Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

A sínek Ünnepnapot ül az ország. Olyan ünnepnapot, amelyet sok-sok csendes, de szorgos munkáshétkőznap — tele problémákkal és helyállás­sal — előzött meg. Hiszen hányszor tette próbára a vasút dolgozóit a legutóbbi tél is?! Az évről évre növek­vő feladatok, melyek — nem tagadható — nincsenek arányban a vasúthálózat műszaki fejlesztésével, sok esetben hozták nehéz hely­zetbe a vasút valamennyi dolgozóját. A mozdonykazán melegé­nél a vonatvezető személy­zetet, a téli hidegben és a nyári naptűzésben a vágá­nyok mentén dolgozó pálya­munkásokat, a fűtőházak és gépállomások javítómunká­sait, az állomásokon szolgá­latot teljesítőket, az őrbódék váltóőreit, az irodák alkal­mazottait, a vasút összes dol­gozóit köszöntjük ezen a na­pon. (Somogyiné felvételei) A KISZ-oktatás néhány problémája Az 1963-64-es oktatási évben Szegeden közel 19 és fél ezer, a szegedi járásban pedig több mint négyezer iiatal vett részt valamilyen KISZ politikai oktatásban. Csongrád megyében majd­nem 35 ezer volt a külön­féle politikai körök hallga­tóinak száma. Igaz, hogy tízezrekre te­hető a hallgatók száma, de a szervezett politikai okta­tás számszerű alakulásával mégsem lehetünk elégedet­tek. A megyében és Szege­den még nagyon magas az olyan KISZ-ista és KISZ-en kívüli fiatalok száma, akik sem állami, sem szakmai és politikai oktatásban nem /esznek részt. Üj tanév küszöbén állunk. Már legtöbb üzemben, KISZ alapszervezetben megkezdő­dött a szervezés. Elkészül­tek a városi és megyei KISZ formák anyagát, az egyes té­makörök rövid vázlatát. A taggyűlés döntsön, — mit vá­laszt. A létszámnövelés mellett fontos feladat, a fog­lalkozások tartalmi színvo­nalának emelése. A propa­gandisták maguk látják és tapasztalják, hogy régi, el­avult, szürke és sablonos foglalkozások érdektelensége­ket szülnek. Pedig nagyon sok múlik a politikai körök előadóin. Ma már nem elég az előadás anyagának ismer­tetése, összefoglalása. A jó körvezető feladata: megtaní­tani a fiatalokat az esemé­nyek helyes értékelésére, ál­talános politikai tájékozódás­ra. A fiatalok igénylik ezt a törekvést. Ezt bizonyítják megnyilvánulásaik, hozzászó­lásaik, az a mód, ahogyan bizottságok oktatási tervei, céltudatosan, állást foglalnak elválasztották a propagan- kül- és belpolitikai kérdé­iistákat. Néhány nap, s az sekben egyaránt; az a törek­ijszegedi KISZ tábort a to- vés, ahogyan reagálnak a po­/ábbképzésre érkező megyei litikai eseményekre, ahogyan propagandisták veszik bir- bátran nyilvánítják vélemé­okukba. Módszertani és el- nyüket úgynevezett kényes néleti előadások hangzanak kérdésekben is. 14.12-kor Indul a 327 012-es mozdony Békéscsaba felé. Füzesi Mihály mozdonyvezető és Kasza István fűtő in­dulás előtt még letisztítják a mozdony elejét K. Tóth Sándor kezében magasba lendül Sok balesetet rejt magában Bálint Dezső . w . . ,. , . . tolatásvezető munkaköre. A kocsik össze­az indítótarcsa. Lassú kaltogassal mozdul- akaszlása ,lagy körü,tekintést, figyelmet nak a kerekek. igényel. Az, hogy szabad az út, hogy nincs torlódás, hogy az utasok elérik a csatlakozást, — az a menetirányító munkáját is dicséri. majd el arról, hogyan és mi­re kell nevelni a fiatalokat. Most is — mint minden lezárult és kezdő új korszak, esemény kapcsán — érde­mes mérlegre tennünk az elmúlt évek tapasztalatait. A bevált, hasznos módszere­ket alkalmazzuk újra, amin Melyek azok a nézetek, amelyek ellen különösen küzdeniök kell a körök veze­tőinek? Küzdeni, a szó igazi értelmében. Nem tilalomfák felállításával, hanem komoly elméleti feszültséggel, meg­győző, konkrét érvekkel, vi­tatkozó szóval. Elsőnek talán említe­pedig változtetm. kell és le- az ^ektelenséget het, azt meg most, idejeko- akid olvan nézet rán igyekezzünk megváltoz- ^ k"l­tatm- , A ben —, mely kijelenti: „en­Kétségtelenül fontos a po- gem nem érdekel a politika", litikai oktatasra jaro íiata- ^^ foglalkozásokkal, színes,a fiatalok életkori sa játosságainak megfelelő mód­szerekkel tartott előadások­kal — igaz nem egykönnyen —. szívós kitartó munkával lok számának növelése. Tet­szetős, de helytelen nézet az, amit egyes KISZ vezetők hangoztatnak: a szakmai és állami oktatásban több hasz­not látnak a fiatalok, ezért elérhető hogy kiolvasszuk a inkább ezekre jelentkeznek. fkfizftnvét. Hiszen ez Valóban, napról napra emelkedik az állami oktatás esti tagozataira jelentkező fiatalok száma. Nem szabad azonban megfelejtkeznünk arról, hogy a falusi fiatalok többsége nem vesz részt ál­lami oktatásban, s hogy az üzemekben, intézményekben fiatalok közönyét. Hiszen ez a közöny legtöbbször nem más, mint félszegség, egész­ségtelen kisebbségi érzés, ál­arc mögé rejtve. Beszélnünk kell a nyugatimádat jeleiről is. Egyetemeken, főiskolákon, különösen irodalmi és művé­is százával vannak ilyen fia- alkotásokról beszélgetés talok. Nem ez tehát az igazi ok. közben, üzemben és a mező­gazdaságban némely külföl­hallgatnunk azokat a ténye-: ket, melyekben a nyugati ál­lamok ma még megelőznek bennünket, de meg kell mu­tatnunk azt, ami a csillogás mögé bújt. Beszélnünk kel) olyan dolgokról, melyeket nem mutogatnak ugyan, de amelyek egy ország életszín­vonala alakulásának fontos tényezői. Ha lehet, ezekre a dolgokra előre, — utazás előtt — hívjuk fel a fiatalok figyelmét, s visszaérkezéskor ők maguk számoljanak be tapasztalataikról. Ne féljünk, az úgynevezett kényes kérdésektől. Régi elv: amiről nyíltan merünk szól­ni, az a probléma megszűnik „kényesnek" lenni. Határ­menti megyében élünk, fel­felbukkanó probléma még helyenként a nemzetiségi kérdés, vagy a KGST-vel kapcsolatos nacionalista jel­legű megnyilvánulás. Ezek azonban legtöbb esetben tá­jékozatlanságból fakadnak, nem meggyőződésből. A fia­talok tudásszomját kell ki­elégítenünk, s ez csak konk­rét válaszadással lehetséges* nem pedig a kérdés elhall­gatásával. Az utóbbi bizal­matlanságot szül. Éppen így általános ta­pasztalat, hogy szinte vala­mennyi politikai kör munká­ja során felmerülnek — még akkor is, ha az eredeti tan­anyagban nem szerepelnek — erkölcsi és etikai kérdé­sek. A legtöbb vita alapja, hogy nem látják tisztán a fiatalok az elméletben han­goztatott erkölcsi normák gyakorlati alkalmazását. Ide­je, hogy már legalább a KISZ-vezetők félretegyék ál­szemérmüket, s nyíltan őszintén, a téma komolysá­gára jellemzően adjanak vá­laszokat a felmerült kérdé­sekre. A fiatalok politikai nevelésében a KlSZ-oktatás­nak kell a fő szerepet betöl­tenie. Éppen ezért lényeges feladat a politikai körök, tanfolyamok jó megszervezé­se, a propagandisták kivá­lasztása. S nagy felelősséget ró ez valamennyi propagan­distára is. Már évek óta el­érkezett az ideje annak, hogy a KISZ-oktatást feladatához mérten, komolyan és felelős­taD aszta lat di út hatására jelentkezett ez ségteljesen kezeljük. p 'a probléma. Nem szabad el­Régi hogy sokan viszolyognak az oktatókörök