Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-17 / 114. szám

ÚJ ÜZEMRÉSZ - ÜJ GÉPEK NAGY GONDOK A múlt évben kezdték meg a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységében a tüzöde átalakítását födémcseréjét. A felső részkészítő tüzöde helyisége is akkorára növekedett, hogy a gyáregység valamennyi hasonló üzemrészét ide költöztették. Az új munkateremben új a födém ós újak a bútorok. A fal és a berendezés pasztellzöld színe, a kékes fényben világító neoncsövek az uj muanyagszőnyeg mind-mind tartozékai annak, hogy a léginél tágasabb, világosabb a terem, hogy jobb munkakörülmények között dolgozhatnak a lányok, asszonyok. Az új üzemrész alakításával egyidőben nem feledkeztek el a gyár vezetői a többi műhelyről sem. A munkafolyamatok könnyítésére új gépeket vásároltak. Ar első negyedévben érkezett ez a francia gyártmányú gép, amely automatizálja a kéreghúzást. Ezt a munkát azelőtt kézzel végezték Ha az ember kezébe veszi reggel a napilapját, először is a nagybetűs címfeliratok ötlenek a szemébe. A vastagon szedett címek alatt általában azok a cikkek jelennek meg, melyek a politikai és gazdasági éiet legfontosabb kérdéseit tárgyalják. Régóta figyelem már azt a küzdelmet, amelyet az elegendő munkaerő biztosításáért folytatnak az üzemek, intézmények vezetői. Erről tanúskodott a DélMagyarország április 4. ünnepi száma is. Á sok érde- fedezetet sem....-* kes és szép íráson kívül eb- városok Lapja, ben a számban ugyancsak megtaláltuk a munkaerőhiány gondjait tükröző jelenséget, éspedig hirdeccsek alakjában: Férfi segédmunkásokat keres a pincegazdaság; ács, tetőfedő, kéményseprő, asztalos, kőműves zetes méreteket öltött és kíEn öt dicsérem csak, az élet anyját, Kinek nővére szépség és szabadság, S kinek világa most hajnalodik (Juhász Gyula) nem a városokon múlt, hogy megállapítható, hogy a vároaz ínségakció sok helyütt sokban élő 2 609 703 lakosmég a legszükségesebbeket ból a közellátásra szoruló sem tudta az ínségesek számá- ínségesek száma 527 150. ra biztosítani. Minden város Ezek az adatok 47 város kétisztában volt az akció szük- pét tárják elénk és százalékségletével, mérlegét felállí- ban kifejezve a közellátásra totta, de részint már a Bel- szorultak ezen városok laügyminisztériumban csök- kosságának 21,98 százalékát kentették az előirányzatot, teszik ki átlagban, az ország másrészt pedig nem lehetett lakosságának egyötöde ninelőteremteni a lecsökkentett csen abban a helyzetben, hogy magának a mindenna1933. ju- pí kenyeret megszerezze és nius 1; A legsürgősebb szociálpolitikai cikkből: teendők című ennek következtében a közületekre eltartásukkal olyan -1931. őszén döbbentek rá taheT hA™l, mely megbénítelőször a hatóságok, hogy a munkanélküliség immár végszakmunk ásókat keres a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat; a szegedi textilművek korszerű új fonó- és szövő üzemrészeibe vesz fel munkavállalókat; a Magyar Beruházási Bank pénzügyi revizort, vezető-előadót és pénzügyi adminisztrátort alkalmazna. Az apróhirdetési rovatban kisbetűkkel szeja a gazdasági életet és lehetetlenné tesz minden produktív munkát." Városok Lapja, 1933. június 15; A Munkanélküliek méletlenül szedi áldozatait a társadalom minden rétegéből ... A magyar közélet azonban a szociális fejlődés száma a városokban c. cikkterén lemaradt, a fejlődés bgitempójából kiesett, ennek . ,,,.. , . , ,, következtében az intézkedé- ~A* aUhhl ^imutatas, sek mindig az események melyet Esztergár Lajos dr. után kullognak. Hiányoznak pécsi tanácsnok a város az átfogó szociálpolitikai kongresszusának előadója ál... ___ tervek... A Magyar Királyi „ beszédesen iaadett állást kínáló hirdetése- Központi Statisztikai Hivatal " , oss"e' °eszeaesen W ket már nem is sorolom. kiadványa hatósági munka- zolla azt a nyomorúságot, Minden irónia és cinizmus közvetítés című rovatában amelyet a városokban találnélkül, őszinte örömmel ki- az összes munkakeresők szá- ható, s amely sürgetően fiáltottam fel: igazi ünnepi mát 1931, évre 133 007-ben állapítja meg ... 1932-ben a hatósági munkaközvetítőknél megfordult összes munkakeresők száma 264 000. Ezek a szám! Igen, ünnepi szam, mert ebben a lázas munkáskéz-keresésben benne lüktet a nagyarányú gazdasági programunk megvalósítására irányuló lendület, a nagyszerű politikai, gazdasági, kulturális és szociális fejgyclmeztet, hogy ezen a. szomorú állapoton mielőbb segíteni kell, mert a városok már képtelenek arra, hogy a lakosság ötödrészéről az ínszámok természetesen csak ségakció során gondoskodjaa munkanélküliség emelke- nak. Hiszen ma már alig lődés, melyet tömören így dését jellemzik, nem adják van egy pár szerencsés hafogalmazunk meg: szocializmus építése. Bárki dolgozhat, aki igazán keresi és szereti a munkát azonban meg a munkanélküliek számát. A magyar városok nehéz munkával öszszeállított Két munkafolyamatot végez egyszerre az angol Thermo szélbehajtó gcp. A cipők felsőrészének szélbehajtásával egyidőben segítségével varrják fel az erősítő szalagot is Fölemelő érzés Név Amikor azon töprengtem, Baja60®" hogy mégis milyen nagy Budapest gond nehezedik a vállunkra Győr a munkaerőhiány miatt ar- Miskolc"1 ra a következtetésre jutót- szeged tam, hogy végeredményben erre a gondra mi csak büszkék lehetünk. Idézzük ugyanis emlékezetünkbe azt a gondot mely Magyarországon 1944. április 4. előtt nehezedett a dolgozókra. Az a mai gondunknak a fonákja volt, és érdemes egynéhány hiteles adattal felfrissíteni emlékezetünket vele, már csak azért is: aztán még többet tegyünk, hogy az a régi, szörnyű gond soha vissza ne térhessen, meg azért is, mivel gyakran felhangzik a kívánság: fiataljainkkal ismertessük meg a múltat, hogy jobban meg tudja becsülni a jelent. Ez a kívánság helyes, és jogos, de fiataljainkon kívül a szívesen és gyorsan felejtő "öregebb" generációt is érdemes olykor emlékeztetni a múltra kimutatásából landó, aki nem érzi a mai nyomasztó viszonyok súlyát. De íme, beszéljenek a számok: Összlakosság ínségesek 117 275 19 310 27 935 8 232 1 006 184 190 422 50 881 12 137 79 646 18 289 61 559 13 380 135 071 28 546 Százalék 16.47 29.48 18,93 23,85 22,99 22,54 21,13 Stb. dal jár, de ezek a gondok felemelően szépek és jók. Megoldásukkal pedig el tud_ iák oszlatni az olykor még azonban a kimutatásban sze- gyülekező felhőket is a dereplő első hét város adatai rűs jövőt sugárzó arcokról. A kimutatás 47 város adatait tartalmazza. Magyarország akkori gazdasági viszonyainak megismeréséhez A meztelen nyomor Szóljanak hát helyettem az idézetek, melyekhez nem teszek hozzá egyetlen betűt sem. Beszélnek azok kommentár nélkül is, hitelességükhöz pedig nem fér kétség. Sőt, hogy a hitelességet és tárgyilagosságot le ne rontsam, hogy elfogultsággal, is elegendők. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy voltak olyan városok is, ahol a munkanélküliek száma meghaladta az összlakosság 50 százalékát, mint például Hajdúszoboszló, vagy Szentes. Jellemző megoldás Vizsgáljuk meg az egynéhány idézett cikkrészlet után, hogy mit tettek a hatalom teljhatalmú birtokosai annak érdekében, hogy ezen a szomorú állapoton mielőbb segítsenek. No, a hírhedt triumvirátus — Horthy, Mussolini, Hitler — fővezérlete alatt az imperializmus szájíze szerint alapos tervet dolgoztak ki a világméreteket öltő válság megoldására: rablóhadjáratot indítottak, vágóhídra parancsolták a munkásosztály, a parasztság és értelmiség millióit. A mérhetetlen emberáldozatot követelő kalandorpolitika nem oldotta meg ugyan az egyre mélyülő és MISON GUSZTÁV A jelen és a jöró — egy térképen »Egy személyben" készül az ország legpontosabb közigazgatási, illetve a világ legrészletesebb vízgazdálkodási térképe. Készítői: a Vízügyi Tervező Iroda mérnökei; feladata: a most elkészült vízgazdálkodási keretterv grafikus ábrázolása. A tervezők azt a sok szakember által megvalósíthatatlannak tartott célt tűzték ki, hogy egyetlen térképre rögzítik vízgazdálkodásunk valamennyi meglevő és terve-» zett létesítményét. Ehhez először is egy rendkívül részletes alaptérképre volt szükség. Ez 1:100 000-es méretarányban, húsz szelvényen ábrázolja az ország egész területét, s feltüntet valamennyi természetes és mesterséges vízfolyást, egészen a legkisebb patakokig és belvízcsatornákig. Ebbe az alaptérképbe rajzolták be a 13 vízgazdálkodási ágazat 120 féle létesítményének minden egyes objektumát, illetve az ezeket illusztráló több tízezer térképjelet. A 120 féle térképjel három különböző színben készült, aszerint, hogy az illető létesítmény már megvan-e, hogy a tervek szerint 1980-ig valósul-e meg, vagy hogy létesítése távlatilag lehetséges és ajánlatos-e. Így a térképről "egyetlen pillantással" le lehet olvasni például a Balaton már meglevő és még egyáltalán kiépíthető strandjainak számát és helyét, de ugyanígy mondjuk az Alföld öntöző telepeinek, a borsodi iparvidék ivóvíz-ellátásának, a Duna kikötőinek vagy a Tisza árvédelmi berendezéseinek jelenlegi és tervezett adatait. Néma táblaparkett a rossz Még egyszer a latározó váüalat egyik újításáról Lapunk március 18-i szá- "A kísérletet 1964. január mában Kell vagy nem kell 10-én fejezték be, akkor kéli táblaparkett? címmel fog- szült el a vállalat központlalkoztunk a Csongrád Me- jában egy helyiség az újító gyei Tatarozó és Építő Vál- irányításával." Majd alább:" lalat egyik dolgozója jelen- "Tekintettel arra, hogy az tősnek látszó újításával, első kísérlet alatt elkészíne illethessen senki, szándé- általánosabbá vált válságot, kosán nem idézek az akkori idők haladó lapjaiból, a Népszavából, Dél-Magyarországból, így az idézetek mellé nem kell agitáció. Meggyőző erővel beszélnek az igaz tények nélkül is. de kíméletlen nélkülözést, pusztítást zúdított az emberiségre. Az ő politikájuk rögzíteni törekedett a munkanélküliséget, a nyomort, a világháború okozta világVárosok Lapja, 1933. ápri- égést. Nem rajtuk múlt, lis 15; Piskor Károly dr., Szombathely város szociálpolitikai tigyosztály-vezetőjéhogy gálád tervük meghiúsult a haladó erők ellenálnek cikkéből: lása következtében; hogy "A hosszú tél után bekö- napjainkban hasonló célkitűszöntö tavasz nem váltotta valóra a reményeket, ame[ Iveket a munkanélküliek ezrei, s mi magunk is a tavasz megérkeztéhez fűztünk. A tavasz a természetben újjáéledést, lüktető életet, gyönyörű színpompát varázsol elő, de a mindennapi életben csak szenvedés és nyo' mor folytatását, esetleg íjabb nélkülözést jelent. Tudja azt minden város, i amelyek emberfeletti erővel igyekeztek kielégíteni az ínA tágas, szép teremben könnyebben megy a munka zések nem tudtak életre kapni. Eltűnt kísértet A gazdasági fellendülést, a biztonságos, nyugodt élet felé vezető utat hazánkban is a felszabadulás nyitotta meg. A munkanélküliség réme már nem kísért. A dolgozók hatalmas serege megbecsülten, magabiztosan munkálkodik élete és hazája felvirágoztatásán. Az ehhez szükI ségesek mindig növekvő se- séges munkaprogramok meg1 regét, s minden bizonnyal valósítása bizony sok gondaminek segítségével a vállalat szegedi üzemében keletkező hulladékanyagból használható parkettet lehetne készíteni. Tavaly augusztus óla A cikkben némileg elmarasztal! uk a vállalat illetékeseit amiatt, hogy tavaly augusztustól kezdve — amikoris az ötlet megszületett — nem voltak képesek az újítást kikísérletezni, gyártását bevezetni, s nem különben az érte járó dijat kifizetni Hog> miért nem? Arra igycke'ett választ adni a szcrkes/.tóségünknek írt levelében Széles Lajos, a vállalat újítási előadója. Néhány részletet idézünk belőle: *M nt újítási el "adó, a beosztásomat csak kiegészítő foglalkozásként végzem, mert főfoglalkozásom a vállalati kalkulátorság volt az egész vállalatra kiterjedően. Az elmúlt esztendő utblsó negyedében hat hétig egy építésvezetőség irányítását is elvállaltam.-*. „Kifogás alá esett" Ezek a sorok minden bizonnyal annak igazolására készültek, hogy miért nem ért rá talán többet is törődni az újítással. Bár tudjuk, hogy csaknem minden váltott és mintaképpen lerakott parkettából a sorozatgyártást a vállalat vezetősége nem rendelte el, mivel mind a gyártás, mind a lerakás kifogás alá esett" "Február 20-án az újítóval közösen megállapodtunk abban. hogy a kísérleti szerződést meghosszabbítjuk." Hozzá üífil'ene látni! Amit Széles Lajos levelében ír, minden bizonnyal úgy is van. Csakhogy semmit sem változtat vele a lényegen: a hulladékfát még ma sem bírja táblaparketté feldolgozni a szegedi üzem, mert az újítás hónapok óta húzódik. Nem akarjuk a korábbi cikkben felsorakoztatott érveket megismételni, csupán kettőt közülük: az üzem korszerű gyalugépe naponta csupán négy órát dolgozik. S a másik: a becslés szerint évente kétszáz lakószobához való táblaparkettet lehetne itt készíteni. Nagypál Józsefnél, a szegedi üzem vezetőjénél ép1pen a napokban járt a vállalat igazgatója és újítási előadója. Megegyeztek abban, hogy nem a táblaparkett a rossz, hanem ahogy azt kísérletképpen elkészítették. Ha pedig ez igaz, akkor ismét csak azt mondhatjuk: az újítás további ellalatnál fél munkakör az húzása helyett lássanak már újítási előadóé, nézzük in- végre hozzá megvalósításákább, mit ír a táblás par- hoz! kett ügyével kapcsolatban! Fchcr Kálmán g DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1964. május 17.