Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-03 / 128. szám

JÓ SZÁNDÉK, SEGÍTSÉG, EG YÜTTM ŰKÖDÉS Építőmunkások az üzemekben gaegeden három _ nagy- — Volt olyan elképzelé- rozaía volt. hogy az üzem ^ _ a textilművek, a sünk, hogy öltöző- és fürdő- munkaidő után könnyebb szalámigyár a szegedi helyiséget biztosítunk az itf munkára biztosítson részünk­kenderfono — fejlesztesen, dolgozó építőipari munká- re néhány dolgozót Eddig rekonstrukcióján dolgoznak soknak — mondja Török Gá- nem kaptunk e célra embe­építőipari munkasok. Ele- bor üzemrendész. — Nem reket Várjuk- a választ, le­fordul. hogy a hatandok »el- igényelték. Ebédjüket azon- méljük, pozitív lesz •csúsznak* Hallottunk mar ban, melyet saját konyhá­ban kijelentéseket ezekben jukról hoznak, a mi étkezőhe- A nagyobb megbecsülésért a üzemekben: »Az építő- lyiségünkben fogyasztják el -—-— ipar emberei tengnek-lóg- _ Egyebet nem tudok Az emlegetett elmarasz­nak- Szép Kis munKategye- mondani Ha azonban igény- taló megnyilatkozások elke­lem!- "Ugyan, _ nagyjuk segítségünket más dol- rtilése érdekében elsősorban ^gj,!., — legyint ra az epi- gokban, nagyon szívesen valóban az kell, hogy becsü­tóipari munkás. • >->Mi megteszünk mindent, ami 1et«5 munkát végezzenek az építőipar üzemekben dolgo­zó emberei. De nem ártana, ha az érdekelt üzem dolgo­zói — saját munkaversenv­- Szerződéskötéskor a eredményhirdetéseik mellett "" " pmberek többsése a kenderfonóban elmondták, ~7 megismericednenek az :dl seaítSitikelt hogy nem tudnak felvonu- építőipainak eredményeivel a. Tthtf teLtvatS.Uí^n- lási épületet - iroda, öltöző Ha elmaradnak az építők, f tízesek 2S & raktárhelyiséget - bizto- ^ulr??nek rola » 'bS sítani. Ezért építenünk kel- ^ ^ » tud­« éberek. w nanak, ha teljesítik, vagy m vagyunk, s látjuk, amit erőnkből telik, látunk!* Ha becsmérelni kell ama- váriuk a vála<T* ^ munkáját, szidni mun- Var*uk a Va'aszt kastilusát, kifogásolni mun­jcafegyelmét — azonnal rneg­Amennyiben igényli, segítünk lett s így külön az öltöző- « f, TÍ • helyisége valóban nem igé- túlteljesítik feladataikat. Ez nyeltük - mondja Molnár f^" mtfn°ÍÍL.aZ sindor, a Csongrád Megyei becsülete Mindkét vallalat Építőipari Vállalat munka- sze-mpontjabol elonyrc volna A Cscngrád Megyei Építő- ügyi osztályának vezetője, a f ^SbSSS&zSmS ipari Vállalat egy komplex vállalat párttitkára^ - A ^^Utenf azTg^SS brigádja - körülbelül 50 szalamigyarban ahol ege- elvtórgias munkavisg^nytJ ' ember, kőműves, ács, kubi- sreben biztosítottaka tel- _ gondoltunk 1508, segédmunkás — előre- vonulási epületet, ott igény- . mondia Török elv­láttiatóan több mint egy be vesszükaz öltöző- és für- jg _ ££ Sr­évet tölt a Kenderfonó- és dohelyiseget. Énnel a valla- . Szövőipari Vállalat szegei latnál az étkezfet is ú^ ol- ^^^ é^eme. e ja­kenderfono uzemegysegeben. dottuk meg hogy dolgozoink va&lattal fogiaiko2ni. Meg„ - a 32 ° be-szél ük - válaszolja Mol­két vállalat kozott? Miben — Éppen a: muttheten ^ elvtárs _ vái}alatok segítik az építőipar munka- fordultam a kenderfonogyar szakszerve2etl bi20ttságával. ját? Hol öltöznek, hol et- parttitkarahoz egy keresse!. ^ " az építőipariak? A városi pártbizottság hatá- M, É. Szükség lesz a kiskaszákra is IDŐBEN KÉSZÜLNEK AZ ARATÁSRA AZ ALGYŐI TSZ-EK — TÖBB GABONA AZ ÁLLAMNAK — HOGY NE LEGYEN RAKTÁ­ROZÁSI GOND Alapos határszemle előz- rendelkezik a tsz, s négy hozzákezdenek egy csővázas te meg az algy ői községi ta- .kombájn munkájára kötöl- szín építéséhez. Ez lesz a nacs legutóbbi ülését, ame- tek szerződést a sándorfal- kombájnszérű, télen pedig lyen - látszatra elég korán vi gépállomással. Egy gabo- az erő- és munkagépeknek - a Napsugár, a Rákóczi és nafúvóval is rendelkeznek, ad helyet. Építenek egy gó­az Űj Élet Tsz aratási fel- tehát a szállításnál kevesebb rét is. Pénzük van rá, csali készülését beszélték meg. zsákra lesz szükségük, mint faanyagot nem kapnak. A Ezernyolcszáztizenhét hold eddig. ' tsz elnöke szerint a járási őszi és tavaszi kalászos, zö- _„ -„-- tanács mezőgazdasági osztá­mében kenyérgabona vár itt lya nem zárkózik el szándé­aratósra, Az őszi vetések Lesz-e elegendő raktáruk kuk_ támogatásatói, s a le­most mutatják meg előnyü- a nagy mennyiségű gabona- hetőségekhez képest fá­két. Olyan termést ígérnek, nak? Várhatóan itt is 2 má- anyagot is szorítanak majd hogy a tervezettnél holdan- zsával több gabonát adnak a a SÓré építéséhez, két másfél-két mázsával földek a tervezettnél. Mint AZ aratásra felkészüléssel, több kenyérgabonára lehet megtudtuk az elnöktől, ta- munkák leve­számítani. Egyes részeken valy építettek egy 32 vago- a nagy munkak leve" viszont máris dőlt a búza, nos magtárat. Azelőtt az is- zetesevel megbízott ket bn­tehát számításba kell venni, tállók padlásán is tárolták gádvezető, Szabó István és hogy lehetnek majd olyan a gabonát, s minden alkal- Boldizsár István reggeltől E!?tíÍSi amel};en a ^^ ™atos hel>,et kihasználtak. ö ^ Kétszer is boldogulnak. A szem- Most viszont a terményfor- e - , veszteség elkerülése végett galmi vállalat kért tárolási meggyőződnek egy-egy sor­s kézikaszálásra is szükség helyet a tsz-től. . rendi teendő elvégzéséről, fez. — A válaszadással még Ugyanígy tesz Szabó Ferenc fcf várunk — válaszolta Szek- gepcsoportvezeto is, hogy """•a® fű László —, ha lesz feles- minden egyes gep teljes Az algyői közös gazdasá- leges helyünk, készséggel se- erovel szolgaija az embert a te közül nézzük meg kő- gítünk. Annyi bizonyos, hogy nyan munkák idosza­Jöebbről az Üj Élet Tsz-t, az államnak nem 1500 má- kaban. korábbi zilált pénz- zsa gabonát szándékozunk gazdasági életéből kivet- adni, mint ahogy terveztük, között, s egyre inkább jó hí- hanem 2300 mázsát. Az adó­^ alapozza meg. Azelőtt gabonát is hozzászámolva ^ csomag olcsó cigarettát közel 3 ezer mázsa gabonát tel lehetett vásárolni egy teszünk a népgazdaság asz­®unkaegység előlegéből. A talára. S ha nem is közvet­biztos fizetőképessége, a lenül a géptől, a cséplés­^aesműveléses elosztási tői számítva 2—3 napra JW és a premizálás meg- kiadjuk a munkaegységre kedvét.4 ^^ termCtóSÍ Járó gabonarészt mindenki­nek, hogy ki-ki otthon tá­If^l^nk^ond- ^ * ** ^ Szekfü László, a tsz el- a gondunk. it T'- ho§y csak győzzük Elkészültek a szérű 4rije­CS adni' i p0nl°i lölésével is. A korábbi gya­sen, munkameneten . teat már ezért sem eshet korlattól eltekintve egy koz­r °"öa, nehogy valakinek ne ponti helyen tárolják majd Me munkaerö-gaz A múlt évi tervfeladatok gyors eredményt ettől sem végrehajtásánál már várhatunk. Mi akkor a meg­jelentkezett az a probléma, oldás? A kérdésre röviden hogy a vállalatok nem tud- így lehet válaszolni: a mun­ták betölteni létszámkeretei- ka termelékenységének nő­ket. Az idei tervek összeál- velése. Erre a feladatra a lításánál már a létszámke- párt idejében felhívta a gaz­reteket is korlátozni kellett, dasági vezetők figyelmét és mert látható volt, hogy az a VIII. kongresszus ismétel­adott helyzetben irreálisak ten aláhúzta ennek fontos­az iparvállalatok igényei, ságát. Az előállott helyzet, Vannak, akik a munkaerő- a munkaerő mennyiségében hiány mértékéből olyan kö- és összetételében jelentkező vetkeztetést vonnak le, hogy hiány nem utolsósorban an­az adott munkaerő-helyzet- nak is következménye, hogy héz keli igazítani a tervfel- iparunkban nem emelke­adatokat és ezzel mintegy dett a terv előirányzatainak tagadják a tervben rögzített megfelelően a munka ter­célok megvalósításának le- melékenysége és így a várt­helőségét. Mások a koráb- nál előbb következett be a bi évek gyakorlatának meg- munkaerőhiány. Ezzel együtt felelő eszközökkel próbálják vanpak lehetőségeink, ame­megoldani a vezetésük alatt lyek kihasználásával a lét­álló vállalatok munkaerő- számok jelentős bővítése gondjait. Hirdetnek az újsá- nélkül is megvalósíthat­gokban, a villamosokon, az juk a tervekben előírt fel­autóbuszokon. Ezek a hirde- adatokat. Nézzünk néhányat tések esetenként élnek a a rendelkezésre álló lehető­munkaerő-csábítás rafinált ségek közüL módszereivel is. Az autóbu­szon láttam azt a hirdetést, K öztudott, hogy a gép­amelyben az egyik építőipa- iparban a veszteség­ri vállalat például azzal csá- id° egyes vállalatoknál eléri bit, hogy állandó budapesti a 25 százalékot is. A vesz­munkahelyet ígér a jelent- teségidökön belül a na­kezőknek. Amennyire hibás S>'°hb hányad, mintegy 60 az előbb idézett elv, amely- százalék, a munka- és nek hangozta tói a még mo- üzemszervezés alacsony szín­bilizálható munkaerőhöz vonalából adódik. A megol­akarják szabni a tervfel- dús kézenfekvő: csupán a adatokat, >annyira nem cél- munka- és üzemszervezés rávezető az a gyakorlat megjavításával olyan mun­sem, amelynek képviselői kaerő-tartalékot tudunk törvényellenes személyi mozgósítani, amely pillanat­vagy anyagi előnyök nyúj- nVila9 kihasználatlan. A fásával próbálják megolda- 1JX~ """ * ' ni a vállalat munkaerő­megoldás útja is isimert. Né­hány évvel ezelőtt a vál­L. F. gondjait. Az idézett elv ^latoknál például nagy len­helytelen azért, mert kizár­ja minden cselekvés lehető­dülettel végezték a munka­nap-fényképezéseket, a vesz­, ^ , , ^ , ,, teségidő-felméréseket. Már seget, holott a korlátozottan kisebb lendülettel folytatták rendelkezésre álló új mun- az így nyert adatok alapján kaerő foglalkoztatásán kí- láthatóvá vált intézkedések vül bő lehetőségünk^ van ar- ^ tették a munkát és az első a felméréseket ra, hogy a már foglalkozta• tott munkaerővel jobban lépéseket, gazdálkodjunk. A gyakor­lat, vagyis a munkaerő-csá­csak kevés esetben követték tervszerű és következetes intézkedések. Pedig olytm bitas, amelyre utalunk, tartalék ez, amelynek hasz­ugyancsak nem célravezető, nosításáért érdemes erőfrézí­mert csupán ideiglenes meg­oldást ad. A munkaerő-gazdálkodás tennivalóinak megha­téseket tenni. Ha például egy 1200 munkással dolgozó vállalatnál munkásonként és műszakonként csak 10 perc esik ki munka- és üzem­tározásánál csak abból lehet szervezési okokból, ez meg­gyakorlati- íelel naPi 200 munkaóra­a könnyen veszteségnek, vagyis azt je­munkaerö- lenti> h°gF az üzem gazda­kiindulni, hogy lag kimerült igénybevehetö tartalék. A mezőgazdaság­sági és műszaki vezetői író­ban végbement és várható P°nta 25 ember munkájó­fejlődés következtében erről ro\ mondanak le. a területről kevés munkaerő szabadul fel az ipar számá­ra. Az új korosztályok be­lépése a termelésbe ugyan­csak nem fedezi munkaerő­A másik nagy terület, amely bő lehetőségeket kí­nál, a műszaki fejlesztés. Ez kettős értelemben is hoz­zájárulhat munkaerő-gond­szükségletünket. Bizonyos -laink enyhítéséhez. Egyrészt lehetőségeket rejt magában °nmagaban is együttjár az­a ma még háztartással fogr zal, hogy növekszik az egy lalkozó nők nagyobb arányú ember által azonos idő alatt bevonása a termelőmunká- tíőállítható termékek meny_ ba, de ennek is meg kell , J előbb teremteni mind a nyisege, másreszt a gépesi­társadalmi, mind a gyáron téssel, célgépek, kisgépek belüli feltételeit. Tehát üzembehelyezésével lehető­»sson • ^yi feladat, a szalmát, ""ennyit el tud végezni. Azelőtt a • tsz minden tanyájára jutott va­lamennyi. Ez a megoldás emberek mellett vi- stác értékes tei-ületet, leg­j J11 ott vannak a gépek, alább 20 holdat elfoglalt, is ^-ebb segítők. Ezek és csurrant-cseppent is a jepekkel jól el van lát- ^ ezzel fut°tt es almozott. t%fÍSebb aUtatrészek cse- A füst elszáUt, a trágyát teiituyhcsintve a gépállo- meg nem a tsz-nek adta el. íj Kes-cn áll a nagy nyá­hol$ kákra- Háromszáz gmmassm SSSviTtrSl ^ ^ ^yeges dolog és 360 hold őszi ár- tartozik az aratasi elokeszu­Ket saját aratógéppel letek sorába. Hamarosan Országos érdeklődés a szabadféri játékok iránt Ertekezletet tartottak a játékok közönségszervezői Az idén átszervezték a Sze- propagandaanyagok terjesz- és autóbusz-járatok megszer­gedi Szabadtéri Játékok kö- tése a jegyvásárlások szerve- vezése is elindult. Az eddigi zönségszervezői hálózatát. Az . J munka eredményeképpen kü­elmúlt években ezt a mun- 2ese- lónvonatok indulnak többek kát budapesti közönségszer- A megyei kozonsegszerve- között Miskolcról, Pécsről, vezők irányítottálc és végez- tegnap a szabadtéri ja- Székesfehérvárról, Békéscsa­ték. Budapestről keresték fel tékok igazgatóságán értexez- bérój, AZ első ös-szesítés sze­az ország megyéit, városait, letet tartottak. Tari János, a g különvonatot, s ezen falvait. Egy-egy helyen csak játékok igazgatója tartott re- felül 64 autóbuszjáratot szer­igen rövid ideig tar- ferátumot, majd a 19 megye veztek ^ meg tózkodhattak. ezért mun- szabadtéri kozonsegszerve- So,k segítséget nyújtanak a kájuk sok tekintetben zöi beszámolták az eddigi szervezéshez a szakszerveze­hézagos, hiányos volt. munka eredmenyerol. tek és a Hazafias Népfront Sok helyre nem is jutottak A felszólalók egyöntetűen helyi bizottságai. A Pedagó­el. Az idén a közönségszerve- hangoztattak annak )o hata- gu^ Szakszervezete Zala zést — szoros együttműködés- sat a kozonsegszervezesre. il- megyei bizottsága például fel­ben az IBUSZ-szal, amely eb- letőleg a jegyeladasok lebo- hívással fordult a megye mű­ben az évben az eddiginél nyolitasara, hogy az idei mu- velődési otthonainak igazga­jóval nagyobb részt vállalt sort mar tavaly oktoberoan tóihoz. hogy ők is segítsék a ebből a munkából — megyei összeállították. Ennek ko- szervezőmunkát. Hasonló le­megbízottak végzik. A szín- szonheto, hogy a ^ kulontele velet kaptak a Békés megvei házak közönségszervezői, ille- propagandaanyagok, plaka- művelődési otthonok igazga­tőleg a megyei tanácsok mű- ^ tói is. E levél hangsúlyozza, S^öSflSS^ Ségef^ is°rcZag le8lUSebb hogy a játékok szervezésének ezek a megbízottak. Felada- A jegyeladás megkezdésé- segítese fontos nepmuvelesi tuk: a játékok propagálása, a vei egyidőben a különvonatok feladat vé válik, hogy alacsonyabb kvalifikációju munkások vé­gezzék el ugyanazokat a feladatokat és így enyhít­hetjük a szakmunkáshiány okozta gondokat. A műsza­ki fejlesztés az a kimeríthe­tetlen tartalék, amely állan­dó tényezője lehet a rendel­kezésre álló munkaerő ra­cionálisabb felhasználásá­nak, a termelés létszámnö­velés nélküli fejlesztesének. De eszköze lehet nemcsak a már foglalkoztatott munka­erővel való jobb gazdálko­dásnak, hanem annak is, hogy a nőket a jelenleginél kedvezőbb arányban tudjuk bevonni a termelőmunkába. A feladat megoldása nem könnyű. Sok és körültekintő műszaki és gazdasági szer­vezőmunkát igényel, esetleg együttjár egész technológiai folyamatok megváltoztatá­sával, de megéri a befekte­tést, mert hosszútávra nyújt megoldást. Nem érdektelen hangsúlyozni azt sem, hogy adott munkaerő-helyzetünk­ben a műszaki fejlesztés jár­hatóbb út, mint a különféle törvényellenes előnyök ki­látásba helyezése. A két igen fontos és jól kihasználható említett lehe­tőségen kívül természetesen még sok összefüggésről és a tartalékok feltárásának sok­sok műszaki és üzemszerve­zési lehetőségéről lehetne beszélni. Az emberi vonatkozások között kell megemlíteni a munkakörülményeket. És ezeken nem csupán az ér­tendő, hogy van-e üzemi konyha, tisztántartott öltöző, hanem az is, hogy a veze­tés tudja-e helyesen érté­kelni és egyes emberek mun­káját, jól alkalmazza-e az anyagi ösztönzés és az er­kölcsi megbecsülés rendel­kezésére álló lehetőségeit, így idesorolhatjuk a szak­munkások továbbképzését, a segédmunkások számára ren­dezett szakmai tanfolyamo­kat, amelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a meg­határozott ismeretek elsajá­títása után az egyes embe­rek alkalmassá váljanak ér­tékesebb munka elvégzésére és ezzel emelkedjék a tör­vényes kereseti lehetőségük. De bizonyos értelemben a munkakörülmények foga­lomkörébe sorolhatjuk az üzem- és munkaszervezés színvonalát is. A rendezetlen munkakörülmények között dolgozó üzemeket az embe­rek anyagi előnyük nélkül is otthagyják, mert szíveseb­ben vannak olyan helyen, ahol saját képességük, be­csületük, tisztességük szabja meg teljesítményük határát és nem a rajtuk kívül álló tényezők. A munkakörülmé­nyek rendszeres vizsgálata, javítása, az emberekkel való törődés mind-mind olyan té­nyezők, amelyek közvetlenül ugyan nem járulnak hozzá a létszámgondok megoldásá­hoz, de közvetetten mégis hatnak, mert például csök­kentik az indokolatlan ván­dorlások számát és így elő­segítik a megalapozott mun­kaerő-gazdálkodás megvaló­sítását. jtí eszélhetnénk még sok tényezőről, így példá­ul a munkafegyelemről, ar­ról, hogy a vezetők a gazda­ségi és műszaki szervezési feladatok mellett milyen értékű nevelőtevékenységet fejtenek ki. Idetartozó kér­dés az is, hogy például az elavult, alacsony termelé­kenységű gépek helyett ész­szerűbb a nagy termelékeny­ségű gépeket több műszak­ban kihasználni. A munkaerő-gazdálkodás a jelenben és a jövőben még­inkább nem egyszerű lét­számgazdálkodás és túlnőtt a munkaügyi osztályok kerete­in. A tartalékok feltárása, a korlátozott mértékben még rendelkezésre álló munkaerő bekapcsolása a termelésbe azt a felismerést követeli meg a vállalatok vezetői­től, hogy a nagy távlatokban is megoldást nyújtó lehető­ségek kiaknázására koncent­rálják erőfeszítéseiket. KONNER JÁNOS Szerda, 1964. június 3. [}ÉL-MAGYARQRSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents