Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

8 és 7 1 ui 1 A v Érzékszerveink '^tfk számunkra a világot, és érzékszerveink adjak azt a nyelvet is, amellyel kifejezhetjük, hogy milyen számunkra ez a világ. Legérzékenyebb érzékszervünk — melyen keresztül élményeink túlnyomó részét nyerjük — a szem. Ha emlékeket idézünk fel magunkban, az emlékek képekben jelennek meg, ha vágyainkat képzeljük el, azok is képekben jelennek meg. A film feltalálásával a művészet olyan kifejező eszközzel gazdagodott, mely sajátosságánál fogva legalkalmasabb — más művészeti ágak számos lehetőségét magába sűrítve — a látványt érzékelő, képekbein emlékező és képzelődő embernek világához fűződő viszonyait kifejezni. A film nyelve képi nyelv, mellyel — a'hangnak a filmbe való bevonulásával — a valóság ed dig legtökéletesebb illúziójának a lehetősége is megteremtődött. De ha a film csak ezt az illúziót adná, nem lenne művészet, csupán játék, esetleg szórakoztató játék. Az illúziókeltés is csak eszköz — mondhatjuk nyugodtan: eddig a legtökéletesebb eszköz — mert legsokoldalúbb, érzékelésünk alkatához legtökéletesebben illő eszköz — a művész számára. Ha viszont az illúziókeltésnél több a cél. akkor jogosult a célnak megfelelő szerkesztés és kihagyás, a művésznek az a bizonyos önkénye, amellyel eszközét úgy alkalmazza élményanyagát megformálva, hogy alkalmas legyen kifejezni gondolatait, kétségeit, és reményeit Mindezt szükségesnek látszott kiemelni, mert a szók ványos szórakoztató filmeknek, sőt a hagyományos művészi filmekhez szokott nézőt is először a képnyelv döntő szerepe, azután pedig a képsorok illeszkedése és minden magyarázat nélküli tömény — látszólag a kapcsolatokat megbontó — egymás után szerelése hökkentette meg. Ez nehezen követhetőséget eredményezett, nehezen érthetővé tette a filmet, annál is inkább, mert a közönség — s nemcsak az átlagközönség — nem szokott hozzá ehhez a nyelvhez, számára — mint ahogy valójában is — épp olyan űj és meglepő ez. mint az irodalom történetében volt a korábbi lehetőségek elkoptatása. kimerülése után egyegy sajátosan új művész, vagy művészi csoport jelentkezése, akárcsak a magyar irodalom Nyugat csoportjáé. Mégis, e nehezen érthetőség ellenére is, a közönség szemmel láthatóan lenyűgözve nézte végig a filmet. Mi lehetett « u lini e filmjével szolgált, szokványosán kérdezve: mit i6 akart kifejezni? Egy mai ember viszonyát világához. Közelebbről egy művész viszonyát az általános emberin belül, végül egy filmművész viszonyát, A legáltalánosabb viszonylatokat — az őt közelről érintő élmények segítségével — legkonkrétabb formában megjeleníteni. Benne van ebben persze az a művészi bizonytalanság is, hogy képes-e s mennyire képes a művész más emberbe behatplni. mást megismerni? Végeredményben a másik embert annak külső megnyilatkozásain túl indítékaiban, cselekvései belső rugóinál, gátlásainál és problémáinál csak saját magából kiindulva ertheti meg. élheti át. s ez az élményből való kiindulás adhatja művének hitelét, mert minden ember külső és belső mechanizmusa közös, hasonló alapjában. Ilyenformán nem értékelhetjük a 8 és Vr et úgy. mint önéletrajzi filmet. minthogy a szerző célja seni saját személyének, életeitek előtérbe tolása volt, hanem az öt — és sok mást — foglalkoztató problémák bogozása. Ezt pedig csak ugy erhette el, ha minden képsora, minden jelenete egyszer jelenti önmagái: a jelenet tárgyát, a látványt és cselekvést vagy helyzetet, amit elmond, egyszer pedig; jelképes értelműen világit rá a vele kapcsolatos általános kérdésekre is. Már a film első képsora: az autótenger közepén autójába zárt s a tömeg közepette magányosan — legfeljebb részvéttel nézve, de segítséget nem kapva — fuldokló filmrendező is jelképes egyszersmind. Az elidegenedes kérdése egyébként is több ízben és több viszonylatban jelentkezik a filmben. A problémákat, ^ itt Fellinil foglalkoztatják, nagyjából két felé oszthatjuk — meglehetősen salamoni osztással, mert ezek egymást át meg átszövik a valóságban —. éspedig egyrészt a sajátosan, mai, másrészt az örök emberi problémákra. De valójában az örök emberi viszonylatok is mindig egy sajátosan a korra jellemző módon jelentkeznek, azok is kor ós társadalom problémái. így van ez Fellininél is, akárcsak a házasság vagy a szerelem — elemeire bontott, s ismét összerakott — problémáit is ragadjuk ki a filmből. Végső soron mindez úgy merül fel itt, hogy mi a helyes és követendő magatartás, lehetséges-e a boldogság és hogyan, tudnak-e az emberek együtt élni egy adott társadalom feltételei között. Fellini, a katolikus, nem mellőzi értnél az elemzésnél a hit, Illetve az egyház szerepét sem. De megoldást nem talál: a megoldás feltételei itt, ahol a megélhetés társadalmi probjémái a jól szituált környezetben fel sem merülnek, az emberben vannak, saját magában oldhatja fel csak az ellentéteket, hogy valamilyen formában állást foglal, dönt. Ezt fejezik ki a film utolsó képei és utolsó mondatai, mert a szavaknak is egyenértékű, pontosabban az érzéki valóság értékrendjének megfelelő szerepük van a műben. Az egymás megértésére irányuló törekvés pozitív, hpgy egymást elfogadjuk. szükséges, attól függetlenül, hogy mi elégséges megoldásnak nem tarthatjuk. Hogy Fellini később milyen további megoldásokig jut még. az viszont más filmek kérdése lesz majd. Az Úisáook rengeteget f\ z ujsagoK irtak a fj]m_ ről annak megjelenése előtt és után is. A Nagyvilág közölte a 8 és >/„ forgatókönyvét is. A forgatókönyv az írói munka, melynek , fő alkotója volt maga Fellini is negyedmagával. A megvalósult film már csak Fellini munkája, mely itt-ott némileg eltér a forgatókönyvtől. Eltér a film utolsó jelenetében is, némileg meggyorsítva, ugyanakkor általánosabb érvényűvé téve a befejező gondolatokat. De az eltérések ellenére is célszerűtlennek tűnik ismét elmesélni a film tartalmat. Szükgesebb inkább felhívni a figyelmet sajátos problémáira, hogy a néző közelebb férkőzhessen ehhez a különös és súlyos alkotáshoz. Sajátos művészetére azt lehetne mondani. hogy shakespearei dramaturgia a filmben. Nem értékelő kifejezésként, hanem az eszközök alkalmazásának bizonyos hasonlósága, sokrétűsége miatt. Erről a sajátos művészetről még sokat lehetne bessélni, s e-Hekes munka lenne elemezni. Álljon sít annyi végül: Fellini alkotásában rengeteg mindannyiunk számára érdekes korunkbeli probléma jelent meg. Németh Ferenc Kitüntették dr. Julesz Miklóst A Népköztársaság , Tanácsa dr. Julesz Elnöki Miklós I Kossuth-díjas egyetemi tanárnak, az orvostudományok doktorának, a szegedi Orvostudományi Egyetem tanárának kiemelkedő tudományos munkássága elismeréséül 60 születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. (MTI) Ian«ícstagbeszámolók Ma, kedden folytatódnak a tanácstag-beszámolók Szegeden. Délután 5 órakor a Talajjavító Vállalat termében (Cserepes sor) Pántya József városi, Vincze Antal és Majzik István kerületi tanácstagok találkoznak választóikkal. Délután 6 órakor a DAV művelődési termében Tari Jáncw városi. Kedves András és Moldovcsuk Teodóra kerületi tanácstagok, a Rákóczi utca 11. szám alatt Farkas Mihály városi. Sziládi Sándor és Zoltánfi István kerületi tanácstagok, este 7 árakor a ságváritelepi művelődési házban Kalmár István városi, Nyitrai Antal és dr. Sárkány Angyal kerületi tanácstagok tartanak beszámolót. Holnaptól tömb jegyet is adnak a villamosokon Az újfajta jeggyel bármelyik kocsira fel lehet szállni A Dél-Magyarország május 28-i, csütörtöki számában A szegedi villamosközlekedésről címmel cikket közölt. Az ikerkocsinál alkalmazott egykalauzos utazási renddel kapcsolatban egyebek között hangoztattuk: az illetékesek keressenek olyan megoldást, hogy a túlzsúfolt második villamoskocsi helyett az elsőre is lelszállhassanuk azok az emberek, akiknek nincs bérletük. Biztosítani kell az utasok jobb, kényelmesebb megoszlását, illetve a rendelkezésre álló utastér célszerű kihasználását! Cikkünkre a közlekedési vállalat és felügyeleti szerve, a városi tanács építési- és közlekedési osztálya a következőket válaszolta: A Dél-Magyarországnak a villamosközlekedésre vonatkozó észrevételeivel egyetértünk. Az egykalauzcs utazási rend bevezetését az általában ismert munkaerőhiány hozta előtérbe Szegeden is. Az utazási igény állandóan növekszik, a forgalomban levő villamosok számát, illetve férőhelyet növelni kell. A 'teljesen tökéletes megoldást a csukiósvagy a hozzá hasonló, nagy befogadóképességű korszerű járművét, általános forgalomba állításával érjük majd el. Az egykalauzos utazási rendszer kísérleti időszakóban figyeltük az utasok ! megoszlását az első és a hátulsó kocsiban. A csúcsidőn : kívüli időszakban kétségle; lenül fennáll az utasok ! aránytalan megoszlása. A legnagyobb problémát tehát : ez okozza. Ha a villamosközlekedés napi 18 órás menetidejét vizsgáljuk, kitűnik, hegy egy-egy vonalon, illetve a vonal egyes szakaszain különböző időszakban jelentkezik kedvezőtlen megoszlási arány. Napközben a bérlettel rendelkező utasok száma kevesebb. ezáltal a bérletes első kocsi nincs eléggé kihasználva. Ezen a helyzeten június 3-tól, szerdától kezdve változtatunk. Szerdától 10 darab vonaljegyből álló tömbjegyet bocsátunk ki. A tömbjegy két részből áll: ..A" és „B" jelzésű jegyből. Az „A" jelzésű jegyet kell letépve az első kocsin történő utazásnál a kocsivezetönek, a hátsó kocsin történő utazáskor pedig n kalauznak leadni. A .,B" jelzésű jegyet — mint ellenőrző szelvényt — a tömbön kell hagyni és ellenőrzéskor az ellenőrnek be kell mutatni. Tömbjegyeket a kalauzoktól, ellenöröktől és a központi megállóhelynél szolgálatot teljesítő dolgozóktól lehet vásárolni. A 10 jegyet tartalmazó tömb 5 forintba kerül. Tömbjeggyel bármikor és bármelyik kocsira fel lehet szállni. felhasználása egyáltalán nincs határidőhöz kötve. Június 1-től kisegítő, jegyeladó kalfeuzokat vonalaink azon részén foglalkoztatunk, ahol megfigyeléseink szerint az utasmegoszlási arány a legkedvezőtlenebb. A havi bérletigazolvanyra kívánság esetén a közlekedési vállalat külső, Pulcz utca 2. szám alatti telepén 3 és 6 hónapra, vagy egész, évre érvényes betéteket is adunk. A fenti intézkedésekkel az aránytalan utasmegoszlás elkerülhető. Kérjük az utazó dolgozók további megértését, támogatását, hogy a megnövekedett forgalmi feladatokat a lehetőségekhez képest a legjobban teljesíthessük. • A szerkesztőség megjegyzése: Valóban igaz. hogy a tökéletes megoldást a csuklós kocsik vagy a hozzá hasonló. nagy befogadóképességű járművek általános forgalomba állításával érhetjük el. Ezért feltétlenül helyes lenne az illetékeseknek foglalkozni azzal, hogyan lehetne az ikerkocslkat egy utasterűvé átalakítani. Ha ez megvan, akkor ugyanúgy lehetne utazni a régi kocsikon. mint a csuklós villamosokon. Ezüstserleget „lőttek"... A szegedi Felszabadulás Vadásztársaság dolgozott legeredményesebben a megyében Az emberek többsége a vadászt általában puskával a kezében képzeli el. Tulajdonképpen nem is gondolja rosszul. A vadásznak azonban mégsem az a kötelessége, hogy Csak lepuffantsa a va kodnak ezekben a hetekben. A kaszait területekről öszszegyűjtik az egyébként pusztulásra ítélt fácántojásokat. Ezekből mintegy ezret Herédi Mihály algyői vadőrnél keltetnek, 800-at pedig különböző munkacsadat, hanem az igazi vadász patoknál. A kikelt fácáncsigondoskodik az ésszerű vad- béket a tápéi Miklós és Tagazdálkodásról. a vadállo- kács gátőrházaknál keltetik mány fejlesztéséről, szülei ég • háromhetes korukig, s aztán esetén megóvásáról is. Vadvédelem Ügy, amint azt a Csongrád megyei, szegedi vadásztársaságok is teszik, köztük különösen az idén a megyéengedik szabadon. Jelentős hasznot hoz ez a népgazdaságnak. Vadászat — hálóval A népgazdaság egyébként igen nagy hasznát látta a ben legkiemelkedőbben dol- puska nélküli vadászatokgozti szegedi Felszabadulás Vadásztársaság. E társaság nyerte el ugy aj: is a MA VOSZ Országos Központja és a MA VAD által alapított ezüst vándorserleget az 1963—64 vadászati idényben kifejtett munkája alapján. A megye nak is. Ez is szokatlan a tájékozatlan fülnek, pedig igen szép eredményeket, értek el a hálós vudbefogassál, ami nem kevésbé válik becsületére az igazi vadásznak. Az eimúlt vadaszati idényben a tervezett nyolcszáz élőnyül helyett 1200-at fogtak el. u idén is legjobbnak bizonyult 3Ü0 élőíácán helyett pedig vadásztársasága már másod- 500-at. Ezek javarészét exszor nyerte el ezt'a vándor- portra küldték. Ebben az. ér- zátartozóik. serleget, egyebek között ép- dekes vadászatban nagy pen azért, mert különösen gílséget nyújt dr. Beretzk példát mutatott a vadgaz- Peter omitológus, a társaság dálkodásban. Nagy részben tiszteleti tagja, aki szakelököszönhető nekik, hogy adásaival, filmvetítéseivel ls olyan jól telellek területű- hozzájárul a munka sikereikön a vadak. Igaz ugyan. hez. jait, vádlibáit. vadkacsáit is, amivel hozzájárultak a város húsellátásához. Kisebb vadászát jelenleg is folyik: cjzbakokat ejtenek el. amelyek egy része a hűscsarnokba. más része a vendéglőkbe kerül. Megérdemelt ünneplés Volt tehát mit ünnepel-' nie a vadásztársaságnak azon a hangulatos estén, amelyet szombaton rendeztek a járási tanács nagytermében. Itt a MAVOSZ és a MAVAD megbízásából dr. Beretzk Péter nyújtotta át a vándorserleget. A vadásztársaság nevében Lele András elnök fogadta meg. hogy további vadászsikerekkel igyekeznek megőrizni a vándordíjat. Ennek a reményében — őzpörkölt és szatymazi bor mellett, a karhatalom tánczenekarának kitűnő muzsikájára — szórakoztak sokáig együtt a kitünteteti vadásztársaság tagjai és hozGyorsmérleg az ünnepi könyvhétről Vasarnap országszerte vé- dezvénye, az ünnepi könyvget ért az Idei év egyik leg- hét. Bár végleges összesítés jelentősebb kulturális ren- a forgalomról még nem készülhetett el, már a legelső i „villám "-felmérések is arról tesznek tanúságot, hogy a városok és falvak aprajái-nagy ját egyaránt megmozgató esemény — az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan ,— szép eredményekkel zárult. Egyedül az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban és kirendeltségeinél összesen több mint 850 000 könyv talált gazdára. Ezeknek értéke — amint az az utolsó két nap, szombat és vasárnap hozzávetőleges üzleti forgalmának megállapítása után kiderült — meghaladta a 17.5 millió forintot. A tavalyi eredményekhez viszonyítva tö(5b mint egymillió forinttal volt nagyobb a forgalom. Az Állami Könvvterjesztő Vállalat vidéken 75 pavilonnal és 245 könyvsátorral várta az érdeklődőket. Az ország különböző tájain mintegy háromezer helyen rendeztek a vállalatoknál, intézményednél és tsz-gkben Ünnepi könyvvásárt. Az idén is az irodalombarátok ezreivel ismerkedtek meg személyesen íróink, költői"3-- a sokhelyütt tartott találkozókon, ankétokon, baráti beszélgetéseken és szerzői esteken. Komáromban 80 000, Kaposvárott 110 000. Tatabányán 160 000 Veszprémben 60 Q00, Zalaegerszegen 70 000 forint volt a könyvesboltok és alkalmi sátrak forgalma. (MTI) hogv a Maros és a Tisza árterülete előnyös lehetőségeket nyújt, de ezt megfelelően ki is használták és a begyűjtött téli takarmányával, megiélelő gondozással, dúvadirtással is elősegítették az állatok védelmét. így azután a téli veszteség mintegy 20 százalékos volt. MegMunkacsapatokban össze I Nemzetközi ipari építészeti szeminárium kezdődött Nagy területet fog ez a társaság: Algyő, és Szeged-Baktó tartozik hozzá. A vezetőség nagyon helyesen az elmúlt télen kilenc munkacsapatot létesített, amelyekkel könnyebben sikerült az ismert eredméSazeá^s id6bV^mentéSt ÍS -y^^r^^^n az árvizes időben. „i i az eredmenyek között semmiképpen sem feledkezheKeltetik a fácántojást A Magyar Tudományos náriumot Sir Róbert MattTápé I Akadémia felolvasó termé- hew, a nemzetközi szövetség . rr I ben hétfőn délelőtt dr. Tra- elnöke nyitotta meg. EJutmann Rezső építésügyi mondotta, hogy a magyar miniszter fogadást adott a építészek világviszonylatban nemzetközi építészszövelség is elismert eredményeket ér3. ipart építészeti s-rarr'- M-i-u »ek el. így magygr mértiöménak budapesti és tihanyi kök, az Iparterv építészei tanácskozásán részvevő épí- kapták meg első alkalomtészek tiszteletére, mai az August Perret díjat. .CVUACWIC- A fogadás után az Akadé- amelyet az ioari építészettünk meg a hagyományos I T"a díszt«rmében megkezdő- ben elért kiváló alkottok 0 .. . „ .. vadászatról, a kilövési terv dott a tanácskozás első ülé- megjutalmazására alapított S mit tesz most a vadasz- teljesítéséről. Mert bizony jse A Magyar Népköztársa- a "/övetség társasag? tűrún ropogtak is a puskák: ' sag kormanya nevében dr. A tanácskozás kedden TiLele András főhadnagy, a szegedi üzletekben is láthat- j Trautmann Rezső építésügyi hanyban folytatja munkáját, vadásztársaság lelkes, szak- tuk — a többi vadásztársa- miniszter üdvözölte a nem- \ ^jjX ni.ukkabi:wlttértő elnöke elmondotta, hogy ságok zsákmányai mellett — j zetközi találkozó részvevőit, gyárépítés féiwsVésének*fela fácánutánpótlásTól gondos- e társaság nyulait, fácán- j A 3. ipari építészeti szemi- datait (MTI) V Kedd, 1964. junius Z. DÉL-MAGYARORSZÁG 5