Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-14 / 111. szám

KGST-országok együttműködése a textilipari kutatásban AJZ utóbbi években széles körű együttműködés bontakozott ki a KGST-országok textilipari kutatóintézetei között A magyar Textilipari Kutató Intézet is jelentős részt vállal a közös kutatási feladatokból. Ezek a kutatási témák felölelik a gyártástechnológiák, gépek és berendezések, s nem utolsósorban a gyártmányok fejlesztését. Rendkívül jelentős a textiliparban a méréstechnikai és a szabványosítási együttműködés. Ennek a kutatási területnek a budapesti Textilipari Kutató Intézet az irányítója és koordinálója. Vezetése alatt hat ország kutatóintézete működik közre abban, hogy egységes vizsgálati és minősítő -módszereket dolgozzanak ki a textiltermékek KGST-országok közötti árucseréjének ellenőrzésére, hogy a forgalomba kerülő nyersanyagokat, fonalakat, szöveteket, kötött-hurkolt kelméket minden átvevő ország azonos módszerrel vizsgálja. Ehhez a munkához természetesen hozzátartozik, hogy a textiltermékek alkalmasságát, a felhasználási céljuk szempontjából legfontosabb tulajdonságaikat egyöntetűen vizsgálják, és a vizsgálatokhoz megfelelő műszereket is szerkesszenek. A b«dapesti intézetre bízták például az egységes szabványok kialakításához szükséges szövetvizsgálati módszerek kidolgozásának koordinálását. Ez azt jelenti, hogy a különböző alapanyagokból készülő teztíliák tulaj donságainak egységes mérési módszereire, például a szakítóerő, méretváltozás, színtartóság, fiziológiai tulajdonságok stb. vizsgálatára. magyar szakemberek készítettek javaslatokat, azokat KGST szakértői bizottságok megvitatták, kiegészítették. A szakbizottságok elé került már az a javaslat, amely a szövetvizsgálatok alapvető egységes vizsgálati módszereit tartalmazza. A konzultáción 30 külföldi és 20 hazai szakértő vett részt és elfogadta a javaslatot A KGST-hez tartozó országok textil- és ruházati kutatóintézetei együttesen oldanak meg számos technológiai feladatot is. Most 24 új technológia kialakításában, illetve tökéletesítésében vesznek részt a magyar szakemberek. Rendszeresen kicserélik az új szintetikus szálak feldolgozásénál szerzett tapasztalataikat és átadják bevált gyártási módszerei keit Űj érdekes műszaki féladat a textiliparban a szövés nélküli textíliák előállítása. A „varrva-hurkolt" textíliák gyártása már évekkel ezelőtt megkezdődött valamennyi KGST-országban, a ragasztott szövés nélküli textíliák készítése azonban még viszonylag új terület. A magyar Textilipari Kutató Intézet a lőrinci vattagyárral együttműködve több gyártmány félüzemi kísérleteit fejezte már be. Foglalkoznak többek között bőröndbélelés, kárpitosipari kellékek, orkán kabáthoz szükséges bélésanyag, konfekcióipari lenvászon, ingbetét, padlókárpit és sok másféle ragasztott textil gyártásával. Érdekes területe az együttműködésnek a ruházati ipar. Antropológiai mérések alapján bővítik például a szalagszerű gyártásra kerülő ruhák típusméreteinek körét, hogy idővel a lakosság 90—95 százalékát el lehessen látni konfekció készítményekkel. A közös kutatómunka további törekvése a gyártástechnológiák egységesítése, a szintetikus anyagok varrástechnológiájának kidolgozása, a varrás helyettesítése ragasztással, a konfekcióipar komplex gépesítése, a ruhaipari üzemek legfejlettebb termelési formáinak kialakítása. (MTI) A mórahalmi ö A társadalmi munka Mre gyorsan szétszaladt a községben. A mórahalmi Virágzó Tszes-ben még tavaly rakták le a gazdák a leendő irodaháa alapjait, a falutól 3 kilométerre. Az úttól pár száz lépésnyire 25 méter hosszú és 11 méter széles épület most már büszkén mutatja magát az arrajáróknak. Irodaház, raktár, párt- ós KISZsaervezet kap majd itt helyet Nagy tervek megvalósításának első fecskéje a még befejezetlen létesítmény. — A tszcs központja, majorja nő majd itt ki — mondja Kollár István párttitkár, majd így folytatja: — Afféle mindenes üzletet is szeretnénk itt nyittatni* hogy a falutól távol lakó, erre valósiaknak ne kelljen a Kossuth-kúti boltba járni vásárolni. Akkor már akár Domaszékre is bemehetnek, hiszen csak rövid út választja el a kettőt egymástól. Együtt minden A társadalmi munkára ennek az üzletnek a reményében vállalkoztak a gazdák? — kérdezzük. — Ezért is! — nyomja meg a szót nyomatékkal a párttitkár, s aztán elmondja, hogy a közös vagyon gyarapítása sem mellékes a gazdáknak. — Annak idején — folytatja — fehéren feketével kiszámítottuk, hogy mennyivel kerül kevesebb pénzbe az épület, ha a mi munkánkat is beleadjuk. Négyszázezer forintra rúg majd a beruházás. Ha ehhez a társadalmi munkát is hozzáadjuk, akkor a kétszeres értéknél alig mondtam kevesebbet A szomszéd tszcs-beliek biztosan irigylik a kezdeményezést — vetjük közbe. — Hát ha azt veszem, hogy a mi KISZ-szervezetünkben olyan fiatalok is vannak, akiknek a szülei a szomszédos Vörös Október Tszesben dolgoznak, s a gyerekeik mégis itt hordták a földet, adták a téglát kézről kézre, akkor irigyeink nincsenek, csak velünk együtt érzők. A szomszéd fiatalok is itt szórakoznak nálunk. Átjár a fiatalság egymáshoz, hiszen csak a kövesút választja el őket Felnőttek és úttörők — Sok felnőtt — teszi hozná — elhívta magával a fiát is társadalmi munkára, mint például Szűcs József. Mások a vályogvetést vállalták. Negyvenezer vályogot kivetni nem kis munka. Akik ezt csinálták, meg tudják mondani — mint Battancs Imre, Börcsök Ferenc és Engi Járw6. Pedig negyvene® íeluMháza eft már. S aztán » maradi volna otthon, amikor Farkas József elnök, Kószó Szilveszter agronómus, Masa János főkönyvelő is ott lapátolt, a többivel együtt cipekedett. Megint mások fuvaroztak: Takács István, Gárgyán Vince, id. Farkas István, Balogh Géza és a többiek. Úgy hallottuk, hogy s felsö-mórahalmi VII—VIII-os fiúkat sem lehetett távol tartani az építkezéstől. — így van — hagyja helyben értesülésünket Kollár elvtárs —, Domonkos Pál és dr. Nagyőszi Feremené pedagógusok felügyeletével igencsak igyekeztek ezek a mi fiaink. Es a tanítójuk kezéből sem esett ki a lapát, mert nagyon közénk való ember. Az asszonyok is részt kérnek Csupa férfiakról beszéltünk eddig. Az asszonyokat talán közel sem engedték az építkezéshez? — Értem a célzást — válaszolja mosolyogva. — Ami munka eddig volt* az csak férfiembernek való. Az aszszonyok részét persze meghagyjuk. A meszelés, a takarítás nekik marad. A tszcs nőbizottsága már szóvá is tette: — Aztán nekünk is jusson ám a munkából! — Jut — mondom —* ne féljetek. Még az ősz előtt ojthatjátok a meszet, mert az év végi közgyűlést már itt akarjuk megtartani. t. R A szocialista világrendszer a forradalmi világfolyamat fő ereje 1917-ben, amikor győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a polgári világnak csak a legokosabb, legérzékenyebb, legmesszebbre látó képviselői sejtették meg, hogy új fejezet nyílt az emberiség történetében: a szocialista forradalom nemzetközi győzelmének, az imperializmus hanyatlásának, gyógyíthatatlan, egyre súlyosbodó válságának, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek korszaka. A szocializmus hatalmas, reális, a nemzetközi folyamatok alakulását döntően befolyásoló világrendszerré vált. A szocialista országok ipari termelése a világ ipari termelésének 37 százalékát meghaladja. Több, mint egymilliárd ember az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, az Északi-sarktól a trópusokig terjedő területen szocializmust, kommunizmust épít. Nincs egyetlen jelentős nemzetközi esemény, az imperialistáknak egyetlen világpolitikai kombinációja sem, amelynek alakulását, megítélését ne befolyásolná a szocializmus jelenléte Churchill, az antikommunizmus veterán képviselője mondotta: „Ma annak a következménye nehezedik ránk, hogy nem sikerült születése pillanatában megfojtani a bolsevizmust." Napjainkban, az imperialista országok politikusainak, ideológusainak akarva, akaratlanul számolniok kell azzal, hogy a szocialista országok világközössége legyőzhetetlen erővé vált, a szocialista országok léte és fejlődése, eredményeinek vonzása és tömegeket mozgósító példája közvetlenül, létében fenyegeti a kapitalizmust. De azt nem tudják* de nem is akarják felismerni, hogy a szocialista forradalom győzelme az európai népi demokratikus országokban, Kínában és Ázsia más országaiban, a forradalom fellángolása és győzelme Kubában nem véletlen, hanem azoknak a társadalmi, történelmi fejlődést meghatározó vastörvényeknek következménye, amelyeket a marxizmus—leninizmus feltárt, és amelyeket a munkásosztály, a néptömegek forradalmi küzdelmej érvényesítenek. A szocializmus világrendszere a világot átfogó forradalmi mozgalmak nyílt bázisa, támasza, fő ereje. A jelenkor történelme bonyolult ellentmondásokban mozog: az ellentmondások középpontjában a szocialista világrendszer és a nemzetközi imperializmus harca áll. Lenin évtizedekkel ezelőtt hangsúlyozta, hogy az Októberi Szocialista Forradalom győzelmével merőben új nemzetközi szituáció jött létre: „A népek kölcsönös viszonyát, az államok egész világrendszerét az a harc határozza meg, amelyet az imperialista nemzetek kis csoportja folytat a szovjet mozgalom és a szovjet államok ellen, amelyek élén SzovjetOroszország áll. Ha ezt szem elől tévesztjük, egyetlen nemzeti vagy gyarmati kérdést sem tudunk majd helyesen felvetni, még ha a világ legtávolabbi zugáról van is szó." (Lenin Művei 35. köt. 240. old.) A szocializmus világrendszerének kialakulása és fejlődése megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat, • • Öntözéses gazdálkodás a mezőgazdasági üzemek 45 százalékában t)M< rtelrend" szerint osztják el az öntözővizet A napsütése®, melegebb idő beköszöntésével sok mezőgazdasági üzemben megindultak az öntözőberendezések. Az előző hetekben még csak a vetések kelésének meggyorsítására és a zöldségpalántákra adtak mesterséges csapadékot, most viszont már több ezer holdon öntözik a cukorrépát és a pillangóstakarmányokat is. Az öntözés fő idénye néhány hét múlva kezdődik ugyan, de az öntözőtelepeken addig is sok a tennivaló. Az előkészületeket 1650 termelőszövetkezetben és 100 állami gazdaságban kezdték meg, az idén ugyanis már az összes mezőgazdasági üzemek 45 százaléka öntözi területének kisebbnagyobb részét. Ezekben az üzemekben több mint 30 000 kilométernyi, különböző szélességű csatornát kéli rendbe hozni, megtisztítani, hogy zavartalanul juthasson el a víz az állami főcsatornáiktól a földekig. Nem kisebb feladat a gépek felszerelése, "üzemikész állapotba" helyezése sem, hiszen az öntözéses gazdaságok mintegy 3500 esőztető berendezéssel és csaknem 2000 hordozható szivattyús gépegységgel rendelkeznek. Mezőgazdaságunk öntözött területe az idén 100 000 Az utolsó iiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniitiHimi simítások iiiiiHiiiiiiitHiiiiiiiHHHiiiiiiiumn Holnap, pénteken nyitják meg az idei Budapesti Nemzetközi Vásárt Budapesten. A megnyitó előtt is lázas az igyekezet a vásárvárosban: az utolsó simításokat végzik. Képünkön az Idegenforgalmi Hivatal eredeti tervezésű pavilonjának befejez-" munkálatait iátjufc. holddal, azaz 22 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál, s eléri az 550 000 holdat. Leggyorsabb ütemben az eddig erősen elhanyagolt rétek és legelők öntözése terjed. Főleg a termelőszövetkezetek alkalmazzák a takarmánytermelés növelésének ezt a hatékony és viszonylag olcsó módszerét: csaknem kétszer annyi rétet és legelőt öntöznék, mint az elmúlt évben. A kertészeti kultúrák — a zöldségfélék, valamint a szőlő és a gyümölcs — is jóval nagyobb területen, a tavalyi 77 000 hold helyett 108 000 holdon jutnak mesterséges csapadékhoz. Számottevően növekszik a különböző szántóföldi növények, elsősorban a cukorrépa, a pillangósok és a kukorica öntözése is. Az 550 000 hold öntözése az előzetes számítások szerint több mint. egymilliárd köbméter vizet igényel. Ennek mintegy 60 százalékát a nagy folyókból, öntözőrendszerek útján, a többit helyi vízfolyásokból.' kutakból, tározókból biztosítják. Mivel a növekvő vízigény kielégítése mind nagyobb problémát jelent, az öntözőrendszerek egy részénél az idén bevezetik a "menetrend szerinti" vízfogyasztást. Előre megtervezik, hogy az egyes gazdaságok milyen napokon, hány órakor kapnak öntözővizet, s ezzel egyenletesebbé teszik mind a folyókon levonuló víz, mind az azt továbbító főcsatornák kihasználását. A -menetrenddel" együtt megkezdik az üzemek vízfoj eyasztásának pontos mérését is. Ennek érdekében az idén ' 400 rajzolómércét és egyéb I műszert szerelnek fél a csatornaelágazásoknál. (MTI) új erőt adott a nemzeti felszabadító, anúimperialista mozgalmaknak, támasza lett a gyarmati elnyomás alól felszabadult népek harcának a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, új távlatokat nyitott a monopóliumok uralma ellen, a dolgozók jogaiért és érdekeiért, a demokráciáéirt és a szocializmusért folyó küzdelemben. A nemzetközi munkásosztály saját vívmányának, megvalósult reményének, minden antiimperialista erő bástyájának, védelmezőjének és erőforrásának tekinti a szocialista világrendszert és annak központját, a Szovjetuniót. A népek feledhetetlen történelmi tapasztalataik alapján tudják, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok emelnek gátat az ellenforradalom imperialista exportja elé, hogy joggal számíthatnak a szocialista országok gazdasági és politikai, tudományos és technikai, s ha kell, fegyveres, katonai támogatására az imperialisták ellen, a nemzeti függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés feltételeinek megteremtéséért és megvédelmezéséért vívott harcban. A népek százmilliói szabadultak fel az imperialista gyarmati elnyomás alól. Megnyílt előttük az önálló nemzeti fejlődés útja. S mind több függetlenné vált ország ismeri fel, ha a felemelkedés útján akar járni, a szocializmus félé kell haladnia. A fejlődés nem kapitalista útja, a nemzeti demokratikus állam megteremtése, a munkás- és paraszttömegek elemi társadalmi, gazdasági és politikai követeléseinek megvalósítása szükségképpen a szocializmus felé mutat S ez az út a fejlődés nem kapitalista útja, a jövő szocialista távlatai azért váltak reálissá, mert merőben új nemzetközi erőviszonyok alakultak ki, mert világtörténelmileg bebizonyosodott hogy a szocializmusban valteulnak meg a dolgozó osztályok történelmi igényei, mert a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás útját járó népek támaszkodhatnak a szocialista világrendszer őket segítő védelmező erejére. A Kínai Kommunista Párt vezetőinek politikája és cselekedeti a szocialista világrendszer egységét bontják meg. próbálják szembe állítani Latin-Amerika, Afrika és Ázsia nagy térségeinek népeit a szocialista országok népeivel, s a szocialista világközösségnek másodrendű szerepet tulajdonítanak az ő felfogásuk szerint döntő jelentőségű forradalmi erőt képviselő volt gyarmati országok, vagy a gyarmati elnyomás ellen küzdő népek anti-imperialista harcával szemben. Ezzel meghamisítják a nemzetközi világforradalmi folyamat összetevőinek a valóságos dialektikáját es minden forradalmi frázis ellenére is kárt okoznak a forradalmi erőknek. A szocialista világrendszer egységéért, marxista—leninista alapokon küzd minden öntudatos forradalmár. A nemzetközi forradalmi folyamatban sok áramlat olvad össze. Az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért és békéért küzdő erők, amelyeknek központjában a szocialista világrendszer áll, gyarapodnak, előrehaladásuk föltartóztathatatlan, új és új országok népeinek nyitnak utat a szocializmus világrendszerébe, míg uralkodóvá nem teszik azt az egész földön. MOLNÁR ENDRE iW. mim "» q&maGXARQRMM* 3