Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

Az együttműködés új lehetőségei Közlemény a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 2. ülésszakáról 1964. július 20-tól 24-ig minisztereinek beszámolóját között az elsó ülésszakon ho­Moszkvában tartotta meg II. a szállítási szerződések köté- zott határozatok végrehajtá­ülésszakát a magyar—szovjet séről és az 1964—1965. évi sát, a Csap—Záhony határ­gazdasági és műszaki-tudo- áruforgalmi jegyzőkönyvben menti vasúti átrakodóhelyek mányos együttműködési kor- előirányzott kölcsönös áru- átbocsátó képességének nö­manyközi Dizottság. szállítások menetéről. A bl- velését, a Szövjetunló szén­A magyar küldöttséget zottság meghallgatta a mű- bányái mellett levő meddő­Apró Antal, a bizottság ma- szaki-tudományos együttmű- hányók hasznosításának le­gyar tagozatának elnöke, a ködési albizottság javaslatait hetőségeit és egyéb együtt­magyar forradalmi munkás- a Szovjetunió és Magyaror- működési kérdéseket, paraszt kormány elnöhelyet- szág közötti műszaki-tudomá- A magyar—szovjet gazda­tese vezetti. nyos együttműködés szerve- sági és műszaki-tudományos Masvar részről =, hizottoáí? zésének megjavítására irá- együttműködési kormányközi munk^tb^ ^lóH^ézkedésekr61. Az eb- bizottság munkája a KGST­az Országos Tervhivatal eb ^ adod£ ^^K^Z' nöke, dr. Horgos Gyula kohó­és gépipari miniszter, Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, Jávor Ervin, az Országos jetunió és a Magyar Népköz- cialista munkamegosztásának társaság tudományos kutató- alapelveiből indult ki, a ba­és tervező-szerkesztő intéze- rátság és a kölcsönös egyet­tei, valamint ágazati szervei értés szellemében folyt és Tervhivatal elnökhelyettese, az ^If^S elégítette a magyar-szovjet Hant János, a földművelés ügyi miniszter első helyette­se. Rödönyi Károly közieke- . dés- és postaügyi miniszter- dést 18 megvizsgálL helyettes, Szalai Béla külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, Kővári László és Szita János, az Országos Tervhiva­tal főosztályvezetői, a bizott­ság egyéb tagjai és szakértői vettek részt. A szovjet küldöttséget M. A. Leszecsko, a bizottság szovjet tagozatának elnöke, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese ve­zette. Szovjet részről a bizottság munkájában M.KRakovszkij, Sz. A. Sztyepanov, N. I. Sztro­kin. N. A. Tyihonov minisz­terek, L. I. Zorin külkereske­delmi miniszterhelyettes, A. E. Podpalij, közlekedési mi­niszterhelyettes, N. M. Csup­rakov, az energetikai- és vil­lamosítási állami bizottság elnöhelyettese. I. K. Mihejev, a Szovjetunió geológiai álla­mi bizottságának elnökhelyet­tese, N. I. Boriszenko, a terv­hivatal mellett működő elektrotechnikai állami bi­zottság elnökhelyettese, A. I. Szmirnov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett műkö­dő kereskedelmi állami bi­zottság elnökhelyettese, a bi­zottság tagjai, tanácsadói és szakértői vettek részt. A gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság II. ülésszakán M. A. Leszecsko, a bizottság szovjet tagozatá­nak elnöke, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese elnökölt. A bizottság az 1966—1970. évi időszakra vonatkozóan megtárgyalta energiahordo­zók, papír és cellulóz szállítá­sát a Szovjetunióból Magyar­országra. Megtárgyalásra került az 1966—1970. évi időszakban Magyarországról a Szovjet­unióba irányuló zöldség- és gyümölcsszállítások növelé­se. valamint nagy befogadó­képeségű városi és városközi Diesel-autóbuszok szállítása. A bizottság határozatoltat hozott az autóbusz- és teher­gépkocsi gyártás területén folyó együttműködés fejlesz­téséről. E célból a felek elő­zetesen egyeztették az egyes ,(ő egységek kompenzációs szállításának kérdéseit. A bi­zottság nagy figyelmet szen­telt a Szovjetunió és Magyar­ország közötti külkereskede­lem fejlesztésének, meghall­gatta a Szovjetunió és Ma­gyarország külkereskedelmi gazdasági együttműködés to­ós összehangolása útján kí­vánják megoldani. A bizottság több más kér- vábbi kibővítését és elmélyí­Többek tését (MTI) Fehér Lajos elvtárs Fest megyébe látogatott Fehér Lajos, az MSZMP rási pártbizottságot kereste Politikai Bizottságának tag- fel. ja, a Minisztertanács elnök,- pénteken a vendégek a helyettese kétnapos látoga- ráckevei iárá„ban a Kerté tást tett Pest megyében. Csü- racKevei Jarösban a Kerte törtökön a megyei pártbi- szetl es Szőlészeti Főiskola zottsógon találkozott az soroksári gazdaságába láto­MSZMP Pest megyei bizott- gattak el, A gazdaság mun­ságának vezetőivel és elbe- „ * szélgetett velük a megye kájáról> eredményeirő1 Ma" mezőgazdaságának kérdései- 0Var Sándor, a gazdaság ve­rői. Ezután a Szentendre já- zetője adott tájékoztatót Magyar államférfiak üdvözlő távirata a kubai nemzeti forradalom napja alkalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára távira­tot intéztek Osvaldo Dorticos Torrado elvtárshoz, a Kubai Szocialista Forradalom Egy­ségpártja titkársága tagjá­hoz és Fidel Castro Ruz elv­társhoz, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökéhez, a Kubai Szocialista Forra­dalom Egységpártja országos vezetősége első titkárához, melyben a Kubai Köztársa­ság forradalmi ünnepe al­kalmából a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevé­ben legforróbb testvéri üd­vözletüket és jókívánságai­kat küldik Kuba hős népé­nek. Kifejezésre juttatják táviratukban, hogy a magyar népet nagy örömmel töltik el azok a sikerek, amelyeket a hős kubai nép hazája füg­getlenségének megvédelmezé­sében az ország felvirágozta­tásában, a szocialista társa­dalom építésében elért. A kubai nemzeti ünnep alkalmából Péter János kül­ügyminiszter táviratban kö­szöntöte dr. Raul Roa kubai külügyminisztert. A Szak­szervezetek Országos Taná­csa ugyancsak táviratban üd vözölte a Kubai Dolgozók Forradalmi Szakszervezeti Szövetségét. (MTI) A népi-nemzeti egység útján IRTA: ERDEI FERENC T ÁRSADALMUNK min- Arról a történelem mond íté­den rétegében szinte letet, hogy e harcokban mi­napon ta elhangzik az lyen történelmi érdemeket megállapítás, hogy társa- szereztek és milyen hibákat dalmi viszonyaink oly gyökeresen megváltoztak az elmúlt két évti­zed alatt, hogy a most felnö­vő fiatalság el sem tudja képzelni a régit. Annyira nem, hogy — mint egy egyébként jeles fiatal költő kifejezte — már nem is 1945 előttit, hanem az 1956 előttit tartják gyakran réginek. Nyo­matékosan hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az a tör­ténelmi változás, amely for­radalmian átalakította társa­dalmunkat 1945-ben, hazánk felszabadulásával és a népi demokratikus fejlődés meg­indulásával kezdődött s az­óta és annak nyomán történt mindaz, amit ma felszabadu­követtek el a kommunisták és szövetségeseik. A harc vé­gigvitele azonban történeti tény s társadalmunk szocia­lista építése és berendezése, valamint a népi nemzeti egy­ség megvalósulásának előre­haladása e harcok eredn lé­nyein alapszik. A FEJLŐDÉS azonban a néphatalom kivívása óta is óriási utat tett meg. A felszabadulás utáni első időszakban a nyílt és kö­vetkezetes harc volt az ural­kodó jellemvonása társadal­mi fejlődésünknek. Elszánt és kíméletlen harcot folytat­tunk a régi uralkodó és ki­lásunk után 19 esztendővel zsákmányoló osztály minden oly világosan érzékeltünk. rétege ellen (Ma ^ azt is Ezen a törtenelmi korszakon .... . , _ ., belül csak történeti intermez- latjuk' hogy túlságosán w zo volt az ellenforradalomig szélesre nyitottuk az osztály­vezető helyzet kialakulása és ellenség frontját.) S bonyo­az azt követő tisztulás és iult és ellentmondásokkal te­megújulás. H harcot folytattunk az ér­Az elmúlt két évtized az telimség és a középrétegek, az időszak, ami alatt a feu- különösen a középparasztság dális csökevényekkel terhelt szövetségének a megnyerésé­tőkés-földbirtokos uralkodó ért. Ez az időszak drámai kö­osztály hatalmát megdöntőt- rülmények között ért véget s tük, s a gyárosok, bankárok életbevágóan fontos tapaszta­nV^ateln^valöStu^ lat°kkal « tanulságokkal jár. meg. Ez természetesen nem Mindezeket összegezve és történhetett meg másként, hasznosítva, alapozta meg a 1SS'.ÍSSSSSIft.Sí: kö-tkező idöszak vezett politikai ereje, .a kom- a Magyar Szocialista Mun­munista párt vitt győzelem- káspárt és a forradalmi mun­re, támaszkodva a dolgozó kás-paraszt kormány. Ennek a ÍZfnÜtLéJjJraJads Patikának alapvető tételét miseg szovetsegere. A harc- ... ban a proletárdiktatúra egy- így hatarozta meg az MSZMP értclműsége és a néphatalom VI11- kongresszusa: „A mun­kivívásának és megtartásé- kásosztály csak a dolgozó nak a céltudatos következe­tessége vezethetett csak si­kerre. Nem lehetett máskép­pen, minthogy a régi kizsák­mányoló rendszer megdönté­sét, a néphatalom kivívását, megszilárdítását és megvédé­sét csak a korábbi uralkodó és < kizsákmányoló osztályok szakunk politikai, társadalmi elleni harcban érhettük el. és gazdasági fejlődése. Ezen nép élén, széles osztályszö­vetségben viheti győzelemre a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcot." Ezen a pilléren nyug­szik mostani történelmi idő­Ebédlő, sütöde, társasház MIS épít a szegedi épiifivállaJat? Több kisebb-nagyobb építkezést fejez be, illetve kezd meg ezekben a hetekben a Szegedi Építőipari Vállalat. Átadták rendeltetésének az ecsetgyár ebédlőjét, valamint a Lengyel utcai OTP-társasházat. A közeljövőben elké­szül a Petőfi Sándor sugárüton, a volt MHS székház emeletráépítése. Építik a kenyérgyári új sütödét, a petőfi­telepi szociális otthon mosodáját, a Zárda utcai társas­házat, valamint az újszegedi camping-tábort. Ez utóbbi helyen csak az irodaház nem készül el teljesen az idén. Már hozzáfogtak a Hullám utcai társasház, a Tisza-pálya­udvari AKÖV-öltö2Ő és a Lenin körút 21. szám alatti emeletráépítés építkezéséhez. Rövidesen hozzálátnak a Dózsa György utca 18., a Moszkvai körút 26. és az Áp­rilis 4. útja il. számú házak emeletráépítéséhez is. A felsoroltakon kívül több iskolát is felújít a vállalat, s annak idején hírt adtunk róla, hogy a szabadtéri já­tékok színpadának felújítását határidő előtt végezték el. Tovább növekszik a közösből eredő jövedelem Csökken a mérleghiány Nagyobb gondot az állattenyésztésre! Szervezetlenség az építkezéseken Az MSZMP Szeged járási végrehajtó bizottsága ülést tartott, melyen Simon La­josnak, a párt-végrehajtóbi­zottság titkárának, Glemba és Madarász Antal, a járási tenyésztésből eredő bevétel Pálnak, a járási tanács vb tanács vb mezőgazdasági 067.- tekintetében viszont több mint elnökhelyettesének és Kál- tályának vezetője. Megállapí- 4 millió forint a kiesés. Szá­mán Jánosnak, a Magyar tották: a szegedi járásban a mos tsz-ben nem voít, ma Nemzeti Bank járási fiókja gyengén működő közös gaz- sincs elegendő hizlalni való vezetőjének előterjesztésében daságok problémája csak ak- állat. A gazdaságok felvásár­megvitatta a tsz-ek gazdái- kor oldódik meg véglegesen, lásra számítottak, igényeiket ha majd termőre fordulnak azonban nem tudta kielégíte­az új szőlő- és gyümölcste- ni az állatforgalmi vállalat. kodásának első félévi ered­ményeit. A Magyar Nemzeti Bank lepek. Ugyanis a jelenleg járási fiókjának dolgozói a közelmúltban fejezték be a gyengén működő tsz-ek leg­többje rossz minőségű sivó­Főleg emiatt mutatkoznak kiesések. A járási párt-végrehajtóbi­zottság úgy határozott, hogy a félévi pénzügyi revizió al­esetén is igen alacsonyak a kalmával leggyengébbnek ta­hagyományosan termesztett Iáit közös gazdaságokban egy növények — kenyérgabona, megfelelő szakemberekből lenőrzéS" azt bizonyítja, hogy kukorica, stb. — termésát- álló bizottság a közeljövőben idén ismét egy nagy lépés- lagai. Addig sokat lehetne újabb vizsgálatot tart, s kon le­sel jutnak előre közös gazda- szépíteni a helyzeten a kö- r®t segítséget nyújtanak a Van zös állatállomány erőtelje- Qazdáknak ahhoz, hogy a je­lenleg mutatkozó vesztesége­„ .. , ., ket az év végéig a lehető leg­Ero teljesen növekszik az nagyobb mértékben csökkent­jen a gyenge tsz-ek összes idén a dolgozó parasztok kö- hessék. mérleghiánya a tavalyi mér- zösből eredő jövedelme. Az Foglalkozott a vb a beru­hiányok- eredeti összesített adatok házások ügyével is. Megálla­szerint a szövetkezeti gazdák Pították többek között, hogy jövedelemrészesedésére 1964- a tsz építkezések kapacitás­már mintegy 10 millió fo- re 126 millió 634 ezer forin- hiány, építőanyaghiány és a rinttal volt kevesebb a já- tot terveztek, s a félévi já- gyakori szervezetlenség miatt rásban az 1962. évinél. 1962- rási mérleg szerint több rendkívül lassan haladnak, ben még 51 olyan , gazdaság mint 133 millióra számíthat- Például az állóeszközök gya­volt a járásban, melyekben nak a közös munkában részt rapításához 1964-re összesen az egy szántóegységre jutó vevő tsz-tagok. Ez eddig 4,9 118 millió 640 ezer forint évi gazdálkodási eredmény százalékkal mutatkozik ma- hosszúlejáratú hitelt biztosi­nem érte el az 1200 forintot, gasabbnak a tervezettnél. A tot* az állam, s ez ideig még E gazdaságok száma tavaly közepes és a jó tsz-ekben csökkent, egy-egy dolgozó tagra 11 291 járás 61 termelőszövetkezeté- homokon gazdálkodik, me­ben az éves termelési, gaz- lyeken még kedvező időjárás daságfejlesztési tervek idő­arányos teljesítésének felül­vizsgálatát. A részletes el­ságaink a fejlődésben. lehetőség arra, hogy az év sebb fejlesztésével. végi zárszámadásokig újabb 5 millió forinttal csökken­legben mutatkozó hoz képest, jóllehet az 1963. évi gazdálkodási veszteség is már harmincra - W — BHU Most a félévi ellenőrzések forint közösből eredő jöve­azt mutatják, hogy év végé­ig további nyolccal csök­ken a gyengének minősített gazdaságok száma. csak alig 23 millió forintot tudtak felhasználni a gazda­ságok. Várhatóan a tervezet­nél több lesz az 1965-re át­húzódó befejezetlen építkezé­sek száma. A járási vezető szervek az építkezés ügyét is A végrehajtó bizottság ülé­sén felszólalt Török József, a járási pártbizottság első tit­kára. Farkas István, a já­rási tanács vb elnöke, Csa­mangó Mihály, Vörös Lajos, a pártbizottság munkatársai delmet mutat egész évre szó­lóan a félévi mérleg. Kedvezően alakultak eddig a közös gazdaságok bevételei megvizsgálják, megállapítják is. A közös növénytermesztés hogv melyek azok a beruhá­eredeti terve például járási zások, amelyeket az év vé­szinten 142 millió 199 ezer fo- géig feltétlenül be kell fe­rint árbevételt irányoz elő. S jezni. Az anyagi eszközök és a mérleg szerint tényleges a munkaerő összevonásával várható árbevétel 142 millió igyekeznek a legfontosabb 793 ezer forint. A közös állat- építkezéseket elősegíteni. az alapon valósult meg me­zőgazdaságunk szocialista át­szervezésének a befejezése, az életszínvonal nagyarányú emelkedése és a szocialista demokrácia kibontakozása. S ez a politika teremtette meg a feltételeit annak, hogy a szocialista rendszer alapjain, társadalmunk minden osztá­lyának és rétegének a köze­ledése s összefogása révén, fokozatosan megvalósul né­pünk nemzeti egysége. S ma már az is nyilvánvaló, hogy a népi-nemzeti egység teljes megvalósítása útján nélkü­lözhetetlen szerepe és felada­tai vannak a Népfront-moz­galomnak, a kommunisták és a pártonkívüliek, a párt és a széles néprétegek közötti kapcsolatok népfront-bizott­ságokban kialakult kereté­nek. Mindebből azonban az is következik, hogy még sok és nagy feladat áll előttünk azon az úton, amelyen elin­dultunk s amelyen eddig si­keresen haladtunk előre. Csak a legfőbbeket említve, ez alkalommal a következők­re szeretnénk utalni. A népi-nemzeti egység tel­jes megvalósulása érdekében el kell érnünk azoknak az osztályoknak és rétegeknek a további közeledését a mun­kás-paraszt szövetségen nyug­vó nemzeti egységhez, ame­lyek még bizonyos távolság­ban állanak ettől. Ilyenek a kispolgárság különféle réte­gei és az értelmiség egyes csoportjai. S összefügg e po­litikai feladatainkkal a volt koalíciós pártok maradvá­nyainak a feloldása, továbbá az egyházakkal való kapcso­lataink fejlesztése az állami feladata'- megoldásában és a békemozgalom erősítésében, s oly módon is, hogy a nyilt ideológiai vitákat se kerül­jük el velük olyan esetekben, amikor elvtelenség lenne hallgatni bizonyos elvi jelen­tőségű nézeteltérésekéi. S ZOCIALISTA államunk erősítése, állami és ta­nácsi szerveink fejlesz­tése azt követeli, hogy teljes erőinkkel mozdítsuk elő a szocialista demokratizmus to­vábbi kibontakozását, a de­mokratikus közszellem terje­dését. Így mind több alkotó erő kapcsolódhat be szocia­lista intézményeink erősítésé­be, fejlesztésébe. A szocializmus gazdasági alapjainak erősítése azt is megköveteli, hogy a társadal­mi tulajdon védelmét és a szocialista munkafegyelem szilárdítását minden lehető módon alátámasszuk, s azt is, hogy a szocialista állami és szövetkezeti vállalatok belső rendjét, szervezettségét és teljesítőképességét hatha­tósan tovább növeljük. Mind­ezt a társadalmi tevékenység ' kimeríthetetlenül változatos eszközeivel segíthetjük elő. Végül, de nem utolsó­ként. a szocialista eszme és erkölcs általános társadalmi elismertetéséért és érvényesí­téséért kell küzdenünk a tár­sadalmi, gazdasági, politikai és kulturális élet minden te­rületén s ezen túlmenően a magánélet és a családok kö­rében is. MJYILVANVALÖ, hogy 1X1 mindezek olyan felada­tok, amelyek tekinteté­ben határozott szerepe van az állami szerveknek, s szerepe és felelőssége van a vezető párt­szerveknek is, az egyes kom­munistáknak is. Bizonyos azonban, hogy a legszélesebb rétegekre kiterjedően nélkü­lözhetetlen szerepe van mind­ezekben a Népfront-mozga­lomnak, a Népfront kereté­ben szerveződő társadalmi tevékenységnek, akcióknak. Ilyen sokoldalú és együttes munka viszi előre a szocia­lizmus teljes felépítését s ez­zel együtt az ennek alapjain nyugvó népi-nemzeti egység megvalósulását. Csütörtök, 1964. július 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents