Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-20 / 116. szám

A TUZEP-nél is lehet kapni üreges téglát Újdonságok a szegedi téglagyárból A Csongrád—Bács Me- A blokkgyártás és a fél­gyed Téglaipari Vállalat 1- használás, a beemelés között es számú szegedi téglagyá- az idén végre teljes össz­rában mindig van valami hang alakult ki a téglagyá­újdonság. Nem hiába ez az riak véleménye szerint Ta­egyik legnagyobb és leg- valy még sokszor bénította jobban felszerelt üzeme a meg a folyamatos termelést vállalatnak. Az újdonság szó a helyhiány, most ilyesmi persze nemcsak azt jelenti, már nem fordul elő, sőt ar­hogy új születik, olykor azt ra kell minden erőt össz­is, na egy termék gyártá- pontosítani, hogy győzzék sa megszűnik. minél több blokkal a keres­, letet. Az építőipari vállalat Uj banya — tervlemaradás nagy rakodófelületű nyerges _ . tehergépkocsikat alkalmaz a Erre is arra is van pel- szállításhoz, s mig tavaly da az iden. De haladjunk egy-egy fordulóval csak csak sorjauan! Az üzem, 5_6- most 18 faiazób!oitkot rruutan egesz telen at egetett is egyszerre visznek ki a téglát, március végén meg- beépítés színhelyére, kezdte a nyersanyaggyár­tást Addigra a karbantar- Leszerelték a panelüzemet tási munkákat is befejezték természetesen. A tavalyi Lenne meg egy harmadik bánya kimerült, úgyhogy f°ntos gyártmánya is a tég­újat kellet nyitni helyette. Agyarnak, mégpedig a fö­4 Az új bánya tetejéről előbb démPanel. Uzemenek felál­~ eltávolítottak négyezer köb- "tásat egyrészt az Építőipa­méter földet. Az agyag szól- Tudományos Intézet fe­lítását gépesítették. Ezek a dezte ^valy 600 ezer f<>­munkálatok alaposan vissza- nntbol, részben a vállalat, vetették a termelést, úgy- azaltal, hogy kölcsönbérlet­hogy a téglagyártási tervet 1x31 beszerezte hozzá a szük­az első évnegyedben nem f^®5 Sépeket, berendezése­sikerült teljesíteni, egymillió ket- 1963' "totósától novem­egység téglával adósak ma- ber kozePeig működött fo­radtak. lyamatosan a panelüzem. Az Most tehát a legfontosabb *dén. már csak száz Panelt feladata a gyárnak — amint veszítettek. Tóth Ferenc, a telep vezető- . Egesz tavasztó ugy volt. je elmondotta — útólérni üogy 1964-ben is szükség magukat. Bevezették a tíz- lesz munkájára, ug>-hogy a órás, nyújtott műszakot, s í*11?3?* 40 ezer forintot *b­külön intézkedési terv se- ~ fektetett bele a műszaki gitségével igyekeznek ledől- rejlesztesi alapból, hogy az S'ozni a hátrányt Az idén a elka£™ak>dott fából való - - sablonkereteket vasra cseréi­termeles hetven szazalekat je w Azután kiderült, az üres téglafajták adják, s mindössze 5—6 ezer négy­most már nemcsak az álla- zetméter panelra van igény, mi építőipar, hanem a TÜ- b°Iott a. berendezés teljesí­... , . tokepessege 30 ezer négy­EÉP kozvetitesevel az epi- zetméter évenként. Márrius töszövetkezetek és a magá- 31-től visszaadták a köl­nosok is hozzájuthatnak. A csönvett gépeket , s ezzel kislakások építésénél is ki- gyakorlatilag megszűnt a tűnőén beválik ugyanis, mi- panelüzem. Csupán a ee­ve! tulajdonságai előnyö- menttartályt tudják haszno­6ebbek a hagyományos, tő- sítani felszerelései közül, s mör tégláénál. Már a kis- később talán a kibetonozott kunhalasi TÜZÉP is igényelt térséget szén tárolására, augusztusra 300 ezer dara- Lehet, hogy az illetéke­bot. seknek igazuk van abban, 24 ezer téglablokk hogyun^ t^TZJ^' " panelt keszitem téglából — Á másik fontos terméke a holott az Ogyessza-lakóte­tszegedi l-es