Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

KGST-tanácskozás a Szegedi Ruhagyárban Csehszlovák és rftagyar szakemberek háromnapos ta­nácskozásra Jöttek össze a hét végén a Szegedi Ruhagyár­ban; hogy a KGST megbízásából megbeszéljék a munka­ruhák gyártásának szakosítási lehetőségeit. A munkaru­hák gyártásának szakosítása ugyanis igen célszerű a ruha­iparban, mivel az igények más-más országban is ha­sonlóak. Magyar részről az Országos Tervhivatal, a Könnyűipari, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium és a ruhagyár csehszlovák részről úgyszintén a hasonló intéz­ményekképviselőivettek részt a tanácskozáson. Megtekintet­ték a szintúgy KGST-megbizásból készült szegedi speciális varrógépeket, végignézték a számukra rendezett munka­ruha-bemutatót, s ellátogattak a vállalat szentesi üzemébe is. Miután a tanácskozás résztvevői az elvi kérdésekben megegyeztek, s mindkét fél számára előnyös megállapo­dásra Jutottak, szeptemberben Prágában folytatják a tár­gyalásokat. A két ország között a harmadik ötéves terv idején már létrejön a munkaruhák szakosított gyártása. Németországi vendégszereplésre ytozik a Szegedi Nemzeti Színház eperaegyüttese Sorsok- levelekben Június 15-én tíznapos ven­dégszereplésre a Német De­mokratikus Köztársaságba utazik a Szegedi Nemzeti Színház opera- és balett­együttese. A szegedi művé­szek a tíz nap alatt négy előadást tartanak Német or­szágban. A gersi nemzetközi színházi fesztiválon Bartók két müvét, a Kékszakállú herceg vára című operát és g Fából faragott királyfi ci­mű balettet adják elő, vala­mint részleteket mutatnak be Haesaturján: Cajane, Csajkovszkij: Csipkerózsika, Mlnkus: Don Quijote és Szo­lovjev—Szedoj: Bulyba Tá­rász című balettjéből. Ezen­kívül szerepelnek Weimar­ban és Max HUtteben ls. Az együttes vezetője, Va­szy Viktor már 10-én eluta­zik Szegedről, hogy a thürin­glal állami zenekart felké­szítse az előadásokra. Bővül a nvereménvlegyzék a gépkocsi-sorsoláson Egyik legkedveltebb taka­rékossági formává vált né­hány év alatt a gépkocsi nyereménybetétkönyv. Szá­muk ma már meghaladja .a kétszázhúszezret. A? eddigi sorsolásokon 70 miÜió>jrfo­rint értékben 1110 nyere­ményautó talált gazdára. Az idén hátralevő két sor­soláson tovább növekszik a nyereményautók száma, s gazdagodik a választék is. Üj típusú Trabantok, 1000-es Skodák bővítik a választé­kot, tökéletesedik a kocsik felszerelése. Így például a Wartburg típusú kocsikat ezentúl autórádióval együtt sorsolják. A Budapesti Nem­zetközt Vásáron bemutatott és á kereskedelmi forgalom­ba nem kerülő különféle tí­pusú nyugati kocsik tovább növelik majd a sorsolások népszerűségét. A legközeleb­bi húzásokra tnár DKW, BMW, Renault, Slmca, Fiat, Herald-Triump gépkocsik­nak örülhetnek szerencsés nyertesek. (MTI) Az asztalt írások borít­ják. A levelek, kérelmek között van, ámelyik hosz­szabbra nyúlt, de akad né­hány szavas is. Sűrűn gé­pelt „mákos" oldal, gyere­ke® írással és reszkető ke­zekkel rótt néhány sor. A kifogás, az indok lehet rftás és más, csak tartalmában egyezik valamennyi. Vala­mennyi — egy kivételével. A Szegedi Ruhagyár sze­mélyzeti irodájában beszél­getünk Erdélyi Józsefnéval, az osztály vezetőjével. Indok „Azzal a kéréssel fordu­lok az igazgató elvtárshoz, a vállalat vezetőségéhez ..." — kezdődnek a leve­lek. Már ötödik éve lakom al­bérletben. Nem bírom to­vább az ezzel járó magas kiadásokat. Inkább vissza­költözöm a szüleimhez, majd ott a termelőszövetkezetben helyezkedem el. — indokol­ja kilépési kérelmét Á. R. Többen — Cs. S.-né, B. L­né — fizikai fáradságból be­szélnek felmondási kérel­mükben. Leírják, hogy nem tudják hol elhelyezni gyer­meküket. Otthon akarnak maradni, nem Járhatnak to­vább munkába. „Én nem akarok össze­veszni magukkal — mondta egy beszélgetés alkalmával H. B.-né a személyzeti osz­tály vezetőjének. — Családi problémáim vannak. Ha megváltozna^ jelenlegi kö­rülményeim, ' ide akarok visszajönni dolgozni." — Ha valóban indokoltak ezek a kérelmek, szinte még akkor sem írhaitjuk alá a kilépést. De a tapasztalat sok esetben mást igazol. Nem akarok személyeskedni, de ilyen esetek háttere több­ször egy másik munkalehe­tőség — mondja Erdélyi József né. Emberi szempontok előnyben Megromlott egészségi álla­potára hivatkozott G. P.-né is. „Úgy érzem, a becsülete­sen ledolgozott 11 évem után megérdemlem, hogy a vállalat vezetősége hozzá­járuljon felmondásomhoz, elfogadja azt, hogy kilép­hessek." — Bonyolult dolgok ezek. G. P.-né indoklását e'l kel­lett fogadnunk. Igaz, orvosi igazolást is hozott, de nem ez volt a döntő szempont. Nem köthetjük magunkat a paragrafusokhoz, rendeletek­hez, sokszor még a vállalati érdekből is engednünk kell. Az emberi kapcsolatok mér­céje követeli ezt. Ilyen elbírálás alá került B. M. K. kérelme is. 1981­től múlt év augusztusáig volt az üzem, alkalmazottja. Akkor Jugoszláviában tar­tózkodott és ottfelejtkezett kint tartózkodási határide­jén túl több mint egy hó­napot. Akkor szüntettük meg munkaviszonyát auto­matikusan. Visszajött, s visszakérte magát az üzem­be. Szeptember 2-án lépett újra a munkaterembe. Az­óta már többször el akart menni. — Nem engedtük el, mert nem vállalhattuk a felelős­séget, hogy esetleg olyan helyre kerülhet, ahol elront­hatja az életét. Magyarországon csak egy néhány éve megtalált nővé­re él. Rokonai Jugoszláviá­ban vannak. Beadta áttele­pítési kérelmét. A hátralevő néhány magyarországi hó­napját nővérével szeretné tölteni, aki más városban lakik. — Körülbelül két hónap múlva hagy itt minket. Így állapodtunk meg. Akkorra veszünk fel néhány olyan új. fiatal munkást, akit a helyére tudunk tenni. Pe­dig sajnálom, hogy elmegy, becsületes, rendes gyerek. Nincs szükség kommentárra De itt van az említett egy levél. Az az egy, amelyik más, mint a többi. Témája hasonló ugyan, tartalmában különbözik a mellette fek­vőktől, Ilyen esetek is szép számban vannak, csak nincs mindegyik dokumentálására irás. Mert a kilépettek közül Sokan visszakívánkoznak, s többen vissza is mennek ré­gi munkahelyükre. Példa gyanánt. beszéljen ez az egy levél, önmagáért. .,Alulírott B. S. azzal a kéréssel fordulok az igaz­gató elvtárshoz, hogy szak­mámnak megtelelő munka­körben a vállalatnál alkal­mazni szíveskedjenek. Három évig dolgoztam a vállalatnál a vasalóterem­ben. A beosztásommal és fize­tésemmel meg voltam elé­gedve, ugyanis szeretem a szakmámat. Sajnos, 1964. január 9-én kiléptem a vál­lalattól, mivel olyan aján­latot kaptam, hogyha oda­megyek dolgozni, sok1'"! magasabb lesz a fizetésem, mint a ruhagyárban Volt." Majd később így folytatja a levelet: „Hajlottam a csábításra, és megszakítottam munka­viszonyomat a ruhagyárral. Az ígérésből azonban nem lett semmi és jóval alacso­nyabb a jelenlegi fizeté­sem." És talán még néhány sort: „Mivel a szakmámat sze­retem és beláttam, hogy az érvényesülési lehetőségem itt a vállalatnál megvan, kérem az igazgató elvtársat és a vállalat vezetőségét, hogy tekintsen el ettől a tévedésemtől és szíveskedje­nek visszavenni a ruhagyár dolgozói közé." — A levélre elment a vá­lasz, melyben az állt: ha akar, visszajöhet. M. É. GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA Bérlet és csomag rűleten 28,2 mázsa. A takar­mányrépáé 457 mázsa. Ugyanezen a talajon takar­mányrépa 60 centis altalaj­lazítás után holdanként 588 mázsás termést adott Van itt azonban olyan terület is, melyen 713 mázsáig emelke­dett a takarmányrépa át­lagtermése. Szekér Tamás A vándorrizs büszkén mutatta meg a rizs­telepet. A rizsgátak között már csak az egyik oldalon látható a rizs. Szomszédsá­gában búza, kukorica, ta­karmányrépa van. Ezek a növények a jó tiszamenti öntéstalajoknak is becsüle­tükre válnának. Itt született meg Harmati István és Sze­kér Tamás felfedezéseként a vándorrizs fogalma. Bebizo­nyosodott, hogy néhány évi rizstermesztés után az al­kalmazott speciális eljárások mellett a káros sók kilúgo­zódnak a talajból és annyi­ra megjavul az osszeemen­tálódott altalaj, hogy ezután bármely gazdasági növény biztonsággal termeszthető rajta. A rizs viszont nem mutatkozik tovább gazdasá­gosnak, mert a talaj növek­vő vizáteresztő képessége miatt 10—12 -ezerről 35—40 ezer köbméterre növekszik az árasztáshoz szükséges Du­na-víz. Tudományos tény: vándoroltatni kell a rizst a Duna völgyében. Hadd tűn­jenek el örökre a szöcske­legelők. Szúnyogpusztáról jő órás autóutíal értük el a fülöp szállási kísérleti telepet. Itt nem sziken, hanem egész se­kély humuszrétegű rosszul­termő talajon folyik a kuta­tás. A 20—30 centiméter mélyre szántott vízvezető barázdákból mérgesen fe­hérlik elő az Úgynevezett csapófőid, jelezve a növények számára elviselhetetlen rossz talajviz-gazdálkodást A te­lep drótkerítésein belül a 72 változatban beállított fü­ves kísérleti parcellák szom­szédságában a 15—25 má­zsás termést ígérő búzák azonban ügyet sem vetnek már a táj múltjára. A füves kísérleti táblák­ban a megdöbbenés erejével hat rám egy felfedezés. Mint megtudtam korábban a ku­tatók meglepetése sem volt kisebb. A legelőnek is rossz veresnadrágesenkeszes gye­pen sok-sok parcellában a pillangós takarmánynövé­nyek — a lucerna, vöröshe­re, sarlós lucerna, fehér he­re, meg a többiek — anél­kül, lettek uralkodóvá, hogy egyáltalán vetették volna azokat Csodálkozni és tanulni A kuta­tók már kofában is tudtak arról, hogy a talajviszonyok átala­kulása után a növényzet is boszorkányos gyorsasággal önmagától alakul át, a ha­szontalanok helyébe a hasz­nosak lépnek. Ilyen ered­ményre azonban álmukban sem gondolhattak. Előbuk­kant egy új nagy lehetőség: Nemsokára eljön az idő, amikor a legjobb szántóföl­dek tíz és százezer holdja­in termeszthetünk pillan­gósok helyett ipari növénye­ket, kenyérgabonát, mert a lucernaféléket sok helyen vetni sem kell, csupán a ta­lajkezelést kell úgy irányí­tani, hogy azokon természet­szerűen a pillán gósi takar­mányok foglalják el a he­lyet Én azt hittem eddig: le­het építeni nagy városokat, gyártani lehet űrrakétákat, csak éppen a termőtalajt nem gyárthatunk soha. Ez a két fáradhatatlan szegedi kutató a Kiskunságban bebi­zonyította: ha úgy tetszik világszínvonalon is „gyárt­hatunk* jó termőtalajokat Ma még a Szeged környé­ki gazdaságok is sokat szen­vednek a sziktől. A kunsá­gi sikerek ide is vonatkoz­nak. Ezért hát nem ártana, ha a szakemberek sűrűbben látogatnának el a Kiskun­ságba. Előbb csodálkozni egy kicsit, azután tanulni, mert hisz még mindig nem is­merjük mezőgazdaságunk le­hetőségeit Csépi József A hosszan tartó hideg után végre itt a nyár. Örülök, hogy használhatjuk a gyer­mekemnek vásárolt kuli ko­csit. Ezt villamoson is lehet szállítani — gondoltuk fele­ségemmel — és egy alka­lommal felszálltunk az első kocsiba, mert bérletünk van. Innen átküldték a hátsóba, mert ott viteldíjat kell fi­zetni a kocsiért. Ide viszont a bérletesek tulajdonképpen nem szállhatnak. Almási István, Rákóczi u. 35. Pálinkó József, a Szegedi Közlekedési Vállalat forgal­mi osztályának vezetője a következőket Válaszolta: — A villamosbérlet csak a személy fizetett szállítását igazolja Azok az utasok, akiknek csomagjaikért vitel­díjat kell fizetni, bérlettel is utazhatnak a hátsó kocsi­ban, ahol csak csomagjuk szállításáért kell fizetniük. Közéletünkhírei MAGYAR KORMÁNYDELEGÁCIÓ m A POZNANI VÁSÁRON Dr. A)tdi Miklósnak, aü MSZMP Politikai Bizottságai, póttagjának, az Országoé Teryhivatal elnökének veze­tésével szombaton magj'af kormányküldöttség utazott a Poznani Nemzetközi Vásár­ra. A delegáció tagjai: Tausa Jáno', belkereskedelmi mi* niszter, Szalai Béla, külke-' íeskedelmi miniszterhelyet­tes, Kiss János kohó- éa gépipari miniszterh-áyéttes és Martin Ferenc hazánk varsói rendkívüli és megha­talmazott nagykövete, aki Varsóban csatlakozik a kül­döttséghez. (MTI) KINEVEZÉSEK A Minisztertanács Mekis József munkaügyi minisztér­helyettest a munkaügyi mi* niszter első helyettesévé, dr. Vitéz Andrást az Országos Idegenforgalmi Hivatal veze­tőjévé kinevezte. „Invázió" a Balatonon A napok óta tartó nyár! melég szombaton tovább fokbzódott a Balaton Vidé­kén. A június elejei nyári kánikula hatására a víken­dezők ezrei keresték fel a Balaton környékét A ha­gyobb nyaralóhelyeket már1 szombaton délután „inváZió­szerűen* lepték él. Különö­sen gépkocsis kirándulók érkeztek nagy számban Sió­fokra, Balatonföldvárrá és Balatonfüredre. A nagyobb strandok már mind nyitott kapukkal várták a vendég­sereget, s ezen a napon to­vábbi tíz kisebb nyaralóte­lep strandját is megnyitot­ták. A déli part sekélyebb vizű strandjain a tó hőmér­séklete elérte a 25 fokot és a veszprémi partok közelé­ben fs 22—23 fokot mértek.' A kellemes időjárás és a felmelegedett víz több, mint húszezer üdülő- és kirándu­lj Vendéget csalogatott a ba­latoni strandokra. Még több padot! Már több esetben kértük a III. kerületi tanácsot, hogy a Ságváritelep főútvonalán helyezzenek el padokat, mert a villamosmegálló tá­vol esik a lakóházaktól, s közben szívesen tartanánk egy kis pihenőt, főleg mi, idősebbek. Gyulai Istvánné * Félegyházi Ferenc, a III. kerületi tanács építési cso­portjának vezetője válaszá­ban közölte: — Ez évben 40—50 padot raktunk le különböző helye­ken. Az igaz, hogy ez még nem. elég, sajnos azonban az idén nem számíthatunk több­re. Az új megrendelésre csak a jövő évben kapjuk meg a padokat, s reméljük, hogy akkor kielégíthetjük a Ságváritelep lakosainak ké­rését is. Nápolyi történet Fantasztikus jelenet ját­szódott le pénteken este Nápolyban, a La Pietra ut­cában. Az asszonyok üvöl­tése és a gyerekek 6Írása közepette egy épület 150 lakója az utcára hajigálta az ágyakat, a matracokat és otthonuk minden sze­gényes bútorzatát, majd hatalmas máglyaként va­lamennyit elégették. A matracokban, az ágyakban, a bútorokban egerek ezrei tanyáztak és lehetetlenné tették még a pihenést is. A szóban forgó épület 25 évvel ezelőtt a fasiszta párt székháza volt. Az el­múlt világháborúban Ná­polyi csaknem teljesen le­rombolták a szövetségesek bombázásai. Azóta több mint két évtized telt el. Az ötvenhét családban számos új gyerek született, az öregek meghaltak, de mindeddig még nem talál­tak maguknak új otthont A történet legkülönösebb körülménye az, hogy 1963 elején egy díszünnepségen a ház lakóinak átadták a részükre épült modem bérpalota 57 lakásának kulcsait — azzal az ígéret­tel, hogy egy hónap múlva beköltözhetnek. A szeren­csétlenek az ünnepségről visszatértek az egérpálo­tába — és azóta is várnak. A házat építtető cég idő­közben ugyanis csődbe ment, s a korszerű laká­sok falait belepte a pe­nész. A La Fietre utca la­kói minden csütörtökön tiltakozó menetben vonul­tak a városi tanácshoz, és követelték a munkálatok befejezését. A rendőrség szétoszlatta a csoportot. Kár - a levegőből Évente egymilliárd forint kárt okoz a levegővel a mo­torokba jutó por és egyéb szennyeződés. A Járműfejlesztési Intézet, az Autóközlekedési Tudomá­nyos Kutató Intézet, a Ganz­MAVAG, a Csepel Autógyár és a Kismotor- és Gépgyár mérnökei közös erővel dol­goznak az új szűrőberendezés kialakításán. Már készütnek a tervdokumentációk és elő­reláthatólag jövőre sorozat­ban tudják gyártani a szűrő­ket, amelyek a szennyeződés­nek már nem 50, hanem 98 százalékát távol tartják a motoralkatrészektől, igy a motorok élettartama —, vagyis a két nagyjavítás közötti idő — kétszeresére növekszik. Ipar! és íengeri Hímek fesztiválja Az Ipari Filmek (Vszágos Fesztiválját június 17, 13, 19-én rendezik meg Róuem­ban. Külön kategóriákba so­rolják az általános ipari kér­désekkel, az ipari nyersanya­gokkal, a különleges gyár­tásmódokkal, az ipari kuta­tással, a termékekkel és a balesetelhárítással foglalkozó filmeket. A tengerrel foglalkozó fil­mek nemzetközi fesztiválját julius 3 és 6 között rende­zik Toulonban. Külön cso­portba sorolják a hivatásos és az amatőr filmeket Vasárnap, 1964- június 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents