Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-26 / 121. szám

A TSZKI ÁLLÍTÁS - A TELEPÜLÉS JÖVŐJE -LATOGATAS BEN — KULTURÁLIS MŰSOR NagysikerűfalunapMihályteleken Vasárnap Mihályteleken a helyi népfrontcsoport, apártés KlSZ-szervezet, a nőtanács, a mihályteleki Űj Élet Tsz és a Gárdonyi Géza általános iskola falunapot rendezett. Szeged e külső településén az első falunap színvonalas Volt és teljes sikert hozott. Délelőtt 9 órakor az általános iskola folyosóján elhelyezett emlékplakettet koszorúzták meg a falunap rendezői. Ezt követően Sziládi Sándor, a népfront III. kerületi bizottságának elnöke megnyitotta a Mihálytelek múltját, jelenét és jövőjét bemutató kiállítást, amelyet a falu pedagógusai hívtak életre. A kiállítási termet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődő mihálytelekiek, akik a nagyszerű kiállításon összesürítve sorsuk tükrét kapták. Délelőtt 10 órakor az iskola két egybenyitott tantermét népesítették be a mihálytelekiek. Szalma János iskolaigazgatónak, a népfront helyi csoportja vezetőjének megnyitó szavai után Árimi József mérnök, a városi tanács vb-elnökhelyettese nagy figyelemmel hallgatott előadást tartott Mihálytelek kialakulásáról, jelenéről és a város távlati fejlesztésébe illesztve a település jövőjéről. A középkor egykori halászfaluja, Mihálytelek a felszabadulást követően fokozatosan fejlődött. Egyenesbe került az Űj Élet Tsz, s egyre gazdagodik. Eljutott a villany a külső településre és a rádió mellett egyre több a televízió is. A Mihálytelken keresztülvezető utót portalanították, kerékpárút épült az ügynevezett paphalmi töltésen. több utca gyalogjárót kapott, újabb kutakat fúrtak stb. Az igen rossz állapotban levő szeged-mihályteleki állami utat, amelyen autóbusz közlekedik, még az idén — a lakosság régebbi jogos kívánságát teljesítve — kijavítják, pormentes burkolattal látják eL Az orvosi rendelő és a bölcsőde a mihálytelekiek társadalmi munkájával épült meg. Üj családi házak is épültek, van a településnek művelődési otthona, melyet meg az idén bővítenek, korszerűsítenek. Mihálytelek 1955 óta Szegedhez tartozik, egyike a város legfejlődöképesebb külső településének. A párt és a kormány politikájának megfelelően Szeged távlati fejlesztése során . Mihálytelek városi fokozatba lép. Ebből azonban súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy Mihályteleken évtizedes távlatokban eltűnnek a földszintes családi házak, s helyüket többszintes bérházak, vagy toronyházak foglálják el. Mihálytelek az általános fejlesztés során korszerű földszintes házakkal, egy nagyméretű kertváros szerves része lesz. A programterv elképzelése szerint a kertváros,. illetve előváros Ságváritelepből, Hattyastelepből és Mihalytelekből fog állni, s beépül a települések között levő terület is. A városi fokozatot pedig a teljes közművesítés, a magas szintű kulturális, egészségügyi ellátottság, a korszerű közlekedés stb. adja. A nagy tapssal fogadott beszámoló után sokan tettek közérdekű észrevételt. Egyebek között jogosan kérték, hogy a tanács tartsa napirenden kisipari szolgáltatóház építését, a település vízellátásának, űt- és járdahálózatának további javítását. Sürgősen kell intézkedni azért, hogy legyen a fiataloknak sportpályájuk, s így megvalósuljon régi kívánságuk. Gsak területet kérnek, és a pályát társadalmi munkával teremtik meg. A gyűlés után a szegedi vendégeknek Nagy István tsz-elnök és Frank Iván főagronómus mutatta be az Üj Élet Tsz központi- majorját, a gyarapodó közös gazdaságot. Különösen tetszett a korszerű csibenevelő, amely évenként 75 ezer aprójószággal segíti a lakosság hűsellátását. ® Délután sportműsor szórakoztatta a falusiakat. Este a zsúfolásig megtelt művelődési házban folytatódott a program. Itt a mihályteleki általános iskola •úttörői, a helyi KISZ-szervezet színjátszói és a Szegedi Tanárképző Főiskola énekkara adott nagysikerű kulturális műsort. Dr. Vajda László, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára a kulturális program keretében az irodalomról, Gárdonyi Gézáról tartott előadást. Csak sajnálni lehet, hogy a falunap nem váltotta ki az illetékes III. kerületi tanács vb-elnökének és vbtitkárának érdeklődését még a megjelenés erejéig sem. ÁLLATORVOSOK A

mikor egészséges ember valami ügyes-bajos dolga miatt kórházba. vagy rendelő intézetbe vetődik, akaratlanul is elcsodálkozik azon: mennyi baj, alattomos betegség leselkedik ránk? S milyen heroikus küzdelmet kell folytatni, s mekkora anyagi, szellemi áldozatok szükségesek azért, hogy mind hosszabb legyen az emberi élet. És csak nagyon ritkán jut eszünkbe, hogy az emberi élet meghosszabbítása milyen összefüggésben áll egv másik nagy gyógyászati ággal, az allatorvosi munkával. Nemcsak arra gondolok, hogy számos fertőző betegség — például a tbc — az állatokról közvetlenül terjedhet át az emberekre, hanem arra is, hogy az egészséges, munkaképes ember szervezete mind több és jobb minőségű állati eredetű éleimet, húst, tejet, vajat, egyebeket kíván, melyek csak egészséges állatoktól származhatnak. Ebből az következik, hogy az állatorvosi munkának, az állatgyógyászatnak legalább olyan nagy szerepe van, mint az emberi egészségvédelemnek, mert hiszen végső fokon ez is ez egészséges embert szolgálja. Mégis sokkal kevesebbet beszélünk, s talán még kevesebbet áldozunk e nagyon fontos munkaterület fejlesztésére. Ezt abból is megállapíthatjuk, hogy még mindig sokkal kevesebb állatorvos dolgozik a mezőgazdaságban. ' mint amennyire a mai viszonyok között szükség lenne. ÉgéKölcsönző a lakóházban Már nem is tudják, kinek az ötlete volt. De ezt nem is tartják lényegesnek. Annál inkább azt, hogy a javaslatból valóság lett s ez a valóság megkönnyítette a Kossuth Lajos sugárút 49— 51. szám alatti házak asszonyainak (sőt férjeinek is!) második műszakját. De mi is történt? Így kezdődött A szövetkezeti házban 79en laknak. Az első pillanattól kezdve igen jó a kollektív szellem. Segítettek egymásnak ügyes-bajos dolgaik intézésében is. így történt aztán, hogy miután jól -ismerték egymás gond ját-baját, felfigyeltek arra: a ház két mosókonyhájának (az egyik a Kossuth Lajos sugárúti, a másik az Eszperantó utcai oldalon van) csak az egyik helyiséget használják, a másikban kihasználatlanul állnak a gépek. Egy megbeszélés során az is kiderült, hogy az egy mosókonyha és felszerelése elegendő a lakóknak. Így elhatározták, az egyik mosókonyha berendezését eladják, s az áráért olyan háztartási gépeket vesznek, amit valamennyien tudnak majd használni. Megállapodás Az elhatározást hamarosan tett követte. A mosókonyha berendezésének áráért centrifugát, porszívót és a lakásban is használható kisebb háztartási gépet vettek. Arra is gondoltak, hogy a sok használatban a gépek elromolhatnak, s a javítást valamiből fedezni kell. Ezért megállapodtak abban, hogy óránként 1 forint 50 fillért fizet bármelyik gépért, aki használja. Valakinek azonban kezelni is kell a gépeket, s őrizni a begyűlt pénzt. Valamennyien az eddig is oly szolgálatkész Deksz Gyula bácsira gondoltak. Ő és felesége szivesen vállalta a megbízatást, s azóta is őrzik az egyik mosókonyhába telepített gépeket, s akinek kell, mindig használható állapotban átadják. Ujabb tervek A kezdeményezésről igen nagy örömmel beszélnek a ház asszonyai. Nem is csoda, hiszen a porszívó és a centrifuga is megkönnyíti otthoni munkájukat. Több idejük jut a szórakozásra, pihenésre. A háztartási mosógéppel pedig fent a lakásban is elvégezhetik a kisebb mosásokat. Az ötlet tehát gyorsan megvalósult és rendkívül jónak bizonyult. Annyira, hogy a lakók újabb jóra akarnak szövetkezni. Még több elektromos háztartási gépet szeretnének venni. Akkor már a parkettet sem kell lábbal kefélni az asszonyoknak, hanem ebben is segít majd a gép. H. M. Új gép az újuló üzemben A szegedi textilművek fonodájában újdonság köszönti a látogatót. Szerelik a pille-lefúvó és szívóberendezést, amely nemcsak a gyűrűsfonók munkáját könnyíti meg, hanem felszabadít néhány géptisztítót is, kiket az üzem más munkahelyein foglalkoztathat majd a vállalat vezetősége. A Stemmann osztrák cég által gyártott pillelefúvó és szívóberendezés sínpályán mozog a gépek körül. Körbenjárás közben ráfúj a gépre, s így a szálló pamutpor, pehely nem rakodhat rá. A padlóra hullott pihét pedig szívóberendezéséve! felszívja. Egy ilyen berendezés a gyűrűsfonó gépekből nyolcat, az új csarnokban pedig tízet tisztit majd. Így egy-egy helyre körülbelül tízperces időközönként jut el. Jelenleg a gép szerelési munkálatait végzik. A gép beszerelésével, használatával sokat tesz a vállalat a minőség megjavításáért. Ezt a berendezést mái- ismerik hazánkban. Működik egy-egy példánya a miskolci, kaposvári fonodákban, a Lőrínczi Fonóban, és a Magyar Pamutipar telephelyein is. Az országban a szegedi textilművek fonodája az első, ahol a teljes gépparkra szerelik fel a pille-lefúvó és szívóberendezést. szen az utóbbi időkig a kelleténél kevesebb gondot fordítottunk az állatorvos-képzésre. a kiöregedő, nyugdíjba vonuló szakemberek pótlására. Ezek ellenére is azt mondhatjuk falvainkban az állategészségügyi munka mind nagyobb sikereket tud felmutatni. Ezt egyértelműen bizonyítják az országos, a megyei s a szegedi járás statisztikai adatok is. A szegedi járásban jelenleg 21 állatorvos és 7 állategészségügyi felcser látja el az állategészségügyi szolgálatot. Sokszor éjt nappallá téve dolgoznak és munkájukban mind nagyobb szerephez jut a megelőző védekezés. És ha mégis sok még az állategészségvédelemben a tűzoltó, lokalizáló munka, az elsősorban nem az ő hibájuk. Nagyon sok más körülmény — tartási, takarmányozási, gondozási viszonyok is közbeszólnak. A szegedi járásban az állatorvosok egyik nagy munkaterülete a szarvasmarha-gümőkor elleni küzdelem. 1963 első felében a tsz-ekben például 5683 darab, a háztáji gazdaságokban pedig 17 ezer 3 darab szarvasmarhát vizsgáltak meg és szükség szerint részesítettek gyógykezelésben. A közös marhaállomány 7,7 százalékát találták fertőzöttnek, teX kárt míg a háztáji gazdaságokban 1298 udvarban 1395 fertőzött állatot derítettek fel. Első hallásra sokalljuk azt. hogy a közös állománynak 7,7 százaléka. az egyéninek pedig 8,2 százaléka fertőzött. Azonban mégis nagyszerű számok ezek, ha mellettük azt is látjuk, hogy például a háború előtti magyar mezőgazdaság szarvasmarha-állományának mintegy 39 százaléka volt tbc-s, vagy pedig pozitív reakciójű állat. E tények nagyszerűen érzékeltetik állatorvosaink küzdelmes munkájának eredményeit. Meg kell említenünk azt is, hogy a szegedi járásban is mind több a tbc-től mentes gazdaságok szánta, melyek — a jó állategészségügyi munka jutalmaként — az általuk termelt tej és hús után tekintélyes ártöbbletet kapnak. •mt agy erőfeszítéseket tesznek körzeti állatorvosaink a baromfi egészségvédelem területén is. Tavaly összesen 670 ezer baromfit oltottak be pestis ellen amellett, hogy a többi állatfajták egészségvédelmét és gyógyítását is ellátták. A legnehezebb állategészségügyi munkaterület jelenleg is a sertésállomány védelme. Az évenként ismétlődő veszteségek még mindig a sertéstenyésztésben a legérzékenyebbek. E tekintetben is egészséges, javuló folyamat van kibontakozoban. Például 1961 negyedik negyedévében az átlagos sertésállomány 10.4, 1962 hasonló időszakában pedig 10,8 százaléka hullott el, fertőző gyomor-bélgyulladásban és más betegségekben, 1963 utolsó negyedére viszont már kerek 6 százalékra csökkent a veszteség. Az idei tél folyamán főleg a tartós és szigorú hideg miatt az elhullás valamelyest emelkedett. Az emélkedés arra int bennünket, hogv a télre való felkészülést nem októberben kell elkezdenünk, hanem már a nyár elején. És nemcsak úgy, hogy a pénzügyi hatóságok már nyár derekán rendelkezésre bocsássák a szükséges összegeket — és gondoskodnak építőanyagokról is — hanem már a tavaszi vetésnél figyelembe vesszük a téli vitaminigényeket. A röszkei Kossuth Tsz-ben például egyrészt azzal magyarázzál; a sertéstenyésztésben elért országosan is figyelemreméltó eredményeket, hogy a szoptatós kocák téli étrendjében állandóan jelen van a friss nyers szeletelt sárgarépa is. Ezek után tenyésztési eredményeik élettani szempontból is szinte maguktól értetődnek. A

z imént a tavalyi utolsó negyedévi elhullásból eredő veszteségeket 6 százalékkal jelöltül;. Az egész éves veszteségek adatai pedig 6,8 százalékot mutatnak. Ez szám szerint 6321 sertést jelent. Ha a jövőben a tsz-ek szakemberei, állattenyésztői még több segítséget nyújtanák az állatorvosoknak, ez a kár minimálisra csökkenthető. Ugyanis a sertéselhull és nagyon aránytalanul oszlik meg a gazdaságok között. Míg egyes tszekben egyáltalán nincs figyelemre méltó elhullás, addig egymásután sorakoznak az olyan gazdaságok, minta sándorfalvi Rózsa Ferenc, a deszki Kossuth és a kübekházi Sarló Kalapács tsz-ek, melyekben -érthetetlenül* (!) évente négy-ötszáz sertés is elpusztul. És az állatorvos hiába tett meg mindent, mert vannak még gazdasági vezetők, akik úgy vélik, hogy injekciókkal is -fel lehet* nevelni a jószágot. Minek hát a jól téliesített fiaztató, hizlalda, minek a szakszerű takarmányozás és a higiénia? A szegedi járás állatorvosainak nagy érdemük van abban is. hogy a juhtenyésztés a tervezettnél nagyobb mértékben fejlődött a falvakban. Eredményesen vették fel a harcot a juhok tüdő-, gyomor-, bélférgesedése, a mételykor és büdös sántaság, valamint a rühösödés ellen, melyek szinte egytől egyig hagyományos, rengeokozó betegségek voltak eddig. Tavaly 42 tszben 16 584, a háztáji gazdaságokban pedig 10 825 juhot szűrtek át. Rühosödést például már sehol sem találtak. Állatorvosaink derekas gyógyító és felvilágosító munkájaként a büdös sántaság is megszűnt, mint tömegbetegsé.e. Bár ez még hellyel-közzel előfordul, az ápolatlan, vizenyős, fertőzött legelők miatt. Nagy erőfeszítéseket tettek a járás állatorvosai a tenyészállatok vemhesedési százalékának emeléséért is. Ebben a munkában különösen nagy segítségre van szükségük. A tsz-ekben tavaly a szarvasmarháknál 74, a háztáji marhaállománynál pedig 68 százalékos vemhesedést tudtak biztosítani. A tenyészállat-állományokon belül sok még a meddő jószág. A meddő állatokat gyógyszeres kezelésben részesítették, s mintegy 50 százalékos gyógyulást tudtak elérni. Ii örzeti állatorvosok, állategészségügyi dolgozók mindennapos nehéz munkájáról és sikereiről csupán néhány beszédes adatot ragadtunk ki. Ezek is ékesen bizonyítják azonban: talán sohasem tudjuk eléggé becsülni fáradozásaikat, Amikor azt gondolják, végre alhatnak egy nyugodt éjszakát, egyszercsak zörgetnek az ablakon, doktor úr, azonnal jöjjön! És van, amikor virrasztani is kell a beteg állatok mellett. Az állatorvos felelősséggel tartozik azért is, hogy a felügyelete alá tartozó gazdaságokból kikerülő állati eredetű élelmiszerek egészségesek, emberi fogyasztásra alkalmasa i\ legyenek. Mindezeken túl az állatorvosok közéleti emberek is. Vannak közöttük hazafias népfronttitkárok, megyei, járási, községi tanácstagok és a legkülönbözőbb társadalmi problémákban várják tőlük a jó javaslatokat, segítséget. S nem is fukarkodnak ezekkel. Pedig többüknek — például az üllési, baksi, forráskúti. szatymazi, pusztamérgesi, zákányszéki körzeti állatorvosoknak — még megfelelő lakásuk sincs. Nem egy közülük már messze túl jár élete delelőjén és várja, hogy könnyítsék munkáját az űj, fiatal kollégák. Azok pedig nehezen jönnek. Éppen ezért többet kell a jövőben azzal a gondolattal is foglalkozni, hogy a tsz-ek leendő állatorvosak számára is alapítsanak ösztöndíjakat. S a nagyobb szövetkezetek már most gondoskodjanak arról, hogy mihamarabb legyen majd saját állatorvosuk is. CSÉPI JÓZSEF Kedd, 1961 május 26, DÉL-MAGYARORSZÁG 3