téglagyárnak a jepen jó néhány lakás, ház falazó középblokk. Ennek azzal épült fel —, s ezért gyártása korábban, már nem kár sem azért a 600 március elején beindult Az ezer forintért, amit az ÉTI eredeti tervben 18 ezer da- fektetett bele, sem azért a rab gyártása szerepel, de pénzért, amennyibe a válla­mivel az építőipar többet is latnak került De nem lett fel tud használni, még 6 és volna akkor mégis olcsóbb fél ezer készítését vállalta fej sem szerelni? az üzem. F. K. Megkezdődött a fűszerpaprika palántázása A gépek jobb kihasználásával gyorsítani lehetne a munkát A Szegedi ember megy kiegészíteni a Paprikafeldol- kák közé tartozik, amit haj gozó Vállalat termeltetési longva, görnyedve végeznek, foghíjas sorokat A mostani osztályának jelentése szerint s legalább húsz kilométerre időszak — mivel bőségesen fűszernö- tehető az a távolság, amit legna- ilyenkor egy-egy palántá­megkezdődött a vény termelő körzet gyobb szabású tavaszi mun- zó megtesz. Néhány közös kaja: ültetik a palántákat, gazdaságban viszont — ahol Az idény úttörői: a szegedi nagyobb táblákat hasznosí­Üj Élet, a sövényházi Ár­pád vezér, a kisteleki Fel­tanak a fűszernövény mesztésével — már szabadulás és a tömörkényi változott, könnyebbé vált Alkotmány Tsz, ahol — ez a munka. Eléggé elterjed­megfogadva a szakemberek tek a traktorvontalású tár­tanácsait — melegágyban csás ültetőgépek, nevelték a palántákat, s en- ken négyen nek köszönhetik a korai lyet. s az előttük levő lá munkakezdést. A hidegágyi palánták ültetése jó tíz nap- palántákat, pal később kezdődhet csak. hullott csapadék — nagyon kedvező a paprikások mű­szakjára, mert nedves a ta­laj, alig kell locsolni. Sajnos, azt kell megálla­pítani, hogy a gépek ki­használása nem olyan töxé­letes, mint az elmúlt évek­ben, amikor még a gépállo­mások tulajdonában voltak. A termelőszövetkezetek nem foglalnak he- szívesen adják egymásnak kölcsön az ültető berendezé­ter­meg­amelye­dákból a földbe helyezik a seket, legfeljebb csak akkor, Mászósebesség- ha már végeztek. Addig sok• A palántázás a legfárasz- ültetőknek legyen idejük a több mezőgazdasági mun­gel halad - a traktor, hogy az szor vesztegelnek a gépek, nincsenek kellően hasznosít­Új típusú vasútí kocsik tűzdelésre. Utánuk még egy va, pedig az idő sürget. Ha a szövetkezetek egymást se­gítve maximálisan használ­nák ki a gépeket, egy hét­tel meg lehetne rövidíteni a kiültetés idejét. A szegedi termelési kör­zetben —, amely Békés me­gyére is átterjed — több mint hétezer holdat — a ta­valyinál félezer holddal na­gyobb területet — foglal­nak el a paprikaültetvények. Ebből 530 hold az úgyneve­zett helyre vetés, amely túl­nyomórészt a szegedi járás tiszántúli részére esik. A deszki Kossuth, a szőregi Egyetértés, a tiszaszigeti Búzakalász, az újszentiváni Üj Élet. a deszki Táncsics tsz-ek vetettek közvetlenül a szabad földbe magot. Ezek a növények is szépen fej­lődnek. Ahol a kelés nem tö­kéletes, ott most palánta­ültetéssel pótolják. A ter­melőszövetkezetek ugyanis 25 százalékkal több palán­tát neveltek biztonsági tarta­lékul. Száznegyven' millió forinttáí több ösztöndíj Az új ösztöndíjrendszer ta­pasztalatait összegezi dr. Vé­kás Lajos tanársegéd össze­állítása, melyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi kara hallgatóinaik szo­ciális helyzetéről készített. Az új rendszer eredménye­képpen ebben az évben or­szágosan 140 millió forint­tal több ösztöndíjat kaptak az egyetemi hallgatók, mint az elmúlt években. Megállapították, hogy az egy főre eső jövedelem alap­ján jutatott szociális támo­gatás eredményeként 6zinte valamennyi hallgató maga­sabb segélyben részesült, mint korábban. Emelkedett a kedvezményes étkeztetés­ben részesülök száma is. Az új ösztöndíjrendszer ösztön­zőleg hat a tanulmányi eredmények javulására is, mert most már csak a tanul­mányi eredmény alapján történik az ösztöndíj meg­állapítása. Szólni kell a népköztársa­sági ösztöndíjakról i6. A múlt tanévben a jogi karon mindössze két hallgató ka­pott 700 forintos ösztöndí­jat, ebben a félévben tizen ezerforintos, tizen pedig hét­száz forintos ösztöndíjban ré­szesültek. A jogi karon az idei tanévben 78 hallgató kap társadalmi tanulmányi ösztöndíjat, ez az összes hall­gatók tíz százaléka. Űj típusú vasúti személykocsi mintapéldánya készült el a Győri Wilhelm Pieck Jár­műipari Müvekben. A kocsi megfelel mind a szocialista országok Vasutak Együttmű­ködési Szervezetében, mind pedig a nyugati országok Nemzetközi Vasút Egyleté­ben érvényes előírásoknak. Maximális vontatási sebes­sége 160 km, hossza 26,5 mé­ter, feljárói csuklós megol­dásúak. A széles átjáróhi­dat nem bői-harmonika, ha­nem egymáshoz önműködően kapcsolódó gumitömlő veszi körül. Az I. osztályú kocsi 9 fülkéjében 64 plüssel kár­pitozott fotel van. Két hó­napig futtatják a kocsit a hazai vasútvonalakon, majd nemzetközi járatokon pró­bálják ki a Berlin—Buda­pest—Szófia útvonalon. Képünkön: Jankó Kálmán és Szigeti László a repülö­gépfotelhez hasonló plíiss­fotelt illeszti helyére. Kioek hoznak szerencsét Kinek okoznak kárt a nyári iri zivatarok? A termés jó alakulása suth, az ásotthalmi Szabad- esetén ennek alapján térítik függ az időjárástól is. Az ságharcos Tsz gazdasága, meg. idén az őszi kalászosok kü- úgyszintén Mórahalom, Zá- Érzékeny veszteséget ke­kányszék, Ásotthalom és rülhetnek el jégverés esetén a tsz-ek és háztáji gazda­Az Állami Biztosító min- ságok, ha idejében élnek a den évben a tsz-ek termeié- várható magasabb hozam si tervében szereplő hoza- bejelentésével, biztosításá­mok alapján köt biztosítást val. Vonatkozik a bejelen­és jégverés esetén kártérí- tés azonban a vártnál ala­mokra számíthatnak a ter- tést a kötvényben megjelölt csonyabb terméshozamra is. vezettnél. Az időjárás azon- mennyiség alapján nyújt. Mindkét módosítással idejé­-- . . „ . , ,. ... ben elhetnek a tsz-ek es Ez szabja meg a kartentes háztáji gazdaságok. lönösen jól teleltek és a ta­vaszi vetés is szépen fejlő- Domaszék környéke, dik. Országszerte kedvezőek a kilátások. Várhatóan a szegedi járás sok termelő­szövetkezetében is lényege­sen magasabb terméshoza­ban tartogat meglepetést. A jégverés sok kárt okozhat, felső határát. A szövetkeze­mint ahogy tavaly is végig­söpört több községünkön. Különösen nagy kárt szen­vedett a tápéi Tiszatáj, -a röszkei Lenin, a deszki Kos­A szegedi járás tsz-ei ta­tek és háztáji gazdaságok valy 5 millió 710 ezer fo­rintot fizettek be jégkár biztosítására. Az előrelátás nem volt hiábavaló, mert zamokra is. Ebben az eset- sajnos sok községünkben azonban köthetnek biztosí­tást a várható magasabb hő­ben a veszteséget jégverés dolgozó tömegek közvetlenül kapcsolatban állnak az államvezetéssel, a tanácstagok közvetlen vá­lasztása útján, valamint azáltal, hogy a dol­gozó tömegek akarata köti a tanácsokat, mert a választók bármikor visszahívhatják a tanács­tagokat. A centralizmus viszont abban jut ki­fejezésre, hogy valamennyi szintű tanács köl­csönös kapcsolatban áll egymással, végrehajtó­rendelkező szerveik hierarchikus alárendeltsége formájában. A centralizmus és a demokratizmus , mindkét elemét struktúránsan legteljesebben a X kettős alárendeltség elve fejezi ki a tanácsok rendszerében, mint a demokratikus centraliz­mus elvének megnyilvánulása. A kettős alárendeltség elve azt jelenti, hogy a tanácsok Végrehajtó-rendelkező szervei egy­idejűleg két irányban felelősek, a demokratiz­mus elemét képviselő vízszintes irányban köz­vetlenül alá vannak rendelve tanácsaiknak, a tanácsokon keresztül pedig a választóknak. A centralizmus elemét képviselő függőleges irány­ban pedig a felső szintű tanácsok megfelelő végrehajtó-rendelkező szerveinek. A függőleges irány lehetővé teszi az összállami politika irány­elveinek realizálását, a vízszintes irány a helyi politika megvalósítását szolgálja. A két irány összeköti az egyetemes szükségleteket a helyi szükségletekkel, a központi kezdeményezést az dik esetben pedig bizonyos személyek csoport­ja (testület), többsége (nem egyszer minősített többsége), határoz. A testületiség és az egy személyiség más sze­repet játszik a burzsoá államban és mást a szo­cialista államban, noha a szervek felépítésenek és tevékenységének mindkét módját megtalál­juk mind a burzsoá, mind a szocialista típusú államban. Más azonban nemcsak e két módszer egymáshoz való számszerű aránya, de minde­nekelőtt más az értelmük is. A burzsoá típusú államban az államapparátus rendszerint a bürokratikus centralizmus rend­szere alapján van megszervezve. E rendszer lé­nyeges vonásai közé tartozik a többi között: a tisztviselői rétegnek a társadalomtól való el­szigetelése, egyidejűleg abszolút hierarchikus alárendeltség és a határozathozatalnak kineve­zett egyszemélyi szervek kezébe adása. Ezekben a hivatásos bürokrácia útján kormányzott tipi­kus hivatalnok-államokban a testületiséget min­denekelőtt úgy értelmezik, mint technikai­igazgatási eszközt (az ügyek sokoldalúbb, szak­szerűbb intézését), és csak nagyritkán — az uralkodó osztály részérői megnyilvánuló kény­szerű engedmények következtében — jelentke­zik úgy, mint a rendszer bizonyosfokú demok­ratizálásának eszköze. Az ilyen típusú állam alulról jövő kezdeményezéssel. így tehát bizto- végletekig antidemokratikus formájában, a fasiz­sított a dolgozó nép maximális részvétele az ál- ta államban —, amely kiirtja a demokratizmus lami munkában, s ez kibontakoztatja a törne- mindenféle megnyilvánulását, pl. a hitleri Né­gek energiáját, iniciativáját és alkotó képessége- • metországban — -az osztatlan egyszemélyiség" it az új rendszerért vívott harcban. dominált, teljesen felszámolták a testületiséget, U GYANAKKOR a tanácsi rendszer lehető- mint amely ellent mondott a fasiszta rendszer vé teszi a tömegek központi vezetését és alapelveinek, a szocialista építés egységes politikai Ilyen körülmények alapvonalának és koncepciójának megvalósítá­sát (a helyi sajátosságok figyelembevételével). A centralizmussal dialektikusan összekapcsolt demokratizmus eleme a demokratikus centra­lizmus elvében jellegzetes kifejezésre jut a tes­tületi jellegben. Az állami szervek szervezetileg lehetnek egy­személyiek, vagy testületiek. Előbbi esetben az állam "nevében egyetlen személy dönt, a máso­között a bürokratikus centralizmus rendszerére az egyszemélyiség el­ve a tipikus. Ez rányomja bélyegét még a tes­tületi szervek tevékenységének jellegére is, amely ebben a