Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

A modern konyha MŰHELYTITKAI A legtöbb háziasszony fel­rakja az ételt a tűzhelyre, s „hagy süljőn-főjjön- jelszó­val kisebb-nagyobb háztar­tási munkát végez, amíg el­készül az ebéd. Csupán arra ügyel, hogy a leves ki ne fusson, a hús alatt megfele­lő mennyiségű legyen a lé. Pedig ez nagyon kevés ah­hoz, hogv családunk számá­ra az elkészített ételt teljes táp- és vitamintartalmával tálaljuk. Ne főzzük elavitamínokat! Nemrégiben megjelent egy kimutatás, ami szerint túl­főzés következtében a zöld­ségfélék vastartalmuk 40—45 százalékát, a forró teába nyo­mott citromlé vitamintartal­mának 30 százalékát veszti el. Kevesen tudják, hogy a tej „okos forralása- a pille­képződésnél befejeződik. Ha megvárjuk, amíg a tej „meg­forr-, vagy vagy „kifut-, a tej tápanyagai közül, külö­nösen a titaminok jelentős részét elveszítjük. Az utóbbi időben az élel­miszeripar úgy készíti el a kész, a félkész és a mély­hűtött ételeket, hogy a fel­használt nversanvagok, külö­nösen a főzelékfélék, teljes tápértéküket, vitamintartal­mukat megőrzik. Tavasszal, amikor még nincs új, friss zöldség, s csak tartósított ételeket fogyasztunk, különö­sen ügyelni kell arra. hogy a hús, a tej, a tésztafélék ne agyonfőzve, sütve —. kilúgoz­va kerül ienek a család aszta­lára. Ezért munkánkat úgy osszuk be, hogy vegyük fi­gyelembe: a sertéshús álta­lában 30—50, a hal 15—20, a marhahús 45—60. a zöldségfé­lék 15—20 perc alatt párolód­nak, illetve sülnek át. A ba­romfihús közül a mélyhűtött konyhakész baromfihús elké­szítési ideje például rövi­debb, mint a piacon vásárolt, vagy saját nevelésű barom­fié. Hadd hízzon a lelkem! A _ tápértékben gazdag ét­kezést tehát egy kis figyelem­mel biztosíthatjuk csalá­dunk részére. De tisztázni kell, hogy mennyi élelmet fogyasszunk az egészségügyi normák szerint. Különösen az édesanyák hajlamosak ar­ra, hogy „hadd hízzon a lel­kem!- jelszóval agyonetes­sék a gyermekeket. Gyakori, hogy jó szívvel adnak nagy karéj zsíroskenyeret ebéd előtt az iskolából hazaérke­zett kislánynak, vagy kanya­rítanak füstölt szalonnát a kis legénynek —. vacsora utáni csemegézésre. A gyer­mek fejlődő szervezete való­ban kívánja a táplálékot, de anyai elfogultsággal ne a mennyiséget tartsuk fontos­nak, inkább a változatosság az egészséges. Ezzel nyújt­hatjuk a legtöbb segítséget a gyermek növekedéséhez, egészségéhez. Ilyenkor ta­vasszal különösen több vita­mindús főzeléket, halat, bel­sőségeket, tejet és tejtermé­ket, tojást és — ha hozzáju­tunk —, mélyhűtött gyümöl­csöket iktassunk a család ét­rendjébe. Hányszor egyen a gyermek? — Annyiszor, ahányszor éhes —, mondaná az egyszeri asszony, pedig mint min­dennek, a rendszeres étke­zésnek nagy szerepe van a pvermek fejlődésében. A napi ötszöri étkezés elegendő min­den jó étvágyú gyermeknek, s ez ma már orvosilag is aján­lott étkezési rend. Bőséges reggeli —, nem rántott leves, hanem kávé, tej, kakaó, vajaskenyérrel, felvágottal, vagy sült, főtt toiás. Tízórai —. vajaskenvér, zsíroskenyér, zöldhagymával, retekkel, paradicsomnürével, vaey „vit.apriccal-. Ebéd az okosan főzött- kétfogásos déli étkezéskor. Délután kenyér, amire dzsemet, vaiat, felvá­gottat adunk, pohár tejjel, te]föllel, s este vacsora —, de nem közvetlenül a lefek­vés előtt. Nem okkor segítüik p m-or­mok testi-lelki növekedését. feUő^sót. ha rendszertelenül „tömjük«, vagy kívánsága szerint bármikor elérakjuk a lábast, hanem akkor, ha oko­san elkészített, tápértékben gazdag, rendszeres étkezéssel gondoskodunk róla. K. M. A gyermekek és a háziállatok barátkozása Nemrégiben az egyik sze­gedi orvosi rendelőbe visz­ketéses panasszal vitte be kisfiát egy mama. Az orvosi vizsgálatok során kiderült, hogy a kisfiú galambokkal tart barátságot, s a mada­rak napi etetgetése közben nemcsak barmokra, hanem a galambokon élősködő, igen kellemetlen viszketegséget okozó atkafajtára is szert tett.. Csak alapos bőrgyó­gyászati kezelés és fertőtle­nítés pusztította el a kelle­metlen élősködőket, s gyó­gyította meg a kiaíiút. Orvosi vizsgálatok sze­rint minden ötödik házőrző kutya bélférges. Az apró, cérnagiliszták petéj a ku­fel a figyelmet. De gyakori, hogy a koncot féltő kutya megharapja a mellette el­haladó gyermeket, vagy a macskával kezdeményezett barátság csúnya karmolá­sokkal nehezen gyógyuló se­bet okoz. Ne engedjük, hogy a kisgyermek eljusson az esetleges karmolások, vagya kutyaharapás kellemetlen, egy életre szóló, félelmet adó élményéig. Kis írásunkkal nem akar­juk elriasztani az állatked­velőket, csupán óvatosságra, 6 a sokféle fertőzési veszély­re szeretnénk felhívni a fi­gyelmet, s figyelmeztetni a szülőket. Ha állatokkal játszott a gyermek, követeljük meg tőle, hogy azonnal szappan­nal mosson kezet. Minden étkezés előtt nagyon fontos ez, s ha a gyermek uzson­názik, zsíroskenyérrel, va­jaskenyérrel ne engedjük ki az udvarra. Sokszor előfor­dul ugyanis, hogy a kiseb­bektől a kutya, vagy a ba­Szegedszkaja ulica 16 szám... Ismerkedjünk meg Ogyesz­sza egyik utcájával. Testvér­városa tiszteletére Szeged utcának nevezték el. Néhány évvel ezelőtt helyén puszta­ság volt. Egyszer építők jöt­tek és mint a mesében, egyik a másika után emel­kedtek és nőttek ki a sok­emeletes lakóházak. Ma már csaknem beépült az utca. Mi az ami szembe ötlik? Tágasság, szélesség, az építészeti együttes mére­tei. Nyoma sincs a szűkös­ségnek és zsúfoltságnak, amely a régi ogyesszai utcá­kat jellemzi. A lakásokban fény és naptenger. A 100-as lakásban A Szeged utcán van élel­miszerüzlet, vendéglő, kávé­zó, óvoda, takarékpénztár, poliklinika, gyógyszertár és mosoda. Nemrégen bútorüz­let nyílt. Most betérünk a Szeged utca egyik házába. Ismerkedjünk meg és beszél­gessünk néhány lakóval. Megállunk a 16. számú ház főbejáratának árkádja előtt. 128 lakás. Egész lakókombi­nát. Belépünk a 100. számú lakásba, ahol P. I. Gnyilic­kij lakik. •Maga a házigazda, ala­csonytermetú, szélfújta arcú ember fogad bennünket. — Engem véletlenül talál­tak itthon — mondja Pável Ivanovics Gnyilickij. — Hi­szen tengeiész vágyók Huszonhat éve szeli a ten­gereket és óceánokat hajó­ján. Hány helyen fordult meg ez idő alatt! Könnyebb felsorolni a világ azon ki­kötőit, amelyet nem ismer a tengerész. — És bárhol, ahol horgonyt vetettünk — meséli — a dol­gozó emberek rendkívüli szivélyességgel fogadtak ben­nünket. Nagy szerencsének tartották, hogy megszorít­hatták egy szovjet ember kezét. Minden harmadik A Pável Ivánoviccsal foly­tatott beszélgetés során ki­derült, ho£v a Szeged utca lakóinak többsége hajózási és kikötőmunkás. — A mi utcánkban a le­vegő is tengerisó párás — tráfálkozik Gnyilickij. Az­tán büszkén mesél arról, hogy Ogyesszában minden harmadik embernek kapcso­lata van a tengerrel. Me­sél a fekete-tengeri hajózás­ról, mely országunkban a legjelentősebb. Betérünk egy másik la­kásba' — Jerenkovékhöz. Is­mét szívélyes, örömteli fo­gadtatás. Jurij Jerenkov az ogyesz­ezai kikötő darusa, alig lát­szik ki a könyvhegyek kö­zül. erősen megszorítja ke­zünket és mondja: — Nemsokára konferencia lesz, „rohamozni- kell a tu­dományt. Jurij életrajza megszokott munkás életrajz. Tartalékos őrmester, egész élete az Akik megfékezik a villámokat... romfi elveszi a kenyeret, vagy „megkóstolja- a macs­ka, mit eszik a gyermek. A gyermek kis 6zékre ülve édesanyja, vagy nagyobb testvére jelenlétében fo­gyassza el uzsonnáját, s ha már nagyobb, értelmesebb, próbáljuk megmagyarázni, hogy az állatokkal való túl­zott barátkozás nem szol­gálja az egészséget. Hazánkban évente több százezerszer csap le a villám, s hogy a lakott területeken úgyszólván semmi kárt nem okoz, az a villámhárító-sze­relők munkájának köszön­hető. Az ÉM Villanyszerelő Ipa­ri Vállalat 18 főből álló munkacsoportja gondozza, javítja az ország összes gyárkéményein, különleges épületein felszerelt villám­hárítókat. Évente 600—700 kéményt másznak meg. A legnhezebb feladat elé a 102 méteres győri, a 104 méteres berentei, vagy a 105 méteres komlói gyárkémény állítja őket, no meg azok a „rövi­debbek-, a 60—80 méteresek, amelyeken kívülről nincse­nek mászóhágcsók. Pedig az ország gyárkéményeinek a felén nincs „létra-. Ilyenkor műállványon kell feljutni a magasba. Az ügyeskezű sze­relők a kémények fugáiba félméteres acéldarabokat ütnek be, s ezeken lovagolva jutnak egyre feljebb. A „kéményzsokék- legidő­sebb brigádvezetője, Bánhe­gyi Mihály még csak 45 éves, azonban már mintegy 3000 kéményt mászott meg. A Parlament épülete villám­hárító rendszerének bonyo­lulutsága miatt jelent külö­nös feladatot. Az Országház 23 tornyán és a 96 méteres csúcsán van villámhárító. Ezenkívül az alacsonyabb „régiódban- a tetőszéleken is szereltek fel belőlük csak­nem százat. Az egész rend­szert mintegy mésfél kilomé­ter ho6szú vörösrézkábel köti össze, s 26 védőföldelés ve­zeti el a csapkodó villámo­kat. Czeiner Béla, a legifjabb brigádvezető nemrégen lo­vagolt fel a Mátyás templom kőcsipkéin a 75 méteres to­rony tetejére. Két-három évenként műszerrel mérik a Szabadság-szobor villámhárí­tóját is. A vakmerő szerelő biztosítókötéllel, magán a villámhárítón mászik fel a szobor talpáig. A bátor sze­relők nemegyszer 6—8 órát töltenek fenn a „levegőben-, sokszor étlen-szomjan. ogyesszai kikötőhöz kapcso­lódik. Volt villamostargonca­vezető, most darusként dol­gozik. Egyidejűleg a Flotta­mérnöki Akadémia III. éves levelező hallgatója. Lelkese­déssel mesél a tengeri kikö­tőről, ahol a ki- és berako­dási munkát gépesítették. Jurij megismertet ben­nünket szüleivel, apja Mi­hail Dmitrijevics Jerenkov, tartalékos alezredes, életé­nek legszebb éveit a repü­lésnek szentelte, részt vett a Nagy Honvédő Háborúban. Sok mindenre emlékeztet Betérünk egy újabb la­kásba és megismerkedünk a Selkov családdal. A család feje Aleftyin Nyikolajevics — cipőgyári munkás. Mikor megtudja látogatásunk cél­ját, egy pillanatra elgondol­kodik és így folytatja: — Szeged utca ... Neve sok mindenre emlékeztet. Részt vettem Magyarország­nak a német fasiszta hódítók uralma alóli felszabadítás­ban. Dorog bányász városka körzetében éjjel kellett utat biztosítanunk az ellenség ak­namezőjén keresztül. Akkor súlyosan megsebesültem, lá­bamat amputálták... Mit tudok Szegedről? Azt, hogy napfényes város a Tisza partján, s azt kívánom, hogy sohase ismerje meg a hábo­rút. Vajon nem ezért har­coltunk-e akkor magyar föl­dön? Megfordultunk még e ház néhány lakásában: Alexandr Román ovics Martinyuk konst­ruktőrnél, Galina Pavlovna Vasziljevics tanítónőnél, Jev­genyij Szergejevics Podurec orvosnál, Vlagyimir Fjodoro­vics Dombrovszkij és Anato­lij Sztyepanovics Kolonyin tengerészeknél. Mindannyian tudják, miért hívják utcáju­kat Szeged utcának. Nekik, szovjet embereknek drága és kedves ez a magyar város. S azt mondják: erősödjék Ogyessza és a Tisza-parti város barátsága. A. VIKTOROV (Fordította: dr. Fülöp János) tyák szőréről a kutyával ját­szó gyermek kezére, majd a kézmosás nélküli étkezés co­rán a gyermek bélrendsze­rébe kerülnék. A gyermek ilyenkor megsápad, étvágy­talan, végbélviszketésre pa­naszkodik, s az orvos 'csak hosszas kezelés után tudja a gyermeket az élősködőktől megszabadítani. Különösen falun gyakori, hogy a macskát babusgatják a gyermekek. Pedig, ha ar­ra gondolunk, hogy a macs­ka vadá6z$zenvedélytől hajt­va a döglött egérrel játszik, majd a kisgyermekhez dör­2sölődve hízeleg — nem ne­héz elképzelni azt sem, hogy egy ilyen barátkozás, ha a gyermeken kis seb, karco­lás van — végzetessé vál­hat. A példa általában a lát­hatatlan kórokozókra hívta A Szegedi Konzervgyár értesiti a város és a falvak la­kosságát, hogy a szezonra való felkészülés alkalmából a munkára való előjegyzéseket megkezdte. Jelentkezni lehet a gvár munkaügyi osztá­lyán reggel fél 7 órától délután 15 óráig. S 84 772 Túránál, kirándulásnál nélkülözhetetlen a SZÁRAZ kéztisztító Víz és szappan nélkül tisztít. A tubus tar­talmából 1—1 centiméternyit nyomunk te­nyerünkre és addig dörzsöljük, míg a szennyeződés lemorzsolódik. Bp. 3153 íavaszi gyümölcs a valódi gyümölcslé Forgalomszabályozó útburkolati jelebet! Az utakon — miután, jó az időjárás — mindennap csúcsforgalom van. Maga ez a tény, s általában pedig a közlekedés biztonsága köve­teli, hogy Szeged útjain mind a gyalogosok, mind a járművezetők érdekében megfelelő eligazítást adja­nak a forgalomszabályozó út­burkolati jelek. Ezek az uta­kon biztosítják a gyologosok zavartalan átkelését, s ugyanakkor figyelmeztetik a járművezetőket arra: a gya­logátkelőhelynek megfelelő­en kell közlekedniük. Sajnálatos, hogy Szegeden — kivéve azt a néhány útat, ahol beépített keramittéglák jelzik a gyalogátkelőhelyet — hiányoznak a forgalom­szabályozó útburkolati vona­lak. Ezek fontosságára a for­galomszervezési társadalmi bizottság több mint egyhó­nappal ezelőtti tanácskozá­sán is szó esett. Több fel­szólaló már ekkor sürgette a szabványnak megfelelő út­burkolati jelek felfestését az utakra. A városi tanács épí­tési- és közlekedési osztálya azonban elmulasztotta az in­tézkedéseket. Most már kés­lekedésre nincs idő! Halo­gatás nélkül gondoskodni kell arról, hogy a szabvány­nak megfelelően minden út­ra, amelyre kell, felfessék a gyalogátkelőhely jelzése­ket. Ezzel együtt szükséges a parkirozóhelvek kijelölése, illetve a KRESZ előírásaival megegyezően felfesteni a megállapított területekre a járművek parkírozó helyét A nagykörúton és a Kos­suth " Lajos sugárúton igen nagy a forgalom. Szükséges, hogy a nagykörút Kossuth Lajos sugárútra torkolló mindkét oldalán, időtálló festékkel húzzák meg a jár­művek úgynevezett osztáiyo­zóit-. Ezek eligzítást adnak a járművezetőknek arra, hogy jobbra, vagy balra kanyarodás, továbbá előre­haladás esetén a KRESZ előírásainak megfelelően hol kell elhelyezekdniök a nagy­körúton. mielőtt ráhaladná­nak a Kossuth Lajos sugár­útra. M. S. 8 DÉL-MAGYARORSZÁG .Vasárnap, 1964. május 10.

Next

/
Thumbnails
Contents