nem volt eszemben, honban, együtt jöttek tanulkndásmódiuk körülményeik. hogy férfiszabo ^gyek — ni, s mindenhová együtt járh^tySS valí Ku* lTr?e~ villanysze- tak szórakozni is. lönbözőek AblLTazonban reloseSro1 álmodoztam. Igy — Fazomrozo vagyok. A amikor idekerültem, keresetem megfelelő. És var.em nagy kedvvel láttam az lahogy jól megtaláltam a heegészhez. lyemet ebben az üzemben. •

Kuti Imre az Ifjú Gárda Hiszen itt lettünk emberek, nevelőotthonból járt az mert jó szívvel segítettek. — A szakma hiztonsáeot üzemfoe szakmát tanulni. Ki, _ A„®zaínía biztonsagot ^ kényszerűségből jött, • nem volt más választása. ^^ — Aztán rájöttem, hogy ha Ahogy elbeszéli Csorba BéAzST^var otok^Ttók valaki rendesen dol®ozik- ez tó -életútját*, látszik, logikus, Aztán anyagi okok szóltak a munkakör is érdemel megfontolt gondolkozású. olyan megbecsülést, mint az, Amit elhatároz, véghez visizi fóruma Az iparitanuló-képzés színvonalának emelése még nása munkánknak, hogy már említettem, megjelenik alapján. A KISZ*re is széo az új iskolatípus, a szakkö- feladatok várnak, hogy sezépiskola, valamint a gim- gítsék ezeknek a oéloknak a náziumokban az 5+1-es ok- megvalósítását: tatás. Az 5+1-es oktatásban részt vett fiatalok előkép- fl pedagógusok is tanainak zettségénék elmélyítése már a mi feladatunk. Ránk há- — összhangba hozzuk az rul az érettségizettek kikép- iskolai élet, a nevelés ésokzáse is. egyelőre főképpen tatás irányítását. Nyilvánműszaki szakmákban. Üj vo- való, hogy a megnövekedett a követelmények a pedagóguhogy szeretik mindannyian szakmájukat, megegyeznek. sohasem volt ennyire idő- felnőttek szakmai átképzéad az embernek. A nyolcadik általános elvégzése után textiltechnikumba iratkoztam. szerű, mint most, amikor a mindjobban fejlőídő és korszerűsödő ipar itt Szegeden is évről évre nagy képzettségű szakmunkások százaira tart igényt. A 600-as számú Móra Ferenc Iparitanuló Insét is intézeteink ellenőrzik vagy szervezik az ősszel kezdődő tanévben. — Napirendre került az iparitanuló-képzés „zsákuttézet igazgatóját, László ca"-jellegének megszüntetéNándort azért kerestük fel, hogy az iparitanuló-képzés helyzetéről és perspektíváiról beszélgessünk vele. közbe. Akkor kicsit kesereg** i^LfT,. amit «®d<*ileg választottam, bármi ára legyen is. ^Lintöa T^nvf ImS Több reszortban dolgozott - Szakember akartam A ]5VÖ a szakközépiskoláké Most már nSTbLtó S Hogy val6ban ^^ tónni, villanyszerelő. De .. . .. évié untt^S munkako? rette az üzemet- a munka' a beiratkozás ~ Az ^ ^taa törvény h^f dSÍ^St i társakat, már igazolta azzal, ideje, megszűnt a gépipari vezetőíaaza bizalmi ^n hogy 1961"ben, amikor letöl- technikum Szegeden. A vas- — - ^MmujiwSí f ShSStoSf81^ útforgalmiban volt csupán ^ ^orendu felmunkás volt mindig. Olyan, , akire bármikor számíthat a ~ Nem bantam meg alvállalat. Most iratkozott be óta íem- ~ őszintén csengese is. A készülő rendélet, úgy tudom, módot ad a nyolc általánost és iparitanuló-iskolát végzett szakmunkásoknak, hogy kedvező feltételek között, időbeszámegjelenése óta. 1961-től mítással. elvégezhessék a középiskolát is. sokra is újabb terheket raknak. s munkájukat csak úgy tudják ellátni, ha „haladnak a korral". Pedagógusaink szép számmal vesznek részt az állami oktatásban, s igyekeznek a meglevőnél magasabb végzettséget szerezni. Az a törekvésünk, hogy az új tanerők középiskolai tanári, mérnöki vagy technikusi végzettséggel álljanak munkába. A továbbképzést szolgálják az iskolában rendezett bemutató tanítások, konzultációk, a más iskoaz üzemi technikum harma- nek szájából a szavak, dik osztályába. Tavaly kitűnö eredménnyel végzett. Tanulni is úgy szeret, ahogyan a szakmájához ragaszkodik, tam lenni. Nem volt rá mó- itt nyugodtabb a légkör. — Magamnak is én varrom dom. Így aztán nem bántam, Most felsőfokú villamosgépéa ruháimat. Megcsinálom hogy mit, csak hogy szak- azeti it^blbkVmba íff" Min" i j , -v ~ " ,77, dig többet, es többet kedvvel es türelemmel, ügy, mát tanulhassak. Akkor m- tanulni és tudni. ahogy megfelel. Más sze- dult első ízben itt az üzem- Méry Éva akar hez. Világossá vált az is, hogy a jövő a szakközépiskoláké, ahol nemcsak általánosan művelt embereket, hanem jó szakmunkásokat is nevelnek. Iskolánkban már tavaly szerveztünk szakközépiskolai osztályt, és a mezőgazdasági gépszerelő szakon idén is indítunk első évfolyamot. Ugyanakkor természetesen a hagyományos ipari tanuló-oktatást sem hanyagolhatjuk el. sőt színvonalát tovább javítjuk. Ezekkel a gondolatokkal már benne is vagyunk a problémakör közepében. Milyen eszközökkel lehet elérni, hogy az ipari tanulók az eddiginél sokkal nagyobb felkészültséggel hagyják ott az iskola padjait, váljanak íómúltkorában a 624-es lett szakmunkás, s ma már Tibor, s Gróf András is csat- szakmunkásokká? tpéritanuló-intézetben járva hétforintos órabére van. lakozik hozzá mert a vízve- — Lényegében négy eszarrol esett szó, hogy milyen — Jo szakma ez, lehet ke- ,,, ' . szakmákra jelentkeznek leg- resni. Nekem meg külön zetekszereloknel sincs masszivesebben, s milyen szak- szerencsém, hogy bár nem ként. Tulajdonképpen ugyanmákat hanyagolnak légin- vagyok szegedi, nagynéném- azt a munkát végzik, mint kább a fiatalok. Marós, gép- nél lakhatón, s még lakbér- mi> mert m> ogyesszában a hely. Leérettségiztem, aztán hogy igazodjék fejlő- AudÍOVÍZIiálÍS SZeiülélteté S Iákba és üzemekbe irányuló i—m: = vállalathoz ° életünk kovetelmenyeiaz építőipari mentem villanyszerelő szakmát tanulni. Katonaság után ide jöttem. Többsíkú munkát végezhetett az építőiparban, azért _ . . , ment oda megtanulni a szakDisznovénykertész akar- mát. De úgy mondja, hogy Két szakma, melynek nincs utánpótlása — Visszatérve az ipari tanulók jelenlegi oktatásának új lehetőségeire, nálunk is előtérbe került a modern didaktikai elvek érvényre juttatása. A tanulók aktivitásának fokozása, önálló gondolkodásra nevelése. Az, hogy a tanulók alkalmazni is tudják ismereteiket, ai>ból következtetéseket, ítéleteket, fogalmakat legyenek képesek alkotni. Ehhez segít majd hozzá a mindinkább alkalmazott audiovizuális szemléltetés, a rádió, a tapasztalatcserék sora. Ismeretes, hogy iskolánkban jól működik a pedagógiai kabinet. •— A személyi feltételek mellett a tárgyi feltételek biztosítása sem hanyagolható él. Ezzel kapcsolatban megemlíthetem azonban, hogy a mi iskolánk a harmadik ötéves tervidején új, húsztantermes, tanműhellyel és tanulóotthonnal ellátott épületet kap. összefoglalva az elmondottakat: az iparitanuló-képzés lemezjátszó, a film félhasz- az iskola reform szerves rénálása az oktatásban. E te- sze. Feladata, hogy lépést keresefalvésést, faláttörést külön szerelőkőművesek végzik. A segédmunkások közül előbbiakatos, vízvezeték-szerelő, „„jes gondom, központtfutes-szerelo, mu- ,,. . szerész, esztergályos - hal- MeSIS> menn>1 a lottam a felsorolást, ami 1®? a ^^ ~ Kétózer-száz forint kö- utdbb mindlg akad jelentkevonatkozott ahol baj van az nü. Nóha kicsit kevesebb, ^ átkénzésre utanpotlassal. Iden is keve- , , . . . 20 aucepzesre, sen jelentkeztek mivel az ilyesmit köz áll rendelkezésünkre: az oktatás tartalmának, struk- _ _ _ Sn^Z^Í helyett egyre inkább s ezekkel együtt az irányítás, a személyi és a tárgyi feltételek megjavítása. Érdé. mes sorra venni őket! Nem „zsákutca" Ifibbé keve~ máskor valamivél több. erőltetni J°1 dolgozik Horváth — Az oktatás tartalmának , , , fejlődését szolgálja, hogy — Pé- Bizonyára nem bánnák meg állandó figyelemmel kisérkintetben már jó tapasztalataink vannak. •— Az oktatás módszerei is fejlődnek. Az előadások a beszélgetések jellemzik az órákat, s bevonul a gyakorlatba a pedagógusok által nevelésközpontúnak nevezett szemlélet, mely nemcsak a szakmai képzésre, hanem vele egyenrangúan, az erkölcsi, világnézeti, esztétikai nem lehet, s nem is szabad, ter? Ez a kérdés már a briakarva, akaratlan bele kell gádvezetőnek szól. nyugodni a helyzetbe. , Csak az a kérdés, megvál- ~ Meg vagyok ™le ^letoztathatatlan-e a fiatalok gedve. Nézze, a fiatal szakérdeklődési köre? Tudják-e munkások általában 5,50—6 például azt, amit én megtud- íorintoe 6rabérrel kezdenek f™? ^ SZe^tik' tam eppen ket ilyen említett , , J— 1 á-'"1>• utánpótlás* nélküli szakma nalurlk. s ha szorgalmasak, így áll tehát két szép építőipari szakma helyzete, a vízvezeték-szerelöké, meg a központifűtés-szerelőké. Akik jük az új eredményeket, s ellenőrizzük, hogy nem tartson a gazdasági élet, az ipar fejlődésévél, s olyan szakmunkásokat neveljenj akik képesek a legkorszerűbb gépeken és berendezéseken is dolgozni. Ehhez a legfontosabb eszközeink rendelkezésre állnak. A következő években ennek alapján teljesen el kell tűnnie annak a ma még meglevő idegenkedésnek, mely a fiatalok egy részét visszatartja az ipari szakmáktól, hiszen művelőitől? Egyetlen ipari tanulóval — Én eddig nem tapasztaltam, hogy a mi szakmánkban ne dolgoznának szívesen az emberek — fogad Gróf András, az Ogyesszalakótelepen dolgozó vizvezetékszerelő brigád vezetője. — Jól keresünk, megbecsülnek bennünket, sőt a zsebpénze gyünk megkeresni a közponügyesek, hamar felzárkózhatnak az idősebbekhez. Az »öreg* szakmunkásoknak mennyi a besorolása? — Nyolc forint. Se ez, se az nem rossz pénz! A segédmunkásakkal egyformán Gróf Andrással együtt medettek vele, mert tudják, látják, hogy szükség van munkájukra. A kívülállók, s köztük leginkább a fiatalok nem ismerik eléggé. Ha megismernék, mégpedig úgy, hogy kitanulják, bizony mondom, nem is bánják meg. és testi nevelésre is irányul. A tervszerű nevelőmunka az ipari tanuló-képzés színavult-e el az az anyag, amit most ősszel veszi kezdetét vonala semmivel sem marad tanítunk. A struktúra fejlő- először, az első évfolyamok a többi iskolatípusétól, désével kapcsolatban, mint számára kiadott program F. K. Még lehet jelentkezni ipari tanulónak Helyzetkép a beíratások után s a pótbeíratások előtt A szakmunkás-utánpótlás nulók munkára jelentkeznek korábban, amikor beiratkoznetn azzal kezdődik, hogy a valamelyik vállalatnál, ha- nak az iskolába. Az idén jóírissen vizsgázott ipari ta- nem már két, három évvel is megvan annak, aki szemfüles — mondja nevetve. A brigád két hónappal ezelőtt alakult két munkacsoportból. Tíz tagja van, hat szakmunkás, közülük három volt ipari tanuló, a többi segédmunkás. Egyetlen ipari tifűtés-szerelőket, egy másik >»kihaló* szakma -élő* képviselőit. Vezetőjüket Faragó Tibort, a 19-es számot viselő épület alagsorában találjuk meg. — A mi brigádunk is csak nemrég alakult, úgyhogy netanulójuk van ezen kívül, s héz lenne már megmondani, most lesz majd harmadéves. A brigád tagjai aránylag fiatalok, a vezetőjük 6 még egy dolgozó harmincon felüli, szintén ketten húszon aluliak, hatan húsz és harminc között vannak. Persze tudni kell azt, hogy az Ogyesszajó-e így együtt dolgozni. A június hónap mindenesetre sikeres volt, még a segédmunkások is megkeresték a kétezer forintot. A központifűtés-szerelő brigád 12 tagból áll, közülük öten szakmunkások, a többi lakótelepen folyamatos mun- segédmunkás. Mellettük hákajuk van a vízvezeték-szerelőknek, s ide ütőképes brigádot hoztak össze. rom ipari tanuló dolgozik, akik most lesznek majd első évesek. Hét olc forintos órabér — A segedmur>kasokrb^ na" ' ' lünk tudni kell, hogy tulajKözéjük tartozik Horváth donképpen betanított szakPéter is, aki éppen egy éve munkasok — mondja Faragó A kenderfonógyár 2-cs számú gépműhelyében negyven lakatos és esztergályos ipari tanuló dolgozik. Kendergyártásában segítkeznek, és önálló munkát is végeznek. Torkos János, Ács Sánta László, Bozóki Gyula és Dóczi Kálmán is ebben a műhelyben tanulja szakmáját, most már a harmadik éve Harmadik éve ipari gépek alkatrészeinek részt befejeződött a beiskolázás. A 600-as számú Móra Ferenc Iparitanuló Intézet 490 új tanulót vett fel mezőgazdasági gépszerelő, esztergályos. villanyszerelő és különböző építőipari szakmákra. A másik iskola, a 624-es intézet 355 új elsőévessel kötött szerződést. Sajnos nem is kevés olyan szakma akad Szegeden, ahol nagy szükség volna az után|i pótlásra, de alig akad jelentkező. Példát sokat lehetne felhozni mindkét intézettől. Különösen kevés érettségizett fiatal ment az idén ipari tanulónak, pedig a nekik fenntartott szakmák különösen előnyösek. A helyiiparban még nem zárult le a beiskolázás. Augusztusbein, a pótbeíratások idején még mintegy 250 fiatal jelentkezését várják, akiket a tanácsi üzemek, a kisipari szövetkezetek és a magánkisiparosok képeznek ki szakmunkássá. A mezőgazdasági gépszerelő szakon, ahol a szegedieken kívül Csongrád. Bács-Kiskun és Pest megyei fiatalokat is toboroznak. a kollégiumi elhelyezés okoz problémát. Vasárnap, 1964. július 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 9