Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-16 / 139. szám

A párduc Egyike a század nagy re­gényeinek — írta Aragon Giuseppe Tomagi di Lampe­dusa A párduc című regé­nyérój. A mű csakugyan rendkívüli alkotás. 1958-ban, egy évvel a szerző halála utón jelent meg Kómában,, s rövid idő alatt fantasztikus sí Kert aratott. Csak magában Olaszországban negyven ki­adósa látott napvilagot, nem is beszélve a külföldi fordí­tásokról. A siker nemcsak méretei­'o«n szédületes, hanem jel­legét tekintve is szinte egye­dülálló. Irodalmi, művészi értékű könyvek nagyon rit­kán aratnak ilyen hihetetlen sikert; A párduc e kivételek egyike. A szerző származá­sa, osztályhelyzete szerint u legreakcióeabb földesúri arisztokrácia gyermeke, utó­da annak a Fabrizio Salina hercegnek, akiről könyvét írta. Lampeduee azonban azzal, amit írt, felülemelke­dett osztályán, s akarcsak Balzac, 6 is — személyes vé­leménye ellenére — a való­ságot. az igazságnak, a törté­nelemnek megfelelően tudta ábrázolni. A regény a múlt század közepén és végén játszódik Szicíliában. Abban az idő­ben, amikor Garibaldi vörös­ingesei megindították a Ri­sorgimentőt, az újjászületés mozgalmát és harcalt, Olasz­ország egyesítéséért. A vál­tozások időszakát rajzolja te­hát a könyv, azt a kort, amelyben a feudalizmust Olaszországban is felváltotta az éhes és mohó kapitaliz­mus. Lampedusa ezt a kort illúziók és nosztalgia nélkül rajzolja meg. Bemutatja a Risorgimento felemás voltát, ellentmondásait: azt, hogyan szövetkezik a burzsoázia az­zal az arisztokráciával, amely ellen harcolt, s ké­sőbb hogyan fordul szembe saját kezdeti célkitűzéseivel is. Akárcsak a regény, Vis­eonti belőle készült filmje a történelmi téma ellenére hal­latlanul aktuális, izgalmas és korunkhoz szóló. A nagy olasz rendező, a nálunik is nagy sikert aratott Rocco és testvérei alkotója, átvé­ve a regény írójának látás­módját, mai szemmel ábrá­zolja a történelmi eseménye­ket. A párduc színes, széles­vásznú, hatalmas tömegeket mozgató történelmi film. azonban egyáltalán nem em­lékeztet ennek a műfajnak többi termékére. Elsősorban azért, mert az a nézőpont, amelyből a rendező szemléli az eseményeket, minden ízé­ben korszerű, modern, mai. Jellemző és érdekes, hogv Togliatti, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára hosszú levélben gratulált Visconti­nak a tartalmas, mélyen­szántó filmért. A párduc főhőse Fabrizio Salina herceg. A szicíliai arisztokrácia sajátos képvise­lője őrinem vár semmit a változásoktól, de nem is fél tőlük. Ha azt akarjuk, hogy minden úgy maradjon, aho­gyan van, mindennek meg kell változnia — mondja, s talán ez az ámikus mondat jellemzi legjobban őt és ma­gatartását. A film nem követi lépés­ről lépésre Lampedusa regé­nyét. A filmben például el­lentótben a regénnyel, a her­ceg nem hal meg. Igaz, a dolog lényegét, az elmúlás gondolatát, a herceg bekö­vetkező halálát a film ennek ellenére is nagy művészi erő­vel tudja érzékeltetni. Vis­conti hűsége a regényhez mindenekelőtt éppen ebben jelentkezik, annak a sajátos atmoszférának a felkeltésé­ben és visszaadásában, amely olyan jellemző a regényre. A párduc ugyanis az elmú­lás filmje. Egy osztály, egy világ, egy bizonyos mentali­tás és bizonyos előjogok el­múlásáé, haláláé. A párduc méltán nyerte el a cannes-i fesztivál nagydí­ját. Nemcsak a regény, o film is a század egyik, leg­nagyobb alkotása. Nagy sze­repet játszik ebben három kiváló színész kitűnő alakí­tása. Burt Lancaster Salina herceg szerepében erőteljes, kifejező, nagyhatású alakí­tást nyújt. Alain Delon lel­kes, őszinte foiTó fiatalem­bert formál Tancrendi alak­jában. Claudia Cardinale szenvedélyes szerelmesnek mutatja be a királyi szépsé­gűd Angelicát. ö. l. Bolgár katonaművészek hazánkba Szegeden a hónap végén mulatják be műsorukat Tegnap este a menetrend­szerinti nemzetközi gyorsvo­nattal hazánkba, Kelebia ha­tárállomásra érkezett a Bol­gár Néphadsereg Szeptem­ber 9. ós a »Vörö» Zászló Ér­demrenddel* kitüntetett 180 i tagú ének-, zene. és tánc­, együttese. A baráti nép ka­i tonaművészeit a pályaudva­1 ron ünnepélyesen fogadták. Katonazenekar pattogó in­| ciulóinak hangja mellett gör­! riült be a vonat az állomásra. A kocsikból kilépő vendége­ket magyar honvédek rózsa­csokrokkal köszöntötték. Ez­után Szabó József vezérőr­nagy és Szalay Ervin alez­redes, a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesé­nek parancsnoka üdvözölték a bolgár művészeket, akik ne­vében Ivan Belokapov ezre­des, a csoport vezetője kö­szönte meg a meleg, baráti fogadtatást. Lapunk munkatársa kérdé­sére Ivan Belokapov elmon­dotta. hogy nag örömmel tet­tek eleget mostani magyaror­szági meghívásuknak. Utol­jára 1951-ben jártak hazánk­ban. Azóta szinte valameny­nyi népi demokratikus or­szágban vendégszerepeltek. — Reméljük —, mondotta a bolgár együttes vezetője —, hogy fellépéseinkkel tovább öregbitjük a hagyományos magyar—bolgár barátságot. A bolgár nép művészetének tolmácsolásával szeretnénk nagyon sok kellemes percet szerezni a magyar közönség­nek, köztük Szeged lakóinak is. A 66. szélességi foktól északra Kik a legjobbak? Csongrád megye önkéntes tűzoltóinak | versenye Aktuális film: ezzel jelle­mezhetjük legjobban a szov­jet filmművészetnek ezt a legújabb alkotását. Ez az idő­szerűség nemcsak és nem is elsősorban abból adódik, hogy a cselekmény, a történet nap­jainkban Játszódik, hanem főképpen tartalmi aktualitá­sából. A szovjet társadalom életének jelentős, izgalmas kérdései vetődnek fel ebben a filmben. A mondanivaló legfontosabb motívuma a sze­mélyi kultusz bírálata. A film a repülőik és sark­kutatók, 8z úszó jégtáblák egzotikus világába viszi el a nézőt. Ilja Gurin rendezésé­nek nagy érdeme, hogy ennek az érdekes környezetnek a bemutatása, ábrázolása nem feledteti a lényeget, a film társadalmi, közelelű monda­nivalóit. A film egyik legfontosabb szereplője Gyomin, a híres sarkrepíiiő. Ez a Gyomin azonban érdekes módon meg sem jelenik a filmen. Sorsá­ról, arról, hogy