Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-10 / 160. szám

Nemo kapitány \ úi j A házfelügyelők Az elemi hatás tekinteté­ben a művészetek egyetlen ága sem versenyezhet a film­mel. Se regény, se festmény, se szobor, se zene nem hat olyan közvetlen, lenyűgöző erővel a nézőre, olvasóra, mint a film. Thomas Mann írja, hogy látott egyszer egy szentimentális szerelmi tör­ténetet, amely művészi szem­pontból teljesen ertéktelen volt ugyan, de a film olyan intenzitással jelenítette meg, hogy még ő is a hatása alá került. Ebben a hallatlan erejű elemi hatásban rejlik ennek az amerikai produkciónak a titka is. A világ, amit be­mutat, soha nem látott, cso­dálatos. Nincs senki, aki ne nézné tátott szájjal, álmél­kodva és elképedve azt a fantasztikus világot, amit a vásznon lát, illetve amiben szinte ő maga is benne él. Mert ennek a kétségtelenül mesterien megszerkesztett, megkomponált szuperproduk­ciónak a titkához az is hoz­zátartozik, hogy a néző úgy érzi magát, mintha ő is ott ülne Nemo kapitány mese­beli tengeralattjárójában, le­nyűgözve az előtte feltáruló titkoktól és csodáktól. Így álmélkodva és bámész­kodva aztán nem is veszi észre az ember, hogy tulaj­donképpen trükk ez az egész. Nemcsak technikailag, nem­csak úgy tehát, hogy a nagy­szabású tengeralatti felvétel­hez a mű alkotói nyilvánva­lóan nem szálltak a tenger mélyére. Művészeti szem­pontból trükk ez a film. Elég arra — hivatkoznunk, hogy mennyire — méghozzá mi­lyen jellemző tendenciákkal! — gyúrták át, formálták újjá Nemo kapitány alakját, aki a filmben kijelenti, hogy szebb jövő vár ugyan az emberiségre, de nem itt a földön... Úgy gondoljuk, az embe­rek számára földi boldogsá­guk a legfontosabb. ö. L. és a város tisztasága Tegnap délután a szegedi IKV művelődési termében a házfelügyelők gyűltek Ö6see, hogy megvitassák a rájuk váró feladatokat Az ünnepi játékok ideje alatt sok ven­dég látogat el Szegedre. Ez azt jelenti, hogy még na­gyobb gondot kell fordítani­ok a házfelügyelőknek a vá­ros tisztaságára. Kúszó József, az IKV igaz­gatója a teendőkről szólt Sok házat sorolt fel, ahol nem megfelelő a tisztaság, ahol még azzal sem tőröd­nek a házfelügyelők, hogy az aszfalt repedéseiből kinőtt füvet kiszedjék. Persze akad olyan piszok is, ami nem ír­ható a házfelügyelők rová­sára, hanem a házban levő LEGYEN MINDIG! A zöldség és a gyümölcs „nyomában" Az utóbbi időben sok pa­nasz hangzott el Szeged gyü­mölcs- és zöldségellátásáról. Nem kellett elhagyni a vá­ros szívét ahhoz, hogy er­ről bárki "meggyőződjék. A Belváros üzleteiben már kora délután elfogyott a paprika, néhány napig pedig hiánycikk volt még a bur­gonya is. Nemcsak a házi­asszonyok, hanem a ven­déglátóipar. a közétkeztetés vezetőj is panaszkodtak a rossz ellátás miatt Öt tehergépkocsival A városi tanács kereske­delmi osztálya az ellátás javításéért tanácskozásra hívta a MÉK illetékes veze­tőit A megbeszélésen Ko­vács János, a MÉK osztály­vezetője ígérte, hogy július 9-től jobb lesz a város zöld­ség-, gyümölcsellátása. Ho­gyan teljesítette ígéretét a MÉK? — erre a kérdésre korestünk választ tegnapi ellenőrző körutunkon. Kísé­rőnk Kurucz Árpád, a vá­rosi tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetője volt. Tegnap reggel 5 órakor a MÉK Ilona utcai raktárából 5 tehergépkocsi indult el, 20 üzlet részére vitte a friss zöldséget, gyümölcsöt, s majd sorba a többi árudé­nak. A kereskedők vélemé­nye szerint a korábbiakhoz képest rendkívüli nap volt a tegnapi. Az üzletek több­sége a rendelésnek megfe­lelően kapta az árut és nem is akármilyet. Napokkal előbb ugyanis nemcsak a mennyiség, hanem a minő­ség miatt is sok volt a jo­gos reklamáció. Mészáros József, a MÉK Ilona utcai telepének veze­tője .mutatta meg a sok szép. friss árut. Legbüszkébb volt a sárgarépára és a gyökérre, mert ebből az utóbbi idő­ben az Igényeknek csak egy töredékét tudták kielégí­teni. Az árak is csökkentek. Tegnap 10 forint volt a pa­radicsom kilója, míg tegnap­előtt 15 forint. Több fajta burgonyát szállítottak az üz­letbe, s a hibátlan ára kilo­grammonként 3 forint volt. A rendelések A telepen tapasztaltak után az üzletekbe indultunk, hogy meghallgassuk a ke­reskedők és a vásárlók vé­leményét. Ahova megérke­zett az áru, ott láttára elfe­lejtették a korábbi sérelme­ket. A földmű vess zövetkezet 30-Se számú, Petőfi Sándor sugárúti zöldségesből tjánnl; vezetője is elégedett volt tegnap, Húszfajta árut ren­delt és a málna, ribizli, va­lamint a sárgadinnye kivé­telével mind megkapta. A vásárlók is örömmel fogad­ták a bőséges választékot, csupán a zöldpaprika árát — kilogrammonként 18 forin­tot — tartották borsosnak. Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat 62-es, Szillérj 6Ugárúll üzletében — saj­nos — még reggel 8 órakor nem volt friss áru. Az üz­letvezetőnő a vásárlók véle­ményét tolmácsolta: idén hozott forgalomba, mint a MÉK, azonos áron. A tápéi Tiszatáj Termelő­szövetkezet tegnap jó példát mutatott. Nemrégen felépí­tett csinos elárusítópavilon­eddig a MÉK a piaci árak jában. 8 forintért mérte felett hozta forgalomba a gyümölcsöt, s emiatt nem szívesen vásárolták a bolt­ból. A Csongrádi sugárúti 24-es számú élelmiszeráruda veze­tője reklamált Huszonöt ki­logramm paprikát rendelt, s csak nyolcat kapott, de még ennek is örült, hiszen előző nap mindössze két kilo­grammot szállított a MÉK Ottlétünkkor is többen ke­restek gyökeret, sárgarépát. Sajnos, az üzletvezető elfe­lejtette megrendelni ezt a keresett cikket. S másutt is előfordul ez. Miért drágábban ? A Szent István téri föld­művesszövetkezeti zöldség­boltban sorban álltak bur­gonyáért a vásárlók, pedig a piacon a termelőszövetke­zetekből és a háztáji gazda­ságokból is árusítanák krumplit. A sorban állás oka, hogy például az újsze­ged! Haladás Termelőszö­vetkezet elárusítóhelyén drá­gábban mérték az azonos minőségű burgonyát, mintáz üzletben. A szegedi Felsza­badulás Termelőszövetkezet pedig szemmel láthatóan gyengébb minőségű paprikát paradicsom kilóját. * A kőrút végén megállapí­tottuk: tegnap jobb volt a gyümölcs* és zöldségellátás, mint korábban. Az illetéke­seknek ezt nemcsak állan­dósítaniok, hanem javíta­niok is kell. Legyen mindig megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség, gyümölcs mind a belvárosi, mind a külterületi boltokban. Dél­előtt és délután, egyaránt! H. Zs. árudák vezetőnek gondatlan­sága az oka. Korábban kell kezdeni a járdák söprését Ne az utca­seprők után végezzék el ezt a feladatot, mert akkor a járdaszegély mellett ott ma­rad a szemét De nemcsak az utcát kell tisztán tartani, hanem a kapualjakat, udva­rokat is. Az ingatlankezelő vállalat ebben segítséget nyújt a házfelügyelőknek úgy, hogy az udvarokon ösz­szegyűlt lomot az ünnepi Já­tékok kezdete előtt elszállít­ja minden házból. Közegész­ségügyi szempontból nélkü­lözhetetlen, hogy a házfelü­gyelők a KUKA-edényeket 3—4 naponként klórral tisz­títsák. A rendőrség képviselője ls felvetett néhány problémát, amire az ünnepi játékok ide­je alatt fokozottan kell fi­gyelni a házfelügyelőknek. Kérte — egyebek között —, hogy a kerékpárokat ne en­gedjék a kapu alatt tárolni. Statisztikailag ugyanis bebi­zonyosodott, hogy a kerék­pártolvajok kedvelt vadász­területe a csendes kapualj. A ház rendjének megfelelő­en este 11 órától reggel 5-ig tartsák zárva a kaput, hogy ne garázdálkodhasson be­surranó tolvaj. aálaiz&L... A közérdekű bejelentők jogvédelméről AZ 1957. ÉVI IV. törvény 68. § (3) bekezdésének rendel­kezése szerint a közérdekű bejelentőt különleges jogvé­delem illeti meg. Egyeztető bizottságok, ügyé­szi szervek előtt gyakran hi­vatkoznak dolgozók arra, hogy ők bejelentéssel éltek és ezért kérik az őket megillető jogvédelem megadását. Ez azt jelenti, hogy ha a dolgozó bejelentése alapján a vállalatnál megállapított sza­bálytalanságok, hibák miatt egyes személyek ellen bün­tető, fegyelmi, kártérítési stb. eljárás lefolytatására kerül sor, a bejelentő emiatt hát­rányt nem szenvedhet. Még mindig előfordul, hogy a be­jelentést tevő dblgozó a vál­lalatnál "nem kívánatos sze­méllyé* válik, és igyekeznek tőle "megszabadulni*. Persze előfordul ennek a fordítottja ls, amikor a dolgozó az őt ért sérelmes intézkedés után tesz valamilyen bejelentést és ennek alapján kéri, hogy az illetékes szervek részesítsék védelemben. A közérdekű bejelentést tevő dolgozó az 1957. évi IV. törvény 68. § (3) bekezdésé­ben említett különleges jog­védelemre csak akkor tarthat igényt, ha a bejelentés a munkaviszonyát érintő hátrá­nyos vállalati intézkedés előtt történt A bejelentő tehát csak akkor hivatkozhat a hi­bák, szabálytalanságok feltá­rása címén a fokozott jogvé­delemre, ha a vele szemben alkalmazott intézkedés (fel­mondás. áthelyezés vagy egyéb hátrány) a bejelentés következtében éri őt. Éppen ezért az egyeztető bizottságo­kon e kérdésekben is nagy felelősség van, mert a mun­kaügyi vita során elsősorban azt kel] megállapítani, hogy mikor történt a bejelentés. Ha a bejelentés a panaszolt intézkedés után történt, ak­kor ugyanis a különleges jog­védelemre tekintet nélkül kell a jogvitát elbírálni, mert nyilvánvaló, hogy az utólag tett közérdekű bejelentés nem befolyásolhatta a válla­latot intézkedése meghozata­lában. HA AZONBAN az egyez­tető bizottság megállapítja, hogy a dolgozó által sérelme­zett hátrányos munkaügyi in­tézkedésre a bejelentés után került sor, akkor nagyon lel­kiismeretesen meg keli vizs­gálni, hogy a bejelentés és a panaszolt intézkedés között van-e okozati összefüggés. Ha a sérelmes vállalati intézke­dés a bejelentés következmé­nye és az egyeztető bizottság ezt megállapítja, akkor a kü­lönleges jogvédelem a dolgo­zót megilleti és sérelmét or­vosolni kell. Helyes, ha az egyeztető bizottság vagy a területi egyeztető bizottság ilyen esetben az ügyre fel­hívja az illetékes ügyészi szerv figyelmét is. Dr. K. J Szegedi kislány Hágában Mi estas ege felica, ke mi povas partopreni en la kongreseto. Nem, nem betűk értelmet­len halmaza a fenti sor. Ez egy kislány szívből jövő val­lomása eszperantóul. Magya­rul pedig annyit jelentenek: -Nagyon boldog vagyok, Ujabb három magyar aranyérem Bécsben A bécsi nemzetközi kerté­szeti kiállításon csütörtökön rendezett negyedik ered­ménybemutatón három arany, tíz ezüst és tíz bronz­érmet nyertek a legszebb magyar kertészeti termékek. Aranyéremmel tüntették ki az Agárdi Állami Gazdaság cecei paprikáját, továbbá a Magyarnádori Állami Gaz­daság Jósika meggyét, vala­mint a Szabadkígyósi Mező­gazdasági Technikum tan­gazdaságának uborkáját. Az eddigi eredménybemutató­kon összesen 81 dijat osztot­tak ki a magyar kertészeti termékek jutalmazására. Gyümölcsféléink négy arany, kilenc ezüst és hét bronz, zöldségféléink öt arany, 19 ezüst és 28 bronzérmet nyer­tek, a vágott virágok közül hármat tüntettek ki ezüst, hármat bronzéremmel, a vi­rágkötészeti vetélkedők so­rán pedig egy ezüst és két bronzérem jutalmazta a ma­gyar kiállítókat. (MTI) A legkisebb fiam négy éves. Eleven, minden után érdek­lődő fiú. Legjobban mégis a vidámságot, a városi forgatagot szereti. A minap is sétálni indultunk. Egyszer csak eltűnt a gyerek. Keresem, nincs sehol. Autók robogtak el mellet­tem. Kétségbeeset­ten kiáltottarh az emberek közé. — Béluska, hol vagy Béluska? A gyerek a hátam mögül bukkant elö. — Itt vagyok, apa — se szó, se beszéd, a karomra csimpasz­kodott, s cibált visz­szafelé. — Már megint el­mászkálsz — ripa­kodtam rá, de már megnyugodva. — Ha ilyen rossz leszel, többet nem hozlak el sétálni. — Nem vagyok rossz, de gyere gyor­san, — emeli fel kis­ujját és egy csoport felé mutat. Értetle­nül nézek rá. — Mit akarsz ott? Egy kis tévedés Nem ls ismered azo­kat az embereket. — Nem baj, gye­re gyorsan, mert el­mennek. Újra nekirugasz­kodott, s húzott tel­jes erejével. Mit volt mit tenni, engedtem az erőszaknak. Hadd örüljön a gyerek. S be kell vallanom, már engem is érde­kelni kezdett a do­log. Már csak egy­két lépés választott el bennünket a cso­porttól, amikor a fi­am megállt, elenged­te a kezemet, s csí­pőre tette a kezét. Hasát előretolva harsányan nevetni kezdett. — Ugye, milyen érdekes, apa? A társaság köze­pén két nő és egy férfi állt. Az egyik nő zöld blúzban, íe­nér nadrágban, a másik kockás nad­rágban, fekete blúz­ban. A férfi csupasz lábán hatalmas pa­pucs éktelenkedett. Csíkos nadrágját a finom nyári , szellő, mint zászlót lenget­te. Piros torreádor inge övig kigombol­va. A gyerek lassan elkomolyodott. — Papa. Elviszel a cirkuszba? — Szegeden nincs cirkusz, kisfiam. — De most érkez­tek. Nem látod őket? Nem tudtam mit mondani. Hogyan magyarázhattam vol­na meg, hogy ezek az emberek nem a cirkuszból jöttek, hanem vasárnapi sé­tájukra Induló fia­talok. Talán éppen diákok. Mégis megpróbál­tam meggyőzni a kisflamat, hogy azok a nénik és bácsik nem cirkuszosok. Bé­luska csak a fejét ingatta, s kitartott előző álláspontja mellett. — Ezt csak azért mondod, mert nem akarsz elvinni a cir­kuszba. Pedig tudod, hogy én mennyire szeretem. Következő nap új­ra együtt indultunk a városba. Fiam egyszer csak hangos örömkiáltással for­dult felém. — Apu, ugye hogy itt van a cirkusz? Látod azt a piros ru­lás bácsit? Még gi­tár is van a nyaká­ba akasztva. Béluska még job­ban elcsodálkozott, amikor a gitáros, üowboy-nadrágos fia­talember karján meglátta a kígyó­izerű tetoválást. így szólt hozzám: — Te, papa, most már remélem elhi­szed, hogy Szegeden is van cirkusz. Mit volt mit tenni, be kellett látnom, hogy Béluskának Igaza van. Csakhogy ha szórakozni skál­áz ember, nem kell jegyet váltania. Kővári János hogy részt vehetek a kong­resszuson*. Alig hé! éve tana! Székely Éva, a József At­tila Tudományegyetem Ság­vári Endre Gyakorló Általá­nos iskola nyolcadik osztá­lyos tanulóját a 49. hágai eszperantó világkongresszus szervező bizottsága meghívta a hágai eszperantó gyermek­világkongresszusra. — 1962 decemberében kezdtem tanulni eszperantó­ul. Nagyon tetszett a nyelv, kedvvel foglalkoztam vele, így aztán sikerült tavaly má­jusban az A vizsgát leten­nem. Természetesen kitűnően. Mert Éva, mindent nagy­nagy lelkiismerettel, végte­len szorgalommal végez el, amibe belekezd. A Zamenhof csoport tagja, kitűnő tanuló, lelkes eszperantista és úttörő. Az úttörők életéről beszélek majd — A hágai eszperantó gyermek-vi lágk on gresszuson is a magyar úttörők életéről, iskolai munkájukról, szün­idei táborozásaikról fogom tartani előadássorozatomat Éva képviseli majd augusz­tus elsejétől nyolc napig Magyarországot a részt vevő negyven ország küldöttei kö­zött ezen a kongresszuson. — Magammal viszem a szabadtéri játékok műsorát és az Idegenforgalmi Hiva­tal kiadványait is, természe­tesen eszperantóul. Már be­széltünk az iskola tanárai­val. Tanulótársaim rajzait, kézimunkáit, politechnikán készített munkadarabjait vi­szem magammal, hogy szem­léltetően számolhassak be úttörőtársaim életéről. Azóta egyfolytában készülődik Székely Éva tizenhárom éves múlt Még sohasem járt külföldön, így aztán érthető, hogy amikor megtudta a végleges hírt, hogy mehet, még szólni sem tudott, csak rohant-rohant a kertbe, ahogy lábai vitték, s amolyan felnőttes női szokás szerint, jól kisírta magát. — Nem tudták, mi van velem. Pedig nagyon-nagyon boldog voltam. Most is az. Látszik egész lényén, hogy alig várja 28­at Akkor száll majd vonat­ra, s indul Hága felé. Való­színűleg sokszor végiggondol­ta már az egészet. S termé­szetes is, hogy izgatott. Ami­óta megtudta a jó hírt, az­óta egyfolytában készülődik, és ahogyan ő mondja: — Mi estas ege felicia, ke mi povas partopreni en la kongreseto. M. É. Csökkent a szilikózisveszély Az Építésügyi Minisztéri­um építőanyaggyárai az utóbbi két évben jelentősen korszerűsítették az egészség­re ártalmas üzemrészeket, hogy csökkentsék a leggya­koribb Ipari betegségeket, a szilikózist. Az építőanyag­gyártásban keletkezett por okozza a betegséget. Ezért a porképződés megszüntetése volt a műszaki fejlesztési feladatok legfontosabb célja, így a kő- és kavicsipar bá­nyáiban új kőzetfúrási eljá­rásokra tértek ót, amelyek vízpermettel és habbal sem­legesítették a port. Az építő­anyagipari üzemek így két év alatt összesen 1816 dolgo­2ó munkahelyén teljesen vagy legalább jelentős rész­ben megszüntették a szllikó­zisveszélyt. Az idén csak­nem 30 üzemrészt korszerű­sítenek, hogy az év végéig újabb 500 dolgozó kapjon a korábbinál jóval egészsége­sebb munkahelyet. Az egészségre ártalmas munkakörülmények külön­böző fokozatainak megfelelő­en eddig 7878 dolgozó heti munkaidejét csökkentették 6, 8, vagy 12 órával. A kő és kavicsbányászattal, a tégla, a cserép, mész- és cement­Iparral, valamint az építő­szerelő, szak- és segédipafral együtt pedig már kereken 12 000 munkás dolgozik heti 48 óránál kevesebbet. Az év­végére mintegy 8400 és 1985 második felére pedig újabb 9000 építőanyagipari dolgozó munkaidejének csökkentését irányozták elő. Csütörtök, 1964. július 2, DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents