Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-07 / 105. szám

Budapestre érkezett az NDK párt- és kormányküldöttsége (Folytatás az 1. oldalról) tok további fejlesztésének, a szocialista építőmunka ta­pi.ztalatainak, a külpoliti­kának, a nemzetközi kom­munista mozgalomnak idő­szerű, bennünket kölcsönö­sen érdeklő kérdéseit. Ezért mély meggyőződésünk, hogy az NDK párt- cs korm ínykül­i>jltségének mostani láto­gatása tovább erősíti párt­jaink, országaink, népeink egységét, barátságát és együttműködését, egyben javára szolgál a bé­ke megőrzéséért, a szocia­lista eszme győzelméért nsmzetközl méretekben fo­lyó harcnak ls. — mondotta Kádár János, majd ismétel­ten köszöntve a vendégeket, az NSZEP. az. NDK, a német nép, a német—magyar ba­rátság éltetésével fejezte be beszédét. Kádár János hosszan tar­tó, nagy tapssal fogadott üd­vözlő szaval után Walter Ulbricht mondott beszédet. Walter Ulbricht elvtárs: Az NDK dofgozó népe szilárdan á!5 a béke és a haladás oldalán Kedves Kádár Jáncs elv­társ! Kedves Dobi István elvtárs! Kedves magyar ba­rataink, Budapest lakói! Küldöttségünk minden tagja nevében tiszta szívből megköszönöm a baráti fo­gadtatást. Átadom Önöknek a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának, a Német Demokratikus Köz­tá rsaság kormányának és nepének testvéri üdvözletét. Szívélyes köszönetet momdon önnek, tisztelt Kádár elv­lárs baráti üdvözlő szavai­őrt — mondotta beszéde ele­jén az NDK Államtanácsá­nak elnöke, majd arról be­szélt, hogy jól szeretnék ki­használni itt-tartózkodásuk idejét, a tavaszi Budapesten kivül meg akarnak ismer­kedni a magyar nép új vív­mányaival, ugyanakkor sze­retnék megtárgyalni, hogyan működhetne még jobban együtt a két ország. A to­.vábbiakban igy szólt: — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormányá­nak vezetőivel olyan kérdésekről Is sze­retnénk tárgyalni, amelyek a béke biztosításával és a kommunista vllágmozga­lom egységének erősítésé­vel függnek össze. A Szovjetunió és a vele szö­vetséges szocialista államok következetes békepolitikájá­nak eredményeként az utóbbi időben a nemzetközi feszült­ség bizonyos mértékben eny­hült. Mindezek ellenére nincsenek illúzióink: nem hunyunk szemet azelőtt, hogy az imperializmus legreakció­sabb & legerőszakosabb kö­rei minden eszközzel megkí­sérlik, hogy a feszültséget fenntartsák és a hideghábo­rút tovább szítsák. Ezért kü­lönös figyelemmel kisérjük a nyugat-németországi fejle­ményeket. A nyugatnémet kormány ugyanis lázasan sürgeti a fegyverkezést, min­den enyhülés és békés meg­egyezés halálos ellensége. — A Német Demokratikus Köztársaság politikája azon­ban összhangban áll az eu­rópai népek békés érdekei­vel és biztonságával. Az NDK dolgozó népe szi­lárdan áll a béke és a ha­ladós oldalán. Legnagyobb vívmányaink egyikének tekintjük a Szov­jetunióval, a Magyar Nép­köztársasággal és a szocia­lista világrendszer összes né­pével való szoros kapcsolatot és barátságot, amelyet min­denkor megőrzőnk és meg­védünk. — Meggyőződésünk, hogy látogatásunk a Magyar Népköztársaságban hozzá­járul a népcink és álla­maink között meglevő test­véri kötelékek tovább erő­sítéséhez, n béke és a szocializmus vi­lágméretű győzelme javára — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Walter Ulbricht, Az ünnepélyes fogadtatás a díszőrség díszmenctével ért véget. Ezt követően az NDK párt- és kormány­küldöttsége a magyar ál­lamférfiak társaságában gépkocsikba ült és a rend­őri díszmotorosok díszkisé­retében szállására hajta­tott. Az útvonalakon, amerre elhaladtak, mindenütt nagy tömeg köszöntötte a kedves vendégeket, a delegáció tag­jait, valamint pártunk és kormányunk vezetőit. Magyar—német tárgyalások az Országházban Szerda délután az Ország­házban megkezdődtek a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormány­küldöttségeinek tárgyalásai. A tárgyalásokon részt vevő magyar küldöttséget Kádár János vezeti. A delegáció tagjai: Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány el­nökhelyettese, Kisházi ödön, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, llku Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, művelődési miniszter, Péter János külügyminiszter, Lo­sonczi Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, földművelési miniszter. Sar­lós István, Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottsá­gának elnöke, Bakonyi­Sebestyén Endre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes és Kárpáti Jó­zsef, a Magyar Népköztár­saság berlini nagykövete. A német küldöttséget Wal­ter Ulbricht és dr. Lothar Bolz vezeti. A küldöttség tagjai: Friedrich Ebért, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja, az NDK Államta­nácsénak tagja, az NDK fő­városának főpolgármestere. Geörg Ewald, az NSZEP Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a Minisztertanács mellett működő mezőgazdasági ta­nács elnöke, Gerald Götting, az NDK Államtanácsának elnökhelyettese, az NDK Né­pi Kamarája külügyi bizott­ságának elnöke, a Keresz­tény Demokrata Unió főtit­kára, Hermann Grosse. az Állami Tervbizottság elnök­helyettese, Johannes König külügyminiszter-helyettes, Erich Wachter külkereske­delmi és német belkereske­delmi miniszterhelyettes, Charlotte Wlesenberg. á har­zungeni Békezászló Termelő­szövetkezet elnöke és Wil­helm Meissner. az NDK budapesti nagykövete. A tárgyalások — amelye­ken mindkét küldöttség szakértői is részt vettek — Hruscsov elindult az EÁK-ba Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök az Armenia nevű hajón szerdán Jaltá­ból elindult az Egyesült Arab Köztársaságba. Mint ismere­tes, Hruscsov Nasszernek, az EAK elnökének meghívásá­ra látogat Egyiptomba. Ütjár^ a szovjet kormány­főt elkíséri Enver Alihanov, az azerbajdzsáni miniszterta­nács elnöke, Andrej Gro­miko szovjet külügyminisz­ter, Szemjon Szkacskov, a Külföldi Gazdasági Kapcso­latok Állami Bizottságának vezetője, Pjotr Nyeporozs­nyi), a szovjet energetikai ál­lami bizottság elnöke, Grecs­ko marsall, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, Pa­vel Szatyukov, a Pravda és Alekszej Adzsubej, az Izvesz­tyija főszerkesztője;. Hruscsowal utazik felesé­ge, Nyina Hruscsovna és csa­ládjának több tagja is. Dobrinyin - Rusk tanácskozás a laoszi helyzetről Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete ked­den megbeszélést folytatott Rusk amerikai külügymi­niszterrel a laoszi helyzet­ről és néhány más kérdés­ről. Tíz éve Dien Bien Phu-nál A hős Phan Di'nh Giot a vietnami néphadsereg raj­parancsnoka azért esett el tíz esztendővel ezelőtt, mert szeretett volna szaba­don élni. A rohamosztag­nak, amelyben szolgálatot teljesített, kevés volt a fegyvere, velük szémb-'-T pedig négy-öt ellenállási góc teljes erővel tüzelt. Giot a kétségbeejtő hely­zetben egyedül elindult es testével fedte be az ellen­séges érőd lőrését, hogy a bajtársai rohamra indul-; hassanak. Hősiessége felvillanyozta az egész hadsereget. Ilyen bátoríthat kapott erővel csak győzedelmeskedni le­hetett "a már nyolcadik éve folyó vietnami «*?nnyeshá­ború francia gyarmatosítói felett. Ez a győzelem ma tíz esztendeje Dien Bien Phu­nál be is következett. A genfi Nemzetek Palotáján ban akkor már tizedik nap­ja folyt az értekezlet In­dokína békéjének megte­remtéséről. amikor Viet­nám északnyugati dzsun­gelerődjéből Dien Bien Phu-ból megérkezett a hir: a francia erődítmény fő­parancsnoka, De Castries brigádtábornok és törzska­ra megadta magát a vietna­mi néphadsereg katonáinak. A ma egy évtizede srárnv­rakelt hír, a nagyszerű győ­zelem, a szennyesháboeú feladására kényszerítette a francia kormányt. Vo Nguyen Giap, az egy­kori harcos igy emlékezik: — Köztudott, hogy Dien Bien Phu utat nyitott az 1954-es genfi egyezmény­nek, amely helyreállította a békét Indokinában és el­ismerte Vietnam, Laosz és Kambodzsa szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását. Ebből levonható az a következte­tés, hogy az imperialisták­kal folytatott bármilyen tárgyalás alapja az álnok .terveik elleni határozott harc. Csak akkor ismerik el joeainkat és mondanak le előjogaikról és érdekeik­ről, amikor a nép már olyan erős, hogy kénysze­ríti őket erre... Az ötvenötnapos kemény ütközetek szinterének egy részén azóta víztárolót épí­tettek és a felszántott csa­tamezőn most évente két­szer aratnak rizst. De Dien Bien Phu-tól másfél ezer kilométerre délre, az egy­kori nagy ütközet fegyver­szállítói az amerikai stratégák még ma is folytatják a kilátástalan hadműveleteket, Vietnam déli részének hazafiaival szemben. Vo Nguyen Giap szavát azonban már itt is mindenki érti, s a tíz esz­tendővel ezelőtti északnyu­gati győzelem nem halvá­nyuló fénye kimeríthetetlen erőt ad a dél-vietnami ha­zafiaknak igazságos harcuk végső sikeréhez. YV. L. szívélyes baráti zajlottak le. légkörben Dobi István és Kádár János fogadta az NDK párt- és kormányküldöttségét Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke szerda délután az Országház­ban fogadta a Német Demok­ratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségét, élén Walter Ulbrichttal. a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával, a Német Demokrati­kus Kúttársaság Államtaná­csának elnökével és dr. Lothar Bolz-cal. a Miniszter­tanács elnökhelyettesével. A szívélyes, baráti találko­zón Jelen volt Péter János külügyminiszter. Szovjet-algériai barátsági gyűlés Moszkvában Az MSZMP Központi Bizottságának vacsorája A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága szerda este az Országház va­dásztermében vacsorát adott a Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormány­küldöttsége tiszteletére. A vacsorán részt vett Wal­ter Ulbricht, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának el­nöke ós felesége, dr. Lothar Bolz, a Minisztertanács el­nökhelyettese, külügyminisz­ter, az NDK párt- és kor­mányküldöttségének tagjai és szakértől. Részt vett a vacsorán Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke és felesége, Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Nemes De­zső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárai, a kormány tagjai, a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai és szakértői, s a poli­tikai élet több más vezető személyisége. A meleg, baráti légkörben lezajlott vacsorán Kádár Já­nos és Walter Ulbricht po­hárköszöntőt mondott. Szerdán a Kreml kong­resszusi palotájában hatezer ember részvételével, az SZKP és a szovjet kormány vezetőinek jelenlétében szov­jet—algériai barátsági gyű­lést tartottak. A gyűlésen Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Ah­med Ben Bella algériai köz­társasági elnök szólalt fel. Brezsnyev kijelentette: 3en Bella elvtárs és a többi al­gériai vendég személyében a szovjet emberek azt a népet köszöntik, amelynek forra­dalmi zászlaja minden el­nyomott afrikai népet harc­ba hív. Az imperializmus, a gyarmati rendszer elleni harc, a békéért, a független­ségért vívott küzdelem szilárd hidat épít a kü­lönböző fajú és nemzeti­ségű népek között, a kü­lönböző földrészek államai között. A nagy felszabadító harc szoros barátságba fogta ösz­sze Algéria és a Szovjetunió népeit ls. Brezsnyev idézte Hruscsov szavait: „Az algé­riai nép szabadságharcot vív függetlenségéért. Ez szent háború. Mi elismerjük az ilyen háborúkat, segítjük és segíteni fogjuk a szabadsá­gukért küzdő népeket". Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a két ország teljesen egyetért az általános és tel­jes leszerelés, a területi vi­ták és határkérdések békés rendezésének kérdésében. A szovjet és az algériai vezetők tárgyalásairól szólva elmondotta, hogy elhatároz­ták: szovjet szakemberek al­gériai barátaikkal együtt korszerű kohóművet épí­tenek a köztársaságban, részt vesznek az algériai mezőgazdaság gépesítésében, öntözőmüvék építésében. Ezután Ben Bella emelke­dett szólásra. Kijelentette, hogy a Szovjetunió Algéria legjobb, leghívebb barátja, mert még a felszabadító harc idején nagy erkölcsi es anyagi támogatást nyújtott az algériai népnek. A Szov­jetuniónak köszönhető, hogy Algéria nem volt egyedül az imperializmus ellen fo­lyó küzdelmében. Algéria szocialista úton kí­ván haladrii, olyannak akar­ja felépíteni társadalmát, amilyennek a háború hősei megálmodták, amilyennek a munkások, a parasztok, a nép széles tömegei akarják látni. A köztársasági elnök han­goztatta, hogy az algériai nép továbbra is eleget tesz a kolonializmus ellen küzdő népek Iránt vállalt szolida­ritási kötelezettségeinek. Ki­jelentette,. hogy Algéria valóságos „edzőtáborrá" vált az angolai, Mocambi­que-i szabadságharcosok, a többi afrikai forradalmi erők számára. — Legyen ez a tavasz a szovjet—algériai barátság ta­vasza! — kiáltott fel a ké­sőbbiekben Ben Bella, majd így folytatta: — Az- impe­rialista sajtó nagy zajt csa­pott a mi moszkvai látoga­tásunkkal kapcsolatban. Le­hetséges, hogy egyes nyu­gati hatalmak nyomást gya­korolnak majd Algériára, hogy megváltoztassák orien­tációját. De Algéria véglegesen és visz­szavonhatatlanul a szocia­lizmus útjára lépett. Ben Bella befejezésül él­tette Algéria és a Szovjet­unió örök barátságát, a vi­lágbékét. a földkerekség minden népének felszabadu­lását. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsúnak Elnöksége és a szovjet kormány szerdán a nagy Kreml palotában foga­dást adott Ben Bella algé­riai államfő tiszteletére. A fogadáson az algériai kül­döttség tagjai, továbbá Brezs­nyev, Koszigin, Mikojan, Szuszlov és más szovjet ve­zetők. a diplomáciai testület tagjai és újságírók vettek részt. Szovjet—algériai közös közlemény Harcok Ádenban Hírügynökségi tudósítások­ból kiderül, hogy a dél­aráblat brit gyarmati kato­naság megkezdte tervbe vett nagyobb szabású akcióit a szabadságharcosok ellen. Kedden egy angol ejtőer­nyős század támadást inté­zett Thumair közelében a partizánok megerősített állá­sai ellen. A harc 12 órán át tartott váltakozó hevesség­gel. Végül a szabadsághar­cosok a túlerővel szemben kénytelenek voltak vissza­vonulni a környező sziklás hegyekbe. Hivatalos angol jelentés azt ls közölte, hogy az ejtőernyősök két halottat, tíz sebesültet, a partizánok pedig tíz halottat vesztettek. A kairói rádió jelentése szerint az EAK nemzetgyű­lése határozatban támogatta Nasszer elnöknek azt az el­határozását, hogy „támogat­ja a brit imperialisták ki­űzését a megszállt Dél-Ará­biából". Moszkvában szerdán szov­jet—algériai közös közle­ményt adtak ki, amelyet Nyi­kita Hruscsov és Ahmed Ben Bella írt alá május 5-én Jaltában. A közlemény hangsúlyozza,, hogy Ahmed Ben Bella lá­togatása és a szovjet vezetők­kel folytatott véleménycseré­je „fontos hozzájárulás a szovjet és az algériai nép ba­ráti együttműködésének és testvéri kapcsolatainak to­vábbfejlesztéséhez, a világ­béke megszilárdításához". Ben Bella meghívta Algé­riába Nyikita Hruscsovot és a szovjet miniszterelnök a meghívást elfogadta. A közlemény szerint a szovjet kormány 115 millió rubel összegű új, hosszú le­jártú hitelt nyújt az algériai kormánynak és műszaki se­gítséget ad egy olyan vas­ipari üzem felépítéséhez, amely teljes ciklusos terme­léssel évente 300—350 ezer tonna hengerelt árut tud előállítani. A közlemény ezután fel­sorolja azokat az intézkedé­seket, arr^elyeket a szovjet fél tesz azért, hogy haté­kony segítséget nyújtson Al­gériának saját káderek kép­zéséhez. Algéria ajándékként kap egy kőolaj- és földgáz­ipari intézetet és egy kétezer diák tanulását biztosító tech­nikumot. 1964—65-ben 300 szovjet orvos megy Algériá­ba. A pártok kapcsolatáról folytatott véleménycsere mer erősítette azt a kölcsönös kí­vánságot, hogy továbbra ls erősíteni és fejleszteni kell a Szovjetunió Kommunista Pártja és az Algériai Nem­zeti Felszabadítás! Front kö­zött a testvériség és a szoli­daritás kötelékeit. (MTI) 2 DéL'MAGYARQ&StZÁG CMttfctfk. am. m*ju» J.

Next

/
Thumbnails
Contents