rendszerben általában csak má­sodlagos. E GÉSZEN MÁS képet mutat ez a problé­ma a szocialista típusú, a demokratikus centralizmus rendszere szerint szervezett államban. Mint tudjuk, a demokratikus cent­ralizmus lényeges strukturális ismérve a legal­sóktól a legfelsőkig terjedő szervek -függőleges alárendelése" elvének a (tervgazdálkodás rend­szerében elengedhetetlen) az egyszemélyi szer­vek testületi szervek alá történő "vízszintes alá­rendelése" elvével történő dialektikus össze­kapcsolása. Így a tanácsrendszerben az egysze­mélyi szervek alá vannak rendelve közvetett választásból származó testületi szerveknek. Ezek viszont a közvetlenül a nép által válasz­tott hatalmi szerveknek, a hatalmi szervek pe­dig a választóknak. A demokratikus centraliz­mus rendszerében minden — akár egyszemélyi, akár testületi — szerv határozatát ellenőrizhe­ti a választókhoz közelebb álló testület, tehát mindenképpen demokratikusabb testület, egé­szen a választókig bezárólag. A testületiség különböző formái és azok ösz­szekapcsolása itt tehát a rendszer demokratizá­lásának eszköze. Éppen ezért a szocialista rend­szerben, a tanácsrendszerben a testületiség do­minál, lényegbevágó módon hat az egyszemé­lyi szervekre. Egyszemélyiség mellett ugyanis itt jelentkezik a testületi tényező különböző for­mában megnyilvánuló kölcsönhatása, testületi­ség esetén pedig —, amelyet nem szabad azo­nosítani a felelősség hiányával —, erősen ki­domborodik a testület egyes tagjainak felelős­sége. A testületiség tehát a tanácsrendszerben a tanácsi szervek és a társadalom összekapcso­lásának formája. A következő vonás, amely a tanácsrendszert ott jellemzi, ahol ez a rendszer különböző nem­zetiségekkel kerül kapcsolatba, a tanácsok in­ternacionalizmusa. A tanácsokban kitűnően együttműködhetnek (példa rá a Szovjetunió) a különböző nemzetiségű dolgozó tömegek. A ta­nácsrendszer a különböző nemzetiségeket egy­séges^ államszövetségben egyesíti. Í GY TEHÁT a tanácsköztársaság a prole­tárdiktatúra klasszikus politikai formája, az új demokrácia legmagasabb formá­is, amely a régi parlamentarizmus helyébe lép. DR. ANTALFFY GYÖRGY kárt okozott a jégverés, amely után 6 millió 253 ezer forintot fizetett ki az Álla­mi Biztosító. Gyálaréten a paradicsomot verte el a jég, Tiszaszigeten a paprikát, Domaszéken a téli almát, Mórahalmon pedig a szőlőt. A zákányszéki háztáji gazdaságok tavaly még nem­igen kötöttek jégkár bizto­sítást. A veszteségből azon­ban okultak, s az idén alig marad ház, ahol ne biztosí­tanák a háztáji gazdaságok szőlő- és gyümölcstermé­sét jégverés esetére. Sok háztáji gazdaságban bizto­sítják az idén a fűszerpap­rika-termést jég ellen. Ta­valy 312 ezer forint érték­ben kötöttek biztosítást jég­verés esetére, ezzel szem­ben 392 ezer forintot téritett meg az Állami Biztosító a gazdáknak. Más termények biztosítására viszont 240 ezer forint kárt térített meg részükre a biztosító, jóllehet az e címen befizetett bizto­sítás 130 ezer forint volt. Fűszerpaprikára jégverés esetére a háztáji gazdasá­gok pedig 220 ezer forintot fizettek be Ez a szám azon­ban nem végleges, mert a biztosítás zömét még ezután kötik meg. A közös gazdasá­gokban most van folyamat­ban az általános biztosítás­ra szóló szerződéskötés. Vár­hatóan — a mind értékesebb növények termeléséhez vi­szonyítva — az idén nagyobb értékben kötnek szerződést, mint az elmúlt esztendő­ben. L 1964. május 80, DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents