Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-08 / 106. szám

Egy diktátor | Ji JJJJ i köntöst kap — —* a szegedi tündöklése és bukása tanácsháza Valaki azt mondta erről a filmről, hogy olyan, mint egy visszadobott kézigránát. Igaza volt. A kézigránátot röptében elkapták és azok fejére dobták vissza, akik el­hajították. A film alkotói ugyanis — Láno Miccíche, Llno Del Fra és Cecília Man­gini — leleplező, szatirikus filmjüket azokból a régi hír­adókból, riportfilmekből állí­tották össze, a;mit annak ide­jén maguk az olasz fasiszták készítetlek. Nem új, nem mai anyagokból tehát, s mégis — jellemző módon — a film hiteles, nagyhatású leleplezés: mintha csak mai filmekből csinálták volna. A fasiszta riporterek — nyilván elvakultságukban — maguk sem vették észre, mennyire komikus és kompromittáló mindaz, amit felvettek, ép­pen magukra a fasiszta ve­zérekre, mindenekelőtt Mus­solinira nézve. Tömegével lehetne ilyen részleteket, idézeteket, jeleneteket felso­rolni a filmből, de eléged­jünk meg egyetlen hivatko­zással. Ez is jellemzően mu­tatja, miről van szó. Musso­lini autója végighalad az országúton —, láthatjuk a fasisaták híradóján. Az út mellett tehéncsorda áll. A Duce jelszavakat kiáltoz, a tehenek bőgéssel felelnek ... Természetesen nem az a film jegyetlen és nem is leg­főbb' érdeme, hogy kinevet­teti ia fasiszta vezéreket. A filmi ennél többet, tartalma­sabbat, jelentősebbet akar és tud is nyújtani. A régi film­kockák kiválogatásával és összeállításával bemutatják a film alkotói, hogyan keletke­zett a fasizmus és hogy mi­lyen társadalmi erők juttat­ták hatalomra. A film a szál zadforduló idején kezdődik, amikor a királyok és császá­rok még csak szórakoztak, s puskalövés csak vadászato­kon dördült ál. De aztán gyorsan ott vagyunk az első világháborúban, a nagy csa­táknál, Marne-nál, Verdun­nál és a Mazuri tavaknál, a vér és kegyetlenség e közis­mert színhelyeinél. S jön 1917, az oroszországi forra­dalom, a békekötés, az olasz­országi sztrájkok, a munkás­gyűlések. Ebben a helyzet­ben Mussolini kerül hatalom­ra. Az olasz fasiszta vezér a nagyiparosoktól és a nagy­birtokosoktól kapja ehhez a segítséget: a pénzt és a fegyvert. Ezek az emberek ugyan nem rajongnak a fe­kete ingért, de azt mondják, Mussolini még mindig jobb mint a szocialisták. A fekete­ingeseket fehéringű iparmág­nások juttatják hatalomra. Az ezután következő ké­pekből feltárul az olasz fa­sizmus lényege. Tudjuk, ez a rendszer sokkal kevésbé tárta fel a nép előtt lénye­gét, mint a német nácik. Az olasz hazafiságot igyekezett sovinizmussá változtatni, de nem szólította fel a népet haiáigyárak építésére. Mus­solini pedig — ellentétben Hitler mániákus extázisával — színészkedett, ripacsko­dott a népnek, s nemcsak császárként, hanem időnként kőművesként is mutatkozott előtte. A film alkotóit a mesteri összeállításért, p kitűnő meg­komponálásáért is dicsérhet­jük. Megdöbbentő montázso­kat láthatunk a filmen. Az egyik például a fémhulladék beszolgáltatásának és az égő abesszin falvaknak, valamint a köztársasági Spanyolország bombázásának képeit válta­kozva mutatja. Az egyik filmkockán olasz óvodások láthatók, amint fémből ké­szült játékaikat beadják, a másikon meggyilkolt spa­nyol gyerekek, óvodás rok­kantak, csonka végtagokkal. A fasizmus önmaga ellen vall ebben a filmben. Kell-e ennél meggyőzőbb erejű, na­gyobb hatású leleplezés? Szeged egyik legjellegzete­sebb épületét — amelynek képiét előszeretettel használ­ják fel szegedi emléktárgyak díszítőelemeként is — rövi­desen új köntösbe öltöztetik, kívül-belül felújítják. A város egykori, nagynevű főmérnökének, Vedres Ist­vánnak tervei alapján még 1800-ban épült ezen a helyen egyemeletes városháza. Ezt építették át jelenlegi formá­jára a Nagyárvíz után, Lech­ner Ödön és Pártos Gyula építészek tervei szerint. Most új köntöst kap a ba­rokk stílusú épület, valamint a szomszédos irodaházzal összekötő Sóhajok hídja is. Ezalkalommal eltávolítják majd az épület 130 centimé­ter vastag falait körülvevő légo-falat, s visszaállítják az eredeti lábazatot, A homlok­zat új festést, a főkapualj márvány burkolatot kap. Fel­újítják a kőíaragásokat, pár­kányokat, A budapesti Fém­munkás Vállalat készíti a díszbádogcs munkákat, a pécsi Zsolnai Porcelángyár­ban készül a több ezer szí­nes, mázas csempecserép a tetőfedés felújítására. Arany­fóliával burkolják a tanács­terem díszítőelemeit, gipsz­stukkóit, restaurálják a fres­kókat, helyreállítják az ud­i varon levő régi díszkuta­kat is. A tanácsháza teljes felújí­tására mintegy három és | fél millió forintot költenek, s a nagyszabású munkát jö­vőre fejezik be. kérdés ÁTTERVEZNI, DE MIBŐL? Háront felelet A beruházó, tervező és ki­vitelező vállalatok szakem­berei között az építés idő­szakában is adódnak vitás kérdések. Ezeket rendszerint építési naplóban is rögzítik. A Szegedi Ruhagyár szen­tesi telepiének bővítésénél már több naplóba való kér­dés—feleletet jegyeztek fel. Ezek közül több foglalkozik az egyes tervrészek átdolgo­zásának javaslatával'. Az egyik bejegyzésre utalva kér­deztük lapunk április 17-1 számában: „Áttervezni, de miből?" A feltett kérdésre, problémára válaszoltak az illetékesek. H Szegedi Ruhagyár Szabó Sándor főmérnök: Aggodalommal tapasztaltuk az utóbbi időben, hogy sza­porodnak szentesi telepünk bővítésénél az áttervezésre ett javaslatok. Ha ezeket mind megvalósíttatnánk, lé­nyegesen emelkedne a beru­házás költsége, eltolódna az építés határideje, s ebből komoly kára származna üze­münknek, népgazdaságunk­nak. A Dél-Magyarország cikkében is emiitett fűtés­berendezés áttervezésének javaslatát mégis elfogadtuk, mert ezt javasolta a tervező vállalat munkatársa is. A korábban épített üzemiész fűtéstervezésénél is ugyan­annyi külső hőmérsékletet vettek alapul, s a megfelelő pótlékokicai kielégítő volt a hőmérséklet. Ez azóta se Második védelmi vonal Balinkán Jánosik A Közép-dunántúli Szén­| bányászati Tröszt balinkai i üzemében a bányamérnökök ! jelentése szerint a legutóbbi negyven órában állandósult a föld alatti természetes tá­rolókból bezúduló víz nyo­mása. Nagyobb vízlökést eb­ben az időszakban már nem észleltek, továbbra is percen­I ként 23 köbméternyi zava­ros folyadék érkezik a szi­vattyútelephez. Miután ez a . mennyiség óránként Í80 000 literrel haladja meg a szi­vattyúcsoport teljesítményét, erőltetett iramban folytatták egy másik vízemelőgép-eso­p>or felszerelését Az újabb védelmi rend­szerben dolgozó szivattyúkat tegnap a kora délutáni órák­ban helyezték üzembe. szorult áttervezésre, de mi­vel most az új terv módosí­tására szólított fel bennün­ket a tervező vállalat kép­viselője is, megszereztük a többletköltséget és megren­deltük az új tervet. Messzemenően nem értünk egyet azzal, hogy a padló­burkoláshoz olcsóbb, minősé­gileg gyengébb megoldást vá­lasztott a tervező villalat. Mi a tervezés időszakában a tervező vállalat figyelmét felhívtuk és javasoltuk, mi­lyen módon lehetne csökken­teni a tervezés költségét, Ezért emeltük ki a program­ban szereplő hulladéktároló építését is, mert időközben változtattuk a technológiát és nem honosítjuk meg a szabászatot a szentesi tele­pien. Nem helytálló az a meg­állapítás. hogy a költségke­ret kis lehetőséget biztosí­tott, hiszen a tervező Jelen­tős összeget takarított meg. Amikor — látva a nagymér­vű megtakarítást — azt kér­tük, hogy tervezzék meg programon beiül a telep köz­lekedési útját, ezt kapacitás­hiány miatt nem vállalták. A tervező vállalat egyik út­tervező mérnöke azonban ál­lományon kívüli béralapunk terhére elvállalta, s mint ma­gántervező a tervet elkészí­tette. £ Csongrád Megyei Építőipari Vállalat Szani István főmérnök: A szentesi építést irányító szakembereink több javasla­tot tettek az eredeti terv megváltoztatására. Ezek megvalósításával, úgy hisz­szük, az üzemrész jobban megfelelne a követelmények­nek, s elejét vehetnénk több későbbi problémának. Két­ségtelen, hogy ezzel emelked­ne a beruházás költsége és kitolódhat az építés határ­ideje. A fűtésszerelés fő- és mellékvezetékeit már elkészí­tettük, ezért, ha elfogadják az áttervezést, kitolódik az építés határideje. Mi csak akkor tudjuk befejezni ha­Romantfkus, történelmi film — így jellemezhetjük legjobban ezt a színes, szé­lesvásznú csehszlovák film­alkotást, amely azt mondja el, hogyan kezdődött Juro Jánosiknak, a szlovák nép legendás hírű fiának kérlel­hetetlen küzdelme a földes­urak ellen. A cselekmény a 17. század­ba viszi vissza a nézőt, ab­ba az időbe, amikor a szlo­vák földesurak is kényük­kedvük szerint, háborítatla­káltabb annál, semhogy egy­színűre — akár fehérre vagy feketére — lehessen festeni. Az ilyenféle ábrázolásnak nincs hatása, ezért aztán ért­hető, hogy ebben a filmben — éppúgy, mint a többi hoz­zá hasonló alkotásokban — nem a lényeg hat a közön­ségre, hanem inkább a cse­lekmény jelentéktelen rész­letei, mellékes mozzanatai, mint például egy-egy ügye­sen megkomponált vereke­dési jelenet. Közismert, hogy A Kis virágárus A kisfiú 10 éves, szemüve- emelte a nagyságával hival- vonat. Tetszik tudni, nekem ges. Vastag üveg mögül kodó bőröndöt. A hatalmas még csak gyerekjegy kell. élénk, csillogó szem pár cso- kofferben mindössze két sze­dálkozik a környezetre. Sze- let kenyér, s egy pogácsa la­rényen meghúzódva ült a pult. Mint a mesebeli ván­Budapestről Szeged felé szá- dorlegény tarisznyájában, guldó gyorsvonaton. Piszkos A fiú kivette az egyik sze­kis kezével fakult melegítő- let kenyeret s aztán óvato­Az éjjeli személyen nul bánhattak és bántak is ezeknek mindig intenzív ha­jobbágyaikkal. Jánosik ez ellen lépett fel. A film rész­letesen és alapos indoklás­sal magyarázza el, hogyan lett ebből az iskolába került jobbágyfiúból számkivetett harcos. Jánosik apját a föl­desúr halálra kínoztatta, há­zukat fölgyújtatta, s anyja, aki az égő házból menteni próbálta csekélyke holmiju­kat, bennégett a tűzben. A történet kezdetének eb­ből a rövid fölvázolásából úgy tűnhet, nincs különösebb baj ezzel a filmmel. Csak­hogy Palo Bielik, a forgató­könyv írója és egyben a film rendezője, a cselekmény elmondására, az emberek jellemzésére, a helyzetek áb­rázolására — valljuk be: egészen meglepő módon — korszerűtlen módszert vá­lasztott. A romantika nyel­vén beszél. Ügy tehát, aho­gyan a száz évvel ezelőtti művészet és irodalom. Bie­lik palettáján csak két szín­nek, a fehérnek és a feketé­nek van helye. Alakjai vagy ördögök, vagy angyalok, vagy végtelenül rosszak, romlottak vagy szinte hihe­tetlenül jók. Egy kicsit te­hát emberfelettiek. A történelmi téma és tárgy sem indokolja ezt az ábrá­zolásmódot. A mai közön­ségnek ez a végletes egysze­rűség és kezdetlegesség elég­telen. A modern művészetek a mai nézőt megtanítottak arra. hogy ne higgyen az ilyenféle emberábrázolás­nak. Az ember jóval bonyo­lultabb. összetettebb, kompli­tása van, de azért ez a si­ker ne tévesszen meg sen­kit. Az elismerés nem a művészetnek szól. A verekedésekben egyéb­ként bővelkedik a film, úgy­hogy aki pusztán ennyivel is megelégszik, nyugodtan néz­ze végig a filmet, nem fog csalódni. Akik viszont töb­bet várnának, azokat arra intjük, ne legyenek nagyon igényesek. De a tegnap be­mutatott film csak az első része az egész alkotásnak, Ezért azt gondoljuk, remény­kedhetnek is. Hátha az a második rész jobban sike­rült. Ö. ú. jének térdén egy lyukat ta­kargatott Az utasok — mint minden hosszú útnál — hamar ösz­szemeleged tek, élénken be­szélgettek. Senki nem törő­dik a kisfiúval, amíg sípoló hangján az egyik férfihez fordulva meg nem szólalt: Egyedül... — Bácsi, ké­peim! Tessék szíves levenni a bőröndömet, mert nem éreim el a polcot. A férfi először mogorván a papát, vagy mamát keres­te — miért nem segít a gye­reknek — aztán bizonytala­nul megkérdezte: — Egyedül utazol? — Igen. A válaszra elhalkult a be­szélgetés, mindenki a kisfiú­ra figyelt. A férfi felállt, le­san bezárta útitáskáját. Csak akkor mondta: — Köszönöm —, s majszol­ni kezdett. — Minek ekkora batyu en­nek a kis kenyérnek? — kérdezte évődve az egyik néni. A kisfiú komolyan vála­szolt : — Nem a kenyérnek kell ez, hanem a virágnak. — Milyen virágnak? — csodálkoztak rá' többen is. A szelíd, barátságos tekin­tetektől felbátorodva mesélni kezdett a kisfiú. — Szőregen lakunk. Anyu virágot termel. Azt visszük fel Pestre, a piacra. Hetente kétszer megyünk. — S hol a mamád? — Ö nem mindig jön fel velem. Ügy drága lenne a — Melyik vonattal vitted fel a virágot? — Az éjsza­kai személlyel. Aki virágot visz, mind azzal utazik. — S az iskolában mit mondasz, ha Pestre indulsz? — Elkéredzkedek. Mindig kitalálunk valamit, hogy a tanító néni ne haragudjon. — Mióta jársz egyedül? — Ebben az évben először utazom. De már két éve já­rok anyuval. — S akkor se mentél isko­lába? — Tanulok a vonaton ... — mondta, s lesütötte a sze­mét -Anyu na­gyon okos-­Bővül a tanárjelöltek gazdasága ÜJ ÜZEMAG — "NEMZETKÖZI" NYÜLÁLLOMANV Három hold Alsóvároson oázist teremtettek a hallga- kertészeti melegágyi kerete­tók és tanáraik. Sokszor fá- ket, vándor ólakat állítanak és tíz hold Újszegeden — ennyi a Szegedi Tanárképző Főiskola mezőgazdaságtan szakos hallgatóinak birtoka. Az újszegedi gyakorlótelep még új, most rendezik, ala­radtságos és kimerítő is volt ez a munka. Nemrég keltető­gépet kaptak, s Pálfi György tanszékvezető tanár maga tartott éjszakai ügyeletet a kítják ki, varázsolják minta- gép premierjénél úgy, hegy kertté, öt holdat a szántó- óránkint csengett az ébresz­földi növénytermesztési be- tőóra. Ezerkétszáz saját kel­essze a diákok házi szükség­letre. Üjabb terveik szerint az ősszel „nemzetközi" nyúlállo­mányuk lesz. Több ország­ból, többek között a Szov­jetunióból, Dániából, a Né­met Demokratikus Köztársa­mutató foglal el, három tetésű csibét nevelnek fel, s ságból kapnak házinyulakat, holdon öntözéses konyhaker- országos viszonylatban is ki­tet létesítenek, kettőn pedig váló minőségű fajtiszta gyümölcsfákat és szőlőt te- törzsállományt hoznak létre, lepítenek. Mellék üzemággal is gaz­A régi. az alsóvárosi be- dagodott a főiskolások gya­mutato kis gazdaság ötesz- korló telepe: célszerűen be­tendős múltra tekinthet visz- rendezett, a legszükségesebb sza, s a fél évtized alatt a famegmunkáló gépekkel fel- deznék, amelyre meghívják a sivár, elhanyagolt területen szerelt műhelyt kaptak. Itt társintézmények tanárait. A mezőgazdasági gyakorla­ti oktatást mintaszerűen szervezték meg a Szegedi Tanárképző Főiskolán, s az elmúlt évek munkájáról, az eddig elért eredményekről a jövő tanévben kiállítást ren­— Szívesen csinálod? — Anyu azt mondta, hogy kell. És anyu nagyon okos asszony. Múltkor is 1 forint 40-ért adta a tulipánt. Más csak 1,20-at kapott érte. S beszélt a kisfiú édes­apjáról. aki üzemben dolgo­zik, s kétezer forintot keres; 11 éves bátyjáról, akit nem szeret a mamája, mert nem akar Pestre járni. Azt hiszem, akkor minden utas a gyerek szakadt mac­kójára nézett. Eszükbe ju­tott a nagy bőrönd a két szelet kenyérrel és a pogá­csával. Sajnos nem egyedül van a kisfiú, rossz sorsával. Ahogy mesélte, Szőregről még há­rom hasonló korú gyerek utazik hetente Pestre virág­gal. Az utasokban feléledt a gyerek iránt a szeretet. De mikor fogja a mama megér­teni, hogy egy 10 éves gye­reket nem így kell „életre nevelni". S mikor kérdezi meg a tanítónő a szülői ház­ban a kisfiútól: — Miért nem jársz iskolá­ba, Fekete Gyurka?! Kovács Attila táridöre az építést, ha az eredeti terv változatlanul mamd. H Szegedi Tervezd Vállalat Szebellei Mihály igazgató: A központi fűtőberendezések méretezését az Építésügyi Minisztérium által 1953-ban kiadott előírások szerint ter­veztük, mely egyértelműen előírja, hegy a különböző pótlékolások mellett a 15 fo­kos külső hőmérsékletet kell figyelembe venni. A minisz­térium intézkedése 1963 no­vember végéig volt érvény­ben. Az új előírás lehetősé­get biztosít a 20 fokos külső hőmérséklet figyelembe véte­lére. Ez november óta al­kalmazható. A szentesi üzem fűtőberendezését 1963 júniu­sában terveztük, az addig érvényben levő műszaki elő­írások figyelembe vételével. Ezért a tervezés időszaká­ban nem vehetünk figyelem­be olyan műszaki előírást, amit még akkor nem ismer­hettünk. Az építkezés színhelyén nem tervezési hiányosság megállapítás történt, hanem a mű tervezője a kivitelező vállalat képviselőjének nap­lóbejegyzésére válaszol 1904. március 26-án: „Az újabb előírások 20 fokos külső hő­mérsékletet írnak elő, kér­jük a beruházó nyilatkoza­tát, hogy igényli-e a köz­ponti fűtés ennek megfelelő áttervezését. Amennyiben igen — megbízás ellenében az áttervezést elvégezzük s a többlet fűtőtestet költsé­geljük." Ha a tervező tervezési hi­bát követett volna el, ez esetben a beruházónak nem­csak joga, kötelessége lett volna minőségi kötbér-beje­lentéssel élni az érvényben levő rendelet alapján. Ezt nem tette, mert a szóban forgó eset nem képezhette a tervező vállalat hiányossá­gát. A magnezit padlóval kap­csolatban tett észrevételhez annyit fűzők hozzá, hogy ezt a padlófajtát költségcsök­kentés céljából tervezte be a vállalat, mert a tervezes időpontjában a rendelkezés­re álló költségkeret igen kis lehetőséget biztosított. Ez a padlófajta teljesen hézag­mentes burkolat. Üzemelte­tés szempontjából előnyök­kel rendelkezik, mivel igen könnyen takarítható, por­mentes és zajtalan. Könnyű­ipari üzemek helyiségeiben, ott, ahol nehéz tárgyak szál­lítására és rakodására nincs szükség, előnyös, használha­tó. Egyébként tervezési szem­pontból o magnezit padlóval kapcsolatos tervező munka nem jelent könnyebbségét, sőt bizonyos mértékig több­letmunkát okoz. Tehát a be­tervezés nem kényelmi szem­pontból történt. A könnyű pénzszerzés szón mi azt értjük, hogy valame­lyik üzem. vapr vállalat olyan pénzhez jut, amiért nem, vagy kevésbé kellett megdolgoznia. Ez a tervező vállalat esetében nem állt fenn. Ehhez hasonló példát sem lehet találni a vállalat közel 15 éves működése alatt. Mi csak olyan költséget szá­molunk a beruházóknak, amiért becsületesen megdol­gozunk, s amit az érvényben levő rendeletek biztosítanak. • Néhány adat végül a szer­kesztőség információja alap­ján a ruhagyár bővítésének tervéből: a beruházás építési programja 3 millió 793 ezer forintot irányzott elő. Az el­készült eredeti tervben a megtakarítások után 3 mil­lió 290 ezer forint építési költség szerepel. A kivitelező észrevételezése nyomán mó­dosították a tervet, így 41 ezer forinttal emelkedett a költség. Ezért végül a beru­házás a terv szerint 3,3 mii­Hó forintba kerül. A Szegedi Tervező Vállalat épületében rendezett kiállításon a ter­vezők által 1903 ban megta­karított összegként 14 millió 766 ezer 214 forint szerepei. Ebből a ruhagyár szentesi telepe bővítésénél elért megtakarítás a vállalat sze­rint 875 ezer forint. N. P. Péntek, 1964. május A QEL-MAGYARORSZAfi 5

Next

/
Thumbnails
Contents