Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-05 / 130. szám

Kétszeres nyugdíj Az ácsi Augusztus 20. Tsz nyugdíjasaihoz havonta két­szer csenget be a postás pén­zesutalvánnyal, mert az ál­lami nyugdíjon kívül a tsz nyugdíját is hozza. A közgyű­lés határozata értelmében ugyanis a szövetkezet 18 nyugdíjasának és a jövőben tnlnden nyugdíjazásra kerülő tsz-tagnak havonta 250 forint kiegészítést adnak. Ezenkí­vül évente egy mázsa kenyér­gabonát juttatnak számukra terítés nélkül. Országos didaktikai tanácskozás A Magyar Biológiai Társa­ság szegedi osztályának ren­dezésében tegnap kétnapos országos tanácskozás kezdő­dött a biológia tanításának módszereiről a TIT Kárász utcai klubjában. A tanácsko­záson részt vesznek a szege­di, a budapesti, a pécsi, a debreceni és az egri egyete­mek és főiskolák szakdidak­tikusai, szakvezető tanárai, a környező megyék szakfel­ügyelői. A tanácskozást dr. Ábra­hám Ambrus egyetemi ta­nár, akadémikus nyitotta meg, majd dr. Körtvélyessy László, dr. Kacsúr István és dr. Futó Józsefné tartott elő­adást Délután a résztvevők megtekintették a Szegedi Ta­nárképző Főiskola gyakorló­kertjét. Ma Jósa Zoltán, dr. Kontra György és dr. Gallé László tart előadást. II termőföldek védelmében Kormányhatározat és miniszteri utasítás — Felülvizsgálják a telepítéseket és a beruházásokhoz felhasznált területeket A kormány a közelmúlt­ban határozatot hozott a mezőgazdasági rendeltetésű földek hatékonyabb védelmé­ről, a határozat végrehajtá­sáról pedig a földművelés­ügyi miniszter most utasítást adott ki. Az utasítás többek között kimondja, hogy a területfel­használással járó tervelő­irányzatok és a földvédelmi törvény rendelkezései össz­hangba hozása érdekében július 31-ig ki kell jelölni azokat a területeket, ame­lyek 1964-ben és 1965-ben erdő, szóló- és gyümölcsösök telepítésére, valamint ipari és egyéb beruházások céljaira felhasználhatók. Azokat a területeket, amelyekre előre­láthatólag a harmadik ötéves terv időszakában kerülnek telepítések, illetve beruházá­sok, az idei év végéig kell ki­jelölni. 1965 végéig számba veszik az Ilyen célokra fel­használható területeket azok­ban a községekben is, ahol telepítési, beruházási igényt egyelőre nem jelentenek be. A kormányhatározat nem­csak a mezőgazdasági rendel­tetésű földekre, hanem min­den művelhető területre, így a belterületekre is vonatko­zik. A földművelésügyi mi­niszter utasítása most részle­tesen szabályozza, hogy mi­lyen esetekben lehet belterü­leti földeket a mezőgazdasá­gi művelés alól kivonni. A határozat kimondotta azt is. hogy belterületen 20 holdnál nagyob területet csak a föld­művelésügyi és az építésügyi miniszter együttes engedélyé­vel szabad a mezőgazdasági művelés alól kivonni. Az utasítás világosan leszögezi, hogy a 20 holdas területi ha­tár beruházásonként értendő, tehát a miniszteri hozzájáru­lásra akkor is szükség van, ha a beruházást több község határúban, nem összefüggő 20 holdas vagy annál na­gyobb területen valósítják meg. Az utasítás végül intézke­dik arról, hogy a járási ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyainak augusztus 31-ig felül kell vizsgálniuk a földvédel­mi törvény hatályba lépése, azaz 1962. január 1. óta vég­rehajtott valamennyi telepí­tést és beruházást. A felül­vizsgálat határidejét úgy ál­lapították meg. hogy azok­nál az engedély nélküli tele­pítéseknél, ahol ez Indokolt, még az ősz folyamán vissza­állíttathassák az eredeti álla­potot. Az utasítás szabályoz­za az engedély nélküli tele­pítésekért felelős személyek felelősségrevonásának mód­ját is. (MTI) GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA Honnan kapok villanyórát? A Gyöngytyúk utca 4. szá­mú házban főbérlethez ju­tottam, de sajnos, lakásomba nincs bevezetve a villany. A DÁV-hoz mentem villany­óráért, s ott egy hölgy kö­zölte: a jelenlegi órák nem pontosak, ezért nem adhat­nák ki. Honnan kapók vil­lanyórát? Csikós Sándornc * — óránk van — mondot­ta válaszában Gáborhélyi Sándorné, a DÁV panasz­ügyi előadója —, de beve­zetéshez egy iparengedéllyel rendelkező szerélő tervraj­zóhoz van szükség. A szere­lőnek kell meghatározni az óra helyét, rajzban bekül­deni hozzánk, s ennek alap­ján a DÁV művezetője meg­állapítja, hány amperes órát kell felszerelni. Száz kubai fiatal tanul nálunk szakmát A magyar—kubai műszaki tudományos együttműködési szerződés alapján száz ku­bai fiatal szerez szakmun­kás-képesítést hazánkban. Az ipari tanulók első na­gyobb csoportja már befe­jezte tanulmányait, eddig 33-an vizsgáztak. A szak- j munkásképesítés megszerzé­se után a kubai fiatalok el­ső nagyobb csoportja csü­törtökön utazott el Buda­pestről. kérjük a jeget Magyar—ciprusi légügyi egyezmény A Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság küldöttségei Nicosiában má­jus 27-e és június 2-a kö­zött tárgyalásokat folytattak magyar—ciprusi légügyi egyezményről. A tárgyalások eredményeként június 2-án légügyi egyezményt írtak alá. Az egyezményt a Cip­rusi Köztársaság kormánya részéről Szpirosz Kiprianu külügyminiszter, a magyar kormány megbízásából Ró­nai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes írta alá. JAN SMRhK: DAL Ma a legnagyobb élő szlovák költő látogat Sze­gedre, Petőfi, Ady és József Attila költészetének tol­mácsolója: Ján Smrek (eredeti nevén Ján Cietek). 1898-ban születet a szlovákiai Zemianski Lieskóban. Tanítóképzőt végzett, majd újságíróként és lektorként dolgozott. Az első világháború vége felé jelentek meg első versei, kötete pedig „örök szomjúságra ítélve" címmel 1922-ben látott napvilágot A húszas években az „Ifjú Szlovákia'" avantgarde mozgalmának volt egyik vezető egyénisége. Második kötete (Vágtató napok, 1925) a szlovák líre fejlődésének is nevezetes állomása. Har­madik verseskötete, akár József Attiláé, 1929-ben je­lent meg. Több antológián kívül 17 éven át szerkesz­tette az Elánt, e neves szlovák irodalmi folyóiratot, mely sok magyar fordítást is közölt 1930-tól Prágában, 1939-től Pozsonyban élt. A második világháború alatt kiadott két kötetében Európa-védő, emberség-szerető, tisztaságot, rendet óhajtó költői hitvallásának adott han­got. Válogatott verseinek gyűjteményét 1958-ban adta közre. Orosz, francia és lengyel költőkön kívül a magyar líra legnagyobb átültetője. Ady százhárom (1950), József Attila nyolcvanhat (1952) és Petőfi száztíz (1953) versét tette közkinccsé. Petőfi-kötetének 1961-ben megjelent új kiadásáért kapta meg a csehszlovák állami díjat. Balassát is fordított, s tavalyi budapesti látogatásakor mondotta el, hogy Arany Jánost és Juhász Gyulát is szeretné fordítani, valamint élő költőinket is. A ma­gyar kultúrának tett szolgálataiért a Magyar Pen Club emlékérmével tüntette ki. Itt közölt versét Bede Anna fordította. Tiszta jó bor, tiszta otthon, tiszta ének, tiszta asszony, tiszta homlok, tiszta lélek, mint a madár, vígan élek. tgy mulatok, azt se tudva, én kongatok, vagy más Ihúzza, enyém-e itt mind az [ének; mint a madár, vigan élek. Megfutnak a cudar bajok, mert tudják, hogy erős [vagyok. Ropog a fa, lámpa éled, mint a maciár, vígan élek. Megértek a szólószemek, koszorúmról lecsüngenek, utat, szívet nem cserélek, mint a madár, vígan élek. Május 1-től megrendelteim a jeget. Megállapodásunk szerint az Univerzál Ktsz reggel 6 és fél 8 között szál­lítja. de hiába várjuk. Mi­vel 8 órára megyünk dol­gozni, délre víztócsa jelzi ajtónk előtt, hogy elhozták a jeget — csak későn. Sze­retnénk. ha korábban szaili­tanák. Ifj. Tapodi Ferenc * Nagy Sándor, az Univer­zál Ktsz ellenőre válaszában közölte, hogy a jégszállítás időpontját nem határozhat­ják meg. Egy emberük ál­talában 60—70 igénylőhöz visz jeget, s gyakran előfor­dul, hogy 8 óra után érke­zik a megrendelt helyre. Ahol ez probléma, jelent­sék az Univerzál Ktsz-hez és oda a délutáni • órákban szál­lítják ki. Kevés a pad MEGMARAD-E a pusztaszeri Helyezzenek el több padot az Aradi vértanúk terén! — MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ A terhes nő védelmét szolgáló munkabér-szabályokról A Munka Törvénykönyve 95. paragrafusa szerint a ter­hes és szoptató dolgozó nőt a terhesség negyedik hónapjá­tól kezdve a szoptatás 6. hó­napjának végéig éjszakai munkára beosztani nem sza­bad. Egyes vállalatoknál ez a rendelkezés csak úgy tart­ható be. ha a terhes, illetve szoptató nőt ideiglenesen más munkakörbe helyezik át. A terhességre tekintettel ideig­lenesen más munkakörbe he­lyezett nő előző átlagkerese­tét biztosítani kell, mert a terhesség, illetve a szülés kö­vetkezté'oen nem kerülhet hátrányos helyzetbe. A terhes nőt a terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségére káros munkakörben foglalkoztatni. E káros munkaköröket az egészségügyi miniszter álla­pítja meg. Előfordul azonban, hogy a dolgozó nő nem ilyen eleve károsnak nyilvánított munkakörben dolgozott, ha­nem munkaköre csak az ő egészségére ártalmas. Ilyen esetben — orvosi vélemény alapján — kérelmére állapo­tának egészségügyi szempont­ból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. A terhes nő keresete ilyen át­helyezés után sem lehet ke­vesebb. mint amennyi előző átlagkeresete volt. Jogosult a terhes, illetve szülő nő koráb­bi átlagkeresetére akkor is, ha állapotára tekintettel az előzőnél rövidebb munka­idejű munkakörbe történik az áthelyezése. Ugyanígy meg kell adni a terhes, illetve szü­lő nő előző-átlagkeresetét ak­kor, ha áthelyezésére nem ál­lapota miatt, hanem például népgazdasági érdekből kerül sor. Ha a dolgozó nő terhessége előtt olyan könnyű munka­körben dolgozott, amelyet terhes állapotában is el tud látni, akkor áthelyezni nem kell. Ilyenkor viszont telje­sítménybérezés esetén a ter­hesség negyedik hónapjától kezdve akkor is 100 százalé­kos teljesítmény alapián kel! fizetni ha teljesítménye ke­vesebb. Megemlítjük még. hogy a terhesség miatt ideiglenesen más munkakörbe áthelyezett nőnek az átlagkeresethez va­ló jogát nem korlátozza az a körülmény, ha az új munka­körben önhibáján kívüli ok­ból (anyaghiány, áramszünet) miatt szünetel a munka. Ez azt jelenti, hopv ilyen eset­ben. ha az ott dolfrizók kere­setében csökkenés következik be. a terhes nő előző átlagke­resetét jilyenkor is biztosítani kell. Dr. K. J. kéri Balogh Károlyné Bokor utcai lakos. A beteg ember­nek sok esetben nem kelle­i mes állni és sétálni. Az .SZTK-ból kijövet szeret­nénk leülni, de a ritkán el­helyezett, kevés pad is leg­többször foglalt. * Szmolenszki Józsefné, az I. kerületi tanács építési csoportjának előadója vála­szában közölte: az Aradi vértanúk terének SZTK előtti része bekerítet^, par­kírozott terület, s itt pado­kat elhelyezni nem lehet. A tér természettudományi kar felöli részén jelenleg hat pad áll, több nem lehet, mert kevés az árnyékos rósz és a sétány. Lassan megiszűnik Fehértó, mint a madarak nemzetköizi találkozóhelye. A korábbi se­kély vizeket, a tocsogókat felváltotta a mélyebb vizű halastórendszer. A tervszerű hal gazdálkodás nem veheti figyelembe, hogy mi kedvez és mi nem az idesereglő messzi vándoróknak és a ve­lük foglalkozó ornitológusok­nák. A fészküknek helyet kereső gulipánok, széki lil­lék, nyílfarkú récék, godák, cankók és a többi partfutók már évek óta nem Fehér­tón, hanem máshol keresnek nálunk nyugalmat. A többi között Pusztaszeren, egy nagy kiterjedésű, körülbelül 300 holdas vadvízen. Az ornitológusok az utób­bi időben figyeltek fel erre az átköltözésre. Tildy Zol­tán ismert kutató is itt ké­szítette legutóbb tudomá­nyos eredményeit rögzítő új filmjét. Egy nyugatnémet tudós heteket töltött a pusz­taszeri madárvilágban, ame­lyet a Természet vedel mi Hi­vatal még nem vett védő­szárnyai alá. nem nyilvání­tott védett területnek. Pártfogásába vette ugyan a községi tanács a madár­világot annak reményében, hogy a kutatóknak jó szol­gálatot tesz, sót külföldi ér­deklődésre is számottartó le­het a rezervátum, mint ahogy máris az. Csakhogy a községi tanács pártfogása nem elégséges az új vadvíz­országnak, amely némi anyagi befektetést is igé­nyel. Elsősorban védelmet vár, amely eddig nem volt Meg-megháborították kárte­vők, akik előtt ismeretlen a madárvilág iránti tisztelet. Dr. Vargha Béla községi arvo6 maga ls nagy barátja a pusztaszeri madárvilág­nak. Szabad idejének nagy részét kedvenc madarai meg­figyelésével tölti, Hazai és külföldi ornitológusokat ka­lauzol lelkesen. Része van abban is, hogy e rezervá­Segítség a szocialista brigádoknak V SZOCIALISTA BRIGÁDOK KISKÖNYVTÁRA Üj sorozattal gazdagodott a szakszervezeti mozgalom könyvkiadása. Év eleje óta évi négy-öt füzettel megjele­nik a Szocialista brigádok kiskönyvtára. A meglevő összes munka­brigádok mintegy fele küzd a szocialista cím elnyerésé­ért. Ezek egy része már el is nyerte azt a jogot, hogy vi­selje a szocialista brigád el­nevezést. A már működő szocialista brigádok között találunk szép számmal min­den szempontból példamuta­tó közösségeket, amelyek a legteljesebben megfelelnek a mozgalom hármas jelszavá­nak: szocialista módon dol­gozni, tanulni, élni! De a munkabrigádok között nem is egy kollektívában még csak kísérleteznek, találgat­ják a legcélravezetőbb mód­szereket és azon problémáz­nak, hogyan is csinálják azt a lehető legjobban, amit egyébként önként és lelke­sen, őszinte jószándékkal vállaltak. Ez felvetette an­nak szükségességét, hogy a szakszervezeti könyvkiadás keretében segítségükre sies­senek azoknak a brigádok­nak a tapasztalataival, ame­lyek ezen az úton már elő­rébb járnak. Igy született meg a Szgcialista brigádok kiskönyvtára sorozat terve. A sorozat első két kiadvá­nya már megjelent. Fábri Tibor: A szocialistabrigád­vezetők tevékenysége és Le­gándy Miklósné: A szocialis­ta brigádok a művelődés út­ján című füzete. A sorozat harmadik füzetében bemutat­ják egy régi típusú munka­'brigád fejlődési útját, attól kezdve, hogy csatlakozik a szocialistabrigád-mozga­lomhoz, megharcol a címért, és el is nyeri azt. A sorozat egyes füzeteit íz­léses kivitelben, díjtalanul bocsátják a szakszervezeti mozgalom rendelkezésére és a brigádok a szakszervezeti bizottságok révén juthatnak hozzá. M. N. T. tum híre-neve ismertté vált hazai és külföldi kutatók előtt, őrködni azonban nem állhat oda a vadvizekhez, hogy avatatlan kezek ki ne rabolják a madárfészkeket. Pedig ez történt nem régen. A kamillagyűjtők pár forint reményében fölverték a to­jásokon ülő madarakat a szikes szigeteken, tocsogók­ban. Szétszórták, kirabolták fészkeiket. Az utódaiktól megfosztott madarak napo­kig keringtek, sírtak, s egy részük kénytelen volt1 más­felé keresni nyugalmat. Az a pásztorember, aki tavaly több száz forintért vi­gyázott vadvízország nyu­galmára. amíg a tudomá­nyos film készült, most nem szólt a fészekrablóknak, Most ugyanis nem kap já­randóságot senkitől. Ügy gondolja, miért vesszen ösz­sze a kamillagyűjtőkkel. A pusztaszeri rezervátum elveszti jellegét, ha nem nyilvánítják védetté. Erre már történt kísérlet, mint ahogy dr. Vargha Béla tá­jékoztatott bennünket. A Természetvédelmi Hivatal akkori képviselője azonban mereven ragaszkodott egy dűlőúthoz, amely a rezervá­tum előtt fut el a hatal­mas pusztára. Ez az út azonban kell a falunak, nem szükséges viszont vadvízor­szógnak. A faluval most is meg lehetne egyezni, s ak­kor szinte mindenki a re­zervátum őrévé válna, mert érdekeiket nem 6értené. Ha a legelőre vivő utat elpe­relnék tőlük, nem tisztelnék a rezervátumot. Ügy véljük, a kedvező döntés a Termé­szetvédelmi Hivatalon múlik a pusztaszeri madárvilág megmaradásának érdekében. L. F. Péntek, 1964. június 5. DÍL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents