Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

Közéletünk hírei MAGYAR PÁRTMUNKÁSKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT AZ NDK-BA A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá- 1 gának meghívására Németh Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának vezetésével vasárnap öttagú magyar pártmunkásküldöttBég utazott az NDK-ba. PÉTER JÁNOS AZ EAK-BAN Az Egyesült Arab Köztársaságban tartózkodó Péter János külügyminiszter Kairó közelében megtekintette a Magyar Népköztársaság által szállított és felszerelt elektróda-gyárat, valamint a magyar közreműködéssel épült acél—alumínium kábelgyárat. A külügyminiszter hétfőn Asszuánba utazott, hogy megtekintse a gát építkezéseit {jtjermcknaft 1964 | VdSáfflcip a legifjabbaké volt a város Öröm, kacagas — gyermeknap, 1964 . . . Ezt mond| hatjuk az elmúlt vasárnapról, amelynek délelőttjén tündöklött a Széchenyi tér a több mint hatezer felsorakozott kisdobos, úttörő fehér ingetol. A színpompás, hagyományos úttörőszemlével kezdődött a gazdag program Szegeden. A dísztribünön a párt-, a tanácsi és tömegszervezeti vezetők, szülök, nevelők köszöntötték a gyermekeket. Megjelent az ünnepségen Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Perjési László, az MSZMiP Szeged városi bizottságának első titkára, Nagy Richárd, a KISZ intéző bizottságának tagja, a KISZ budapesti bizottságának első titkára. SZABADTÉRI KLUB OK. ORSZÁGJÁRÁSOK. NYAR1 TARLATOK. VIDAM VETÉLKEDÖK Nyáron sem szünetel a falusi kulturális munka A falusi népművelési munka színesebbé, sokoldalúbbá és célszerűbbé vált az utóbbi években. A falvak kulturális ügyeinek irányítása a pártás állami szervek munkájának szerves része. A községek művelődésügyi bizottságainak zöme jól dolgozik a szegedi j árasban isi. Keresik, kutatják a falvak adottságainak legmegfelelőbb művelődési formákat. Folyamatosság a munkában A falusi művelődésügy tartalmi és formai arculatához tartozik az is. hogy az úgynevezett idényjellegű munka helyébe a folyamatos kulturális tevékenység lép. Nyáron sem szünetel tehát a munka. Erről beszélgettünk Kiss Istvánnal, a járási pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetőjével, a járási művelődésügyi bizottság elnökével. — Művelődési otthonainkban — mondotta — a különböző klubokon belül a népművelés legtöbb szakága Helyet kapott. A szabadtéri klubok, kultúrparkok nagyon alkalmasak az ügyességi versenyék. tréfás vetélkedők, vidám fejtörők rendezésére. Ebben szerep jut a könyvtáraknak is, különösen akiránduló- és fürdőhelyeken, mint például Dorozsma n, Mórahalmon, Tápén, Kisteleken, Ásotthalmon. Az itt pihenő, szórakozó, fürdőző falusiak részére könyvkölcsönző sátrakat állítanak fel a nyáron. A szép iránti érzék fejlesztése, a művészi munka megbecsülése, a helyes közízlés gyarapítása jegyében rendeznek majd községeinkben kiállításokat, nyári tárlatokat Külföldi utak — Az ismeretterjesztésre megvannak a lehetőségek a nyáron is. A pihenést, szórakozást nyújtó országjáró kirándulások ezt a célt is szolgálják, úgyszintén a szakmai bemutatók, tapasztalatcserék is. Tizenhat művelődési otthon függetlenített igazgatója, s közel 30 népművelési ügyvezető dolgozik a falvak nyári kulturális programjának összeállításán. A helyi adottságokat, lehetőségéket a legmesszebbmenőkig kihasználják mindenütt. Külön a gyermekek, a KISZ-esek és a felnőttek igényeinek megfelelő programok összeállítása nem kis munka. Jut belőle a különböző társadalmi szerveknek is. A TI T-nek például a nyári egyetem, termelési mozgalmak ismertetése szemléltetéssel, az úttörőknek és a KISZ-eseknek a táborozások, országjárások lebonyolítása. A pusztaszeri tsz-fiatalok például a Magas-Tátrába mennek. Két harmincas falusi csoport az NDKba utazik, egy másik kollektíva pedig a lengyel tengerparton üti majd fel sátrát. A járási fiatalok részére Fonyódon szerveznek az idén üdülőtábort. Készülődés a szabadtérire A továbbiakban Kiss István arról is beszélt, hogy nagy várakozással tekintenek a községek és tanyák lakói a Szegedi Szabadtéri Játékok elé. Mint eddig is minden évben, az idén is nagy tömegek nézik majd meg a produkciókat. Ezenkívül ott vannak a helybeli rendezvények is, az MHS-é, a Testnevelési és Sportszövetségé. a nőtanácsé stb. Igen kedveltek az úgynevezett nyári vasárnap délutánok színes kulturális csokrai. Ezeket a legkiesőbb helyeken rendezi meg a nőtanács, például AJ gyön a lebői iskolában. Kisteleken a Feketehalmon, Tápén az Aranykalász Tsz-ben stb. — A falusi művelődésügy folytonosságához, a nyári programok megvalósításához nemcsak az a biztosíték, hogy a művelődési bizottságok elnökei egyben a községek párttitkárai is, akik a legjobban ismerik szűkebb hazájuk politikai, gazdasagi és kulturális arculatát. Ma már ott tartunk, hogy ezek a vezetők nem szemlélői a falusi kulturális munkának, hanem elvi és gyakorlati irányítói. S ha mindez párosul a rendelkezésre álló anyagj eszközök helyes, célszerű felhasználásával is, akkor a falvak kulturális életének folytonossága biztosított. A tartalomhoz most keresik a formát, hogy az igényeket a legmesszebbmenően kielégítsék. A kezdet biztató, s a további terveket erre alapozzák majd. Tíz óra után néhány perccel kürtök jelezték az úttörőszemle kezdetét. Gazdig Gyula városi úttörötitkár jelentéstétele után Deák Béla, az MSZMP Szeged városi bizottságának tagja, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára köszöntötte a felsorakozott úttörőket az ifjúsági mozgalom megalakulásának 18. évfordulója és a gyermeknap alkalmából. Ünnepi beszédet Nagy Richárd mondott. Átadta a KISZ Központi Bizottságának, az Országos Üttörő Elnökség üdvözletét. Röviden szólt az úttörőmozgalom eddig megtett értékes útjáról, amelynek eredményei pártunk politikájának s az ifjúsági mozgalom odaadó munkásainak köszönhetők. Az elkövetkező idők feladatairól szólva felhívta az úttörők figyelmét arra, hogy még az eddiginél is nagyobb figyelemmel forduljanak a legfontosabb munkájuk, a tanulás felé. — A tanulás ma még csak úgy jelentkezik számotokra, mint ismeretszerzés — mondotta. A későbbiekben azonban tudástok, az üzemekben, kutatóintézetekben, a legkülönfélébb termelőhelyeken végzett igazi alkotó munkává fog válni. Ezért végezzétek becsülettel és fegyelemmel azt a munkát, amelyet társadalmunk követel tőletek. Ma, amikor a gyermekeket, az úttörőket ünnepeljük, egyúttal azt kérjük tőletek, hogy a jövőben tanuljatok még jobban. Tegyétek lehetővé, hogy" a felnövekvő új nemzedék még gazdagabb, boldogabb életet teremtsen hazánkban. továbbiakban arról beszélt Nagy Richárd, hogy a fejlődést, a tanulást csak a béke világméretű megvédésével lebet biztosítani. Talán túlzásnak tűnhet, de mégis igaz, hogy a béke fenntartásához hozzájárul az úttörők jó tanulása is, különösen ha az világméretűvé válik, összekapcsolódik a világ minden fiataljának akaratával. , A nagy figyelemmel kísért, lelkesítő hatású beszéd végén sikereket kívánt a tanév befejezéséhez és kellemes szórakozást hasznos időtöltést, pihenést a nyári szünethez, a táborozásokhoz. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Nagy Richárd és Deák Béla az úttörőmozgalomban kiváló munkát végző nyolc pajtásnak, Varga Mártának (petófitelepi l-es számú általános iskola), Sándor Júliának (Zrínyi Ilona általános iskola), Józsa Zoltánnak (Dózsa György általános iskola), Daka Zsuzsannának (Gagarin általános iskola), Jung Józsefnek (Móra Ferenc általános iskola), Zöllei Istvánnak (Tanárképző Főiskola l-es számú gyakorló általános iskola), Szél Margitnak (Dugonics általános iskola) és Szeifmann Évának (Ságvári Endre gyakorló általános iskola) adta át a »Kiváló úttörő* jelvényt és oklevelet. A szemle befejezéseként a kiváló úttörők köszöntését jelző hurrá kiáltással egyidőben színes léggömbcsokrok emelkedtek a levegőbe. Ugyancsak léggömbök röpítettek a magasba egy csillogó szputnyik modellt. Ezután következett a kisdobosok és az úttörők színes felvonulása. Elől haladtak a kék nyakkendős kisdobosok. Fegyelmezetten és mégis vidáman lépkedtek az úttörő és a vasutas fúvószenekar pattogó indulójára. Az előző éveknéj tarkább, színesebb volt a dísztribün előtt elvonuló úttörők menete: léggömbök, forgók, virágok, színes labdák sokasága tette még hangulatosabbá soraikat. Az ünnepség után a legifjabbaké volt a város. A művelődési otthonok, a bábszínház műsoraiban gyönyörködhettek, sokan részt vettek a a Széchenyi téri aszfaltrajzversenyen. A zsűrinek igen nehéz feladatot jelentett a sok érdekes rajz értékelése. A legjobbak könyvjutalmat kaptak, a többi résztvevő pajtás pedig csokoládét. Délután ugyancsak a Széchenyi téren folytatódott a gyermeknapi program. A szegedi nőtanács által rendezett futó-, roller- és görkorcsolya versenyen mérték össze erejüket a kicsik és nagyobbak. Az első és utolsó helyezettek tortát, labdát, társasjátékot, babát és autót kaptak a nőtanácstól. Inkább p#r előtti Tavaly szeptember utolsó napján kenderrel rakott lovaskocsik gördültek be az üjszegedi szövőgyár kapuján. Nem először jöttek, hiszen már inkább idény vége volt. Ezúttal a tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet vitte a Rostkikészítö Vállalatnak a keoderkórót. Jó magasra pakoltak, úgyhogy a kapuskal szóváltásba is keveredtek miatta a kocsisok. De hjába volt a figyelmeztető szó, a KRESZ előírásának megfelelő tábla, mely megszabja az engedélyezett rakodási magasságot, csak bejhatottak a lánchengerszállító daru hídja alá, mely a kaputól néhány méterre keresztezi az utat. Megtörtént a haj. A védőhíd egyik vége kimozdult helyéről, kilazította a rögzítést és egy tégla lezuhant a magasból. Egy éppen arra járó szövődéi munkásnő lábára esett, aki a baleset miatt csaknem három hónapra munkaképtelenné vált. Az igazi vita persze ezután kezdődött: a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ és a Tiszátáj Tsz között — a bíróságon. Arról, hogy végső soron kit terhel a beteg dolgozó táppénze. Ahogy ez már lenni szokott, mindkét fél a maga igazát bizonygatta, meghallgatták az eset szemtanúit, s úgy született meg az ítélet. Nyert a felperes, a Tiszatáj köteles fizetni. Mire idáig eljutottak. 1964 áprilisára fordult a naptár. De mi történt a lánchengerszállitó hídjával? Természetesen rendbe hozták, s megszűntették korábbi provizórikus jellegét is. Azután hoztak egy rendelkezést, melynek értelmében ezentúl a kenderrel rakott kocsik csak a mellékkapun jöhetnek be az üzem területére. Tehát elmondhatjuk: kizárttá tették, hogy még egy hasonló baleset bekövetkezhessek. Remélhetőleg pontos volt a leírás, senki sem gondol arra, hogy a szabálytalanul közlekedő kocsik pártjára akarunk kelni. Mégis elő kellett hozakodni ezzel az aránylag régi üggyel. Mégpedig azért, mert le lehet vonni belőle egy általános érvényű tanulságot: ahol baleseti veszély fenyeget, inkább a baleset előtt kell intézkedni ellene! Persze, a mondás most is érvényes: jobb későn, mint soha. Pedig mennyi felesleges kellemetlenségtől menekült volna meg a szövőgyár, az SZTK, a szövetkezet, a kocsisok, a tanúk, s legfőképpen a károsult, ha azon a kapun már a per előtt sem lett volna szabad behajtani! F. K. Új, mégis javítani kell Befejeződött a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának ülése Moszkvában május 27— 29-e között megtartották a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának soron levő ülését. A bizottság ülésének munkájában részt vettek a Kóicsönös Gazdasági Segítség Tanács tagállamai. A bizottság ülésén megvizsgálták, hogyan bővíthető i a KGST tagállamok között a közszükségleti cikkek szállítása, hogy gazdagabbá váljék az áruválaszték. Megállapították, hogy e termékek kölcsönös kerekedelmének volumene 1963-ban az 1Ö60. | évinek az 1,6-szorosa volt. Intézkedéseket hagytak jóvá, amelyek hozzájárulnak a közszükségleti cikkek cseréjének növeléséhez. Tíz garnitúra diákszoba érkezett a biharkeresztesi bútoriizemből a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat 26-os számú bútorboltjába. Ebből a szállítmányból 7 rekamié, öt asztal, 6 kétajtós szekrény és egy könyvszekrény került a Felszabadulás Asztalos Ktsz Károlyi utcai javítórészlegéhez. A tíz garnitúrából 19 bútordarab sérült meg szállítás közben. Az új bútor javítása előzetes kalkulációk szerint több mint 4 ezer forintba kerül. A ktsz Károlyi utcai helyiségében Hódi Lajos részlegvezető, a májusi megrendelések között lapozva egyéb hasonló tételeket is felsorol: rekamiék, fotelek, tv-szekrények ... javítási megrendeléseiről beszél. — A javítórészleg tíz munkása közül egy munkaidejét általában új bútorok javítása teszi ki — mondja. — A pozdorja bútorlap könnyen törik, de nem ritkaság a felületi karcolás, horzsolás sem. Kár a bútorért. És milyen üj az, amelyet már eleve javítani kell? Jobban vigyázhatnának a szállításnál. Látszólag egyszerű a felelet Pedig nem is kerül minden hibásan érkezett bútor a ktsz-be. Mindhárom szegedi bútorboltban alkalmaznak egy-egy asztalost, aki szintén a sérüléseket igyekszik kijavítani. És még így is sok, nagyon sok a reklamáció. Különösen január óta, amióta féléves garanciát vállalt a belkereskedelem a bútorokért. Ki a felelős a sok horzsolásért, a hátlap és lábtörésekért? A kérdés látszólag egyszerű, hiszen a gyárban a bútort átveszi a MEO és a nagykereskedelem is ellenőrzi minőségét. Marad tehát a szállító. Hiszen útközben — amíg az üzemtől eljut az üzletig a szállítmány — történnek a sérülések. És a MÁV — a szállító — mégsem vállalja és fizeti legtöbb esetben az így felmerült többletköltségeket. Nem egyeznek a csomagolási előírások Talán nézzük sorjában. Elkészült a bútor, átvette a MEO. Mielőtt elindulna a szállítmány, valóimiképpen becsomagolják. De hogyan?! Szükséges volna, hogy minden bútorféleséget típusától függően, adottságainak megfelelő módon csomagoljanak be. A bútorszállító szakemberek egybehangzó véleménye szerint csak a teljes körülburkolás, a kiemelkedő és beljebb épített részek közötti különbség kitöltése és megfelelő burkolóanyag — mert a jelenleg alkalmazott hullámpapír kevésnek bizonyul — nyújtana megfelelő biztonságot a sérülések ellen. Minden ilyen megoldás azonban jelentős csomagolási többletköltséget okozhatna. Egyszerűbb volna a csomagolás is, előnyösebb a szállítótér kihasználása, valószínűség szerint kevesebb lenne a sérülés, ha összeépítetlen állapotban, lapokban és alkatrészeiben továbbítanák az üzemek a bútorokat. Ehhez azonban arra volna szükség, hogy az ilyen összeszerelhető bútorokon ne legyenek pontatlanok a bejelölések.) Jól méretezzék az illesztéseket. A legnagyobb baj azonban az, hogy nem egyeznek a Csomagolástechnikai Intézet és a MÁV csomagolási előírásai. Igaza van a MÁV-nak is Ezért történhet az, hogy a MÁV már az átvételkor feltünteti a szállítólevélre: "A küldemény hiányos csomagolású* Ezzel a bűvös mondattal pedig már el is hárította magától a majdan felmerülő reklamációkat. És végső soron igaza van, mivel a legtöbb sérülés azt bizonyítja, hogy indokoltak a MÁV csomagolási igényei. Azért, a MÁV sem tejjesen mentes a felelősség alól! A berakodási előírások között szerepel például, hogy a 'vegyesrakomány egy vagonban elérje a 35 mázsát. Előfordul, hogy három garnitúra szobabútor mellett — amely 10 mázsa —, a fennmaradó ' rakodóteret csak azért, hogy a kiszabott súlyt elérjék, megkülönböztetés nélkül töltik ki darabáruval, súlyszállítmánnyal. Speciális bútorszállító vagonokkal szinte nem is rendelkezik a MÁV. Ami nem tűnik kl a számadatokból Ilyen viszontagságok után érkezik a bútor az elárusító boltba a vevő elé. Amikor a bútorüzletben lefejtik a hullámpapirt, csak ak, kor mutatkoznak meg a felületi sérülések. A politúrozott és fényezett bútorok javítása nem jelent nagyobb problémát a boltok asztalos szakmunkásainak. A festett és poliészter borítású bútoráru — részben nyersanyaghiány miatt — már annál többet. A vásárlók reklamációi is szinte teljes mértékben minőségi kifogások. A Csongrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 1963-ban 26 millió 609 ezer forint forgalmat bonyolított le bútorból. Ebben az időszakban 83 ezer 435 forintot a sérülesek javítására, ami 0,31 százalékot tesz ki. A számadatok ismerete azt a látszatot kelti, hogy népgazdasági szempontból előnyösebb. ha a csomagolási költségeket nem emelik. A számadat azonban nem beszél arról, hogy a javított bútorok értékcsökkenése milyen összeget tesz ki, továbbá arról sem, hogy azok a bútorok, melyekre javítási költséget nem kellett fordítani, valóban kifogástalanok-e. Várjuk a megoldást A kérdés — ki a felelős a sok új sérült bútorért — tehát csak látszólag egyszerű. A vállalat nem —, több MEO igazolja. A MÁV nem —, mert már rosszul csomagolt bútorokat vesz át. A csomagolás megváltoztatása sok kiadást jelentene. Bútorszállító vagonok beszerzése még többe kerülne. Üj bútort javítani pedig —, hcgv eladható és használható legyen — népgazdasági kár, még akkkor is, ha pénzösszegben nem mutatható ki. Hogy miként lehetne megoldást találni, azt most boncolgatják az ország különböző részein levő kereskedelmi felügyelőségek. A megoldást pedig a rövidesen ez ügyben összeülő kollégiumnak kellene meghoznia, amit sok-sok bútorvásárlóval együtt mi is várunk. Méry Éva Kedd, 1964. június 2. QJcL-MAGYARGRSZAG 3