Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-21 / 169. szám

Megnyílt az Szegedi Országos Képzőművészeti Kiállítás Vasárnap délelőtt a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály utcai képtárában nagy érdeklődéstől kísérve nyílt meg a Szegedi Unnpei Hetek egyik legjelentő­sebb kulturális rendezvénye, az országos képzőművészeti tárlat. A kiállítás megnyi­tásán megjelent Papp Gyula, a városi ta­nács vb elnökhelyettese, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi' bizottságának titkára, több budapesti és helyi kiállító művész, köztük Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművész, valamint ér­deklődők. művészetbarátok Igen nagy számmal. - , -A-.megjelenteket Báliml' Alajos mázeuro­igazgaió köszöntötte, majd D. Fehér ..Zsu-­zsa művészettörténész, a Magyar Képző-, művészek Szövetsége ,,. vőlnsztmáh.v.árfíik tagja mégnyitotta a kiállítást, melynek méltatása közben a többi között hangsú­lyozta, hogy az Immár ötödik esztendeje megrendezett hagyományos szegedi nyári hangosítási iránt. Illlll Domahidi Lászlótól a jele- tervezője is ott ül már es­nés előtti legalkalmatlanabb fánként a nézőtéren. Ez a pillanatban autogramot kért nagyszerű hangosítási beren­egy lelkes statiszta. A mű- dezés egyedülálló az ország­vész ideges volt, s a statisz- ban. Tervezője tavaly óta bl­ta könyvibe gyorsan zonyos módosításokat végzett lógatott William Cartel, az — Szabó művész urat ke­három keresztet irt. konstrukcióján. Most már ar- amerilcai Life című lap tudó- rem a színpadra! — hang­Mire azonban az au- ra lesz leginkább szükség, sitója, s ismerkedett a város- ^k a hangszórókon. Elsiet, Tíz perc Szabó Gyulával Számtalan film- és szín­darabbeli alakítására em­lékszem. A Johanna a rrtág­lyén dominikánus barátjá­nak portréját íormálgatja most. , .-,, Néhány perccel ezelőtt még a hatalmas máglya tö-' vében állt Szabó Gyula és szinte eszelősen kérdezgette l — Hallássz engem, Jo­hanna?! A-próba szünetében a né­zőtéren üldögélünk. Ezt a művet mindenkinek -meg kell ismernie — mond­ja.1 — Az emberek iránt ér­zett szeretetből kívánom, hogy meghallgassák! Min­den szempontból újat jelen­tő muzsika és dráma ez. Amikor először találkoztam vele, egy francia felvételt hallgattam végig. Megrázó és döbbenetes élmény volt Saját gyermekkoromra gon­doltam. Falum misztikus vallási törvényei közé ál­modtam vissza . Johannát. Johannát, az egyszerű pa­rasztlányt, akit megaláznak, berendezésünk meggyaláznak, elégetnek és akinek sorsa az éhiberl bu­ja taság elleni küzdelmet fo­Tegnap, hétfőn Szegedre lá. galmazza meg. tárlat az idén országos jellegűvé vált. A ki állításon olyan anyag látható, amely jó keresztmetszete a sematizmus hibáiból kilábaló és a modernista epigonizmust le­győző mai művészetünk legjobb törekvé­seinek. Az a művészet — hangoztatta — ami Itt látható, mindenkihez szól, mert az emberről, az ember problémáiról be­szél. Külön érdekessége a tárlatnak, hogy a kiállított anyag jórésze most kerül elő­ször a •nagyközönség nyilvánossága elé. A megjelentek ezután megtekintették a kiállítást, amely a képtárnak mindhárom szintjét, .fermét elfoglalja. Több mint IŰQ jpűvész 125 ..festmény*,. .76 graftto^al-, ...tartása, 76 szobra .ég; .két -kerámiája szere­pel, a tárlaton. Közöttük Bernáth Aurél, Parcsay Jenő, Borsos Miklós, Pdtzay Pál, Domanövszky Endrei Szabó Iván, Kurucz D. István, Szalay Ferenc, Kohán György, Knfári Gyula, Pintér József és Vinkler László több alkotása látható. A balett máso­dik részében a ICi rály kisasszony­naik, akj a fából faragott királyfit választotta a ki­rályfi helyett, őszinte, igaz em­berré kell válnia* hogy a dolgok, amelyek közéjük álltak, a fiúhoz engedjék. i,i ; >< ,<10; togramkérő a megdöbbenes- hogy a mikrofonok és a ká- íal> valamint a szabadtéri , m„„id. _„ islnét a tór_ tői szólni tudott volna, a belek állandó helyet kapja- színpaddal és nézőtérrel. Be- * .. . művész alákanyaritotta a nak. Büszkén mondja: — jelentette, hogy az ünnepi tenelem egyik hősét, aki na­nevét is. Csonka Imrének, a statisz­taöltöztetők „főnökének" me­leg perceket okoztak a Vid­róczkiban statisztáló legki­sebb gyerekek. A díszes cse­meték ugyanis a kellékek között megtalálták a kardo­kat és mire észrevették, ko­moly csatát vívtak, egymás­sal a színpad mögötti térsé­gen. * A Vidróczkiban szereplő állatvilág két kacsával, két libával, továbbá három csir­kével megszaporodott, ldomí­tásuk teljes gőzzel folyik. Az öltöztetők gondozzák őket és olyan patyolatttszták, hogy már igy is enni lehetne őket. * A Szegedi Zenebarátok Kórusa a szegedi játékok indulása óta szerepel a da­rabokban. Legtöbbjük reggel korán megy dolgozni, s a fá­rasztó munka után a próbák, előadások éjfélig is eltarta­nak. A muzsika vonzza őket a színpadra. A 72 tagú kó­rusnak 34 nőtagja énekel a Hunyadt-ban. * Az Aidához még statisz­tákra lenne szükség. Lehet jelentkezni, de kizárólag fér­fiaknak! a nak. Büszkén mondja: — jelentette, hogy az Kuba, Anglia, Bulgária, hetekben újból ellátogat Sze- zájáért, áldozta fel életét. Lengyelország érdeklődik gedre. Z. P. Három képünk Árva Eszter • tán­cából ezt a moz­zanatot ábrázolja. (Llebmann felv.) Két mű, két szerep-egy műrész beszélgetés Mátyás Máriával ger óta tóriumában és Harkd- um és az opera, kapcsolatú­•nyi Erzsébet nemeskisasz- val folytatjuk. Szavaiból szony szerepét énekli a Vid- mindegyre kicseng a probli­róczkiban. mákat felvető, megoldást ke­Öltözőjében e két műről reeő művész vallomása, beszélgetünk. Fent a szinpa- — Hiszem, hogy a modern don a Johanna a máglyán oratórium felvirágzóin az próbája folyik. A nyitott aj- opera ,reneszánszát is magá­tón' drámai erővel tör be val hozza. Az oratórium fej­Horváth Teri megrázd, mono- lődése az óperászerzökre is lógja, majd nyomában fel- nagy hatással lesz majd. Ma­hangzik a kórus. napság nincs olyan jelentői — Nagyon szeretem a mo- zeneszerzőnk, aki ne kísér­dern muzsikát — mondja letezne oratóriummal, kantá­Mátyás Mária. — Szinte min- tóval. den magyar operában éneke- A művésznőt színpadra lek. • örülök, hogy ilyen ha- szólítják. Most minden perce talmc,s kulturális eseményen a színpadé. Mint mindenkit, kerül színre a modern zene Őt is a felkészülés belső láza, olyan zseniális alkotása, mint izgalma tartja fogva. Utolsó­Honegger oratóriuma. Ezt a kérdésemre sietve válaszol. müvét azok is megértik, akik — Az énekesinek mindpn _ ennek a muzsikának szépsé- uj szereppel meg kall bir­Mátyás Maria Kossuth-di- g(,t mig nehezen tudják fel- kóznía. Mindtn fellépés bi­jas érdemes művész, az ope- fedezni. A drámai cselek- zonyságlétel a közönség előtt. rahá~ kitűnő énekesnője az mény közérthetősége végig- Á problémák megoldása az idei játékokon két eoumástól vezeti öket a m^vön- Az 'Isődleges cél és ez nem kis iáéi jatckokon ket egymastúl jI|/<m 2<m< hatása óriági éI_ uoaIommai jár. Szérctem Völgyi János, az imporáns wen különböző darabban vál-. ményt jelent hallgatóinak. ezt, ezért vagyok énekesnő, kivitelű hangkeverő asztal lalt szerepet. Fellép Honeg- . A beszélgetést az oratóri- P. Z, Mikó András a rendező Ugyanúgy rendez, mint ta­valy és tavalyelőtt, meg a korább i években. Minden próbán kilométereket tesz meg, hangja egyszer a hatal­mas nézőtér, máskor a szín­pad közvetlen közeléből hal­latszik, Tudjuk, ez az állandó járkálás a készülő produkció hatásának vizsgálata, előze­tes felmérése. /I nyugtalan, rendező azt: figyeli, milyen a próba, az előadás a nézőtér különböző helyeiről. Erre anrtáj inkább szükség van, mert Mikó András a sze­gedi szabadtérin • monumen­tális hatású előadásokat' Yen­dez, amelyekben hatalmas kórusök óriási statisztéria mozog. Mikó András valóság­gal úgy dolgozik velük, mint a festő a színekkel.''Ügy 'vál­toztatja helyzetüket, mozgá­sukat, ahogyan a festő a - á­szonra rakja a s?íne"*ej. S állandó mozgása nem a '»s­tők"magatartáséra em •• • tét-e, akik egy ideig festenék, aztán hátralépnek, s hunyó-' rogva vizsgálják művüket, s ha fali, változtatnak, fajta valamit. Ilyen festői szemléletű és módszerű művésze a szín­padnak Mikó András. Vala­mennyi produkciója így ké­szül. Azok, akik figyelik azo­kat a próbákat, amelyeket ő vezet, észrevehették, milyen gyórsan felismeri a hibákat és milyen gyorsan változtat rajtuk. A nézők, a szemlélők még, semmit sem sejtenek, sőt esetleg el vannak ragad­tatva a'' megoldástól Mikó Andrá.s azonban már nem­csak a hibát ismerte fél ad­digra, hamm azt is közli, hogyan, miképpen kell rajta változtatni: /Knnyit járkál — mondta egyszer valaki —, hogy mi­re,..egy produkciót megren­dez,: gyalog, felérhetne Pest­re. Lehet, hogy "ez igaz. Ha a,-pi:st -ieh lezett pro-'v'ció­i'f, a. Vidréczk'ii és a H-ipya­•lit c'-'vl a -fmpi?! b l iizí­Odijutii ást 'mondh. tjük, már Kiéledik Pesthez. Nem inintlía minden lépését le­mértük :es számontártotiuk volna. Azért mondjuk ezt, mert a produkciók már szin­te készen vannak, előadásra érettek; • • 8 ÜEL-MAGYAHORSZAŰ Kedd. 1964. július 2L Szegedi • • ünnepi Hetek, 1964 M Ikó András rendező és Vaszy Viktoi karmester irányításával vasárnap rnégkv. dődtek a játékok nyitódarabjának, Erkel Hunyadijának ja jelmezes, próbái a szabad i térin. A játékok e hagyományos produkciójáéul színt kap az idén azzal, hogy főljfc szerepeit olyan művészek éneklik, akik ebben a darabban még nem szerepeltek a sza­badtérin A címszerepet Üdvardi Tibor érdemes művész, Szilágyi Erzsébet szerepét Déry Gabriella énekli, Mária Agai Karola lesz,-Gara" nádor-alakját pedig Littay Gyu­lának, a Szegedi Nemzeti Színház tagjának a megformálásában láthatjuk. Képünkön: a próba egyik jelenete. fánco A vasárnapi eseményekkel megkezdődtek Szegeden az idei ünnepi hetek. A hatodik esztendejébe lépő ünnepi he­tek, és bennük a szabadtéri játékok az elmúlt években az ország legjelentősebb nyári kulturális rendezvényévé váltak. A nyitány elhangzott. A következő legjelentősebb esemény a játékok július 24-i, pénteki megnyitása és lögtöa utána szombaton Ho­negger oratóriumának és Bartók balettjének előadása. A fából faragott királyfi szabadtéri előadásában Árva Eszter táncolja a Ki rálykisasszony szerepét.

Next

/
Thumbnails
Contents