Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-09 / 159. szám

A közélet hírei KÁDÁR JANOS FOGADTA A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG ÜJ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETÉT Kádár János, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke • szerdán bemutatkozó látogatáson fogadta Jan Kiljanczykot, a Lengyel Népköztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét BUDAPESTRE ÉRKEZETT A GHANAI KÜLKERESKEDELMI MINISZTER Bíró József külkereskedelmi miniszter meghívására szerdán Budapestre érkezett A. Y. K. Djin ghanai külkereskedelmi miniszter. A ghanai vendég itt-tartózkodása alatt tárgyalásokat folytat a két országot érintő kereskedelmi kapcsolatokról. BUDAPESTEN TARTJA ÜLÉSÉT A DÍVSZ VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Pénteken kezdődik Budapesten a MÉMOSZ székházában a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Végrehajtó Bizottságának ülésszaka. A tanácskozás fő témája: «A DÍVSZ feladatai a nemzetközi ifjúsági mozgalmak egységének, szolidaritásának és együttműködésének kibontakoztatásában a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokratikus szabadságjogokért és a jobb jövőért vívott küzdelmekben*. Az erről szóló beszámolót Rodolfo Mechini, a DÍVSZ elnöke tartja. A végrehajtó bizottság második napirendi pontként az új tagfelvételi kérelmeket vitatja meg. A tanácskozás előreláthatólag július 14-én ér véget (MTI) A kételyek ma már nem jogosak Hol von jobb helyen a gabona? A Szegedi Ruhagyár nem tekint hosszú múltra vissza. Tizenöt évvel ezelőtt, mint az egyenruhaipari vállalat telephelye kezdte működését Újszegeden. Azóta gyártott nehézkonfekciót, ponyvaárut. mintás ágyterítőket, szövetöltönyöket ós 1962 óta zömében közületi ruháikat. Megszűnt látszólag jogosak voltak, de a vegyeskereskedő jelleg ™ időszakáAz új gyártmány új probléma ^ 1^yire <**• a veze" Nincs nk ha az átszervezés itt Szc_, alK7 "J** "" . . geden okozott is gondot, az elbizakodottságra mégis hasznos VOIt" Az átszervezés előtt aköcikkek készítése, a nagyobb zületi ruháikat négy nagyE másfél évtized alatt az gépesítettség egyúttal azt is vállalatnál gyártották, áltaQI* rnhonvv: ipar rohamos fejlődése közepette elkerülhetetlen volt a profilmódosítás a szegedi gyárban. Elég gyakori volt ebben az időben, hogy egyes termékek „költöztek". Ha valamelyik gyár terméke iránt megnőtt a kereslet idehaza, jelentette, hogy Iában eltérő technológiával fokozódott a munka inten- és minőségben. Négy vállalása latnak kellett szállítani a a szegedi üzemekben. nyersanyagot, ugyanennyiAz új profilhoz igazodva nél raktároztak, tartalékolváltoztak a munkafeltételek tak Közöttük mindig akadt és követelmények a kisegítő olyan, amelyikhez nem juüzemrészekben is. Főleg a tott időben nyersanyag, s gyártáselőkészitésben, a sza- ezért akadozott" a termelés, bászatiban. Duplájára emel- Az átszervezéssel egyszerűsödött a nyersanyagellátás, a készáruátadás is. vagy külföldön, rendszerint kedett a nyersanyag-felhaszúgy csináltak helyet a ter- nálás. Növelte az előkészítő melés bővítésének, hogy az üzemrészekre háruló terhet Ma már a közületi átvevőadott üzem valamelyik gyárt, az is, hogy ebben az idő- szervéknek nem kell az ármányát átprofilírozták, más szakban kezdte meg munka- BZág különböző városaiba szóval egy másik üzemet bíztak meg ezek gyártásúját a szentesi telep. Innen utazni, egy helyen, a Szea központi gyárból kellett gedi Ruhagyárban kapják val. Az elmúlt 15 esztendő ellátni kiszabott anyaggal meg a szükséges árut. alatt Szegeden sem mondhatták el. hogy ideális a profilhelyzet. Csak akkor szűnt meg a vegyeskereskedés jelleg, amikor végre kijelölték az egyes gyártmá- got szabtak ki, s itt ismegnyok gazdáit az iparágban. Az 1962 januári iparátszervezés a Szegedj Ruhagyár életében ezt a telephelyet is. Az üzem is jól járt a proHogy termelékenyebb le- filírozással. igaz. több mint gyen a munka, növelték a egy esztendő telt él, mire teríték lapszámot. egyenesbe jutottak. Egy művelettel több anya- A nagyobb sorozatgyártl tökéletesítették a honosították a szalagszerű technológiát, munkaszervezést. jobban kihasználhatják a Megnőtt nemcsak a nyers-, gépeket, különösen a spehanem a készáruraktár fél- c iái gépeket és gazdaságoolyan nagymérvű vátto- a^ata is. mert ezt követően sabban, kevesebb önköltség_ . - m Ailrlrri-Al fái- a t 1 1.1 . t _ 1 A f J zást hozott, hogy a dolgozók 95 százalékát értetette. Innen elvitték: a műbőr és sportruházati cikkek, szövetöltönyök gyártását, helyette kapták a közületi ruhákat. Korábban a férfiöltönyöket 50—60 százalékos gépesítettséggel készítettek, az újabbakat, a vasutas, a postás- és a többi ruhák a közületi cikkeket itt a gél termelhetnék. Az átszergyárban vették át a meg- vezés gyümölcse 1963 végére rendelők. ért meg. élüzem lett a SaeAZ üzem raktáraiban az gedi Ruhagyár, jelentős öszelőbbi években 1 millió szegű nyereségrészesedést is 300 ezer darabot raktároz- fizettek a dolgozóknak. Az tak, 1962-ben pedig ennek idén feszítettebb tervfelada. már dupláját. Ezért nagyobb raktárterületre volt szükség. Így aztán az új profil sok problémát okozott, s mondhatni, ráevártásának aéoesítettséee ayomta ^^ 32 1962- ~ STo ^zalek^voSk fvi termetesre is. Kedvezőt- saját zsebükön is érezhetik "r"6 rtrf— , lenül alakult az egy fore az átszervezés hasznat. termelési érték tehát Természetesen elbizakotok megoldásán munkáikod. nak, és eredménnyel. Tovább nőtt az egy főre eső termelés és emelkedett az átlagos kereset is. A tegnap kétkedői ma már tanítani gépéken dolgozni akik eddig kézi műveletet végeztek. Bizony a nehéz posztóalapanyagú ruházati Kétharmad — egyharmad EZ AZ ARÁNY nem jelige. hanem egy fontos feladat megjelölése az ipar számára. Annak a célnak a kitűzése, hogy az érvi termésemelkedést az állami ipar egyharmadában létszámemeléssel. kétharmadában pedig a munka termelékenységének növelésével biztosítsa. 1961-ben el is érte ezt az ipar; abban az évben a 12 százalékos termésemelkedés 8 százalékos termelékenység-javulásra támaszkodott. Azóta azonban sehogy sem sikerű] ezt a helyes arányt újra elérni. Amikor egy vállalat az évj tervét készíti, mindig szembe találja magát a kérdéssel: mennyivel kell növelnie a dolgozók számát és mennyivel a munka termelékenységét. Az első kérdés főként munkaerő-, a második beruházási problémákat is érint. Mert a termelékenység növelésének kétségkívül a technikai fejlesztés a legfontosabb tényezője. A gyártmány akkor készülhet csak el az eddiginél gyorsabban és mégis kevesebb munkaráfordítással, ha több és jobb gép, műszer, szállítóeszköz vesz részt a termelésben. Mindez természetesen sok pénzbe kerül. A mostani ötéves terv eddigi három évében összesen nem kevesebb, mint ötvenmillárd forintot költött népgazdaságunk az ország gépparkjának bővítésére, a termelés és a szállítás technikai fejlesztésére. E cél érdekében nemcsak a hazai gépgyártást növeltük, hanem a gépbehozatalt is. A nagy erőfeszítésekre továbbra is szükség van. ha fejleszteni akarjuk iparunkat, növelni a nemzeti jövedelmet és vele az életszínvonalat. Az utolsó évekber megközelítőleg párhuzam >6an fejlődött az iparban a génesités és a termelékenység: 1960 és 1962 között az első 12, a második 13 százalékkal A termelékenység növelésének azonban még egy döntő fontosságú tényezője van: a munka jobb megszervezése. Ennek az a nagy előnye, hogy nem kell hozzá különösebb befektetés. A célszerű munkamegosztás, a jó kooperáció, a munkaidő kihasználása. a folyamatos termelés és a zökkenőmentes anyagellátás — mindez előfeltétele a munkatermelékenység emelésének. És hogy ez nem boszorkányság, az kitűnik abból is, hogy egyes iparágakban az idén is megközelítették, sőt meghaladták a kétharmadegyharmad arányt. így a kohászatban, az energiatermelésben. az építőanyag-gyártásban ós a ruházati iparban általában elérték, a közlekedési eszközöket gyártó vállalatok pedig megközelítették a termelékenység kétharmados arányát. Ezzel szemben erősen lemaradt a villamossági gépgyártás, a híradástechnika, a vegyipar, a faipar, a bőripar és a nyomdaipar. A műszeripar pedig az eddigi 9 százalékos termelésnövekedést teljes egészében létszámemeléssel érte el. A MUNKATERMELÉKENYSÉG növelésének lehetősége különböző az egyes iparágakban, sőt az egyes vállalatoknál is. De a feladat sürgőssége semmit sem változott, a kétharmad-egyharmad követelés fontossága és realitása semmit sem kopott meg, ha ezt sok üzemben ós iparágban eddig nem is tudták elérni. A létszámemelés fokozódó nehézségei is arra figyelmeztetik a vállalatokat. hogy állítsák jobban munkájuk homlokterébe a termelékenység erőteljesebb növelését és kísérjék hónapról hónapra gondos figvelemmel fejlődésünk e fontos mutatójának az alakítását. Ádám László romlott a termelékenység, dottságra most sincs ók. A Igaz ugyan, hogy követelmények állandóan nő. a vállalat termelési értöve nek, s a tegnap sikerei hól20 százalékkal nőtt egyik nap már nem lesznek eleévről a másikra. gendőek a feladatok megolÉrthető, hogy az átszerve- dásához. Ne felejtsék el a zés időszakában, s különö- jövőben sem, hogy sen az év végén azt kérdez- az ipart rövid néhány év ték többen, vajon mire volt alatt a modern gépek, a jó a profilírozás? Sót még technológia állandó tőkéma is akadnak, akik ezt kér- Ietesítése emelte rangra, dezik, mert időközben a mi- Az itt dolgozók sok tapos znisztérium ismét felkérte a talatot szereztek az elmúlt szegedi gyárat szövetöltö- évek során, amikor maguk nyök gyártására. Ugyanis a tökéletesítették a régi géVörös Október Férfiruha- peket, valósították meg a gyár, amely annak idején nagyüzemi gyártást, s közátvette az öltönyök gyártá- ben bonyolult félautomata, sát Szegedtől, nagyobb kül- automata gépeket alkottak, földi megrendelést kapott, s Haladjanak ezen az úton to. hogy a belkereskedelemben vább az átszervezés teremsem legyen hiány szövetöl- tette új lehetőségek kihasztönyökben. Szegeden újra nálásával, a saját boldogukészítenek szövetöltönyöket, lásukra, a népgazdaság jaMégis azt mondjuk, hogy a vára. kételyek két évvel ezelőtt Nagy Pál (Somogyi Károly né felv.) • Kislányoknak semnehéz JESTESSE fogás szerint ma is az egyik legnehezebb férfimunka. A szatymazi vasútállomáson azonban egy idő óta 16—18 éves fiatal lányok végzik ezt a munkát. Naponta az ország minden tájára futnak a gépkocsik, tehervagonok, melyeket ők indítottak útnak. Napi teljesítményük nem ritkán több ezer mázsa áru mozgatása. Pedig mindössze csak hatan vannak. Jól elsajátították azonban az elektromos rakodó targoncák kezelését, s a rakodásban a legügyesebb férfi szakmunkásokon is túltesznek. Képünkön: Kiss Klári, a hattagú rakodó csoport vezetője éppen jó hárommázsányi őszibarackkal fut kocsiján Országszerte géppel és kaszával, teljes lendülettel folyik az aratás. Bár falvainkban az utóbbi években már-már kiment a kasza a divatból, most jól jön az öreg szerszám, különösen azokon a területeken, ahol a gabona megdőlt. A tsz-gazdák áldozatkészsége sok fölemelő példával gazdagítja napjainkban a közös gazdálkodás történetét A munkakedv és áldozatkészség mindenekelőtt a nagy, országos érdeknek szól, amellyel azonban egybeesik az egyéni érdek is. Elismerés illeti mindazokat, akik a hívó szóra ott vannak a hatalmas táblákon és kaszával, vagy sarlóval a kezükben helytállnak önmagukért, s helytállnak a közös, nagy ügyért: az ország kenyeréért. Az idén nemcsak „kaszás gondjai" vannak termelőszövetkezeteinknek, hanem raktározási problémái is. Hol tárolják a jónak ígérkező termést az életet jelentő gabonát? (Bárcsak állandósulnának — az állandóan bővülő nagyüzemi raktárhálózat ellenére — legalább néhány, egymást követő esztendőben ezek a gondjaink!) Hová tegyük a gabonatöbbletet? Nos, hová tették régebben? Voltak hombárok, raktározásra alkalmas egyéb helyiségek és ott volt az ősi tárolóhely: a lakóház padlása. Miért ne lehetne ugyanezeket a tárolóhelyeket ezúttal megint felhasználni? Vannak azonban másfajta aggályok is. Egyesek azt mondják, vajon jó helyre kerül-e a közös gabonája a háztáji padláson? Vajon, nem tűnik-e el kézen-közön a termelésből néhány mázsa? Esetleg csupán azért mert ezt a tárolási módot a legkülönfélébb kálló-veszedelmek fenyegetik? Nos, bármiként forgatjuk is a kérdést, lényegében bizalmatlanság lappang az efajta aggodalmaskodás mögött. A bizalmatlanságnak különféle — s esetleg nem « sértő szándékú — oka lehet de akkor is bizalmatlanság marad. Erre pedig a határban szívvel-lélekkel dolgozó tsz-gazdák semmiképpen sem szolgáltak rá. A kérdés azonban nemcsak a bizalom vagy bizalmatlanság problémája. Mi történik akkor, ha a többletgabonát nem bízzák a háztáji padlások gondjaira? Fedél nékül hagyják a szabadban? Letakarják valamiképpen? Éjjeliőrt állítanak mellé? Nos, minden ésszerű megoldást figyelembe kell venni. De ugyanilyen előrelátással tudomásul kell venni azt is, hogy a szabadban tárolt gabona vesztesége a legtöbb esetben nagyobb, mint amennyit technikailag a padláson vagy a hombárokban való tárolás okozhat. Pedig minden szem termést meg kell óvni! Ahol tehát nincs más lehetőség az ésszerűbb megoldásra, ott a legteljesebb bizalommal kérjék a tszgazdák segítségét, vegyék igénybe tárolásra a padlásukat. Biztos, hogy az így elhelyezett, a szövetkezeti tagság gondjára bízott gabona jó helyen lesz. Ezt a megoldást a bizalom és az ésszerűség egyaránt tanácsossá teszi. Élni kell vele! H. K Jó jelek a sertéshizlalásban Júniusban újabb 5058 sertésre szerződtek a tss-ek A szegedi járás szövetke- ban a sertéshizlalási szeraőzeti gazdái érzik felelőssé- dések kötésében, güket az ország húsellátásá- A jelenlegi helyzetből ítélért. Júniusban újabb 5058 Ve a száz százalékos tervtelidei hizlalásra kötöttek szer- jesitésnek valamennyi feltéződést. Ezekkel együtt a le- tele megvan. A tsz csoporszerződött hízósertések szá- tok és a háztáji gazdaságok ma a járásban elérte a 24 azonban még vonakodnak a ezret Az eddig leszerződött szerződéskötéstől. A tavalyi állományból 17 ezer 490 a magas szabadpiaci árakra mezőgazdasági termelőszö- számítanak még most is. A vetkezeteké és csak kisebb kilátások azonban azt muhányad jut a tsz csoportok- tatják, hogy a tavalyi mars, valamint a háztáji és gas szabadpiaci árak aligha egyéni gazdaságokra, jólle- ismétlődhetnek meg. Lehet het a takarmánykészletek es erre mar következtetni aba meghizlalható sertések zö- ból is, hogy a hetipiacokon, me a háztájiakban és a tsz vásárokon mostanában elégcsoportokban van. gé olcsón cserélnek gazdát A tsz-ek fejlődését nagy- az olyan választási malacok, szerűen bizonyítják a múlt melyek már csak a jövő eszév hasonlo időszakának ada- lesznek megnizlaltai is. Például tavaly júni- Eléggé kedvezöen alakult usban csak 3013 sertést sike- eddig a járásban a szarvasrült leszerződtetni az állam marhahizlalás terve is. Várészére, a mostani 5058-cal gómarhából 5584 darabra szemben. A júniusi eredmé- J^SJ-E? S^fa nyekkel együtt a járás egész járásbeli gazdaságok. A leéves szerződéses hizlalási szerződött hízómarhák száma terve már 89,7 százalékig is 97-tel több, mint amenybiztositott. Ez a szám is ön- nyi tavaly ilyenkor volt. Az magáért beszél. Egy évvel össz vágómarhaállomány 43 korábban ugyanis 79,3 szá- százaléka hízik jelenleg a zaléknál tartottak a járás- tsz-ekben. Spanyol szolidaritási kiállítás Szegeden A SZOT spanyol szolidari- ben vázolta a spanyol nép tási vándorkiállítása tegnap, hősies helytállását és a világ szerdán délután nyílt meg minden tájáról a spanyol Szegeden, a Hazafias Nép- forradalmi szabadságharc sefront városi bizottsaga szék- gitségére siető munkások ezházának nagytermében. A remek nagy széni harcát, kiállítás már végigjárta az A kiállítás 1930-tól napjaegész országot. Több nagyvá- inkig mutatja be a spanyol rosunkban ezrek és ezrek te- nép életét s küzdelmét a felkintették meg. Most Békés- emelkedésért. Fotók, korabecsabáról érkezett Szegedre. li plakátok, újzágok, a szaA kiállítást. Kiss Károly, a badságharc hőseinek fénykémunkásmozgalom régi szege- pei illusztrálják a tablókat, di harcosa nyitotta meg, aki A vándorkiállítás — amely 1936-tól 1939-ig maga is részt mindennap délelőtt 10 órávett. — mint a nemzetközi tói délután 5 óráig tekinthető brigád tagja — a spanyol meg — július 26-ig marad szabadságharcban. Beszédé- Szegeden. Csütörtök, 1864, iulhte % DÉL-MAGYARORSZÁG 3