Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-28 / 175. szám

Kapunyitás előtt a Közlekedési Múzeum A Budapestre érkező Ide- forintos munkát 1964 végé- és azon keresztül mérik a genek, akik rövid tartózó- re fejezik be. illetve ekkor jüvő fejlődésének távlatát, dás esetén is meglátogatják kerül sor a teljesen űjjáépü- A Közlekedési Múzeum a Margitszigetet, Parlamen- 16 múzeum megnyitáséra. örülne ha széles körű társatet. Halászbástyát, Oellért- Az Újjászülető intézmény dalmi összefogás révén mihegvet, egyik-másik gyógy, időszaki kiállítások révén is nél több történelmi és jélenfürdónket, a Nemzeti Múze. igyekszik kapcsolatot tartani kori szakanyaghoz juthatna. 0~l " a közlekedés különböző ága. fgy a háború során plllanazatal iránt érdeklődőkkel. A tok alatt tönkrement értéKözlekedési Múzeum újjá- keket ls könnyebben pótolszervezőjének tájékoztatása hatná. Célja: komoly kiállíb« is eljutni, meglepődve ál- szerint az üj múzeum első- lést anyag révén biztosítani lapítják meg, hogy Budapest sorban a magyar közlekedés a közlekedési hagyományok fejlődését szemléltető mo- ápolását és az új vívmányok delieket, régi okmányokat, széles körben történő iskönyveket és egyéb kiadvá- mertetését. Ez a kettős cél nyakat szeretne korszerű, a jövőbe mutató szemléletben köareadnl. um, Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria megtekintése után, ha még marad idejük más müzeummúzeumokban is gazdag főváros. A technika iránt érdeklődök számára rendkívüli élményt, nyújt a Közlekedési Múzeum kiállításainak megtekintése. PusmtíltÍH után Az 1897-ben, a millenniumi kiállítás után, üj múzeum nyílt Budapesten, amely vi- IMI lágvlszonylatban is az első múzeum egyik fő feladata a ilyén intézmények közé szú- műszaki emlékek megörzémított a Közlekedési Müae- sének problémája. Ipari fora kultúra szeretetének egyik fokmérője lesz. Drégely Vilmos Fakertészek — utódok nélkül Mi les* a szőregi faiskolával? — Világverseny, világhírnév Mér az évszázad elején korszerű, nagyüzemi faisko- — A -faiskolának- pedig híresek voltak az újszegedi iák tudják ellátni csemeték- nagy jövője van Szőregen — hegemóniát . , Történt kiértet mondja a taz elnöke. Boldog set. lortent is erre kísérlet Qyula __ Az {dén 73Q .— ezer forintot ruházunk be. Ez „ ,. ,, , már jövőre megtérül. SzeretCsakhogy akkor a gazdasagi , , ,, , , . .... . . . . „ nénk elemi az évi masfel faiskolák. A azonban lassan magukhoz ragadták a szőregi kerté- Szoregen, amikor még hászek, akik az újszegedi Hof- rom tsz volt a községben, véth-, Zsemberi- és Hoffmann-oégnél tanultak. Azt h„„„ — — már nem lehet tudni, hogy a versengesben ~ hogy melylk millió tiszta jövedelmet. Kürtöld kedvezett-e jobban a tud többet profitálni - ^ üzemi mkolát szoregieknek vagy a hozzá- jobbéra rablógazdálkodás értésük a facsemeték neveié* fb]yt séhez volt-e nagyobb. EgyMindent elölről kettőre szárnyra kapta őket a hír. Az elaprózott gazdaságok azonban nem tudták kielégíteni a nagyüzemi gazdaságok szükségletét. A nagy gyümölcstelepítéseket csak Nem telepítettek, a beruházást sajnálták. A három teklnt vilszatsz egyesülése előtt a készleakarunk létesíteni a következő években. Ez a mostani még nagyon fiatal, mindöszsze háromesztendős múltra Szépen keresnek a kertéÉlethii modellek Az újonnan megnyíló um, Gyűjteményeinek alapját a millenniumi kiállítás anyaga vetette meg. A modellekből és eredeti közlekedési eszközökből álló, külföldön is jól ismert múzeum 1944-ben háborús események áldozata lett, gyűjteményeinek mintegy 90 százaléka elpusztult. A veszendőbe ment anyag egy része pótolhatatlan. Igy pl. megsemmisültek a magyar repülés úttörőinek repülőgépei, a fiumei és váci hajógyár értékes modelljei. Ugyanígy megsemmisült a főváros lóvasúti köziekedósének minden anyaga és így tovább. A megmaradt modell- és járműroncsok helyreállításával a múzeum újjáépítése 1933-ben indult meg. A felújítási munka ma már a befejezéshez közeledik. A múzeum újjáépítése és átrendezése folytán jelentős új gyűjteménycsoportok alakultak ki, pl. gépjármű-, folyamhajózási, repülő-, vasúti mozdony- és kocsigyűjtemény. A mai gyűjtemény, a kiállítási tárgyak széma, valamint az anyag rendszerezése tekintetében utoléri a régit, sőt több vonatkozásban fejlettebb is a múzeum, mint a régi volt. 25 millióért A múzeum épületének helyreállítása 1954-ben kezdődött meg s a 25 millió radalom küszöbén állunk és éppen ezért minden alkotás, amely a dolgozók életének szebbé tétele céljából születik, fontos a történelem előtt. A múzeum emlékei között sok a nagy térfogatú tárgy (mozdonyok, kocsik stb.). Ezeknek elhelyezése sok gondot okoz, mivel a kiállítandó tárgyakat széles skálában szeretnék bemutatni. Tehát a helynyerés érdekében modelleket készíttet, amelyekkel szemben komoly igényeket támaszt. A készítőnek teljes hűségre kell törekednie. A múzeum tudós igazgatója ós újjászervezője elismeréssel nyilatkozik Miskolc és környékének lelkes segítségéről, többek között a diósgyőri Lenin Kohászati Művekről, ahol a műszaki gondolat légkörét megteremtettek. A miskolci MÁV Fűtőház tanműhelyében a lelkes tanulók harmadik éve döldoznak egy szép modell elkészítésén, amelynek értéke egymillió forintot tesz ki. Ennek a munkának eredményét méltón őrzt majd meg a múzeum. A Hermann Ottó Múzeum pedig a közeljövőben a megyetörténeti kiállítás keretében bemutatja Észak-Magyarország közlekedésfejlődésének történetét. Itt majd színvonalas anyagot láthatnak azok. akik szeretik a közlekedést. Jövő évi tervekre készül nek Ahhoz, hogy nemzetközi árucsere-kapcsolatokat alakíthassunk ki, Olyan gyártlátstík, hogy lehetőség nyílik nagyobb arányú gépesítésre és automatizálásra. Ezenkímányokat kell termelnünk, vül több és nagyobb szalagmelyek versenyképesek a egységeket alakíthatnak kl, Rádióműsor Kedd KOSSUlil KADIO 4.30 Hirek. 4.38 vldttman-frls«en! 6.0« Hírek. 0.05 Falurádió. 6.45 Postabontói. 7.00 Hirek. 7.10 UJ könyvek. 7.30 Sainhái- es moziműsor. 8.00 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 8.15 Harsan a kürtszó 8.65 Kamarazene. 0.35 Napirenden . . . 0.30 Színen népi muzsika. 10.00 Hirek. 10.10 Hotel Univerzum. Hadlószatlra. 11.06 Operarészletek. 13.00 Hirek. 13.15 Tánczenei koktél. 13.611 A vidéki színházak műsora. 13.00 Olvasónaplómból. 13.18 Lehár-operettekböl. 13.48 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 14.00 Hírek. 14.10 Zenekari muzsika. 15.08 Színészek emlékezései. 13.31 Könnyűzene nyugdíjasoknak. 16.00 Hírek. 16.10 A Jégvilág Robinsonja. 16.30 Llszt-zongoraművek. 17.08 Milliárdos hullámok. 17.40 Muzsikáló képeslapok. 18.00 Hírek. 18.10 VUlanóíényben. 18.15 A Magyar Rádió és Televízió észtrádzenekara Játszik. 16.48 Takarodó előtt. 18.00 Székely Mihály felvételeiből. 19.35 A Szabó család. 19.33 Jó estét, gyerekekI 20.00 Ksti Krónika. 20.23 Könnyűzenei híradó. 21.18 Háború és boke. 31.31 A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. 22.00 Hírek. 22.18 Sporthírek. 22.31 Don Quijote halála. Színjáték. 23.12 Pygmallon. 24.00 Hirek. 0.10 Marenzlo-madrlgirtlok. PETŐFI RADIO 6.00 Hlrck. 8.10 Torna, 6.30 Hírek. 7.00 1,'lrek. 7.15 Postabontás. 8.00 Hirek. 14.00 A Dobsa-együttes játszik. 14.10 Idfijárá:jelentés. lt.CS Kórusok és nepl zonekarck műsorából. ls.Ofl Hírek. 13.05 Barokk operamuzslká. 13.48 Az elsií magyar utazok Japánban, m.oo Könnyű dallamok. 16310 Keresztrejtvény. 17.00 Hírek. 17.03 Peskó György <s Szász Árpad hangversenye n stúdióban. 17.33 Hogyan nézzük" 17.31 Dietrlrh: Concertino zongorán és fúvószenekarra. ín.tS A nagymama temetése. Elbeszélés. 18.43 Virágénekek. 10.00 Ml történt a nag . világban? 19.13 Oz. Részletek filmzenéből. 19.28 A MAV Szimfonikusok hangversenye a stúdióban. 20.25 Halhatatlan halandók. 21.00 Hírek. 21.05 Mozart: Cosl fan tutte — ária. 21.15 Gyöngyöst Rárz Géza népi zenekara Játszik. 21.48 Kásmlrt kertek. 22.00 Tánczene. 23.00 K'trek. TelevizlómQsor 18.03 Hírek. 18.10 A Magyar Hirdető műsora. 18.20 Napló. 1914. Július 28-a. az első világháború kitörése. 18.28 Mikroszkóp alatt az építőipar. A mezőgazdasági építkezésekről. 18.43 Kantáta Egerről. Az egri dalőstalálkuzóról. 19.00 A magyar tudomány nagy öregei. Dr. Issekutz Béla professzor. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.59 Egy balett története. 19 50 Kubai kis ti lm. 20.18 Nappali sötétség. Magyar film. (14 éven felülieknek I) 21.35 Költészet. „Hogy Júliára talála" Balassi Bálint verseiből. 22.15 Tv-hlradó. 2. kiadás. s ezeket célgépekkel láthatják majd el. — Előzetes terveink szerint olyan cikkeket is gyértünk, amelyek ez ideig is hozzánk tartoztak ugyan, de nem itt, a mi véllalatunknál készültek. — Azért mondtam, hogy most érik meg több éves munkánk gyümölcse, mert ez ideig főként a gyártáafejlesztés volt fő feladatunk. . .. , .. , . „ Most már elértük azokat az ."itíí eredményeket, melyek lehekülföldi piacokon is. A korszerű termékek készítésének pedig fontos tényezője a szakosított, nagy szériában, korszerű, automatizált gépparkkal dolgozó üzem. Javul a gyártinányösBzetétcl — Több éves munkánk gyümölcse érik be már a következő évben. Nehéz feladatok megoldása elé állfság már ebben az esztendőben ls. És ha most a további elképzelésekről beszélek, meg keli mondanom, hogy az 1965-öe esztendő is bővelkedik megoldásra váró problémák sokaságában. A Szegedi Ruhagyár főmérnökével, Szabó Sándorral beszélgetünk. A flaptár laptővé teszik, hogy több gondot és energiát fordíthassunk a gyártmányok fejlesztésére. Ez pedig nemzetközi kapcsolataink kialakítása érdekében elengedhetetlen követelmény. Segít a minisztérium 4.i 4,Mi„. ^„t-tui, — A következő esztendő a f<5memökt fte!dJ»n lertt- ^ a KGST feladataival kott irathalmaz tetején már ott van a jövő évi tervelképzeléseket számon tartó doszszié. — Az 1965. évi tervekről azt mondhatom, hogy jelentősen Javul a vállalat gyártösszehangolva igyekszünk összeállítani. Előre kell lépnünk, hiszen nemzetkőzi együttműködésünk alapja, hogy versenyképesek le-! gyünk. teket is eladták. Nem volt szek, pedig mint hangoztatcsemete. Jóformán elölről ják, nincs a mesterségükről kellett kezdeni mindent... oklevelük. Dobó József pélHogy most mégis újra már- dául gyerekkora óta kerka a szőregi facsemete, sőt tészkedlk" A. tudósát Erfurtban két aranyérmet ls nyert a tsz, az annak köszönhető, hogy a község valamennyi kertésze összefoHM hozzáértését senki sem vonta kétségbe, pedig neki sincs papírja a szakmáról. Az 52 esztendős Hegyközi Antal gott Hogy a tsz-nek az azt mondJa nevetve: ' Egyetértés nevet adták, az a — ín talán a faiskolában jelent, s még inkább a jövőt »« születtem. Hát azóta megjelképezi. tanulhattam a kertészkedés ötvenholdas faiskolában minden csínját-bínját. jobb és eredményesebb a Ökrös János csak úgy emgazdálkodás, mint a parcel- lékezetből számol visszafelé. Iákon. Hogy ki mennyit ért A műit esztendőt mérlegeli a szakmához, azt most bebi- kereset szempontjából:Zonyíthatja. Közel húszan — Ha jól vélekszem, nadolgoznak együtt. Szorgalo- pemta 80—85 forintra rúgott mért, tudásért nem is men- a. keresetem. Az idén meg nek át a szomszédba. Ab- csak több lehet, kevesebb ban ls közös nevezőre ju- aligha, merthogy többet is tottak, hogy Bálint Pál lett dolgoztam. az üzemegység vezetője, Do- Kellenének a fiatalok A törekvő kertészek bármelyike megkeresi havonta a másfél-kétezer forintot. Viszont nemhogy tanulónak, de a szemzés kötözésére sem kapnak fiatal fiúkat, vagy lányokat munkára. Mi lesz a neves szőregi faiskolával, ha S ott van a többi jó szak- >z időt€k helyére nem lépember is: Hegyközi Ferenc, nek íi4talok? Tavaly is haKiss Menyhért, Hegyközi Un áutftk w a BOrból> és Antal, ökrös János, s a há- mentek nyugdíjba. rom Lengyel-rokon, József, bő József és Kovács Árpád pedig a két munkacsapatot vezeti, hasonlóképpen Szalma Kálmán bécsi is egy hatholdas kertben csak nemesített rózsáinak élhet. Ezért is ragadt rá a név: rózsakirály. Ennek mányösszetétele. Nagyobb előkészítése István és Jáno6. Valamennyiük mögött 25—30 éves gyamunkénak az . . „ . , . megkezdődött, korlat áll. Szamlalhatatlanul lehetőségeink nyílnak a profilok kidolgozására, a telephelyek és a szalagok tevékenységének összehangolására. Mindezzel együtt jár, hogy kevesebb lesz az állásidőnk, s több energiánk marad a gyártmányfejlesztésre. Nemzetközi kapcsolatokért Számokról, cikkféleségekFolyamatban van már a műszaki intézkedések kidolgozása, amelyek minőségjavulást, önköltségcsökkenést eredményeznek jövőre. Az üzem elképzeléseit, több éves távlatra tervezését világosan látja, megérti a minisztérium. Az előzetes megbeszélések pedig arról tanúskodnak, hogy lényeges kérdésekben nemcsak elforől még korai volna szót gadja, de segíti is azok megejteni. Az azonban mér most valósítását. sok facsemetét oltottak már be. amelyek azóta ontják termésüket. De sok kiöregedett közülük. Túl a hatvanon A rózsabarackot most szedik, rázzák a fáról, s azon mód elültetik. Leszedtek már 12 mázsa vadszllvát is, hogy a leendő oltványokba kajszibarackot és nemes ringlót szemezzenek majd. A jövő hónapban kezdik 240 ezer csemete szemzését. KellenéSajnos ez a sors vár ker- nak *de « fiatalok, akiknek tészeikre ls. Legtöbbjük tűi a tol bd,ja a sok hajvan már a hatvanon, vagy longáat, s az ker" aífelé tart. A legfiatalubb tészek tudását, tapasztalatát a 33 éves Lengyel József. Az átadják majd az utánuk köelőtte járó 10 évvel idősebb vetkezö gener6clónak. utána pedig nem következik 6 senki. U. F. • Szegedieknek — Lódzról I texkat. Informálva olvasóit varosaink' gazdasági, szociális ős kulturális problémáiról. Felhasználom azt az alkalmat, hogy a Dél-Magyarország szerkesztőségének meghívására Magyarországon Urtózkodhatom, arra, hogy megismertethetem Önöket Lodz néhány problémájával szcrKrsztosegünk vendégeként hazánkban tar. rendezéseket, transzformátorokat, ruha és tözkodtk Stefan Kotlarek elvtárs, lengyel test- tjlinari berendezéseket gyártanak vérlapunk, a ludzi Glo. Robotniczv szerkesztő- tuipari Berendezéseket g> artanak. •égi titkárt. Üjságirdvendégünk cikkét közöljük Lodz ipara jelentós szerepet vállalt magára az alábbiakban budiról, Szeged lengyel testvér- országunk exporttervének teljesítéséből. Várovároaárúi. sunkból a népi demokratikus országokba, EuAbból az elképzelésből indulok kl, hogy a Dél- [óPa 13 kap'tabs,ta sok í?*1 ** f^1" Magyarország olvasói számára Lodz neve nem kaL valamntflközép- és dél-amerikai országba lejmeretlen. Sok év óta tart fenn ez a város - exportálunk. Ezért nem mondhatja ma mar senamelyben lakom és dolgozom - Szegeddel köz- k' h<W csufa" a (t€XtillPf kof^vetlen kulturális kapcsolatokat. Újságunk, a la- Az ^ész világon ismeretes a Marchlewskt Glos Robotnlczy pedig az Önök lapjával együtt ^'T^C a Dtíewa™ki _ Olimpia Gyár az kölcsönösen közöl szegedi, Illetve lodzl anyago- Obrablarek Üzem, az. E ta Transzformátor Gyúr es tobb mas nagyüzemünk markája. Ezeknek a vállalatoknak termékeivel az összes világrészeken találkozhatunk. Magyarok a testvérvárosban Lodz Ipari fejlődésével párhuzamosan » háború titán a város tudományos és kulturális fejlődése is meggyorsult. "Jelenleg sok felsőoktatási intézmény működik városunkban: tudománv, „. , , , , , „H • egyetem, politechnikái felsölskoln. orvostudomkrlk. Távolról Lodz. gyárépületek tömkelege és nyl egVetem éltalános orvosi karral, a.vógyszekenderrel, valamint lennel megrakott vasúti sze- rész és fogorvosi karral, színház- és filmmüvérelvények sokasága. Ám Lodz nem csupán tex- szetl főiskola, zeneiskola, képzőművészeti iskola tiltpari központ, bár városunkban és környékén stb. Lodzbnn általában több, mint hétszáz külkoncentrálódik Lengyelország textiliparának földi diák tanul, akik Európa, Ázsia, Afrika-, és csaknem kétharmad része. A népi Lengyelország Közép-Amerika országaiból érkeztek hozzánk, ideje alatt a városban olyan üzemek létesültek, Jelentős szerepet játszik városunk az ország tuamelyek gyakran bonyolult berendezéseket és doményos kutató Intézeteinek munkájában is. A készülékeket, így például vetítőgépeket, órákat, régi "kulturális puszta*, ahogy a II. világhárádió- és televíziókészülékeket, telefonokat, le- honi után neveztek bennünket, a népi Lengyelmezjátszókat, precíziós orvosi elektroműszere- országban a tudományos élet művelőinek első ket, erőműalkatrészeket, valamint: gépipari be- sorába került Lengyel Manchester Várusunkat lengyel Manchester néven isme4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd. 1964. íúllus 28. Lodzban igen sok színház működik, az egyik színházunk nemrég Pécs városában vendégszerepelt. Helyette a Pécsi Nemzeti Színház művészei jártak városunkban, 6 a lodzi előadások nézői lelkesen tapsoltak a magyar művészek játékának. A lodzi filharmóniában gyakran adnak koncertet Olyan nemzetközileg elismert művészek. mint Ojsztrah és Rubinsteln. Magyar művészeket is gyakran látni a filharmónia színpadán, így például Ungár Imrét, Radnai Gábort, Koródi Andrást, Palánky Klárát, Antal Istvánt, Franki Pétert és Szendrei Karper Lászlót. A lodzi filmgyárban sok Európa-szerte ismert film készül, így például: a Hamu és gyémánt, Keresztesek, Világ vége. Csatorna, melyek közül többet magyar filmszínházakban is bemutattak. Pillantás a jövőbe Nehéz egy rövid írásban beszámolni annak a varosnak az életétől, mélyben lakom. A legfontosabb mindenesetre az, hogy Lodz szocialista város jellegét öltötte az elmúlt néhány év alatt. Távlati terveink, melyek részben ebben az ötéves tervben már megvalósultak, jől berendezett város perspektíváját rajzoijék elénk. Városunk egyre inkább elveszti a csupán textilipari jellegét, annak ellenére, hogy ezt az iparágat is szisztematikusan modernizáljuk és mindinkább gépipari, precíziós és elektroipari, valamint vegyipari jelleget ölt. A távlati tervek alapjait már leraktuk. Az ltílil—65-ös ötéves tervben 13 milliárd zlotit ruháztunk be városunkba. Hallatlanul nagy összegeket költünk új lakások építésére. Az 1965-ös év végéig 120 ezer új lakóházat építenek Lodzban, és az ötéves terv első négy évének adatai biztosítanak bennünket, hogy ezt a tervet túl fogjuk teljesíteni. Sok tízezer dolgozó hagyja el a háború előtti korszerűtlen, sötét." nedves, zsúfolt lakását, és költözik modernül fölépített ú'j Lakásba. És ez lesz a legszebb propaganda a népi hatalom mellett.