Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-31 / 178. szám

y V a magyar filmek? Mivel olvashattuk az Üj írásban Csurka István for­gatókönyvét, most a belőle készült Miért rosszak a ma­gyar filmek című film után megállapíthatjuk: az új film is úgy készült, mint a film­beli film. Nem pusztán azért, mert a forgatókönyv és a film között különbség van. Ez már természetes is: a film egyenrangú — sőt több mint egyenrangú — alkotója a rendező. Jelen esetben Fe­jér Tamás. A forgatókönyvet olvasva sem éreztük azt, hogy teljesen megválaszolja a maga által feltett kérdést: az volt a benyomásunk, hogy riportigényű szatíráját kíván­ja adni a magyar filmgyár­tás kulisszapletykáinak. Eh­hez képest úgy tűnik, hogy a film tovább kívánt menni, sok fölösleget elhagyott, ami utalt volna a „házi" dolgokra, ami „faliújságszerű" lett vol­na. Egy ponton pozitíven is értékelhetjük ezt a filmet, mert egy nagyon lényeges gondolatot kimondott. Éspe­dig azt, hogy a művészi al­kotás eredményét gátolja a művész szolgalelkűsége, az, hogy a pénz érdekében fel­adja elgondolását, minden­féle alkura hajlamos, csak­hogy elkészítsen akármilyen művet Nem mai keletű igaz­ság ez, a művészetek törté­netét tanulmányozva a nagy alkotók élete elegendő bi­zonyságot szolgáltatott erre. Az alkotóművésznek tehetsé­gét nem szabad aprópénzre váltani, ha az életből „felfe­dez" valamit azt következe­tesen, a maga művészi nyel­vén ki kell mondania. Ez azonban az igazságnak csak egyik oldala. Mert hozzátar­tozik az a másik oldal is, amelyet a film inkább érint de nem bogoz: hogy — jelen esetben a filmgyártásban — az alkotóművészetet kellő­képpen segítik-e vagy sem? Na persze azt mondhatják a film készítői, hogy ők e témából nem „komoly", a kérdést egész mélységében vizsgáló és arra választ adó filmet kívántak készíteni, pusztán szatírát amely a filmgyártás résztvevőinek emberi hibáit pellengérezi ki, mint a filmek hibáinak for­rását. Hiszen már az elején az alkotói tehetetlenséggel találkozunk: egy íróval, aki­nek nincs mondanivalója, s csak a véletlen folytán jut eszébe egy ötlet. Ám felte­hetjük a kérdést: ha ezért rosszak a magyar filmek, meglenetősen szomorú dolog, ezek szerint nincsenek olyan alkotók, akiknek mondani­valójuk lenne életünkről. Látszólag rácáfol erre ma­ga a film azzal, hogy „éle­tünkből" meríti problémáját De azt kell kérdeznünk: va­jon nem szegénységi bizo­nyítvány-e filmiparunknak, ha már innen kell merítenie e témát, és így? De nézzük a filmet. A szí­nészekre nem panaszkodha­tunk, megteszik a magukét. A rendezést hibáztassuk? A szatírát filmre vitte. Sőt, film­szerű eszközökkel élt, azokat ügyesen alkalmazta, s vajon tehetett-e volna ennél töb­bet? Néha ugyan felötlik a nézőben a kérdés, hogy ml szükség volt erre, vagy arra a jelenetre, különösen a film végefelé, a színes, köz­bevágott revü részeknél. Itt talán az eredeti elgondolás — a forgatókönyvé — mégis jobb volt, ha nem is mon­dott sokkal többet, de leg­alább volt valami szerepe, valamiképpen kapcsolódott a filmbe. Ez a revü azonban annyira esetleges, hogy mind­egy lett volna, akármit il­lesztenek ide. A filmet bizonyára sokan meg fogják nézni. A cím von­zó. A közönség általában sze­reti, ha a kulisszák mögé pillanthat. Ráadásul azt vár­ja a cím után, hogy most valamivel jobbat kap, eset­leg választ is kap a benne is felmerült kérdésre. Ez nem történik meg, kárpótlá­sul mégis szórakozik, mert a szatíra szórakoztatóbb akkor is, ha művészi értéke nem éri el a kívánt mértéket, ám a „komoly" film ilyenkor már üresen fut. Ismét megnéztünk egy tu­catfilmet, időnként szórakoz­tunk is rajta, és közben újabb elgondolkodtató „ada­lékokat" kaptunk arra, hogy miért rosszak a magyar fil­mek. De hol vannak az alkotó­művészek? Mert azért volt már jó magyar film is — szerencsére. Sándor Mátyás Verne regénye! nemcsak az ifjúságnak szórakoztatók, a mozik közönségstatisztikája igazolja, hogy a romantika a filmen virágkorát éli, a könyvtárak statisztikája pe­dig alátámasztja azzal, hogy az olvasóközönség is felet­tébb nagy számmal kedveli a romantikus regényeket. A film ráadásul a legkedve­zőbb eszközökkel segítheti elő a romantika hatását: a leírva is "látványos* törté­netek egyenesen képre kí­vánkoznak. s a színes film teljes pompájukban vonul­tathatja fel őket előttünk. A Sándor Mátyás a maga korában a francia olvasónak bizonyára egzotikumot is je­lentett. A mai néző tágabb ismeretei alapján szétvá­laszthatja a filmben azt, amit a francia gondolkozás a saját forradalmi élményei­ből merített, s amit a szá­mára akkor egzotikus közép­európai országban elképzelt. Túl messze vezetne a ro­mantikus kalandfilmtől, ha történeti fejtegetésekbe bo­csátkoznánk. A téma: a pol­gári forradalom győzelme az abszolltlsztikus államformá­val szemben. A feszültséget bonyolítja az érzelmek több­rétűsége, amelyeket ugyan­csak a forradalmi polgárság romantikus ideológiája sző át. Becsület, szerelem, ba­rátság, önérdek mind ilyen megfogalmazásban kerül elénk. De mindez egy kicsit mellékes is, mert a legfon­tosabb mégis a kalandos, iz­galmas történet, a minden cselen győzedelmeskedő nős. Verne és a polgári forra­dalmiság romantikus opti­mizmusa ez: a felkelő nép győz, a forradalom vezérét, Sándor grófot hősként ün­nepli, aki nagyle.kűen meg­kegyelmez ellenfelének és hozzáadja a lányát A színes szélesvásznú film nemzetközi összefogás ered­ményé, két francia, egy olasz és egy spanyol cég közös munkája. \ nagy be­fektetés meghozta gyümöl­csét, technikailag és művé­szi kidolgozásban egyaránt beleadhatták mindazt, nn:i egy igazi látvánvos filmbe kell. Művészi érteke mind­ezzel s a jó cLÍnészekkei: Louis Jourdainnc1 és Be>­nard Eltervel együtt meg­1'zható, de nem kimagasló. Látványos, a közönsége1; le­bilincselő filmet készítetlek jé hagyományokon — a ro­mantikaéhségre alapozva a produkciót. N. F. Lovas szobrot emelnek Kinizsi Pálnak Az idén harmadik alka- telével díjugratást rendeznek lommal rendezik meg a a Kinizsi-serlegért, nagyvázsonyi Kinizsi várban Délután harsonaszó kísére­az elmúlt években is nagy tével korhű kosztümökbe öl­érdeklődéssel kísért törtné- tözött végvári vitézek, török nelmi lovasjátékokat. A harcosok, kuruc szabadság­nagyszabású játéksorozat harcosok és német zsoldosok premierjét augusztus 16-án vonulnak fel a kastély park­tartják. A televízió által is jába és valósággal megeleve­közvetített megnyitó alkal- nedik majd a nagyvázsonyi mából a vár előtti téren ün- vár története, nepélyesen leleplezik a le- Az első jelenetben Kinizsi gendáshírű törökverő Kinizsi Pál lovagi tornáját mutatják Pál lovasszobrát. Délelőtt a be, amikor a nagy hadvezér vár szomszédságában levő a győztes csatából hazatérve tízholdas Zichy-parkban a részt vesz várnépének torná­Közép-dunántúli Lovasszö- ján. A színes műsort augusz­vetség élgárdája és meghí- tus 18-án és 20-án is be­vott neves lovasok részvé- mutatják. (MTI) Mavyar expedíciók Közép-Ázsia állatvilágának feltárására Dr. Kaszab Zoltán, a Ter- valy is töltött egy hónapot mészettudományi Múzeum Mongóliában, s nagyobb állattárának vezetője a na- _ , _ . , pókban érkezett haza öthe- anyagot gyujtott- mint az tes mongóliai gyűjtőútjáról. "többi években ottjárt kül­Az UNESCO biológiai prog- íöldi expedíciók együttvéve, ramja alapján most mind Mintegy 1000 különböző fajt jobban előtérbe kerül az képviselő 28 000 rovart hozott úgynevezett száraz övezetek haza, ezek közül 60 fajt a élővilágának feltárása. Mon- tudomány eddig egyáltalán gólia, a világ egyik legré- nem ismert, 350 pedig a ha­gibb, mintegy 190 millió éves zai gyűjtemények számára szárazföldje. Az ottani rovar- új. Dr. Kaszab Zoltán Idei világ felkutatásában igen gyűjtőút ja még a tavalyinál nagy jelentősége van a ma- is eredményesebb volt. Rend­gyar és mongol tudományos kívül nehéz körülmények kö­akadémia együttműködésé- zött, 2 és 48 fok között in­nék: Ennek keretében került gadozó hőmérsékletben meg­ás kerül sor dr. Kaszab Zol- tett csaknem 3000 kilométe­tán entomológus (rovartani res útján több mint 30 000 szakember) expedíciós útjai- rovart gyűjtött össze a Góbi­ra. Altáj és a Hangáj-hegység A magyar kutató már ta- vidékéről. (MTI) sírba az elhunytat. A frissen elborították a Társadalombiztosítási fanácsadó A régi OMBI-biztosítottak nyugellátásáról OLVASÓINK többször fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy be lehet-e számítani a nyugdíjba azt az időt, amelyet valaki a régi, úgynevezett „OMBI­biztosítás"-ban töltött el. Ha valaki a jelenlegi, ún. „ipari nyugdíjtörvény" alap­ján járó nyugdíjat kívánja megszerezni, szolgálati ide­jébe be lehet számítani a régi OMBI-biztosítás idejét is, de csak akkor, ha a szol­gálati időben nem volt öt évnél hosszabb megszakítás. Az öt évet meghaladó meg­szakítás ugyanis bármely esetben kizárja a megszakí­tást megelőző szolgálati idő figyelembevételét ós ez a szabály az úgynevezett „OM­BI-időre" is vonatkozik. Kivétel e szabály alól az az eset, ha valakinek a szol­gálati ideje megszakadt ugyan, de az ezt követő tíz éven belül — legkésőbb azonban 1951 december 31­ig — legalább 350 napi újabb szolgálati időt szer­zett. Ez utóbbi esetben az előző szolgálati időket a megszakítás tartamától füg­getlenül beszámítják. (Ha pl. valaki 1944. december 31-ig gazdasági cseléd volt, eddig szerzett szolgálati idejét ab­ban az esetben számítják be a nyugdíjába, ha öt éven belül — tehát 1949. decem­ber 31-ig — újból munkavi­szonyba lépett, vagy ennél később lépett ugyan munka­viszonyba, de 1951. decem­ber 31-ig újabb 350 napi szolgálati időt szerzett) IIA VALAKI korábban OMBI-biztosított volt. de az öregségi nyugdíjhoz jelenleg feltétlenül szükséges 10 évi szolgálati időt nem szerezte meg, két esetben kaphat nyugellátást. 1. Ügynevezett „öregségi járadékot" kaphat ma is az, aki a 60. életévét még 1952. január 1. előtt betöltötte, vagy még 1952. január előtt megrokkant és eddig az idő­pontig összesen legalább 400 heti biztosítási időt szerzett. Az öregségi járadék összege havi 500 forint (egyes ese­tékben 625 forint), az ipari özvegyi járadék pedig 350 forint. 2. A régi törvények sze­rint járó úgynevezett „OM­Bl-járadékot" (más néven „mezőgazdasági járadékot") kaphat az a volt OMBI-biz­tosított, aki 1889. január 1. előtt született, ha legalább 15, OMBI-feltételek szerint be­számítható nyugdíjévet szer­zett Az OM BI -feltételek sze­rint nyugdíjévként minden olyan naptári évet figyelem­be lehet venni, amelyben a dolgozó legalább 15 héten át munkaviszony álapján bizto­sított volt. Annak javára, aki 1939-ben már betöltötte az 50. életévét, biztosítás nélkül is számításba vesznek annyi nyugdíjévet, ahány évvel 1939. január 1. napjá­ig 50 évesnél idősebb volt. Az OMBI-járadékra való jogosultiság szempontjából a nyugdíjéveket a közöttük le­vő megszakításra tekintet nélkül figyelem,be veszik, te­hát akkor is beszámítják, ha azok között öt, vagy akár tíz évnél is hosszabb meg­szakítás van. Az OMBI-jára­dék összege havi 260 forint. Az. akinek OMBI-járadé­kot állapítottak meg, bár öregségi járadékra is jogo­sult lett volna, azért, mert 1951. december 31-én már betöltötte a 60. életévét, és eddig az időpontig 400 heti biztosítási időt is szerzett, kérheti a havi 260 forintos mezőgazdasági járadéknak havi 500 forintos öregségi járadékra való átcserélését. Ha az öregségi járadékra jo­gosult ilyen mezőgazdasági járadékos meghal, mielőtt járadékának átcserélését kérte volna, özvegye kérheti a havi 150 forintos mezőgaz­dasági özvegyi járadékának havi 350 forintot kitevő ipa­ri özvegyi járadékra való át­cserélését. A JELENLEGI törvények szerint járó nyugdíjra azon­ban akár a mezőgazdasági, akár az öregségi járadékot csak abban az esetben lehet átcserélni, ha a dolgozó a Eltemették Sántha László őrnagyot Tegnap délelőtt a Gyeyi- ben. A városi pártbizottság temetőben nagy részvéttel nevében Kispál Jenő, a vá­és katonai díszpompával te- rosi pártbizottság munkatár­mettók el Sántha László sa búcsúzott Sántha László rendőrőrnagyot. Ravatalánál rendőrőrnagytól. A sírnál a Belügyminisztérium, a Rácz László százados, a Sze­Csongrád megyei Rendőrfő- ged városi és járási rendőr­kapitányság, a Szeged váró- kapitányság pártszervezetei si és járási rendőrkapitány- nevében mondott búcsút, ság vezetői, dolgozói álltak Díszsortűz és gyászinduló díszőrséget. hangjai mellett helyezték a Gyömbér János alezredes búcsúzott az elhunyttól csa­ládja, rokonai, elvtársai, hantolt sírt munkatársai, ismerősei nevé- kegyelet, a szeretet virágai Különleges rendelkezéseket léptetnek életbe a Balatonhoz vezető egyes közutakon A Belügyminisztérium Közlekedési Csoportfőnökségének közleménye A megnövekedett gépjár- gépkocsival — kivéve a nem­műforgalom következtében zetközi áruforgalmat lebo­— a zavartalan közlekedés nyolító nyergesvontatót és az biztosítására — szükségessé autómentés célját szolgáló vált különleges rendelkezé- daruskocsit — közlekedni és sek életbe léptetése a for- várakozni tilos: galmi szempontból különösen A 7-es számú közúton a jelentős, a Balatonhoz vezető 80-as számú közút elágazá­egyes közutakon. A belügy- sától a 651-es számú közút miniszter, valamint a közle- elágazásáig (Budapest—Bala­kedés- és postaügyi minisz- tonboglár között) a 71-es szá­ter most kiadott együttes mú közúton a 711-es számú rendelete, amely a Magyar közút becsatlakozásától a Közlöny július 30-i száma- 712-es számú közút becsatla­ban jelent meg, a követke- kozásáig (Balatonakarattya— zőkkel egészíti ki az érvény- Aszófő között), a 711-es szá­ben levő KRESZ egyes ren- mú közút teljes hosszában delkezéseit: (a 7-es számú közút és a 71­A június 15-től szeptember es számú közút között), a 15-ig terjedő időben szómba- 712-es számú közútrtak Ti­ton, valamint munkaszünet hanyrévtől a 71-es számú előtti napon 14 órától, vasár- közűtig terjedő szakaszán, nap, illetve munkaszüneti Megfelelő indok alapján a napon 22 óráig kézikocsival, járási, városi rendőrkapi­állati erővel vont járművel, tányságek a korlátozás alól munkagéppel, dömperrel, f^^^t felmentést ad­traktorral, vontatóval, nyer- laAafelsorolt útv0nalak la­gesvontatóval, különleges kott területen kívüli szaka­szain június 15-től szeptem­ber 15-ig személygépkocsik és motorkerékpárok legfeljebb 80 kilométer/óra sebességgel közlekedhetnek. A meghatározott időszak­ban az említett közutakon motorkerékpáron — vezető­nek és utasnak egyaránt — bukósisak nélkül, illetve be nem csatolt bukósisakkal közlekedni tilos. Akik az említett rendel­kezéseket megszegik, a vo­natkozó hatályos kormány­rendelet értelmében 1000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújthatok. Felkérjük a járművezető­ket, hogy fegyelmezett maga­tartásukkal segítsék elő a közlekedés zavartalanságát és biztonságát. (MTI) járadék megállapítása után legalább 10 évi szolgálati időt szerzett. Az újabb szol­gálati éveknél nem elég évenként csupán 15 heti biz­tosítás, hanem csak a 365 napot kitevő biztosítási idő­ket tekintik egy szolgálati évnek. Dr. K. J. Gondoskodás a szegedi járás csökkent munkaképességű dolgozóiról Gondoskodnak a szegedi járásban élő csökkent munkaképességű dolgozók­ról. Többségük eddig ugyan­is a csökkent munkaképes­ség miatt sem üzemben, sem pedig a tsz-ekben nem jut­hatott munkához. A Csong­rád megyei tanács végrehaj­tó bizottságának határozata alapján utasították a járási tanács vb mezőgazdasági osztályát, hogy sürgősen vizsgálják meg, milyen új üzemágakat tudnak létesíte­ni a tsz-ekben, melyekben a járás valamennyi csökkent munkaképességű dolgozója tisztességes jövedelemhez juthat. Rádióműsor Tancmelodiak. Budaörsi óvo­10.30 Iij. Ma­zenekara Jat­Péntek KOSSUTH RAülO 4.30 Hírek. 4.33 Vidáman-íris­sen! 5.00 Hírek. 5.05 Falurádió. 6.00 H'lrek. 6.35 Néhány perc tu­domány. 7.00 Hírek. 7.10 Uj könyvek. 7.30 Színház- cs mozi­műsor. 8.00 Hirek. 8.05 Műsoris­mertetés. 8.15 Reggeli hangver­seny. 9.00 Ahol a Rádió meg so­sem járt. . . 9.15 ~ 10.00 Hirek. 10.10 dások énekelnek, gyári Imre nepi JC,,J szik. 10.59 Lottóeredmények. h.oo A nagy varázsló. 12.00 Hirek. 12.15 Erika Kóth. Leopold Si­moneau és Paul Schöffler éne­kel. 12.5B A vidéki színházak műsora. 13.00 Ami a jövó hét zenei műsoraiból kimarad . . . 14.00 Hirek. 14.10 Petress Zsuzsa operettdalokat énekel. 14.25 A robotember háza. Rádiójáték. 14.45 Kamarazene. 15.40 Petőíi Sándor verseiből. 16.00 Hirek. 16.10 Ifjúsági Magazin. 16.35 Vav­rlnecz Béla: Balti népek táncai. 16.45 „Számjeltávlrat valameny­nyl magyar királyi követség­nek". 17.00 ötórai tea. 17.50 Mű­sorismertetés. 18.00 K'irek. 18.10 Villanófényben a Közös Plae. 18.15 Üj zenei üjság. 18.50 Mit csinál az Ifjúsági Filmbizottság. 19.00 Pódium 64. 20.00 Esti Kró­nika. 22.00 Hírek. 22.20 Snorthí­rek. 23.20 Verbunkosok. 2Í00 Hí­rek. 0.10 Eji zene Handel müvei­ből. PETŐFI RADIO 6.00 Hírek. 6.10 Torna. 7.00 Hí­rek. 8.00 Hirek. 14.00 Simor And­rás hegedül. 14.10 Időjárásjelen­tés. 14.25 Könnyű dallamok. 15.00 Hirek. 15.05 Válaszolunk hallga­tóinknak. 15.20 Lakatos Antal nepi zenekara játszik. 16.00 Pel­leas es Mélisande. Operareszlr­tek. 16.43 Heli Laets énekel. 17.09 Hírek. 17.95 A vlláglfjússgi t»­lálknzó műsorából. 17.30 Láttam a tengert' 17.30 Beethoven: Kar­íantázia. 18.13 Bélyeggyűjtők öt­perce. 18.18 Chevaller-est. 19.00 Ml tortént a nagyvilágban? 19.15 Ranki György: Két borsökröcs­ke. 19.43 Régi ábránd — modern valóság. 19.55 Az I Musicl dl Ro­ma kamarazenekar hangverse­20.40 Láttuk, hallottuk ... Hírek. 21.36 Ami a Jövő zenei műsoraiból klma­. . 23.00 Híreit. TelevfzlómOsor 9.30 Tv-híradő. 9.40 Az alattvaló. Magyarul beszélő NDK film. (14 éven felülieknek.) 11 23 Telesport. 11.40 A Jövő hét mű­sora. nye. 21.00 hét rad . V Péntek, 1964. július 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents