Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

I szovjet-magyar együttműködés új lehetőségei Tovább növekszik a közösből eredő jövedelem A népi-nemzeti egység útján Fiatalok fóruma A bíróság a következő ítéletei hozta... VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 A M A G l A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPjA 54. évfolyam, 174. szám 12 OLDAL. ARA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1964. július 26. Az első fél év öt százalékkal A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a népgazdaság 1964. évi első félévi fejlődéséről szóló jelentését. Az 1964 első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar-építőipar Az állami ipar 1964 első félévében két százalékkal túlteljesítette a féléves tervidőszak teljes termelési előirányzatát és a napi átlagos termelés 10 százalékkal volt több, mint 1963 első felében. A termelés nagymértékű növekedésében szerepet játszott az is, hogy ez év elején a termelést nem befolyásolták olyan kedvezőtlenül a rendkívüli időjárási viszonyok, mint tavaly az év elején. Ebből adódott az, hogy az év első negyedében a napi átlagos termelési színvonal 12 százalékkal, a második negyedben mintegy 8 százalékkal múlta felül a múlt év azonos időszakaivak szintjét. A nehéziparon belül a széntermelés 4 százalékkal, a kőolajtermelés 7 százalékkal múlta felül az 1963 első félévi termelési színvonalat. A gépipar, melynek termelése jelentős részben kivitelre kerül, 10 százalékkal többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában, termelési tervét azonban nem teljesítette. A vegyipar 2 százalékkal több nitrogénműtrágyát, 8 százalékkal több foszforműtrágyát és 22 százalékkal több gyógyszert termelt, mint 1963 első félévében. 1964 első félévében a kőnynyűipar körülbelül 8 százalékkal termelt többet, mint 1963 megfelelő időszakában. Jelentősen nőtt a bútoripar termelése. Egyes típusokból azonban továbbra sem tudták kielégíteni a keresletet. 1964 első félévében a pamutszövet termelése 8 százalékkal, a gyapjúszöveté 4 százalékkal, a cipőé 6 százalékkal nőtt. E termékek kivitele a fél év folyamán számottevően növekedett. 1964 első félévében az élelmiszeripar 12 százalékkal termelt többet, mint 1963 első felében. A termelés növekedésében szerepet játszott az, hogy a cukorrépa feldolgozása áthúzódott 1964 első hónapjaira. A vágóállat-felvásárlás csökkenése folytán csökkent a hústermelés. A fél év folyamán a tej, a tojás és a baromfi feldolgozás nőtt jelentősen. 1934 első félévében az állami építőipar 12 százalékkal, az építőanyagipar 22 százalékkal termelt többet, mint 1963 eiső félévében. (A múlt év első hónapjaiban ezen ágazatok termelése alacsony színvonalon volt.) 1964 első felében a foglal koztatottak száma és a termelékenység egyaránt mintegy 5—5 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 első felében, más szóval: a termelés növekedésének fele a létszám, fele pedig a termelékenység növekedéséből adódott. Az ipar a termelési tervét a tervezettnél magasabb létszámmal teljesítette túl, az építőiparban pedig — különösen a második negyedévben — jelentős mértékű munkaerőhiány volt. A gazdaságosság az iparban a fél év folyamán nem alakult kielégítően. Mezőgazdaság— felvásárlás 1964-ben a vetésterület szerkezete némileg megváltozott. A kenyérgabona vetésterülete 15 százalékkal, a takarmánygabonáé 5 százalékkal nagyobb, a kukoricáé 6 százalékkal kisebb volt, mint az 1963. évi vetésterület Egyes főbb növények terméskilátásai kedvezőek. Tovább nőtt a műtrágyafelhasználás: 1964 első félévében a mezőgazdaság részére szállított műtrágya mennyisége 806 000 tonna volt, körülbelül 120 000 tonnával, 16 százalékkal több, mint 1963 első felében. Az állatállomány növelése, illetőleg csökkenésének megállítása érdekében hozott kormányintézkedések hatékonyaialak bizonyultak: az 1964 március 31-én végrehajtott állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha-állomány mindössze egy százalékkal volt kisebb, a sertésállomány pedig 17 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 tavaszán. A vágóállatok és az állati eredetű termékek felvásárlása körülbelül 5 százalékkal kevesebb volt, mint 1963 felső félévében, ezen belül a tej-, a tojás- és a baromfi felvásárlás növekedett. A fél év folyamán kevesebb vágóállatot exportáltunk, mint 1963 első félévében. 1964 első félévében a burgonya, a zöldség és a gyümölcs felvásárlás kisebb volt, mint 1963 első felében. A zöldség- és a gyümölcsárak az idény kezdetén — alapvetően a tavalyinál kisebb termés és felvásárlás következtében — magasabbak voltak, m-'nt a műit év azonos időszakában. Közlekedés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 1964 első félévében körülbelül 18 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első hat hónapjában. A nagyarányú növekedésben szerepet játszc.tt az is, hogy 1963 elején — az ipari termeléshez hasonlóan — a szállítási teljesítmények is alacsonyak voltak. A tehergépkocsi közlekedés teljesítménye 22 százalékkal, a vasúté 15 százalékkal volt nagyobb, mint 19ű.J első félevében. A szállítási kapacitások bővülése nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel. A távolsági személyszállítás — 1964 első félévében — 6 százalékkal, a városi közlekedés utasforgalma 4 százalékkal volt nagyobb, mint 196? megfelelő időszakában. A lakosság jövedelme és vásárlásai 1964 első félévében részben központi intézkedésekből, részben az átlagkeresetek ós a foglalkoztatottak számának növekedéséből adódóan a lakosság részére folyósított összes munkabér 8 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 első félévében. A termelőszövetkezeti parasztság munkaegységeire 17 százalékkal több készpénzt fizettek ki, mint 1963 megfelelő időszakában. A növekvő pénzjövedelmek hatására a kiskereskedelmi forgalom 1964 első félévében 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, és 2 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. A félév folyamán a kiskereskedelem forgalma élelmiszerekből 10 százalékkal, ruházati cikkekből 4 százalékkal, vegyesiparcikkekből 8 százalékkal nőtt. A lakosság mintegy l'O százalékkal többet költött a különféle szolgáltatásokra és javításokra, mint a múlt év első felében. A takarékbetét-állomány a fél év folyamán 3,2 milliárd forinttal nőtt és a fél év végén meghaladta a 15,5 milliárd forintot. Népesség — népmozgalom Az ország lakossága 1964. június 30-án kereken 10 millió 120 000 fő volt. 1964 első felévében az élveszületések aránya változatlanul alacsony volt (13,7 ezrelék). A természetes szaporodás mértéke ugyanakkora volt, mint 1963 első felében (2,9 ezrelék). Tovább csökkent a csecsemőhalandóság: 1964 első félévében ezer élveszülöttre 41 egy éven aluli meghalt jutott. Kulturális ellátottság 1964 első felében körülbelül 2000 könyvet adtak ki, mintegy 21 millió példányban. Az idei ünnepi könyvhéten 10 százalékkal nagyobb összegért vásároltak könyvet, mint az 1963. évi könyvhéten. A mozilátogatók száma 1964 első félévében 56 millió volt, lényegében ugyanannyi, mint 1963 azonos időszakában. A színház- és operalátogatók száma 3,5 millió volt, 200 000-rel több, mint az előző év első felében. A televízióelőfizetők száma a fél év folyamán 76 000-rel szaporodott és a fél év végén elérte a 548 000-et. Idegenforgalom Az év első felében 365 000 külföldi állampolgár, a tavalyinál 110 százalékkal több járt hazánkban. A fél év folyamán félmillió magyar utazott külföldre, 166 százalékkal többen, mint 1963 azonos időszakában. Budapest, 1964. július 26. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚJpbb bemutató a szabadtérin — Sok külföldi a nézők között Tízezrek a kiállításokon IIM Tegnap ötezer vendég érkezett Szegedre tegnap már a reggeli órákban befutottak az első különautóbuszok és ezeket gyors egymásutánban követték a többiek. Hazánk minden tájáról érkeztek a társasgépkocsik és" a pályaudvarokra befutó vonatok is sok látogatót hoztak. A röszkei határátkelőhelyen is mozgalmas hét vége volt. Autókkal, vonattal jöttek a jugoszlávok Szegedre, s szép számmal személygépkocsikged városi pártbizottság első titkára, dr. Biczó György, a Szeged városi tanács vb, elnöke, valamint Csongrád megye és Szeged politikai, gazdasági és kulturális életének számos képviselője. A nézők között foglalt helyet Szeged testvérvárosának, Ogyesszának pártdelegációja és Olga Lepesinszkaja, a Szovjetunió népművésze, aki hosszú hónapokon át a Magyar Állami Balettintézet tanáraként végzett hazánkban nagyrabecsült művészi munkát. A fanfárok hangjai után a szabadtéri színpadon Bartók A fából faragott királyfi című táncjátékát és Honegger Johanna a máglyán című drámai oratóriumát mutatták be forró sikerrel. (A Szegedi Ünnepi Hetek eseményeiről lapunk 4. oldalán közlünk részletes összeállítást.) kai érkeztek csehszlovákiaiak, németek, svájciak, franciák és más nemzetiségű turisták. Több mint 5 ezer vendéget fogadott tegnap Szeged. Közülük 4 ezren éjszakai szállást is kértek és kaptak, mert a vasárnapot is itt akarják tölteni. A város lakói és az ünnepi hetekre Szegedre érkezők tegnap délelőtt és délután együttesen több mint 25 ezren tekintették meg az érdekes gazdag anyagú kiállításokat. Este fél 8 órára megtelt a szabadtéri színpad nézőtere. Ott volt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Köpeci Béla, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Zágor György, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete és Alekszander Maleczki, a Lengyel Népköztársaság belgrádi nagykövete, továbbá Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a TIT elnöke. A vendégekkel ott volt Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Perjést László, a SzeAz előadás szünetében Kállai Gyula elvtárs és felesege (halról) az ogyesszai pártde legáció két tagjával, Valentyina Alekszejcvna Babkováv al és Ludmilla Nyikolajevna Artyenovávai (középen), dr. Biczó György és Sípos Géza elvtársakkal beszélget Kállai Gyula elvtárs látogatása Szegeden Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a Szegedi Ünnepi Hetek alkalmából tegnap szombaton a koradélutáni órákban feleségével együtt Szegedre érkezett. A vendégeket a városi tanácsházán dr. Biczó György elvtárs, a városi tanács vb elnöke és Sípos Géza elvtárs, a városi pártbizottság titkára köszöntötte. Kállai Gyula elvtárs és felesége ezután dr. Biczó György és Sípos Géza elvtársak társaságában felkereste a Szegedi Ünnepi Hetek alkalmából rendezett kiállításokat. Az Országos Képzőművészeti Kiállításon dr. Bálint Alajos, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója és dr. Szelesi Zoltán művészettörténész kalauzolta a vendégeket. A tárlat megtekintése után Kállai Gyula elvtárs a vendégkönyvbe írt soraival további sikereket kívánt a képzőművészeknek. Az országos őszibarack- és borkiállításon Kurucz Árpád, a kiállítások egyik rendezője, a városi tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetője nyújtott tájékoztatót a vendégeknek. Este Kállai Gyula elvtárs és felesége megtekintették a Szegedi Szabadtéri Játékok bemutató előadását. Az ogyesszai pártdelegáció tegnapi látogatásai A Szegedi Ünnepi Hetek alkalmából M. K. Szimonyenko elvtársnak, az Ukrán Kommunista Párt ogyesszai megyei ipari bizottsága tudományos alosztályának vezetője vezetésével Szegeden tartózkodó ogyesszai pártdelegáció szombaton a Tiszatáj szerkesztőségébe látogatott. Itt találkoztak több szegedi íróval, majd a délutáni órákban városnéző sétát tettek. A vendégek első útja az Ogyessza-lakótelepre vitt, ahol megtekintették az új lakóházakat. Nagy elismeréssel nyilatkoztak az épületek lakásairól, berendezéseiről. Este részt vettek a Szegedi Szabadtéri Játékok bemutató előadásán.