Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-17 / 166. szám

két gyár energiahálózatát Két 35 kilovoltos vezeték építését végzik a DÁV villanyszerelői. A textilművek vezetéke már elkészült, s hamarosan befejezik a gumigyári 35 kilovoltos vezeték építését is. Ha az összekötő szakaszt is megépítik — ami szeptemberre készül el — a két vállalat energiahálózatát össze tudják kapcsolni. Érdekessége a hálózatépítésnek, hogy a belső vezetékeket Magyarországon először' készítik a magyar 35 kilovoltos kábelből. Azzal, hogy a két vállalatot összekapcsolják elérik, hogy ha meghibásodik valamelyik vezeték, nem kell leállítani a gyárban a munkát, mert a másik vezetékről tudnak áramot adni. „Paprikás99 jelentés a földekről Virágzik a fűszernövény — Megjelentek az apró termések Az elmúlt évtized során az egyes részein kívül jégverés idén ültettek a legnagyobb területen, több mint hétezer érte a mezőkovácsházi járás és az orosházi közös gazdaholdon fűszerpaprikát a sze- ságok paprikatábláit. gedi körzetben, amely Csongrád megyén kívül Békés meAz egyenlőtlenül lezúdult csapadék visszavetette a nögye egy részére, Orosháza, vényeket a fejlődésben s még Szarvas, Battonya környékére is kiterjed. Mindenütt idejében földbe kerültek a palánták, de a Medárdot követő gyakori esőzések, felhőszakadások, az ezzel együttjáró viharok, jégverések Helyenként számottevő károkat okoztak. Ennek pontos felma is vannak olyan területek, amelyeken víz áll. Röszkén nagy erőfeszítések árán le tudták vezetni a vizet és sikerült megmenteni a már sárguló palántákat a pusztulástól. A vizek lecsapolása után — amint rámehettek a földekre — talajlazítást vémérése még nem fejeződött geztek, hogy levegőhöz jutbe, hozzávetőlegesein mintegy négyszáz holdat ért károsodás. A szegedi járás 700 millió forint volt a nyereségrészesedés Most állították össze az elmúlt évi nyereségrészesedés statisztikáját. Az iparvállalatok összesen több mint 700 millió forintot fizettek ki, amely 9,2 napi munkabérnek felel meg átlagosan. A könnyűiparban 8,6 nap, az élelmiszeriparban 8,4, a bányászatban 9,8, a kohászatban 6,7, a gépiparban 9,4, a villamosenergia-iparban 10,7, a vegyiparban 11,5 napi bérnek megfelelő részesedést fizettek. reségrészesedést fizettek, átlagosan 8,2 napot. A gép- és gépjavító állomások közül 216 vállalat zárt nyereséggel, mindössze 13 vállalat nem volt gazdaságos, így a nyereségrészesedés az előző évinek több mint kétszerese lett. A közlekedési és hírközlési vállalatok a nehéz tél ellenére nyereséggel zárták az évet, így a nyereségrészesedésre fordított összeg meghaladta a 170 millió forintot, A mezőgazdasági vállala- s ez átlagosan 9,3 napi fizetoknál 128 millió forint nye- tést jelent „..Hűséges voltam, s maradtam halálomig... EMLÉKEZÉS ALPÁRI GYULÁRA 9> tassák a palánták gyökérzetét. Ez az eljárás hasznosnak bizonyult s amennyiben kedvező lesz a növény fejlődésének további szakaszában az idő, a paprikák kiheverik a károsodást. A melegágyakban előnevelt palánták már annyira megerősödtek a földeken, hogy megkezdődött rajtuk a virágzás. A Baksi Üj Élet a Tömörkényi Alkotmány, a Derekegyházi Hunyadi s néhány szarvasi, örménykúti és kondorosi termelőszövetkezetben már látszanak az apró termések is. A sok csapadék ellenére egyes vidékeken öntözni kellett a fűszerpaprikát, bár sokkal kisebb mértékben mint más években. A Makói József Attila Tsz-ben nyolcvan, a Tömörkényi Alkotmány Tsz-ben pedig tizenöt holdon alkalmaztak esőpótló öntözést. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat termeltetési osztályának szakemberei szerint az elkövetkező két-három hét döntő lesz a fűszerpaprika fejlődése, a várható terméseredmény alakulása szempontjából. A húsz éve mártírhalált halt Alpári Gyula elvtársra emlékezünk. Alpári Gyula újságíró-forradalmár volt a szó legigazabb értelmében. Olyan ember, aki kora ifjúságától kezdve életének négy és fél évtizedét az elnyomottakért vívott harcra áldozta. Rendkívüli tehetsége már az iskolapadban megmutatkozott. Alig volt tizennyolc éves, amikor a századfordulón Budapestre jött. s a Népszava közölni kezdte a Pozsonyból érkezett ismeretlen fiatalember merész cikkeit. A szociáldemokrata pártvezetőség 1907-ben őt bízta meg az Ifjúmunkás című lap szerkesztésének előkészítésével. Ott határozták el a csatlakozást a nemzetközi ifjúmunkás szövetséghez, amelynek alakuló kongresszusán Stuttgartban Alpári képviselte Magyarországot. Tagja lett annak a pártküldöttségnek is, amely részt vett a II. Internacionálé VIII. kongresszusán. Írásaiban és szóban egyre erőteljesebben követelte, hogy a magyar szociáldemokraták következetesebb harcot folytassanak a proletárság érdekeiért. Ezért a jobboldali vezetőség 1910ben az SZDP XVIII. kongresszusán — a munkásküldöttek viharos tiltakozása ellenére — kizárta őt a pártból. Amikor a döntést megfellebbezte, ügyével a II. Internacionálé . koppenhágai kongresszusának döntőbizottsága foglalkozott. A baloldaliak védelmükbe vették, hatálytalanítani akarták a kizárást, de a jobboldali többség ezt megakadályozta. E küzdelmek során Lenin is megismerte Alpárit, s ez az ismeretség döntően befolyásolta a magyar forradalmár további életútját. 1918-ban az elsők között lépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, a Tanácsköztársaság idején mint külügyi népbiztoshelyettes. Kun Béla közvetlen munkatársaként dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után Alpári külföldre ment, részt vett a Csehszlovák Kommunista Párt megszervezésében. Ettől az időtől kezdve — jóllehet, sose szakadt meg kapcsolata a magyar forradalmi munkásmozgalommal, 1925-ben Bécsben a KMP újjáalakuló kongresszusán a Központi Vezetőség tagjává választották —, megszakítás nélkül a nemzetközi munkásmozgalom élvonalában küzdött. A Kommunista Internacionálé III. kongresszusa Lenin kezdeményezésére több nyelven megjelenő ideológiai és szervezeti kérdésekkel foglalkozó folyóirat kiadását határozta el. Az „Internationale Presse Korrespondenz" (Röviden: Imprekorr) szerkesztésével Alpári Gyulát bízrták meg. Cikkeiben a fasizmus ós a háború elleni széles körű összefogás szükségességét hirdette. A szerkesztőség később Párizsba tette át székhelyét. Amikor a második világháború kitört és a hitleri hordák elözönlötték Franciaországot, Alpári Párizsban rekedt: töretlenül folytatta forradalmi küzdelmét az illegalitásba szorított Francia Kommunista Párt soraiban, mígnem 1940-ben a Gestapo kezébe került, Hosszú és többször megismétlődő kínvallatások után a sachsenhauseni koncentrációs táborba hurcolták, a tábor legkegyetlenebb senyvesztő börtönébe. Hans Appel német kommunista — egyetlen életben maradt fogolytársa — adott hírt az utókornak Alpári hősies helytállásáról, haláltmegveto bátorságáról. Amikor Himmler náci belügyminiszter az életet ígérte neki. ha megírja emlékiratait és a kommunista világmozgalom általa ismert titkait a Gestapo rendelkezésére bocsátja, Alpári látszólag vállalta ezt a megbízatást, de a valóságban. életének hátralevő rövid időszakéban leleplező vádiratot írt a nácik rémuralmáról. Megjövendölte bukásukat. A kivégzése előtti utolsó találkozáson azt mondta Hans Appelnek: „Üdvözöld nevemben a pártot és mondd el, hogy hűséges voltam, és halálomig az is maradtam ..." Mártírhalálának mai 20. évfordulóján tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk Alpári Gyulára, a magyar kommunistára, akit életmüve, tántoríthatatlan hűsége a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb hősei közé sorolt. Vadász Ferenc Jobb együttműködés eredményesebb szállítás Az idei terv mintegy nyolc százalékkal nagyoob árumennyiség szállítását Írja elő a közhasznú autóközlekedés, megyénkben a 10. sz. Autóközlekedési Vállalat részére. Az 1964. év első hat hónapjában elszállított árumennyiség azonban mintegy 25 százalékkal haladta túl az 1963. év első felében elfuvarozott árumennyiséget. Már az év elején teljes felkészültséget kivánt a nagy tömegben jelentkező áru és nyersanyag a szállítási vállalattól. Már ekkor intézkedésekét tettek a gépkocsihiányból adódó nehézségek leküzdésére, a közületek tulajdonában levő tehergépkocsiknak a szállításba való bevonásával. A jelenlegi kedvező terméseredmények tovább növelik az elfuvarozásra jelentkező áru mennyiségétNyilvánvaló, hogy ezek a feladatok csak széles körű társadalmi összefogással, a szállíttató és szállító vállalatok maximális együttműködésével oldhatók meg. Rakodási szolgáltatás A vasúti el- és felfuvarozési feladatokat megyénk területén levő úgynevezett központosított vasútállomásokon a 10. sz. AKÖV végzi el. E vasútállomások: Szeged-Tisza, Szeged-Rókus, SzegedÁtrakó, Kiskundorozsma, Üjszeged, Hódmezővásárhely, Szentes és Makó. Ezeken kívül még Kistelek, Szatymaz, Mindszent és Csongrád vasútállomásokon végez az különleges kezelést, vagy rakodást igényelnek, az AKÖV veszi át a vasúttól és szállítja el a MÁV fuvarlevél szerinti átvevő telephelyére, raktárába. E fuvarozásoknál tehát az AKÖV a szállítási feladat mellett még rakodási szolgáltatást is teljesít a szállíttatónak, valamint elvégzi a vasútállomáson felmerülő egyéb adminisztratív teendőket is. A fuvaroztatók hamar megkedvelték ezt a részükre igen előnyös szállítási formát, s annak teljesítését akkor is igénylik, amikor az AKÖV ezt rakodómunkás hiányában egyáltalán nem, vagy csak igen jelentős késéssel tudja elvégezni. Megyénkben a nehéz fizikai munkát igénylő vasúti kocsik ki- és berakásához ma már alig lehet munkaerőt biztosítani és ez a krónikus munkaerőhiány azzal jár, hogy a vasúti kocsik nem ritkán több napon át várakoznak kiürítésre. A fuvaroztató vállalatok legnagyobb része rendelkezik rakodómunkásokkal, hiszen az anyag belső mozgatásához, az üzem területén elengedhetetlenül szükségük van ilyen munkaerőre. Az üzemek mégsem mutatnak hajlandóságot arra, hogy vasúton érkezett áruikat maguk rakják ki, vagy rakják át vasúti kocsiból gépkocsira, mert az a véleményük, hogy a rakodási szolgáltatást is az AKÖVnek kell elvégezni. Rá kell mutatni e szemlélet tarthaIgy az általuk földre átrakott árut az AKÖV a telephelyre, illetve raktárba billentéssel lerakná. Nagy segítséget jelentene az is, ha a szállíttató vállalat címére érkező kocsi rakomány ú anyagot az AKÖV csak a közúti járműre rakná fel és a lerakást a szállíttató telephelyén az átvevő saját rakodóival végeztetné el. E rakodási mód az AKÖV-nek lehetőséget adna a vasútállomáson foglalkoztatott rakodómunkások munkaidejének jobb kihasználására is. Azok a vállalatok pedig, amelyeknek érkező- és feladási kocsijaik is vannak, vagy az érkezési, vagy a feladási kocsik teljes rakodási feladatát láthatnák el saját rakodómunkásaikkal. Esetenként pedig úgy a fel-, mint a lerakást a fuvarlevél szerinti átvevő, tehát a szállíttató is elvégezhetné. Kipakolás — 4 napig A fenti lehetőségekre ezidő szerint csak a Közúti Üzemi Vállalat és a Hídépítő Vállalat figyelt fel és nyújtott rakodási segítséget, hiszen a rakodási késedelmek már olyan jelentősek voltak, hogy az említett vállalatok folyamatos munkája is veszélyeztetve volt Igen nagy segítséget jelentene, ha a rakodási feladatokból a Szegedi Gyufagyár, az Űjszegedi Ládagyár, a Szegedi Tanácsi Építőipari Vállalat, de a többi vállalat is a fentieknek megfelelő valamely rakodási lehetőséget kihasználná, AKÖV szállítási feladatokat tatlanságára annál is inkább, mert e vállalatok A központosítás lényege az, hogy a vasúti kocsirakományú árukból azokat, melyek A törvény balkeze | Út j A rendőrség és a bűnözők összefogása régi témája az irodalomnak. Elég a Koldusoperára hivatkoznunk, melynek nemcsak közismert Brecht-i változata, hanem forrásai, a régebbi operák is ezzel a foglalkoznak. Erről szól ez a sziporkázóan ötletes, végig mulatságos, szellemes angol filmvígjáték is. A szerzők, a kitűnően együttműködő iróhármas — Ray Galton, Alan Simpson és John Antrobus — ezt a régi témát bonyolult és izgalmas áttételeken keresztül jelentetik meg filmjükben a néző előtt. Arról van szó, hogy a londoni belváros elegáns dáméinak öltöztetője, Monsieur Jules, a jó nevű divatszalon-tulajdonos kettős életet él: nemcsak ruhákat tervez, hanem veszedelmes bűnöző is. A cselekmény azzal kezdődik, hogy bandájának tevékenységét rendőrruhába öltözött meg. álrendőrök maguk szerzik meg a rabolt pénzt. Kiderül hát, hogy nem is olyan nehéz tolvajtól lopni, s a cselekmény további részében az is kiderül, mit tesz a híres koldus- divatszalon-tulajdonos azért, témával hogy a rendőrségnek segítséget njuijtscm. ennek az álrendőr bandának a leleplezéséhez. Rendkívül sok szellemes fordulattal, szokatlan ötlettel, sziporkázó megoldásokkal és váratlan csattanóval bonyolított történet, jó szórakozást nyújt minden nézőnek. Külön is mulatságos Peter Seller nagyszerű játéka, aki ebben a filmben szinte önmagát múlja felül, s ha lehet még jobb, mint amilyennek a Betörő az albérlőm-ben, az Ordító egér-ben és a többi ismert filmjében láttuk. Kitűnő magyar színész, Márkus László működik közre a szinkronban. Az alakítás fanyar humorát, álrendőrök zavarják szenvtelenségét szemléletesen Sorra akadályozzák érzékelteti a kiváló magyar meg rablásaikat, illetőleg az jzínész hangja. ö. L. mert a munkaerőhiány állandó növekedése végül mégis az árut fogadó vállalatokat fogja a rakodási feladat elvégzésére kényszeríteni. Ugyanis az autóközlekedésnek csak a fuvarfeladat teljesítésére van kényszerítő kötelezettsége, a rakodási tevékenység pedig szolgáltatás jellegű. Megértés és segítség Az autóközlekedés vezetői a napról napra csökkenő rakodólétszám és más különböző nehézségek azonnali értékelése után nyomban és ismételten . tárgyalásokat kezdeményeztek a fuvaroztató vállalatokkal és kérték azokat, hogy a rakodási feladatok egy részét vegyék át, főként olyan esetben, amikor nagy tömegű érkezés van vasúton és az AKÖV nem képes a rakodást is elvégezni. E kérés elől szinte kivétel nélkül elzárkóztak a vállalatok, pedig megértéssel, jó indulatú segítőkészséggel, a rakodómunkások megfelelő átcsoportosításával sokat segíthetnének. Az AKÖV-Öt megbízó szállíttatok részére több lehetőség áll rendelkezésre a rakodási munka segítésében. A szóródó áruk (szén, kő, kavics, homok stb.) vasútállomáson levő kirakását elvégeztethetnének a szállíttatok. Q&(jásziLTik imtaiz&L... A FEGYELMI határozat felülvizsgálata merőben más eredményt hozhat, mint a hátrányos következmények aluli mentesítés. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 189. §-a előírja, hogy a fegyelmi határozat ellen újrafelvételnek helye nincs, de a vállalat igazgatója és a miniszter a fegyelmi határozatot újrafelvétel hiányában is felülvizsgálhatja. Amig a hátrányos következmények aluli mentesítés magát a fegyelmi határozatot nem érinti, addig az igazgató, illetve a miniszter a felülvizsgálat eredményétől függően a fegyelmi határozatot — ha úgy találja — hogy az törvénysértő vagy a tényállás nem kellő ismeretében hozták — hatályon kívül helyezheti vagy a dolgozó javára megváltoztathatja. Abban az esetben, ha a I vállalat igazgatója, illetve a miniszter felülvizsgálatának eredményeként a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére vagy a dolgozó javára történő megváltoztatására kerül sor a dolgozó elmaradt és más beosztásban, vagy más vállalatnál szerzett munkabérrel meg nem térült átlagkeresetének megtérítéséről intézkedni kell. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor olyan helyzet alakul ki, mintha a korábbi fegyelmi büntetést meg sem hozták volna, tehát ez már a munkakönyvi bejegyzés módosítását is maga után vonja. A fegyelmi határozat felülvizsgálatát a dolgozó eredményesen általában akkor kérheti, ha annak meghozatalét követően a törvényes határidőn belül azért nem élt jogorvoslattal, mert akkor nem volt olyan tények ismeretében, amelyekkel bizonyíthatta •' volna annak MIT JELENT A FEGYELMI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATA megalapozatlanságát, vagy élt ugyan jogorvoslattal, de később jutottak olyan tények a tudomására, amelyeket annak idején nem tudhatott a jogorvoslati szervek elé tárni. Mivel a fegyelmi határozat ellen nem lehet újra. felvételt kezdeményezni, azért biztosítja a jogszabály azt a lehetőséget, hogy az új tények, vagy korábban ismeretlen olyan körülmények feltárására, melyek más tényállást teremtenek, felülvizsgálatot lehessen kérni. MEG KELL JEGYEZNI, hogy ha a miniszter a fegyelmi határozatot törvénysértés miatt helyezte hatályon kívül, a vállalat igazgatója a hatályon kívül helyezettnél súlyosabb fegyelmi büntetést is hozhat. Dr. K. J. rakodási feladatai Igen sok rakodómunkást kötnek le és vonnak el a lakosság ellátását biztosító élelmezési szükségletet gépező áruk rakodásától. Egy másik állandóan visszatérő nehézség a Délmagyarországi Üvegértékesítő Vállalat rakodásainak elvégzésénél jelentkezik, ahol az ömlesztett üvegáruk rakodás szinte folyamatosan 8—10 lőt köt le, mert a csomagolatlan üvegáru rakodása igen munkaigényes és különleges szakképzettséget igényel. Az Uvegértékesítő Vállalat raktárai a város több helyén igen szűk és nehezen megközelíthető helyen vannak, ami a rakodási és betárolási időt nagy mértékben növeli. Nem ritkák a 3— 4 napon át kiürülő vasúti kocsik, jóllehet ezeket hat óra alatt kellene kiüríteni. A központosított vasútállomásokon valamennyi fuvaroztató központosítás alá tartozó kocsirakományú küldeményei az AKÖV rakodási feladatát növelik. A vasútállomásokra érkező kocsirakományok mennyisége azonban naponként igen nagy különbségeket mutat, az érkezés gyakran lökésszerű és egyegy napon a rakodási kapacitást többszörösen meghaladó kellene elvégezni. E rakodási feladatokat jelentős késéssel és csak a KlSZ-rakodóbrigádok segítségével tudtuk eddig is elvégezni. Növekvö feladatok A szállíttató vállalatok nagy segítséget nyújthatnának a 10. sz. AKÖV-nek, ha szállítási-tervezési kötelezettségüknek időben eleget tennének, hiszen ez a szállító és a szállíttató vállalatok jó együttműködésének egyik alapvető tényezője. A nyári mezőgazdasági munkák további rakodómunkás-csökkenést Idéztek elő, ugyanakkor az AKÖV feladatni egyre nőnek. Most a szállíttató vállalatokon a sor, hogy lehetőségeiket felmérve, segítsék a vasúti rakodás gyors és határidőben való teljesítését, ezzel az 1964. évi szállítási feladatok valóravállását. Csak a szállíttató és szállító vállalatok szocialista együttműködése, jó kooperációja, az egymás iránti segítőkészség lendítheti elő az áruszállítás megnövekedett közúti feladatainak megvalósítását. Pataki Sándor, a 10. sz. AKöV áruforgalmi osztályának vezetője Péntek, 1964. július 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 5