Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-28 / 175. szám

BARTÓK. ÉS HONEGGER-BEMUTATO Sva&adté ú látélwlc, 1964A fából faragott Királyfi Aho gyan az előzetes hírek, nyilatkozatok már jelentették, EcJc Imre európai hírű együttese, a Pécsi Balett valóban új felfogásban, új értelmezésben mutatta be a szegedi szabadtérin Bartók halhatatlan táncjátékát, A fából faragott királyfit. Ez az újszerűség magától értetődően nemcsak a formanyelvre, a fogalmazásra vonatkozik. A koreográfia és a rendezés — a várakozásoknak megfelelően — ilyen tekintetben is újat nyújtott. De nem ez a leglényegesebb az igényes és magas színvonalú vállalkozásban. A legfontosabb az az új tartalom, amit a Pécsi Balett Balázs Róla szövegkönyvéhez fűzött. Ez az új eszmeiség, ez az új mondanivaló, amely egy egészen más világba helyezte át a táncjátékot, a bemutató legjelentősebb és legizgalmasabb újdonsága. Miben áll ex? A legfeltűnőbben. a legkiüifközőbben a népmesétől való eltávolodásban. Annak a népmesei világnak, amely a mű hagyományos előadásainak alapja, fundamentuma volt, Eck Imre koreográfiájában és rendezésében nyoma sincs. A néző, aki esetleg azt várta, hogy a bevezető zene etán meglátja majd a színpadon a királykisasszonyt, amint rokkájánál ül és fon, mint a népmesék hőse, alaposan meglepődhetett, amikor a szabadtéri színpad fényfüggönye kialudt és a félhomályból lassan kibontakoztak a monumentális díszlet kör' vonalai a színpadon mozdulatlanul álló szereplőkkel: egyetlen elem, egyetlen momentum sem emlékeztetett itt a népmese világára. Ax új érlelmexés első problémája tehát már a produkcióval való találkozásnak ebben az első pillanatában felvetődik. Helyes-e ez az elfordulás a népmese világától? Nincs-e ez ellentétben Bartók népzenei ihletettségű muzsikájával? Messzire vezetne, ha most ezzel kapcsolatban Bartók népiségének jellegéről elmélkednénk. Elégedjünk meg itt annak egyszerű közlésével, hogy Bartók zenéje — A Iából faragott királyfi is — lényegét, tartalmát tekintve modern, nagyvárosi muzsika, amely — ha szabad így mondanunk — azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek a XX. század nagyvárosaiban élö embereket izgatták és izgatják. Véleményünk szerint éppen ezért a Pécsi Balett határozott elfordulása a népmese hangulatvilágától nemcsakhogy nem áll ellentétben Bartók szellemével, hanem ellenkezőleg: ezzel is kifejezi lényegét, általánosabb érvényét, s mondanivalójának legfőbb tartalmát szinte a végtelenségig tágítja. Az ellentmondás a zene és a színpadi produkció körött nem a Pécsi Balett új értelmezésű előadásában jelentkezik, hanem sokkal inkább a mű konvencionális színpadravitelekor. Aki látott már ilyen hagyományos szellemű előadást, tudja, milyen égbekiáltó ellentét volt a modern, kozmikus határú muzsika és a színpadon megjelenő, legtöbbször primitív mesevilág édeskés kellékei, elemei között. Azzal, amit a Pécsi Balett ilyen tekintetben csinált, nem vesztettünk, hanem nyertünk! A népmese hangulatvilágától való határozott elfordulás azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Pécsi Balett mindent gyökeresen felforgatott Balázs Béla szövegében. Eck Imre koreográfiája magához a történethez, a puszta cselekményhez ragaszkodott, s amit előadásukban láttunk, tulajdonképpen ugyanaz, mint amit annakidején Balázs Béla megirt. A királyfi szerelmes a szép királykisasszonyba, de sok akadály legyőzése után juthat csak el hozzá. A történetet a Pécsi Balett előadása triíágosan és közérthetően közvetíti. Bonyolultabbá válik azonban a helyzet, ha megkérdezzük, milyen új eszméket, gondolatokat fűztek ehhez a régi történethez. Eck Imre koreográfiája és rendezése egyrészt szakított a hagyományokkal és a konvenciókkal, másrészt — és ezzel együtt — az egész művet elvontabbá, általánosabb érvényűvé, filozófikusabbá tette. Ennek következtében éseredis így van és így igaz, ha Eck Imre új értelmezése a jó és a rossz meglehetősen absztrakt, sőt ősi forrásokra visszautaló körében mozog. Hogyan jelent meg mindez az előadásban? A legfeltűnőbb, hogy ez az új koncepció az előadás minden elemét, koreográfiáját, díszleteit és jelmezeit egyaránt és következetesen áthatotta. Eck Imre koreográfiája, Fülöp ményeként a mu közelebb Zoltán modern színpadkepe került a mai ember érzés- és gondolatvilágához. A koreográfus ezzel kétségtelenül bekapcsolta a produkcióba a nézőt, aki érzi, tudja, mindahhoz, ami a színpadon történik, neki, a nézőnek, a XX. század emberének, köze van. De mi « o közösség A fából faragott királyfi új gondolatvilága és a nézők körött? Ezzel kapcsolatban hivatkoznunk kell arra a nyiés Gombár Judit jelmezei olyan harmóniában forrnak össze egységgé, hogy az egyenesen példátmutató, mintaM agától értetődően ez a szolgálat mindenekelőtt a táncosok produkciójára vonatkozik. Legelőször Árva Eszter közreműködését kell kiemelni. Királykisasszonya latkozatra, amit a játékok árnyaltan és kifejezően ábráhivatalos műsorfüzetében a zolja a Bartók megálmodta Pécsi Balett nevében maga Eck Imre írt. Ebben az írásban szerepel az elidegenedés hatásának intenzitását teproblématikája, mint olyan kintve is méltó hozza. Tóth valami, amely az új értelme- Sándor fából faragott királyaés megértésének a kulcsa, fija, valamint Stimácz GabMit mondhatunk e tekintet- riella és Bretus Mária tünben az előadásról? Mindé- dére hasonlóképpen, nekelőtt azt, hogy az elide- A zenekart Sándor János Az oratórium hatalmas színpadképe Johanna a máglyán figurát. Csifó Ferenc királyfi alakítása érzelmi, hangulati A királykisasszony (Árva Eszter) és A fából faragott királyfi (Tóth Sándor) genedés — történelmi érte- vezényelte. A fiatal karmeslemben — modern élmény, ter és a játékok együttese Mindennapos és kínzó való- kitett magáért: a mű bonyoság ugyan, de nem a lélek lult mondanivalóit, gazdag ősi állapota. Nem olyan ér- hangulati- és érzésvilágát kizés és élmény mint a szere- fejezően, plasztikusan tolmálem, a bánat, az öröm és a csolták. Ökrös László szomorúság. Ez az előadás egy kompromisszum szülötte. Honegger oratóriumának magától értetődően a zene a lényege, illetve az az — egyébként nem kevés — prózai rész, ami a mű előadása közben elhangzik. Mint egy kőszikla, olyan egységes és tömör ez a mű. Szabadtéri előadását azért és amiatt előzték meg viták, hogy érdemes-e ezt az egységet a szcenirozás szükségszerűen lazább formáival feloldani. A vita eredménye az a kompromisszum lett. amit a bemutatón láttunk: a zene és a dramatizálás együtt. A kritika sem indulhat ki másból. Megnyertük-e azt a réven — a szcenirozással — amit a vámon — a zene koncentráltságának feloldásával — elvesztettünk? A szabadtéri színpad sajátos követelményeit, óriási népművelő feladatait tekintve feltétlenül azt válaszolhatjuk a kérdésre: igen. Annál iftkább, mert a színpadi feldolgozás nemcáak puszta látványosság, nemcsak arra való, hogy a néző figyelmét a maga mozgalmasságával felkeltse és végig ébrentartsa, hanem tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálja, ugyanazt fejezi ki és mélyíti el, amit a zene: Johanna tragédiájának, sorsának még jobb megértését. Az viszont ennek ellenére is igaz. hogy azokat, akiket kizárólag csak a zene érdekel, a szabadtéri bemutatónak ez a sokszínű mozgalmassága mindenképpen zavarja. Oratóriumelőadást behunyt szemmel is lehet élvezni. Ezt a produkciót viszont nemcsak hallani, látni is kell. Még akkor is igaz ez, ha a szabadtéri előadásban a zene egyetlen szépsége sem sikkadt el, és nem vált jelentéktelenné. Henrik Czyz, a produkció lengyel vendégkarmestere, a kitűnő művész, a nagyszerű és hivatott Honegger interpretátor, gondoskodott arról, hogy Honegger muzsikája teljes gazdaságában bontakozzék ki a nézők előtt. Vezénylése — akárcsak egész egyénisége — energikus, határozott, pontos és feltétlen biztonságú. A ritmus, a dinamika visszaadásában árnyalt és végtelenül kifejező. A hatásvadászat minden formája idegen tőle. A lényeg a mondanivaló minél hűségesebb tolmácsolására törekszik. Hasonlóan magas színvonalú munka Szinetár Miklós igényes rendezése, áok látványos elemmel, nagyszámú statisztériával dolgozik, s mégis sikerült megmentenie a produkciót attól, hogy ez a tarka dinamizmus elnyelje, felfalja magát a lényeget, a mondanivalót. Rendezői munkájával kapcsolatban különösen örülünk annak, hogy a prózai címszerep tolmácsolására Horváth Terit választotta. Ideális Johannát lát hattunk ezért a színpadon. Parasztlányt, de nem naturalista értelemben, hanem úgy, hogy elhittük róla: ez az egyszerű és nagyon fiatal, 17— 18 éves lány képes arra, amire vállalkozott, Franciaország megmentésére. Horváth Terinek ez a naturális parasztlány ábrázoláson túlmutató nagyszerű alakítása az egész produkció egyik legnagyobb élménye volt. Az előadás másik prózai szereplője, a szerzetes alakját bemutató Szabó Gyula, méltó partnere volt a kiváló Horvtáh Terinek. Hangjának szépsége és kifejező ereje annak ellenére is jól érvényesült, hogy a bemutatóan, sajnos, egy kicsit rekedt volt. Az énekesek közül mindenekelőtt Réti József szerepformálását kell kemelnünk. Főpapja énekben és színészi játókban egyaránt plasztikusan, nagy kifejező erővel ábrázolt. Rögtön utána Mátyás Mária (Szűzanya) énekesi produkcióját kell említenünk. A művésznő világosságban, a szólam technikai nehézségeinek fölényes leküzdésében, a mondanivalót kulturáltan közvetítő előadásban nyújtott, kiemelkedőt. Ivánka Irén (Szent Katalin) és Déry Gabriella (Szent Margit) az egész előadáshoz méltó színvonalon működött közre. A kisebb szerepek előadói is felzárkóztak a legjobbakhoz: Szalma Ferenc, Göndöcs József, Varga Róbert és Réti Csaba. Végig kitűnően énekelt a Kerecsényi László vezette Forrai kórus, valamint a Szegedi Tanárképző Főiskola gyermekkara. Jól játszottak a kisebb prózai szerepek alakítói is: Kőmíves Sándor, Katona András, Károlyi István, Pagonyi Nándor, Kovács János, Rissay Pál, Jászai László, Marosi Károly, Bányász Ilona. Gémest Imre, Csikós Gábor és Várhelyi Endre. A monumentális színpadképet Bakó József tervezte. Az előadásban sikerrel és hatásosan közreműködő Pécsi Balett táncait Eck Imre írta. A stílusos jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Ö. L. A szabadtéri játékok igazgatóságán a k fogadása A fából faragott királyfi szabadtéri előadásában az ember elvontan, minden történelmi, társadalmi konkrétságtól lemesztelenítve jelenik meg. A Pécsi Balett táncjátéka a maga absztrakt voltával a lélek ősi állapotaira utal. Ez ugyan nem ellentétes Bartók muzsikájával, de semmi köze a modern elidegenedéshez. Amit a színpa- Tegnap délután a Hági Ét- gyei karmester. Megjelent don látunk, nem az elide- deremben Tari János, a Sze- a Dél-Magyarország vendégenedes erzékeltetese, hanem - • - , . „ . , , a rossznak ősi, szinte mitikus ged' Szabadién Játékok igaz- gekent az ünnepi hetek almegjelenítése. Vagyis a pro- gatója fogadást adott az idei kalmából Ogyessza és Lódz dukció az elidegenedésnél program első két bemutatója pártlapjainak képviseletében éppúgy általánosabb érvényű, művészeinek tiszteletére. A Szegeden tartózkodó Jurij mBaj-e ez.Tr^T-e'ez? Sze- fogadáson megjelent Török Hmelkovszkij, az ogyesszai rintünk egyáltalán nem. Tör- László elvtárs, az MSZMP Znamja Kommunizma szerténelmi, társadalmi konkrét- Csongrád megyei végrehajtó kesztőségi titkára és Stefán ságot naivság lenne számon- bizottságának tagja, a megyei Kotlarek, a lodzi Glas Rokftni; el"Ll feld!Íg7 tanács vb elnöke. Sípos Géza botniczy szerkesztőségi títzástol, amely ugyan — mint mondottuk — nem tette vi- elvtara, a Szeged városi párt- kara. lágosabbá és közérthetőbbé bizottság titkára, a megyei és A meghívottakat Tari Jáaz eredetileg is homályos és a városi pártbizottság, a me- nos köszöntötte, meleg szaSrTcióS =2í' ed- a városi tanács több vakkal méltatta azt a műdiginél többet adott és el- vezető munkatársa, a Hu- veszi teljesitmenyt, amelyet lentmondásai ellenére is lét- nyadi László, A fából fara- a játékok idei első két be(Somogyiné és Siflis felvételei) A pénteki, szombati és vasárnapi előadások után tegnap, rehozott egy olyan produk- gott k;rályfi és a Johanna a mutatójának sikeréért nyűj- hétfőn tovább folytatódtak a Vidróczki július 30-i bemuciót, amelynek a hagyatná- mMvin rímfí riMásnvmi, tottok. Utójának előkészületei. Képünkön: Teca, a szép cigány,, .... ,.. „ máglyán című előadások mű- tottak. nyosnal tobb köze van Barlókhoz is és a modern em- veszeti vezetői és főszereplői, berhez is. Ez még akkor köröttükk Henrik Czyz len- légkörben zajlott le, ,. , „ , lány (Mére Ottília) és Sisa Pista, Vidróczki egyik alA fogadas kellemes, barati vezére (Mucsi Sándor) a harmadik felvonás vidám kettősében 6 Kedd, i%4. jultus 2*.