Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-28 / 150. szám

Megvizsgálták — Intézkedtek A Kárász utcai önkiszolgáló boltba teherautóval megérkezett a friss kenyér flz előrecsomagolt áru sem lehet súlyhiányos! A SZÜKSÉGLETI CIKKEKNEK a legjobb minőA rókusi Tü ZÉP-tcIepen szénnel pakolják meg a 10-es AKÖV autóit. A téli tüzelőt nyáron a családoknak szállítják Tehervonattal különféle áru érkezett a FÜSZÉRT-nck. A cukrot, száraz tésztát és más élelmiszert autók viszik tovább az üzletek raktáraiba ségben és a kívánt mennyiségben történő zökkenőmentes beszerzését szolgálja többek között az az intézkedés és már-már gyakorlat is, hogy egyre több áruféleség kerül forgalomba előrecsomagolva. Ez az intézkedés biztosítja, garantálja a becsomagolt áru minőségét is. Az áruk minőségével kapcsolatban régebbi bírósági ügyek bizonyítják, hogy egyes lelkiismeretlen kufárok több esetben adtak el rosszminőségű árut jóminőségűként, va© éppen egészen mást, mint amit a fogyasztó vásárolni szándékozott. Közismert visszaélés a tej vízzel való hamisítása, vagy amikor az őrölt bors közé zsemlemorzsát, az őrölt fahéj közé pedig kakaóport kevernek. Az állami kereskedelem létrehozásával és az előrecsomagolások me©a!ósításával az áruhamisítás lehetősége úgyszólván teljesen kizárt. Ha ilyen mégis előfordulna, az elkövető személye megállapítható és felelősségre vonható. Áruhamisítást ezért a közelmúltban lefolytatott vizsgálat nem észlelt. AZ ELŐRECSOMAGOLT ÁRUK minősé©édelmét (Somogyi Károlytié felvételei) A MÁV szállílmdnyozási szolgálat is sokféle darabárut továbbít rendeltetési helyére. A rakodóbrigád a rekkenő melegben pakolja a teherautót szolgálja a szavatossági idő feltüntetése az áru borítópapírján. A szavatossági idő lejártát a vevő ellenőrizni tudja. Az esetben, ha az ellenőrzés nem végezhető el, a szavatossági határidő nincs feltüntetve, az árut lejárt szavatossági határidővel rendelkező árunak kell minősíteni. A vizsgálat azt is feltárta, ho© jelentős azokban az előrecsomagolt áruknak a száma, amelyeknek a mennyisége, súlya hiányos. Annak érdekében, hogy a vevő védhesse magát ettől a jelenségtol, jól teszi, ha a boltban, a vevőtérben elhelyezett -vevők ellenőrző mérlegénmegméri a részére kiszolgált, va© éppen — önkiszolgáló boltokban — saját maga által választott árukra. A fentebb említett -betegség* gyógyításának azonban nem ez az egyedüli és nem is ez a leghatásosabb gyógyszere Mint minden -betegségnek*, ú© ennek is a leghatásosabb »©ó©szere* a -megelőzés*. A vizsgálat igen je' lentős számban észlelt előrecsomagolt súlyhiányos árut. A minte© 35 boltban elvégzett súlyellenőrzés kimutatta például, ho© 355 csomag lisztből (Szegedi Tisza malom csomagolása) 201 csomag súlyhiányos volt, általában 1,5 dekával volt kevesebb az előírtnál. Talált a vizsgálat olyan rizs-csomagokat is, amelyek 2—8 százalékig voltak súlyhiányosak (Dévaványai Rizshántoló csomagolása). A 10 dekagrammonként árusított se'yemeukorkák több esetben az ellenőrzés során csak 8—9 dekagrammot nyomtak. A JELENSÉG megállapításakor több boltvezető vetette fel, hogy az előrecsomagolt áru e© része már súlyhiányosan érkezik a boltba. Ennek ellenére sem szabad az árut súlyhiányosan forgalomba hozni anélkül, ho© magát a súlyhiányt figyelembe ne vennék. Az áru átvételekor nemcsak azt kell megvizsgálni, hogy a kis- vagy nagykereskedelembe szállított például 500 kilogramm, csomagonként e© kilogrammos lisztnél megvan-e az 500 csomag, hanem azt is, ho© a csomagok súlya e©enként is eléri-e az e© kilogrammot. Ha azt tapasztalnánk* ho© nem, a szállítással szemben kifogást kell támasztani. A kifogás során a vevő szabhatja meg, ho© a kifogásolt áru megfelelő mértékben való leárazását* az áru kicserélését stb. fogadja-e el, A HELYZET ©ökeres megváltoztatását azzal lehet elérni, ha az ipar annak megfelelően végzi az előrecsomagolást, aho© a szabályok előírják, amit a szocialista munkaerkölcs megkövetel. A vizsgálat a Szegedi Tisza malomban azt állapította meg, ho© az előrecsomagolt liszt már a malomban súlyhiányos. Az 50 kilogrammos zsákokból 20—30 dekagramm, az 1—2 kilogrammos csomagokból pedig 1—3 dekgramm liszt hiányzik. A hiány okát azzal magyarázták, ho© a liszt engedélyezett 15,2 százalékos víztartalma a csomagolási idő óta csökken. Az ilyen ma©arázatnak csak kismértékben lehet helyt adni. A laboratóriumi vizsgálat igazolta ugyan, ho© a liszt víztartalma 15,2 százalékról 14,8 százalékra apadt, de azt is igazolta, ha© a víztartalom csökkenését is fi©elembe véve a forgalomba kerülő lisztcsomagok átlag 1—3 dekagrammal nyomtak kevesebbet az előírt súlynál. Ha azt vesszük alapul, ho© e©edül a Tisza malomban havonta minte© 16—17 vagon lisztet csomagolnak és ha ez a liszt a fentebb jelzett kilogrammonkénti 1—3 dekagramm súlyhiánnyal kerül eladásra, a malom 21—22 mázsa liszt -megtakarítást* ér el. A népgazdaságnak az ilyen jellegű -megtakarításra* ninca szüksége. Azért, hogy sem a népgazdaságot, sem pedig a fogyasztót a jövőben e területen károsodás nem érje, a vizsgálatot folytató szervek szigorú felelősségre vonásokat alkalmaztak, a feltárt hibák megszüntetése érdekte ben pedig hatékony intézkedéseket tettek. FODOR PAL SZÁLLÍTÁS Vasúton és tehergöpko-1 csíkkal éjjel-nappal e©aránt szállítják a legkülönfélébb árukat, ho© minden a rendeltetési helyére kerüljön, ami az élethez, a munkához szükséges. A vasutasok, a tehergépkocsik vezetői, a rakodóbrigádok, a szállításban részt vevő valamennyi dolgozó elismerést érdemelnek, ho© becsülettel i©ekeznek megbirkózni a na© szállítási feladatokkal. A szinte megállás nélkül végzett legkülönfélébb szállítások ellenére mégis akadnak zökkenők. Rengeteg a szállítanivaló, s valamennyit — sajnos — sem vasúti kocsikkal, sem teherautókkal nem győzik időre kielégíteni. Lehet azonban még tovább javítani a szállítási helyzetet. Ehhez az kell, ho© a vállalatok, üzemek a lehető leg©orsabbn ürítsék a vagonokat; ho© a tehergépkocsikat a legjobban használják ki mindenütt, s az erőket a legsürgősebb szállítási feladatok lebonyolítására összpontosítsák. Ezért a Csongrád me©el Szállítási Tanácsnak is újabb intézkedéseket kell tennie! A Tisza pályaudvarra vago nokban parkettát küldtek az építőiparnak. A rakodást segíti a gép és hamarosan megpakolva indulnak a gépkocsik A munkaerő-vándorlás okait kutatják a könnyűiparban A könnyűipari üzemeknél a munkáslétszám 1957 óta évente átlagosan minte© 6500-zal növekedett. Ennek azonban a többszörösét is eléri az új dolgozók száma. 1964-ben is. bár a terv szerint a munkáslétszám csak 5200-zal ©arapszik, a na© számban eltávozók helyettesítése miatt várhatóan 50 000 új dolgozó felvételére kerül majd sor. A Könnyűipari Minisztérium az elmúlt hónapokban megvizsgálta, milyen az üzemek munkaerő-ellátottsága és mi az oka a fluktuációnak. A felmérés alapján megállapították, ho© az év elején néhány ©ár, illetve telep kivételével ki tudták elégíteni a munkaerő-szükségletet, de csaknem mindenhol fennállt az a több éves probléma, ho© nincs elegendő szakmunkás a karbantartó részlegeknél és kevés a nehéz fizikai munkát vállaló férfi segédmunkás is. A munkásfelvételek és távozások aránya azonos volt az előző évekével. Megakartak azonban ©őződni arról is, ho© miért változtatják munkahelyüket a dolgozók, ezért egy időszakban valamennyi ki- és belépő munkást megkérdeztek, s a velük való beszélgetés, illetve a munkakönyvi adatok alapján próbáltak képet alkotni arról, hogy mi az oka a munkaerő-vándorlásnak. Az üzemek állományából törölt dolgozóknak több mint a fele hozzájárulással, 6,9 százaléka áthelyezéssel távozott. 3,8 százalékának a vállalatok mondtak fel, 14,2 százalék önkényesen hagyta ott munkahelyét, 2,6 százaléka nyugdíjba ment, 15 százalékának pedig a szerződésele. járt, va© próbaidőn belül távozott. A legtöbben azzal indokolták munkahely-változtatásukat, hogy az üzem távol esik lakásuktól, 14 százalékuk egészségi okokra, u©anilyen arányuk családi körülményekre hivatkozott, 14 százalék talált képzettségének, korábbi ©akorlatának megfelelőbb vagy szalt tud ás a növelésére alkalmasabb munkahelyet, 11 százalékának az újabb munkahelyén több keresetre volt kilátása, mások éjszakai műszakban nem kívántak dolgozni, va© nehéznek találták a munkát, nem voltak megfelelőek a munkakörülmények számukra, s akadtak olyanok is, akik nem tudtak beleilleszkedni az adott munkáskolléktlvába. Az eltávozottak helyére felvett újabb dolgozók adataiból kitűnt, ho© az új belépőknek csupán e©hatoda olyan, aki első munkahelye elfoglalójaként került az üzemekbe. 12 százalékuk pedig az utóbbi három év alatt 5—10 alkalommal változtatta munkahelyét. Érdekes, ho© az új dolgozók. amikor megkérdezték őket, miért hagyták ott korábbi munkahelyüket és miért jöttek a jelenlegi helyükre, csaknem u©anaz volt az indoklásuk, mint azoknak, akik eltávoztak onnan. 22 százalékuk számára a jelenlegi munkahely lakásukhoz közelebb van, 16 százalékuk könnyebbnek, tisztábbnak, egészségesebbnek tartja itt a munkáját, 12 százalékuk magasabb bért kap és 1,1 százaiékuk — főleg a ©erekes anyák — azért jöttek a könnyűiparba, mert itt gyermekültet napközi otthonban tudták elhelyezni. A felmérés alapján arra a következtetésre jutottak, ho© fokozottabb gondot kell fordítani a munkakörülmények javítására és arra* ho© ha lehetséges, az iparon belül a dolgozók cseréjének szervezett lebonyolításával közelebb kerüljön a munkások otthona a ©árakhoz. Felmerült az a gondolat is, ho© hűségjutalmat rendszer®, síthetnének a vállalatoknál huzamosabb ideig dolgozó munkások számára, ho© ezzel is csökkentsék a munkaerő-vándorlást. (MTI) 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1964. június 28, <