a személyi Jtultusz éveiben alaptalan vá­ciakkal letartóztatták, s hogy meghalt, amikor még a fia, Pavel. gyerek volt, fiának és legjobb barátjának történeté­ből értesülünk. Gyomin álha­tatos bolsevik volt, a börtön­ben is kommunista maradt, s fiából közösségi harcost akart nevelni. A tartalmas, érdekes, izgal­mas filmalkotás méltán szá­míthat a közönség érdeklődé­sére. Külön asztalok Ugyanaz a Burt Lancas­ter, aki A párduc címszere­pét játssza, alakítja az egyik főszerepet a Külön asztalok­ban. Erről az amerikai film­ről azonban — talán csak éppen a kitűnő színész és a regi, nagyhírű, ünnepelt sztár. Rita Haywort erőtel­jes alakítását kivéve — nem sok Jőt mondhatunk. A film maganyoa, kisiklott életű embereket mutat be, akik saját bűvös körükbe zárva, reménytelenül vergődnek. A cselekmény lassú, néhol von­tatott és unalmas is, a mon­danivaló vérszegény és ho­mályos. Talán a kispolgári életformát bírálja, s egymás fokozottabb megbecsülésére figyelmeztet. De ez egyálta­lán nem biztos. Néha úgy tűnik, mintha Delbert Mann, a film rendezője meg­elégedett volna a puszta történet elmondásával. Vasárnap a jól sikerült já­rási tűzöl tó versenyek lebo­nyolítása után került sor a Csongrád megyei önkéntes tüzoltóversenyre Derekegyhá­zán. A járási versenyeken részt vett 212 csapat közül a 27 legjobb indult a vasárna­pi küzdelemben. Csete György tűzoltóőrnagy üdvöz lő szavai után Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke nyitotta meg a ver­senyt. A derekegyházi álta­lános iskolások tornabemuta­tója után az önkéntes tűzol­tócsapatok először kocsi fecs­kendő szerelésben, majd a 400-as és a 800-as kismotor­fecskendő szerelésben mérték Össze tudásukat. A verseny­számok között érdekes be­mutatókat tartottak az álla­mi tűzoltóság egységei. A kö­zönség végigizgulta a horgos­létra-mászást, a ponyvába ugrást, az életmentést men­tőövvel, valamint a bemuta­tót a rohampályán, ahol desz­kapalánkon, gerendán, lét­rán, kötélen keresztül jutot­tak el a tűzoltók a kúszópá­lyáig, s az utolsó akadály vé­tele után tudták csak eloltani az olaj tüzet. Amíg a versenybizottság értékelte a csapatok teljesít­ményét, addig az állami tűz­oltók két tűzoltási bemutatót tartottak, melyben az önkén tes tűzoltóegységek is segéd keztek. Déli 12 órakor felso­rakoztak a csapatok ered­ményhirdetéshez. A községek férfi csapatai közül kocsifecskendő szere­lésben első helyen Rúzsa vég­zett. A nők versenyében is a ruzsaiak vitték el a pálmát. A fiúcsapatok közül a mind­szenti általános iskola önkén­tes tűzoltói szerezték meg az első helyet. A községi férfi csapatok közül a 400-as kísmotorfees­kendő szerelésben a hódme­zővásárhelyi állami gazdaság tangazdaságának versenyzői lettek elsők. A községi fiú­csapatok közül a kiskundo­rozsmaiak. az üzemi férfi csa­patok közül a szegvári ken­dergyár. a nők közül pedig az eperjesi kendergyár ön­kéntes tűzoltócsapata jutott tovább a területi versenyre. A legnagyobb kategóriá­ban, a 800-a» kismotorfecs­kendő szerelésben Nagylak férfi csapata, a szegedi juta­árugyár férfi csapata, és a szegedi kender fonógyár női csapata szerzett győzelmet. Az első helyen végzett ön­kéntes tűzoltócsapatok július 28-án Baján mérik össze ere­jüket a területi döntőn. S ha itt is jó eredményt érnek el, bekerülnek az augusztus 8— 9-én rendezendő budapesti országos döntőbe. Mikor alakult meg, hány fellépést tartott már az együt­tes? — kérdeztük Ivan Belo­kapovot. — Együttesünk közvetlen hazánk felszabadulása után 1944 utolsó hónapjaiban ala­kult meg. Fokozatosan fejlő­dött, erősödött. Csaknem húszéves fennállásunk alatt több mint 3 ezer koncertot adtunk. Énekeseink és tánco­saink hazánk legtávolabbi ki­csiny falvaiban is ismertek. Évi tervünk ma már 110 na­gyobb koncert, és 100 kisebb előadás. Repertoárunkban több mint 800 ének- és és mintegy 50 táncszám szerepel. — Mostani magyarországi műsorunkat bolgár népda­lokból, népi táncokból és is­mert operettrészletekből ál­lítottuk össze. Tizenöt napig tart vendégszereplésünk. Ez­alatt 11 alkalommal lépünk színpadra. Első fellépésünk június 17-én Pécsett tartjuk, .mostani magyarországi utunk j utolsó állomása Szeged. Jú­nius 29-én a Szegedi Nemzeti Szinházban adjuk elő műso­runkat. Reméljük sikerrel, A személyes találkozásig együttesünk valamennyi tag­| ja nevében sok szeretettel ! üdvözlöm Szeged lakóit. A pályaudvari ünnepélyes ; fogadtatás után a bolgár ; vendégek autóbuszokkal in­dultak * útnak vendégszerep­| lésük első állomása, Pécs felé. D. J. Szeged nyert a megyei KRESZ-ve.élkedőn A Csongrád megyei Bal­esetelhárítási Tanáca vasár­nap délelőtt Szegeden, a Szabadság Filmszínházban KRESZ-vetélkedöt rendeze t. | A mg-jyei középdöntőt járási vetélkedők előzték meg, s a verseny első helyezettjei vettek részt a vasárnapi versenyen. Csiszár Károly, a 10-es Autóközlekedési Válla­lat igazgatója, a Csongrád megyei Balesetelhárítási Ta­nács elnöke nyitotta meg a vidám vetélkedőt. Szeged, a szegedi járás, Szentes. Ma­kó és Hódmezővásárhely csapatai küzdöttek az első helyért. Az erdekes KRESZ-vetel­kedő végső eredménye a kö­vetkező. Az első Szeged csa­pata. Második helyezett a szegedi járás, harmadik pe­dig Szentes csapata. Az egyéni verseny első helye­zettje Panka Márton, a fale­mezgyár művezetője," máso­dik Virág István, a 10-es AKÖV gépkocsivezetője. a harmadik helyezett Katona György, ugyancsak a 10-es AKÖV gépkocsivezetője. A helyezettek értékes tárgyju­talmat kaptak. Panka Már­ton és Virág István, a me­gyei középdöntő nyertesei, részt vesznek a Budapesten július 24-én megrendezésre kerülő országos döntőn. A szellemes vetélkedőt Hegedűs László, a Szegedi Nemzeti Színház rendezője vezette. A műsorban fellép­tek Iván Margit, Kovács Zsuzsa, Lakos Ilona, Mucsi Sándor, Király Levente és Karlóczy Ferenc, a Szegedi Nemzeti Színház művészei és a D+C tánczenekar. Olvasónk Ltja Veszély a parkban Veszélyes sétálni, üldögél­ni a Kálvária téren, mert a serdülő gyerekek előszeretet­tel kerékpároznak a park­ban és a sétányokon, figyel­men kívül hagyva minden jelzőtáblát. Gyakori eset, kü­lönösen a játszótéri gyalog­utakon a -kerékpárverseny*. Mi idősebbek hiába szólunk, figyelmeztetjük őket, mindez falrahányt borsó. Durva. séi> tő szavakkal válaszolnak. Az illetékeseknek nagyobb gond­dal kellene felfigyelni e ki­rívó esetre. Ugyanitt észrevettem még egy életveszélyes területet. A villamossínek • felől elhe­lyezett kijáratok nincse­nek elzárva, s könnyen elő­fordulhat, hogy a piciny gyerekek kiszaladhatnak a sínek közé. Korlátokkal el lehetne kerülni a veszélyt. G. Kiss Pál Rádióműsor Szegedi Szerszámkovács Ktsz. IPARI TANULÓNAK falvesz 8 általános iskolát végzett, valamint érettségi­zett fiúkat kovács, lakatos, esztergályos, szerszámla­katos, fémcstszoló szakmába. Jelentkezés az iskolától kapott jelentkezési lappal. Kígyó u. 3. szám alatti irodában. 2392 Kedd KOSSUTH RADIO 4.30 Hitek. 4.35 Vidáman-ms­sen! 5.00 Hirek. 5.05 Falurádió. 5.45 Postabontás. 6.00 Hírek. 7.00 Hírek. 7.10 UJ könyvek. 7.30 Színház- ér, moziműsor. 6.00 Hí­rek. 6.03 Műsorismertetés 8.13 Harsan a kürtszó! 8.55 Schubert-. Schumann- es Brahms-dalok. 9.23 verbunkosok. 10.00 Hirek. 10.10 Seherezádé — szvit. 10.52 A rejedeimi nő. Rádiójáték. 11.48 Gésák. Operettréazletek. 12.00 Hirek. 12.13 Tánczenei koktél. 12.37 A vidéki színházuk műso­ra. 13.00 Párizsi eső. 13.15 Jan­csi és Juliska. Részletek. 13.45 Gazdaszemmel a nagyvilág me­zőgazdaságáról. 14.00 Hirek. 14.10 Könnyűzene nyugdíjasoknak.. 15.05 Szeretve mind a vérpadig. 13.23 Kórusok. 16.00 Hirek. 16.10 A Sültkrumpli-őrs. Rádiójá­ték, 16.30 A pécsi Nagy Lajos gimnázium férfikara énekel. 16.40 Virágcsokor. Versek. 17.05 A rádió műszaki klubja. 17.20 Szvjatoszlav Richter zongorá­zik. 17.36 Műsorismertetés. 16.00 Hírek. 18.16 Könnyűzenei hír­adó. 10.03 Szívből léit igazság. 19.15 Kalmár Tibor és Dankó Pista nótáiból, 19.25 A Szabó cnalád. 10.33 Jó éjszakát, gyere­kek! 20.00 Esti Krónika. 20.25 Szimfonikus zene. 21.40 Móricz Zsigmond Kossuth drámájáról beszélget Móricz Miklós és "Mó­ricz L1U. 22.00 Hírek. 22.15 Sport­hírek. 22 20 Operettrészlatek. 23.06 A szép fúvóslány. 23.30 Ka­marazene. 24.00 Hírek, O.tO Ka­tonadalok. PETŐFI RADIO 6.10 Torna. 6.30 Hírek, 7,15 Pos­tabontás. 8.00 Hírek. 14.00 Stra­uss: SzembckötSsdi — nvltán". T.iO Időj árásjélentés. 14.25 Bá­ihy Anna és Závodszkv Zoltán énekel. 15.00 Hirek. 15.06 Tánc­melódiák. 15.45 Az élővilág és a mágneses tér. 16.00 Két szim­fónia 17.00 Hírek. 17.08 Andor tva és Bolla Tibor énekel 17,40 Fiatalok filmklubja. 16.00 Az amerikai munkásmozgalom da­laiból. 18.15 Tartalékézred. 18.45 Fúvószene. 19 00 Mi történt a nagyvilágban? 19.13 Zenei Ma­gazin. 20.05 Tánczene. 20.30 A miiliomosnő. Vígjáték. 22.37 Ze­nekári muzsika. 53.00 Hírek. Televfciómüsor 17.12 Hírek. 17.20 Tapasztalatok, tanulságok, Hogyan készüljenek fel a mezőgazdasági nagyüze­mek az aratásra? Előadó: Hor­váth Sándor. 17.30 Teke Európa­bajnoksag. A férfi csapatver­seny közvetítése a Lejtő utcai sporttelepről. Riporter: Regős Sándor. 19.00 Oriáscsarnok Lágy­mányoson. Közvetítés a Magyar Kábel Müvekből. 10.20 Esti me­se. 10.31) Tv-hiradó. 19.45 Napi Jegyzetünk. 19.50 A tv-olvasó­terme. Flaubert: Bováryné. 21.00 I magyar rövidfilm- és tv­rövidfilm fesztivál. 1. Százmillió volt. 2. A póráz két végén. 3. Az aranykor. 22.10 Tv-híradó. 2. kiadás. Egy nap három motorkerékpáros szenvedett balesetet Vasárnap kora reggej Ullé- szenvedett. Az ittas gépjár­sen motorkerékpározott Ko- művezető ellen megindult az vács Péter, Üllés, Fehérvéri elJaras­utca 37. szám alatti lakos. Fi­gyelmetlenül vezetett, motor­kerékpárja megcsúszott, el­esett. Kovács Péter súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A íorraskúti bekötőuton haladt motorkerékpárjával Dudás István, Forráskút 44. szám alattj lakos. Motorke­rékpárja elé egy kutya ugrott, » ezért felborult a jármű. Dudás István és pótutasa, Dudás Magdolna súlyos sérü­lést szenvedtek. Vasarnap délután Szegeden a Szóregi út 80. szám előtt bukott fe] a motorkerékpár­ját ittasan vezető Fodor Ist­ván. Szeged. Szőregi út 80. szám alatti lakos. A baleset következtében súlyos, nyolc napon tűi gyógyuló sérülést Június 9-én fél 11 és 12 óra között a szeged—makói úton, Deszk és Makó között elveszeit * egy 200 literes VILÁGOSKÉK SZlNÜ PERME­TEZŐGÉP. gumikerekű targoncára szerelve. Kérjük a becsületes megtalálót, vagy nyomravezetőt, telefo­non, vagy írásban közölje amit tud a permetezőgépről a Csongrád megyei Közegészségügyi Járványügyi Ál­lomással. (Hódmezővásárhely. Szántó Kovács János u. 52-54. Telefon: 703. Illő jutalomban részesül. K. 382 A Szegedi Felsőfokú Élel­miszeripari Technikum pályázatot hirdet a) az általános gepe­szet1 tanszékén egy adjunktusi, egy tanár­segédi cs két géptszlecmu­kusi állásra. Palyazhatnak okleveles gépészmérnökük, Illetve gépésztechnikusok. b) az élelmiszeripari gépek es műveletek tanszéken egy docensi és egy tanár­segédi állásra Pályázhat­nak élelmiszeripari gyakor­lattal rendelkező okleveles gépészmérnökök. C) A TECHNOLÓGIAI TAN­EZEKEN egy docensi és egy adjunk­tusi állásra. Pályázhatnak élelmiszeripari gyakorlattal rendelkező okleveles ve­gyészmérnökök, Vagy kül­földi ösztöndíjasként vég­zett élelmiszermémökölf. d) AZ ELELMISZERIPAll GAZDASÁGTANA TAN­SZÉKEN egy adjunktus: állásra. Pá­lyázhatnak élelmszerlpari gyakorlattal rendelkező ok­leveles közgazdak. e) a kémiai tanszéken egy adjunktusi és egy ta­nársegédi állasra. Pályáz­hatnak oklevels vegyész­mérnökök vagy okleveles vegyészek. (TTK-ás). f) gazdasági osztály egy gondnok. Pályázhatnak KALASZ-vizsgával rendel­kezők. Az állások betöltésére 1904. augusztus l-én kerül sor. Illetmény a 161 '1962. (M. K. 21.) MM. számú utasí­tás szerint. A pályázatot a Szegedi Felsőfokú Élelmi­szeripari Technikum részé­re (Szeged, Marx tér 7.) kell beküldeni a közzété­teltől számított 15 napon belül. k. 304 Kedd, 1964. június 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents