Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-04 / 155. szám

VtLÁG PROLETÁRJA^ EGYESÜLJETEK! A M A G Y A R SZOCIALISTA MVS KASPART LAPJA 54. évfolyam, 155. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1964. július 4. 1 elj ^erobf vetésre van szükség Megyei mezőgazdasági osztályvezetők tanácskozása A következő hetekben tel­jes erőbevetésre lesz szük­t.ég, hogy július végére az aratással, augusztus 31-ig pedig a csépléssel is végez­hessenek. Ezekről az országos nagy gondokról tanácskoztak pén­teken a Földművelésügyi Mi­nisztériumban a megyei ta­nácsok mezőgazdasági osz­tályvezetői az érdekelt mi­nisztériumok irányító szák­embereivel. A tanácskozást Losonczi Pál földművelés­ügyi miniszter nyitotta meg, majd Keserű János minisz­terhelyettes ismertette az aratás eddigi eredményeit, tanulságait, egyben vázolta a gabonabetakarítás most kö­vetkező szakaszának legfon­tosabb tennivalóit. Elmon­dotta többek között, hogy bár a korai gabonaérés az idén lehetőséget adott a be­takarítási időszak megnyúj­tására, s egyes vidékeken a szokottnál korábban kezdték vágni az őszi árpát, rozsot, az eddigi eredmények még­is elmaradnak a múlt éviek mögött. Július 2-ig országosan kö­rülbelül 400 ezer hold ga­bonatermést vágtak le, illet­ve takarítottak be — ami a vetésterület 10—14 százalé­kának felel meg. Tavaly ilyenkor viszont már 600 000 holdnál tartottak. Az iram tehát nem kielégítő. A kez­deti kiesés legfőbb oka az •volt, hogy az őszi árpa aratására a kombájnok zömét sok he­lyütt késve „vetették be"; az eddig learatott terület­ből csupán egyharmad rész jut a kombájnokra. Sok he­lyütt nagy gond az erősen dőlt. vagy a viharok által „megkevert", összekuszált gabona aratása. Ezzel kap­csolatban az előadó hangsú­lyozta, hogy itt is szükséges a gépek na­gyobb arányú alkalmazása, hiszen a kézi aratócsapatok teljesítménye viszonylag ki­csi és országosan legfeljebb 800—900 ezer hold termését tudják betakarítani. Lehe­tőleg mindenütt a megfelelő kalászemelővel ellátott ha­zai gyártmányú kombájno­kat irányítsák a dőlt gabo­nára. De jó szolgálatot tehetnek ezeken a táblákon a fű­kaszák is. Ilyen esetben a levágott ter­mést a gépek után kössék kévékbe. A kaszásbrigádo­kat lehetőleg csalt dőlt ga­bonára vezényeljék és a fo­kozott nehézségekhez ké­pest emeljék a premizálást, illetve a természetbeni ré­szesedés mértékét is a „lá­basabb" gabonákban dolgo­zókéhoz képest. Néhány vidéken — hely­telenül — az álló gabo­nákba állították a kézi­aratócsapatokat, viszont a dőlt, kuszált ga­bonát a gépeknek hagyták. Ezekben a gazdaságokban óhatatlanul lecsökken a ga­bonabetakarítás üteme, és a megengedettnél nagyobb pergési veszteséggél kéllszá­molniok. Keserű János miniszterhe­lyettes hangsúlyozta, hogy a kétütemű betakarítás ará­nyának további növelésére van szükség, valamint ar­ra. hogy a gépalkatrész-ellá­tásban több helyütt mutat­kozó hiányokat a gazdasá­gok egymás közti alkatrész­cserével enyhítsék. A leginkább „szorító" prob­lémák között említette meg az előadó: sok helyütt nincs elég se­gédvezető a kombájnokra, a hazai kombájnok és ara­tógépek alkatrész-, valamint a szállítóeszközök gumiab­roncs-ellátását még az ipar jelentős terven felüli szállít­mányai sem oldották meg. A sokáig aszályos tiszántúli tá­jakon megszorult a.szem; itt különös gonddal kell beállí­tani a kombájnokat — s majd a cséplőgépéket is —, nehogy a termés nagy há­nyada a szalmában, polyvá­ban maradjon. Mivel a kézi aratás aránya nagyobb a szokásosnál, szükségesnek látszik, hogy az aratásnál felszabaduló kombájnokat késedelem nélkül mindenütt irányít­sák cséplésre: kezdjék kint a táblákon ke­resztekből, majd folytassák az asztagok mellett. Több vidéken — elsősorban Győr­Sopron, Vas, Somogy. Tolna és Bács-Kiskun megye egyes tájain — a gabonaföldeken máris érzékeny károkat okoz a nagymértékben el­szaporodott mezei pocok. Vannak gazdaságok, ahol 10—30 százalékos a veszte­ség. Ezekről a területekről az aratás után rögtön lekell hordani minden termést, majd dieldrines kezeléssel pusztítsák él a kártevőket, mielőtt visszavándorolnánák téli szállásaikra. Az előadó végül kitért a tarlóhántás, illetve nyári mélyszán tás megszervezésére, a gabonabetakarítással kap­csolatos, illetve párhuzamos sürgős tennivalókra, ismer­tette a szarvasmarha- és ser­tésállomány fejlesztésének legutóbbi eredményeit, a ta­karmányellátásban felmerülő problémákat. Külön felhívta a szakemberek figyelmét a mezőgazdasági balesetek szá­mának emelkedésére. 1962­ben 237, tavaly pedig már 315 halálos baleset volt a mezőgazdaságban, ebből 103 közlekedési baleset. A tájé­koztató előadás után a me­gyei mezőgazdasági osztály­vezetők számoltak be az aratás helyi tapasztalatairól. (MTI) Szőnyegszövők; (Somogylné felv.) rA Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat gyáregységei közül #-o k most a jutaárugyár dolgozik a legeredményesebben. A vállalat komplex intézkedési tervében rögzített feladatok valóraváltásával már az év első hónapjaiban közel 400 ezer forintot takarítottak meg. Teljesítették a termcle­kenység növelésére tett vállalást is. Ebben nagy szerepe volt a szőnyegszövésben alkalmazott újításoknak. A termelékenyebb munka eredményeként lehetővé vált a tervezettnél több áru gyártása ebben az üzemben. A dolgozók, látva a központi gyár szövödéjének termelési problémáit, felajánlották segítségüket, s most ponyva­félék szövésével segítik a vállalat tervének teljesítését. Képünkön a szőnyegszövő részleg egyik gépe látható munkában. Három szakszervezet avegyipari beruházások meggyorsításáért A vegyipari beruházások hatékonyabb támogatásáról tanácskozott pénteken a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetének központi vezetősé­ge. Dajka Ferenc megbízott főtitkár rámutatott, hogy a vegyipar kiemelkedő felada­tokat kapott a második öt­éves tervben és ezeket csak úgy tudja teljesíteni, ha az új létesítményeket gyorsan üzembe helyezi. 1963-ról 1964­re évi 3,5 milliárd forintról 5 milliárdra növekedett a be­ruházások előirányzata. A fej­lesztés mértéke a jövőben sem csökken. A szakszerve­zet is felelősnek érzi magát a beruházásokért és a szak­szervezeti munkában is elő­terébe állítja a jó minőségű, gyors kivitelezés minél haté­konyabb támogatását. A leg­közelebbi időszakban a TVK nitrogénműtrágya gyárának őszi üzembehelyezéséhez és a Dunai Kőolajipari Vállalat évi 1 millió tonna teljesítmé­nyű disztillációs üzeme pró­bajáratásának előkészítéséhez kell segítséget nyújtani. A Közlemény a Román Munkáspárt küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Mun- los baráti látogatást tett a káspárt Központi Bizottságá- Magyar Népköztársaságban, nak meghívására a Román A látogatás' idején eszme­„_ , . T,.. „ cserére került sor a ket felet Munkáspárt Kozponti Bi- kölcsönösen érdeklő kérdé­zottságának küldöttsége jú- sekről. A véleményeserén lius 1—3 között nem hivata- magyar részről részt vett Kállai Gyula, Apró Antal, Biszku Béla, Komócsin Zol­tán, Szirmai istván, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­jai, Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes és Kuti Jenő, a Magyar Népköztársa­ság bukaresti nagykövete. Román részről részt vett a véleménycserén Nicolae Ceausescu Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagjai, Leonte Rautu és Alexandru Birladeanu. a Román Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak póttagjai, Pompiliu Ma­covei külügyminiszter-helyet­tes és Mihail Rosianu, a Ro­mán Népköztársaság buda­pesti nagykövete. A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­ségét fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és ebédet adott a küldöttség tiszteletére. Az eszmecserék során — amelyek hasznosan szolgálták a felek álláspontjának jobb megismerését — megvizsgál­ták a két párt és a két or­szág közötti kapcsolatok fej­lesztésének, továbbá a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Az eszmecserék őszinte, elv­társias légkörben folytak le. A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége pénteken elutazott Bu­dapestről. (MTI) vegyipari szakszervezet nagyra értékeli a KISZ vegy­ipari védnökségét és felhívja szerveit, hogy a fiatalokkal együttműködve dolgozzanak tovább a beruházások gyor­sításáért. Dr. Szekér Gyula, a nehéz­ipari miniszter első helyette­se hozzászólásában bejelen­tette, hogy a második ötéves terv eddigi három és fél éve alatt 35 jelentősebb vegyipa­ri gyár, üzem, üzemrész és más fontos beruházás készült el. Ez év végéig befejezik a második ötéves terv vegy­ipari beruházásainak 80—90 százalékát. Török János, az építők szakszervezetének alelnöke és Gőgicz Antal, a vasas szak­szervezet osztályvezetője be­jelentették szakszervezetük csatlakozását a vegyipari szakszervezet kezdeményezé­séhez. A vita befejeztével a köz­ponti vezetőség határozatot fogadott el a vegyipari szak­szervezeti szerveknek a be­ruházásokat segítő tevékeny­ségéről. (MTI) külpolitika-f Napi összefoglaló + Külpolitika + Napi Közös közlemény a szovjet-norvég tárgyalásokról — Megoldatlan az olasz kormányválság Ma befejeződik N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő skandináviai körútja. Epp ezért pénteken véget értek a norvég és szovjet államférfiak tárgyalásai, amelyekről ugyanezen a napon hatoldalas közös közleményt adiak ki. Sok más mellett a közlemény hansúlyozza, hogy rendkívül gyümölcsöző lehet minden ország számára a vezető állam­férfiak jövőbeni rendszeres találkozása. Rómában nyílt titok, hogy az új olasz kormány meg­alakítására ismét Moro kap megbízást. Segni elnök ügy ha­tározott — mindezek ellenére még gondolkodik, mielőtt döntéséről nyilatkozna. Az olasz kommunisták viszont cse­lekvésre látják elérkezettnek az időt, hogy a kormányvál­ság révén végre megakadályozzák a további jobbratolódást. (Tudósítások a 2. oldalon.) m A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság nemzetgyű­lése pénteki ülésén egyhan­gúlag ismét Ho Si Minh-et választotta meg köztársasági elnöknek. • Az algíri hadügyminisz­térium bejelentette, hogy Amer Mellahot nevezték ki Saabani utódaként az algé­riai 4. katonai körzet parancs­nokává. A körzet 400 katoná­ja a szaharai Aflu oázis vi­dékén átállt az algériai nem­zeti néphadsereg oldalára. SS Anasztasz Mikojan, a szovjet miniszíerelnök első helyettese, aki jelenleg a bur­mai forradalmi komány ven­dégeként Rangunban tartóz­kodik, pénteken találkozott Ne Win tábornokkal, a forra­dalmi tanács elnökével és ba­ráti beszélgetést folytatott ve­le. m Az ENSZ-nek a gyar­matosítás felszámolásával foglalkozó 24 tagú különbi­zottsága pénteken elfogadta az afro-ázsiai országok hatá­rozati javaslatát. A határoza­ti javaslat elítéli Portugáliát, amiért megtagadja az ENSZ­nek a gyarmati sorban élő or­szágok és népek függetlensé­gének megadásáról szóló nyi­latkozatát és az ezzel kap­csolatos határozat végrehaj­tását. 9 Pénteken közzétették az ENSZ égisze alatt Genfben megtartott nemzetközi keres­kedelmi és fejlesztési érte­kezlet 80 000 szavas záróok­mányát, amelyet a tanácsko­záson részt vett 119 ország képviselője írt alá. összefoglaló + külpolitika + Napi összefoglaló Nagy a társadalmi bíróságok nevelő hatása Tájékoztató a SZOT-ban A társadalmi bíráskodás terén kifejtett szakszervezeti munka tapasztalatairól a SZOT elnöksége pénteken sajtótájékoztatót tartott a szaktanács székházában. Beckl Sándor, a SZOT tit kára tájékoztatójában rámu­tatott: a társadalmi bírásko­dás továbbfejlesztéséhez szükséges jogi kereteket az 1962. évi 24. számú törvény­erejű rendelet, valamint az annak végrehajtásaként ki­adott SZOT elnökségi hatá­rozat biztosítja. Csaknem 3000 társadalmi bíróság ala­kult az országban. 1963-ban mintegy 60 százalékuk kezd­te meg működését. A társa­dalmi bíróságok legnagyobb számban 43 százalékban, fe­gyelmi vétségekkel foglalkoz­tak. Kisebb jelentőségű bűn­cselekmény mintegy 27, be­csületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés csaknem 12, szabálysértés mintegy 11, anyagi természetű vitás ügy pedig csaknem 5 százalékban került eléjük, kisebb hányad­ban pedig egyéb ügyek is. Az eljárás, többségében a szakszervezeti bizottság elő­terjesztése alapján indult meg. A társadalmi bíróságok tárgyalásainak és ítéleteinek nagy a nevelő hatása. Ta­pasztalták például, hogy kü­lönböző fegyelmi vétségek el­bírálása után ugyanannál a vállalatnál nagy mértékben csökkent az ilyen ügyek szá­ma A társadalmi bíróságok ala­posan, megfontoltan, minden részletre kiterjedően foglal­koznak az eléjük került ügyekkel. Döntéseik helyes­ségét mutatja, hogy határo­zataik a tárgyaláson részt vett személyek nagy részének helyeslésével találkoznak. Az esetek túlnyomó többségében a felelősségre vont dolgozók is tudomásul veszik a hatá rozatot, megnyugszanak ben­ne és csupán kis százalékban fellebbeznek. Foglalkozott a beszámoló azzal is, hogy a megválasztott társadalmi bíróságok több helyen még nem kezdték meg a működésüket. Ebben köz­rejátszik az is, hogy a szak­szervezeti és a gazdasági ve­zetők egy része még nem ér­tette meg a társadalmi bíró­ságok működésének a szoci­alista tudat formálására gya­korolt hatását. Egyes igazga­tók például úgy vélekednek, hogy inkább a „hagyomá­nyos" fegyelmi eljárással él­nek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents