Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-02 / 153. szám

A példamutatás politikája ösztönzően hathat minden €iííamra N- Sz- Hruscsov beszéde az oslói külügyi intézetben Mint már jelentettük, Nyi­SefmoTdott & 4 *serdai Prosram: ismerkedés Bergennel ügyi intézetben. a különböző társadalmi be- ben ezen a helyen temetőt rendezkedésű államok bé- létesítettek azoknak a saov­kés együttélését tekinti. jet . állampolgároknak, akik Rámutatott, hogy a vilé- a második világháború évei­gon még sok helyen véron- ben hadifogolyként a kör­tés folyik, megoldatlanok a nyéken estek a, náci terror megemlítette, hogy a szovjet függetlenségért, a szuveréni- áldozataivá. Itt is díszőrség kormány a jelenlegi nemzet- tásért és a népek önrendel- állt a 137 hősi halott sír­közi kapcsolatok egyedüli kezéséért folytatott harc fon- jártál, de a norvég katoná­A szovjet kormányfő be­vezetőben foglalkozott az oszaki népek és a szlávok évezeredes kapcsolataival. Külpolitikai kérdésekről elfogadható, ésszerű elvének tos kérdései. A háború istene minden áldozatot kész elfogadni — Vajon normálisnak te- mány lankadatlan energiával kinthető-e — tette fel a kér- törekszik a nemzetközileg dést —, hogy a Kubai Köz- ellenőrzött általános és tel­lársaság szuverenitását tá- jes leszerelésre. E fontos cél madások érik az Egyesült mellett rendkívül jelentős­Államok részéről, amely nek tartjuk a nemzetközi fe­jogot formál magának a szültség egyes gócainak és kubai belügyekbe való be- a háborús veszély tűzfészkei­avatkozásra, a hős ország légiterének megsértésére? Olykor szemére vetik a szovjet kormánynak, hogy a békeharcban túlságosan cél­ratörő és türelmetlen, még líéiglenesen sem hajlandó megbékélni a nemzetközi helyzet visszáségaival. Aki így értékeli a.szovjet kor­mány politikáját, az nek felszámolását is A szovjet kormány például szorgalmazza területeken külföldi csapatok kivoná­sát és hazaszállítását. Ha azon­ban a nyugati hatalmak ma még nem hajlandók a kérdés ilyen radikális megoldására, kon kívül felsorakoztak a bergenl kikötőben időző Krou potkin szovjet kereskedelmi iskolahajó és a Lára halász­hajó személyzetének tagjai is. Ide is eljöttek Bergen polgárai, hogy tanúi legye­nek a kegyeletes ünnepség­nek. A koszorúzás után Hrus­csov elbeszélgetett a sz»v­jet tengerészekkel. Kutatóintézetben A várog keskeny, kanyar­gós utcáin mentében sok szá­az idegen zan üdvözölték szeretettel elhelyezett Hruscsovot, amikor az autó­karaván a norvég halászati igazgatóság óceánográfiai kutató intézete felé tartott. Az intézetet 1860-ban ala­pították, de a legutóbbi idő­ben rendkívül gyors fejlődé­aklcor a szovjet kormány ab- Ben ment át, és jelenleg ba is beleegyezik, hogy kez- nagy jelentőségű tudományos dethen kölcsönösségi alapon loitatómunkát végez az óce­nem akarja megérteni ko- csökkentsék az idegen terű- ónokon, tengereken. runk szigorú realitását. Hiszen minden egyes nap, amely elvész a békét szol­gáló munkálkodás szómára engedmény a háború iste­nének, amely áldozatként milliók és milliók életét kész elfogadni. Hruscsov a továbbiakban kijelentette: a szovjet kor­ieleken állomásozó külföldi csapatok létszámát, s fokozatosan jussunk el tel­jes kivonásukig. Hangsúlyozta, hogy számos más lehetőség kínálkozik még arra, hogy lépésről-lé­pésre kiszorítsuk állásaiból a hidegháborút, s erősítsük a békét, a népek biztonságát! Meg kell kötni a német békeszerződést Hruscsov szerint az euró- tet megvédik egy keletről pai biztonság szavatolása, az jövő támadással szemben, altalános és teljés leszerelés — Teljes .felelősséggel ki­érdekében meg kell kötni a jelenthetem — hangsúlyozta békeszerződést a két német a szovjet kormányfő —, hogy állammal. Hozzáfűzte, hogy a Szovjetuniónak a szovjpt kormány ugyaoak- semmiféle cselszövő tervei kor sincsenek Norvégiával kész megvizsgálni bármely szemben, más állam békés kezde- Véleményünk szerint Norvé­ményezését, gia, Dánia, Svédország, Finn­amely ugyanezeket a nemes ország biztonságának leg­céíokat követi. jobb garanciája egy olyan Hruscsov beszédének to- semlegességi politika, ame­vábbl részében az észak-eu- lyet elismernének mind a Hruscsovot, Gerhardsent és kíséretének tagjait Gurt­nar Rollefsen, az intézet igazgatója köszöntötte a be­járatnál. A szovjet kormány­főnek bemutatták az intézet akváriumában a fókák ete­tését, majd az igazgató rövi­den beszámolt a tudományos kutatómunkáról. Hruscsov nagy elismeréssel nyilatko­zott a látottakról és gratulált az intézet veze­tőinek tudományos munkásságuk­hoz. Beszélgetés egy öreg halásszal Ezt követőén a szovjet kormányfő Bergen központ­jához, a hagyományos halpi­achoz indult. Érdeklődéssel tekintette meg az eleven, nyüzsgő piacot. Elbeszélgetett Johannes Ras­musen öreg halásszal, aki a piacon tőkehalat árult. rópai helyzettel foglalkozott. Megjegyezte, hogy a helyzet ebben u térségben sokkal nyugodtabb, mint a világ más helyein. Nem kevésbé, naí konfliktus esetén fontos szerepet játszik ebben, ószak-európaj országdk hogy Norvégia és Dánia nem megmenekülhessenek piáb megtekintése nyugati hatalmak, mind pe- Hruscsov részt vett azon az dig a szocialista országok, ebéden, amelyet Bergen vá­Ez a politika biztosítékul szolgálna ahhoz, hogy kato­enged atomfegyvereket tá rolni és külföldi csapatokat tltó hatásától, állomásoztatni orszaga te- — Nézzék csak az utóbbi riiletén, idők olyan sokat ígérő je­nem hajlandó részt venni lenségét, mint a kölcsönös a Milioidalfj atomerő lét- példamutatás politikáját — rehozásában. folytatta. — Talán ez kizá­Hruscsov 'említést tett a rólag a Szovjetunió, azEgye­nemrégi észák-norvégiai sült Államok, vagy Nagy­NATO-hadgyakorlatról, mely Britannia monopóliuma? Vi­közvetlonül a szovjet—nor- lág06, hogy nem. Az olyan vég határ mentén zajlott lé. országok, mint Norvégia, A NATO-tábornókok a gya- mindig felhasználhatják a korlatokon a szovjet ható- kölcsönös példamutatás po­rok közvetlen közelében litikáját, hogy helyes csele­megjátszották azt a komé- kedetekre ösztönözzenek más diát. hogy a norvég terüle- államokat. Kitüntetések életmentésért Hruscsov végezetül beje- nákat. mentettek meg, lllet­lentette, hogy a Legfelsőbb Ve segítettek, s a szovjet Tanács Elnöksége hat nor- né szovjet kormány és veg nllampolgart tüntetett ' . ,, kh akik a második világ- a neveben szívélyesen háború alatt szovjet kato- üdvözölte a kitüntetetteket. Szerdán háromhetes skan- kora délelőtti órákban. A dináviai körútjának egyik repülőtéren a város vezetői legízebb állomására étkezett fogadták őket. Az első üt a Nyikita Hruscsov. Norvégia solhelmi hősi temetőbe ve­másedik legnagyobb városa, zetett. a fjordok fővárosa nemcsak Itt temették el a náciz­kitünó idővel hanem nagy mus 93 bergenl áldozatát, szeretettel és érdeklődéssel akiknek nagy részét a kö­is várta kedves vendégét. zelben végezték ki a fasisz­,-UnRfl. nanok óta fák. Az emléktáblákra to­Bergen lakosai napon oim Q(V) „„ készültek a nagy ros adott tiszteletére. Ebéd után városnézés kő­vetkezett a bergenl program befejezé­séül. A szovjet kormányfő a korszerű fegyverek pusz- km-a délutáni órákban Ger hardsen norvég miniszterel­nök társaságában repülőgé­pen tért vissza Oslóba. (MTI) A burmai külügymi­nisztérium bejelentette, hogy U Thant ENSZ fő­tiitkár július 25. és 27. között hazalátogat Bur­mába. Utazása magán­jellegű, idős édesanyját látogatja meg. A jelenleg Párizsban tar­tózkodó Levi Eskhol Izraeli kormányfő, aki egyben had­ügyminiszter Is, megbeszé­lést folytatott Messmer fran­cia hadügyminiszterrel. Róbert Kennedy ame­rikai igazságügyminisz­ter négynapos lengyelor­szági látogatás után szerdán elutazott Varsó­ból. Délben érkezett Lon­donba, itt sajtóértekez­letet tartott, majd vissza indult az Egyesült Ál­lamokba. A "Wynnle* tájfunnak, amely végigsöpört a Fülöp­'szigeteken, 20 halálos és 275 sebesült ládozata volt. Luzon szigetén a városokban és fal­vakban közel négyszázezer ember vált hajléktalanná. Hírügynökségi jelentések szerint lehetséges, hogy ezek a számok még magasabbak lesznek, ha helyreáll a közle­kedés I.uzon szigete és a fő­város között. Ez év szeptemberében tartják meg a vegyészek 35. világkongresszusát Varsóban. A kongresszus fővédnökéül Józef Cy­rankiewicz miniszterel­nököt kérték fel. Gogu Radulescu miniszter­elnök-helyettes vezetésével román gazdasági küldöttség érkezett Bukarestből Milánó­ba. A küldöttség tovább uta­zott Torinóba, ahol megbe­széléseket folytat a Fiat ve­zetőivel. Ismét Lübkét választották az NSZK elnökévé A nyugat-berlini rádióto­ronynál levő „kelet-poroszor­szági csarnokban" szerdán délelőtt a Bundesversamm­lung 1042 tagja Heinrich ta választó — a pártáegye­lemmel dacolva — nem ad­ta Lübkére szavazatát. A nagy provokációs színjá­ték, amelyet szándékosan Lübke eddigi köztársasági idegen területen, Nyugat­elnököt 710 szavazattal ismét Berlinben rendeztek meg, te­elnökké választotta. hát olyan eredménnyel ért A szavazatok eredménye véget, ahogyan azt Bonnban azt mutatja, hogy a Bundes- előre eltervezték: Hein­versammlungnak azFDP- L hez tartózó 105 tagja megta- 1• • gadta szavazatát Lübkétől, s köztársasági elnökké válasz­mintegy 200 szociáldemokra- tották. (MTI) Nagygyűlés Varsóban Tito tiszteletére Tito jugoszláv elnök, a Ju- A nagygyűlést a LEMT* goszláv Kommunisták Sző- varsói vajdasági pártbizott­vetségének főtitkára lengyel- ságának első titkára, W. Tit­országi látogatásának hete- kow nyitotta meg, majd W. dik napján, szerdán a lcultú- Gomulka mondott beszédet. W Gomulka után J. B. Ti­kongresszusi termében Varsó . • . népével találkozott ta AZ ünnepi nagygyűlésen öet rnonöott­megjelentek a LEMP veze- Tito elnök a nagygyűlést tői, az államtanács és a kor- követőem szerdán este foga­mány tagjai, a lengyel fővá- ^ ^^ Wladyslaw Go­ro6 politikai, katonai, tarsa- " dal mi, tudományos és művé- mulka « Aleksander Za­szeti életének képviselői. wadzkt tiszteletére. Csőmbe miniszterelnököt keres A leopoldvillei rádió jelen- A hírügynökségek saséi tése szerint Kaszavubu elnök kapcsolatban hangsúly ózzák felkérte Csőmbe volt katan- hogy bár es a megbíratás gai diktátort, hogy kezdjen nem egyenlő a kormán yala­tanácskozásokat a politikai kítási megbízással, CsonSbe­vezetőkkel és puhatolja ki, nak máris megnőttek az ese­kit tartanak alkalmasnak az lyei a miniszterelnöki h*r­új kormány megalakítására, sonysaék elnyerésére. A kalandorjáték csak Francónak használ Kínai tevékenység a Spanyol KP ellen A Spanyol Kommunista bizonyos „X" nevű személy spekulációiról és felhívta ti­Párt lapja, a Mundo Obrerö (aki egyébként francóista út- gyelmüket arra, hogy bizo­vezércikket közöl, „A nem- levéllel akadálytalanul utaz­zetközi kommunista mozga- gat Európában, tehát nevét lom szakadárainak manó ve- nem konspirációs célokból rei ellen" címmel. A cikket hallgatták el!) bírálta a Spa­a Pravda is átvette. nyal KP politikáját, felhí­A vezércikk hangoztatja, vést intézett a Központi Bi­hogy a kínai vezetőknek a zottság megdöntésére és a nemzetközi kommunista VI. kongresszuson elfogadott mozgalom és az SZKP ellen szervezeti szabályzat és párt­irányuló tevékenysége már program felülvizsgálására, túllépte a politikai és ideoló- Ugyanakkor a kínai vezetők giai vita kereteit. Olyan szov- a Spanyol KP-tól távolálló jetellenes kampánnyá Vált, személyek felhasználásával amely — a támadások jelle- röplapokat terjesztenek, sőt, géből ítélve — a letűnt idők pártéi lenes irományokat ad­trockistáinak rosszindulatú nak kt. támadásaihoz hasonlítható. A Spanyol KP Központi dár cselekedetek megszünte­A közelmúltban okmányt Bizottsága nemrégiben levél- tése céljából sík rászáll a jelentettek meg az úgyneve- ben tájékoztatta a Kínai KP kommunista és munkáspér­zett „Spanyol KP rendkívüli Központi Bizottságát a fran- tok nemzetközi értekezleté­értekezletéröl", amelyen egy cólsta propagandaazervek nek öaazehívása melleit. nyos kalandorok kisded já­tékai csak a Franco-rendszer malmára hajtják a vizel. A Kínai KP Központi Bi­zottságinak a2 volt a vála­sza, hogy növelte az előbb említett pártellenes iromá­nyok kiadásához szükséges anyagi támogatást. A Mundo Obrero az effaj­ta tevékenységet orvtáma­dásnak mipősíti az illegali­tás nehéz körülményei kö­zött harcoló Spanyol KP el­len. A cikk végezetül az im­perializmust szolgáló szaka­A háború elhárításának lehetőségéről vébbl 900 olyan bergeni ne­vét vésték fel, aki a máso­dik világháborúban halt meg Tisztelgés a hősi halottad elölt Innen a laksevagi szovjet személyiségek különrepülő- hősi temetőbe vezetett az gépen érkeztek Bergenbe a autókaraván útja. 1953—54­2 OÉL'MAGYARORiiAG Csütörtök, 19M. Mim X ményre, s már a repülőtéren öröm­mel köszöntötték a szovjet kormányfőt. Hrusasov és Gerhardsen norvég minisz­terelnök, valamint a szovjet kormányfő családtagjai és a kíséretükben levő hivatalos A második világháborút átélt nem­zedék tudatában még elevenen él annak minden szörnyűsége. De a háború réme nemcsak a múltból kí­sért, hanem még ma is fejünk felett lebegő veszély. Korunk fő kérdése: képes-e az emberiség megszabadulni e fenyegetéstől és van-e lehetőség arra, hogy a háborút a történelem évezre­des "útitársát* száműzze az életből. A nemzetközi kommunista mozgalom kö­zösen elfogadott dokumentumai egy­értelműen igennel válaszolnak erre a kérdésre, és kimondják: megvan a le­hetősége annak, hogy az emberi aka­rat, a józan ész győzedelmeskedjen a rombolás erői felett. Ez a következtetés nem valamiféle jóakaratú felbuzdulás alapján szüle­tett. hanem korunk tudományos elem­zéséből fakad. A kommunista moz­galom e tétel kidolgozása során figye­lembe vette a haditechnikai eszközök területén bekövetkezett mélyreható minőségi változásokat, azt, hogy egy nukleáris háború rombadöntené a ci­vilizáció legfőbb központjait, száz és százmilliók halálát okozná. Ezért a termonukleáris katss-trófa elhárítása nélküzölhetetlen feltétele mindenne­mű haladásnak és a szocialista Világ­forradalom győzelmének olyan for­mában, amely legjobban megfelel a népek érdekeinek. Másrészt a kommu­nista pártok abból indultak ki, hogy a világban lezajlott történelmi jelentő­ségű változások eredményeképpen az erőviszonyok gyökeresen megváltoz­tak a szocializmus és a béke javára, ami megteremtette a háború elhárí­tásának lehetőségét. Ez a két körül­mény: a háború elhárításának szük­ségszerűsége és lehetősége szorosan összefonódik egymással és együttesen alakotja a kérdés helyes megközelí­tésének alapját. A háború elhárításának lehetőségét hirdető marxista tétel napjaink leg­fontosabb elméleti, politikai és gya­korlati kérdésévé vált. Az nern meg­lepő, hogy a háborúra spekuláló im­perialista körök és azok ideológusai egyrészt a szocializmust vádolják a nemzeti feszültségért, másrészt olyan nézeteket is hirdetnek, hogy a hábo­rúk az "örök* emberi természetből fa­kadnak, és amíg ember él a földön, mindig is lesznek. Annál megdöbbentőbb viszont, hogy a kommunista mozgalomban ls akad­nak olyanok, akik a közösen elfoga­dott állásponttól elétrő nézeteket hir­detnek ebben a kérdésben. A Kínai Kommunista Párt vezetői által hirde­tett nézetekről van szó. Nincs lehető­ség arra, hogy e szerteágazó és bo­nyolult probléma valamennyi összete­vőjét elemezzük, s így csupán arra szorítkozhatunk, hogy két fő problé­ma vizsgálatára koncentráljunk. Az egyik legfontosabb kérdés a há­ború elhárítása lehetőségének megíté­lése. A baloldali, álíorradalml néze­tek hirdetői meglehetősen ellentmon­dásos válaszokat adnak a kérdésre. Egyrészt azt állítják, hogy amíg Impe­rializmus van, a háborúk elkerülhe­tetlenek, mert az imperializmus ra­gadozó természetű, hódításokra törek­szik és ezért a háború elhárításáról beszélni illúziókat szül, lefegyverzi a népeket. Másrészt azt állítják, hogy az imperializmus papírtigris és ereje korántsem olyan nagy, mint amilyen­nek hirdetik. Mindkét állítás — azon­kívül, hogy egymással ellentétes — egyben hamis is. Az első állítás az im­perializmus erejét mindenhatónak te­kinti, ami ellen nem lehet semmit tenni. Nem veszi figyelembe, hogy jól­lehet az imperilaizmus természete valóban nem változott, de radikálisan megváltozott a helyzete és a világ­ban betöltött szerepe. Amíg az Impe­rializmus befolyása volt a döntő a világesemények menetére, a háború1 kat valóban nem lehetett elhárítani. De ma már az imperializmus minden­hatósága a múlté, az ellené harcoló erők tábora nagyobb, és ami különö­sen fontos, ezeknek ereje állandó nö­vekedésben van. Ilyen viszonyok kö­zepette azt hirdetni hogv amíg impe­rializmus van. a háborúk elkerülhe­tetlenek, egyértelmű, a fő elleneéc ereiének túlbecsülésével, a szocializ­mus és a béketábor ereiének, lehető­•á"«<nek lebecsülésével. AAls oldalról vizsgálva a kérdést lT* az Imperializmus srsiét ggmmi­képpen sem szabad lebecsülni, (Xű­1 ön ben is ha az Imperializmus való-

Next

/
Thumbnails
Contents