szervezésétől, s ez a viszolygás jó adag lel­kiismeretlenséggel is párosul. Hogyan zajlik le — sajnos még sok helyütt — egy-egy ilyen szervezés. „Felírtalak szemináriumra — közli a zalmi, vagy a titkár az alap­szervezet tagjával. „Ne írj fel, nincs nekem arra időm" — ellenkezik az ifjú. „Ne vacakolj! Csak minden há­rom hétben lessz foglalkozás, azt az egy-egy órát igazán kibírod te is." „Nem, egyál­talán nincs kedvem" — haj­togatja tovább a KISZ-ista. „Ki akarsz velem szúrni?" — sorolja „érveit" a szer­vező. Aztán a fiatal megúnja a nyaggatást, s beadja a de­rekát. „Majdcsak lesz vala hogy, legfeljebb meglógok' — tűnődik a megváltoztatha­taüanon. Valóban megváltoztatha­tatlan ez a helyzet? Nem. Okvetlenül javítani kellene azon a gyakorlaton, hogy a megyei, járási és városi KISZ-bizottságok a KISZ­alapszervezetek vezetőire bízzák az oktatási formák ki­választását. A tajiulás lehető­ségeiről pedig igazán csak némely helyen beszélgetnek a fiatalokkal. Az érvek nélküli „meggyőzés" következménye a fiatalok húzódozása, meg az is, hogy sokan olyan okta­tási formára kényszerülnek járni. melyen legkevésbé tudják politikai ismeretei­ket. gyarapítani. Taggyűlésen kellene ismer­tetni a különféle oktatási M. É. Becsületasztal Néhány napja önkiszolgá- útra vettem. Otthon több ló, becsületasztalon árulja mint száz könyvem van de könyveit a Kárász utcai már mind olvastam. Móra könyvesbolti Vas-Szabó Természetesen nem min­Gábor, a könyvesbolt veze- denki vásárol. De a tovább tője, aki Szegeden az árusí- sietők is egy-egy pillantást tásnak ezt az új formáját vetnek a könyvekre, bevezette, így foglalja össze — ügy látszik, beválik eddigi tapasztalatait: — Igen hasznosnak bizo­nyult az emberek becsüle­tességére építenünk. Egy hét alatt megkétszereződött az olcsó könyvek forgalma. Gyerekek, felnőttek egyaránt szívesen vásárolják a köny­veket. Büszkén mondhatom, ezideig nincs hiányunk. Fiatal lány áll meg az asztalnál. Nézelődik. Bret Harte: Aranyásók című könyvét választja. Éppen a pénzt ejti be a dobozba. — Elhatározott szándéka volt, hogy ma könyvet vásá­rol? — Egyáltalán nem. Na­gyon szeretek olvasni, s most, hogy megláttam itt a könyveket.. . Ügyes dolog ez a becsületasztal. Újabb vevő érkezik. Du­nai Józsefné és kisfia. A kis fiú Gajdar: Timur és csapata című könyvvel a kezében mosolyogva álldogál. — Tetszik tudni, holnap Csehszlovákiába utazunk, az újításunk — fejezi be a bolt vezetője. A könyv nagyszerű propa­gandája a becsületasztal. Gratulálunk. Z. P. A Szegedi Városgazdálko­dási Vállalat kertész, laka­tos, kovács ipari tanulókat továbbá címfestöt, úttisztítókat, segédmunkásokat felvesz. Jelentkezés a vál­lalat munkaügyi és sze­mélyzeti osztályán. Szeged. Pacsirta u. 1. sz. alatt. l. 584 Délelőtt 11 óra, néhány perccel ezelőtt érkezett a budapesti gyors Szeged pályaud­varra. Várakozó, siető utasokkal telik meg a peron. Valóságos csúcsforgalom van. Érettségizett fiatalokat felvételre keresünk, műszaki rajzolói beosztásba. Alkalmazás esetén szakmai kiképzésről gondoskodunk. Jelentkezés: 1964. július 15-én 8 óra­kor CSOMITERV titkárságán. Szeged, Tábor u. 2. sz. alatt. K. 404 Miskolci Finommecha­nikai Javító Vállalat Miskolc, Kazinczy utca 3. sz. felvételre keres irodagép és pénztárgép javításra szakembereket Útiköltséget felvétel ese­tén megtérítjük. V. 15M 4 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vaőamap, 1964. július ifi.

Next

/
Thumbnails
Contents