Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-04 / 155. szám

Kenderipari leányszáilások Szegeden Az utóbbi években alig volt olyan tanácskozás a szegedi textilüzemekben, ahol a dolgozók ne szorgalmazták volna egy szegedi textiles leányszállás építését. Az üzemek vezetői rendszerint továbbították a munkások kérését, eljuttatták a Könnyűipari Minisztériumhoz. Néhány hónapja, amikor Kádár János elvtárs Csongrád megyében járt, a Textilművekben tett látogatása alkalmával is elmondották a leányszállás létesítésének Tolmácsolták a kérés indo- szükségességét. Ekkor Kádár kait is. Elmondották, hogy a textilművekben, a kenderfonóban, az újszegedi szövőben és a jutaárugyárban dolgozó vidékről Szegedre költözött munkáslányok ki vannak téve a lakásuzsorának. Albérleti és ágyrajáró díjként 300—400 forintot is fizettettnek velük. Az üzemi vezetők érvei között állandóan ott szerepelt az, hogy a leányszállás létrehozásával segíthetik megoldani a munkásutánpótlás problémáját. Ha megfelelő helyet tudnak biztosítani a megye távolabbi községeiből az; "ha ' naponta" autóbusszal elvtárs azt kérte az üzemek vezetőitől, ne csak központi beruházásra várjanak, hanem igyekezzenek saját erőből is enyhíteni a gondon. A textilművek vezetői úgy tervezik, hogy a mai építőipari felvonulási épületekből alakítanak majd ki nagyobb befogadóképességű szálláshelyeket a fiataloknak. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat vezetői is megfogadták a tanácsot. ök is tapasztalták, ugyanis, hogy nem elegendő Szegedre költöző fiataloknak, akkor szívesebben jönnek dolgozni a kenderfonóba és a szövőbe. es tehergépkocsikkal hordják Földeákról, Marosleiéről Szegedre a munkásokat, s állandó szálláshelyeket biztosítani kelL A felismerést tett követte és máris kialakították az első munkásszállást a szegedi kenderfonógyárban. Itt a vállalati összevonás után vendégszobákat létesítettek a pécsi gyárból Szegedre, érkező vállalati dolgozóknak és a Budapestről érkező vendégeknek. Most ezeket a szobákat átadják az ifjúmunkás lányoknak. Már be is költöztek az első lakók, akik Csongrádról települtek át Szegedre és vállaltak munkát a kenderfonógyárban. Újabb szobák átalakításával ebben az üzemben 30 lány részére biztosítanak majd helyet. Az újszegedi szövőüzemben az úgynevezett központi gyárban is megkezdték egy leányszállás kialakítását. Az üzemi tűzoltóépület néhány helyiségét rendezik be. Itt 24-en kapnak helyet, s már tervezik a vállalat nagy művelődési termének átalakítását is. Pontosabban egy részének leválasztását. Az itt kialakított szobákban közel is 50-en kapnak megfelelő szállást. Uazánkban a mezőgaz- mekben adódó valamennyi * daság szocialista át- munka időben, jó minőségszervezése óta alapvető vál- ben, az agrotechnikai határtozások mentek végbe a me- idők betartásával való elvégzőgazdasági munkafolyama- zése nem könnyű feladat. A tok gépesítésében. A mező- gépesítés nagymérvű előregazdaságnak jelenleg 55 ezer törése szükségszerűen előretraktor áll rendelkezésére; ez látóbb, körültekintőbb vezea traktorpark mintegy 70 tést kíván a mezőgazdasági ezer 15 lóerős egységtraktor- nagyüzemek irányítóitól, nak felel meg. A gabona- mint a hagyományos kézi kombájnok száma eléri a 7 munkaerőre és állati vonóezret. Mintegy 400 külön- erőre alapuló munkaszerveféle munkagéptípust hasz- zés. A gépesítésnek méltó Mesteremberek a téren A tilalmi táblák már mindenütt kint vannak. Az átmenő forgalom megszűnt, csa a városnéző autóbuszok és a mikrobusz közlekedhet még a téren. Azonban rövidesen befejeződnek a felújítási munkálatok, s lezárják a teret. Megkezdődnek az ünnepi játékok próbái. Nézőtér, színpad A nézőtér üresen tűnődő, színes széksorait el-elnézegetik a látogatók. A tűző Hatalmas vásznakra festik a díszleteket László díszleteit pedig újra megépítjük. A legérdekesebb díszlet — Melyik díszletet tartja a legérdekesebbnek az idei szabadtéri játékok díszletei között? — Az ünnepi játékokon játszó díszletek mind kitűnően kapcsolódnak a művekhez. Talán Fülöp Zoltán Kossuth-díjas díszlettervező A fából faragott királyfi táncjátékához készített díszletterve nagy perspektívájával. egyszerűségével, nagy(Liebmann felv.) A tér mesteremberei fáradhatatlanul dolgoznak, hogy zöld utat biztosítsanak a művészet közelgő ünnepnapjainak. Polner Zoltán Ha nem akarunk elmaradni... nálnak a mezőgazdaságban, és több, mint 100 ezer gép segíti a mezőgazdasági üzemek termelését. Az a gyors fejlődés, ami a mezőgazdaság gépesítése terén az elmúlt öt évben végüzemek egy része, különösen az ország ipari körzeteiben szakember- és szakmunkáshiánnyal küzd. Mindebből világosan adódik a feladat. A termelőszövetkezeti tagság zömét — különösen az 50 év<n aluli korosztályokhoz tartozókat — rövid néhány év alatt meg kell tanítani a traktorok vezetésére, illetve a gépek kezelésére. Ennek érdekében a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak technikai képzését társadalmi üggyé, mozgalommá kell fejleszteni. Alapvető változás szükséges a mezőgazdasági üzemeket irányító szakemberek — mindenekelőtt az agronómusok jelentős részének — szemléletében. Nemcsak a gép«k felhelyet kell kapnia a mezőgazdasági üzemekben. A gépesítés előretörése azonban nemcsak az üzemek vezetőitől kíván nagyobb szaktudást, több ismeretet, hanem a mezőgazbement, mélyreható valtoza- daság minden dolgozójától, sokat eredményezett a mező- A gépi technika önmagában ual » gazdaság munkaerő- és vono- holt dolog, csak akkor válik hasznáiasi területét, a gépekero helyzeteben egyarant A az ember igazi segítőjévé, kei elérhető napi teljesítmémezogazdasagban foglalkoz- barátjává, ha olyan emberek nyeket ^ üzemeltetésük köz££££ tóSftőIef ékként üzfn?eltetik, öket> gazdasági kihatását, összefügf2^.15^1 -Jelentősen csoKKent, aklk értenek hozzájuk, ban- géseiket kell ismerni, hanem különösen a fiatal munka- ni tulnak velük, rendszere- müszaki szaktudásukat is erőket enntette az ipar es sen ápolják< karbantartják, jelentősen növelni kell. javítják azokat. Viszonylag Azt minden agronómus terhamar el fogunk jutni oda, mészetesnek tartotta, hogy a hogy alig lesz olyan munka lovakat a legnagyobb muna mezőgazdaságban, amely kacsúcsban, reggel, délben ne lenne kapcsolatban vala- este is etették, itatták; namilyen géppel és a mezőgazdasági munka ismerete, illetve annak elvégzése csak a technika ismeretében más népgazdasági ágak elszívó hatása. Ezzel egyidejűleg a múlt év végéig jelentősen csökkent — mintegy 380 ezerrel — a mezőgazdaság lóállománya. A kieső munkaerőt és állati vonóerőt természetesen gépekkel kellett pótolni. Azt a nagy fejlődést, ami a mezőgazdaság gépesítésében végbe- történhet meg. ment, igen jól szemlélteti a mezőgazdasági vonóerő öszszetételének gyökeres megváltozása. Amíg 1935-ben a mezőgazdaság összvonóerejéből több, mint 93 százalék volt az állati és nem egészen 7 a gépi vonóerő, addig jelenleg az állati vonóerő részesedése 30 százalék alá esett, a gépi vonóerő pedig 70 fölé emelkedett, az összvonóerőn belül. Felmerül a kérdés: rendelponta rendszeresen ápolták. Ha ugyanilyen jól ismernék a gépeket, nem fordulna elő az a ma még elég gyakori eset., hogy nem adják meg a lehetőséget a gépek kezelőinek a csúcsmunkák ideje kezünk-e elegendő szakem- alatt a gépek rendszeres naberrel, szakmunkással, trak- Pi karbantartására; jóllehet , , . , . _ , .. ennek megkövetelese es eltorossal es gepkezelovel, le- len6rzése ^lna a termeszepést tartott-e a szakember- tes. Az ilyen szemlélet azés szakmunkásképzés a me- után alaposan megbosszulja zögazdasági gépesítés gyors magát; a gépek rendszerint akkor hibásodnak meg és esutemevei. nek ki a termelésből, amiKétségtelen, hogy mind kor a legnagyobb szükség több fiatal a gépesítéssel volna ráJuk- nem is szólva a , , . . . , , , , súlyos géptörésekről, ameUgyanakkor a felszaba- kapcsolatos Adatokat ^ iyek nagymértékben növelik U dúlás óta eltelt időben re ^obban ismerő fiatal gé" az üzemeltetési költségeket jelentős változás történt a Púsz és agrarmérnök végez is. mezőgazdaság belterjesítésé- az egyetemeken és a főiskolá- Most a nyári betakarítás nek irányában. Erősen csök- kon a felsőfokú és egyéb megkezdésekor mutatkozik ez kent a kalászos gabonafélék tech^ikumokban uevanak- meg húsbavágóan élesen, amivetésterülete, egyben nagy- t«cnniKumQKoan. ugyanaz- kor ^ te2>ben azért nem mértékben növekedett a ka- kor csupán az idén mintegy pások, a szőlő-, a gyümölcs- 17 ezer traktorost képeztek és a zöldségféléké; ezek zo- ki a mezőgazdasági üzemekmének betakarítása az őszi - .. , . , , . . ben, s az ipari tanuló-rendídoszakra esik, ami megm- ' H kább elnyújtotta az esztendő szer segítségével is évről mezőgazdasági szempontból évre szép számban kap a melegjobban leterhelt idősza- zőgazdaság fiatal szakmunkákét, az őszi munkacsúcsot. Mindezek miatt még több sokat. Ennek ellenére — az gépre van szükség. tudják a drága és nagyteljesítményű gépeket maximálisan kihasználni, mert a kétműszakos munkához nincs elég traktorista és kombájnvezető. De éppen ezekben az üzemekben kevés a kézi aratáshoz alkalmas munkaerő is. Gondoljuk meg, hogy egy-két mezőgazelőzőekben elmondott okok dasági gépész — az egyébA mezőgazdasági nagyüze- miatt — a mezőgazdasági napon az utolsó simításokat szerű játéktér lehetőségeivel végzik közöttük a munkások. — A székeket teljesen újrafestették, a színpadot kijavították már. A megjelölt időben pontosan átadjuk a színpadot a művészi munka képviselőinek — mondja a gondnok, Szécsi János. — A székek alatt háromezerötszáz hangszórót helyeztek el az idén is. A hangszórókat hamarosan bekötik és megtartják a hangosítási, valamint világítási próbát. Az árkádok előtt építi már színes pavilonjait a vendéglátóipar is. Díszlet f estők, asztalosok, varrónők A hatalmas fa- és vasállványok között, a hegesztőpisztoly felcsattanó fényében mindenütt hajlongó emberek. A festők : lábai alatt a kifeszített vásznak nagy színtócsái. — Ennek a három részlegnek a munkája elválaszthatatlan egymástól —mondja Sándor Sándor, a jól ismert szegedi díszlettervező. — A festők most az aláfestést végzik. A Vidróczki és a Johanna a máglyán díszleteinek a festése már majdnem kész. Három új hátteret is készítünk az idei játékokhoz. Az ünnepi játékokat megnyitó Hunyadi nyúj majd maradandó élményt. (A díszlet tervét már közöltük lapunkban. — A szerk.) A tüllfüggönyös háttérből két és fél méteres eséssel sugarasan épített utak jó teret biztosítanak a tánchoz. Mindezt jól kiemelik majd a világítási effektusok. Egy praktikus gép — Húsz köbméter faanyagot építünk be ebbe a sok munkát igénylő díszletbe — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Kolonics József, az asztalos részleg vezetője. — Megépítése 10—12 napot vesz igénybe. Az asztalosok már elkészültek a Vidróczkival és a Hunyadi László, a Johanna a máglyán asztalosmunkái is hamarosan befejeződnek. Munkánkat nagyban segíti a kontúrozógép, amit a lombok kivágásánál használunk. Egy nap alatt hat ember munkáját végzi el. — A varrók pedig A fából faragott királyfi hatalmas háttérvásznait gépelik össze és a Kisbojtár hátterét gurtnizzák — teszi hozzá Kugler Károlyné. Közvetlenül a színpad mellett a két nyugdíjas „vasas", Vezér Dezső és Hernádi Sándor a takarások és emelvények vasvázát hegeszti. V/Z, 8000 HOLDRA Az a nagyszabású építőprogram, amelyet pártunk kezdeményezésére a kormány folyamatosan végrehajt, új mérföldkővel gyarapodik. Szentes határában 8000 holTény az, hogy a 60 milliós kell hozzá különösebb "látberuházás első szakasza már noki szem*, hogy a krónikás a nyáron elkészül. Ez azt je- feljegyezhesse: "Tervszerű lenti, hogy a Pankotai Álla- hadjárat folyik nálunk a mi Gazdaságban hamarosan vissza-visszatérő örök vesze900 holdat öntözéssel serken- delem, a szárazság ellen. Ebdas öntözőrendszer épül, azaz tenek nagyobb terméshoza- ben a hadjáratban minden 8000 holdnyi "örökké szom- mokra, az öntözőberendezés egyes győzelem — új honjas* termőföld ezután rend- a következő években épül foglalás. A magyar föld és szeresen megkapja az éltető meg teljesen. Képünk a már vele együtt a magyar nép vizet. Ha pedig megkapja, kész szivattyútelepet ábrá- gazdagítása.* akkor az áldott éghajlat és a zolja. Megtörténhetett volna ez a televény együtt — csodater- Az, ami a pankotai földe- régi parcellás világban? mésekkel lepi meg mező- ken most végbemegy — az Ilyen mértékben — soha! gazdaságunkat. általános perspektíva. Nem P. T. ként meglevő gépek segítségével — több tucatnyi ember verejtékes munkáját végzi el. Vagyis ahány ember megszerzi egy üzemben a szükséges műszaki képzettséget, annyiszor 40—50 fővel gyarapszik a rendelkezésre álló kézierő. Érdemes ezt a tsz-vezetőségnek is így számítani. Annál is inkább, mert a gépek száma egyre növekszik, mig a kézi — vagy mondani szokás — a igénybeveheegyre csökken. A gépesítés körébe tartozó legfontosabb kérdések ismerete nélkül a mezőgazdasági üzemeket már ma sem, a jövőben pedig még kevésbé lehet eredményesen vezetni, irányítani. Ugyanakkor nemcsak a gépesítés fejlődik; az agrotechnika területén is hasonló gyors fejlődésnek vagyunk szemtanúi. Az agro- és zootechnika, valamint a gépesítés szoros kapcsolatban vannak, ma már elválaszthatatlanok egymástól. Sokszor a gépesítés idomul az agrotechnikához, más esetben pedig az agrotechnika alkalmazkodik a gépesítés jelenlegi színvonalához, mint például a széles sortávú szőlők telepítésénél láthatjuk. Ezzel a kétirányú fejlődéssel egyszerre, egyidőben kell az ismereteket illetően lépést tartani a mezőgazdasági szakembereknek és a mezőgazdaság valamennyi dolgozójának, ha nem akarunk elmaradni attól a viharos fejlődéstől, ami a mezőgazdaság területén világszerte végbemegy. MÉSZÁROS ISTVÁN, az FM Gépállomási és Gépesítési Főigazgatóság megbízott vezetője. Csütörtök, 1964. július 2, DÉL-MAGYARORSZÁG 3