Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-19 / 115. szám

A a BNV-n Látogatók áradata — mintegy százezer főnyi ér­deklődő — fordult meg a Budapesti Nemzetközi Vásár városában az elsó vasárna­pon. Hamar megteltek a kiállítási csarnokok, a nép­szerű szórakozóhelyek, a wurlitzeres Pezsgő-bár és a romantikus környezetben el­helyezett indonéz eszpresz­szó. A vasárnap legnagyobb élménye mégis az volt, hogy a magyar ipar százezrek előtt bizonyította: számos termékével elérte a világ­szinvonalat. Ezt legkézzelfoghatóbban az bizonyította, hogy a nap minden órájában sűrű tömeg vette körül például a csepeli szerszámgépgyár immár hí­res konstrukcióját, az elekt­romctorház peremeszterga­gépet. Az érdeklődés hétfőn sem csökkent. A kora délelőtti órákban a BNV-re érkezett D. Sz. Usztyinov nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a Népgazdasági Főtanács el­nökének vezetésével a Ma­gyarországon tartózkodó szovjet küldöttség. A vendé­gek Apró Antalnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának és dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszternek kíséreté­ben tekintették meg a ma­gyar kiállítást. Megélénkült a kereskedel­mi tevékenység is külkeres­kedelmi vállalataink helyi kirendeltségein. A tárgyalá­sok többnyire még tájékozó jellegűek voltak, de akadt néhány jelentős üzletkötés is. Falun is legfőbb érték az ember A tsz-ek gazdasági meg­erősödésével egyenes arányban nő a fiatalok visz­szaáramlása is a falvakba. Akik korábban a különböző ipari ágakban kerestek mun­kaalkalmat, most a közős Nemrégiben nagyszabású ankétot rendeztek Szegeden a mezőgazdasági egészség­ügy helyzetéről és a további feladatokról. Meglepő volt, hegy ezen az ankéton több volt az orvos és egészségügyi gazdaságokban akarnak meg- dolgozó, mint az érdekelt Érdekes termékeket mutat be a Budapesti Nemzetközi Ipari Vásáron a Vörös Csil­lag Traktorgyár. Az egyik a 90 lóerős D4K—B tipusu összkerék hajtású traktor. Ez a közismert 65 lóerős teljesítményű D4K traktor továbbfejlesztése. Nagyobb mo­torteljesítménnyel, a kerekek nagyobb méretével növeli a traktor vonóerejét, na­gyobb vontatási sebességet tud kifejteni. A gép könnyebb kormányzása érdekében hidraulikus szervo-kormány berendezéssel látták el. A vontatási munkák biztonságát szolgálja a hátsó kerekekre ható légfék, amely a pótkocsi fékberendezéséhez is csa­tolható. A traktor erőforrása hathengeres Csepel Diesel traktormotor. A megrendelő kívánsága szerint kiegészítő berendezések szerelhetők fel, például hidraulikus emelő­berendezés, vezetőfülke fűthető kivitelben is stb. A bizonyítvány magyarázása helyett Ugyancsak mozgalmas hó­nap május a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi üzemében. Az lett volna ak­kor is, ha nem önt olajat a tűzre az üzemi lap, a Vörös Cséve egyik cikke. Így az­tán kétszeresen az. Van mit hallgatni a gépek mellett, a művezetők és az üzemrészek vezetőinek irodáiban. Keserű igazság Most az igazgatói irodá­ban, a tanácskozóasztal kö­Kádár János köszöntötte az 50 éves litai Miklóst AjU Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke fogadta, és az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, valamint m. forradalmi munkás-paraszt kormány nevében köszön­tötte dr. Ajtay Miklóst, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagját, az Or­szágos Tervhivatal elnökét abból az alkalomból, hogy betöltötte 50. életévét. A népművelés korszerű formáiról tanácskozott a városi pártbizottság mellett működő kulturális bizottság Tegnap délelőtti ülésén velők Klubjával, rendszere­megvitatta Szeged művelődé- sen megvitassa a népművelési sí otthonainak működését, a munka egyes szakkérdéseit a munkával kapcsolatos elvi művelődési otthonokkal kap­problémákat és az ebből csolatban is. A kibővített bi­eredő időszerű feladatokat az zottsági ülésen megjelent mű­MSZMP városi bizottsága velődési otthon-igazgatók többsége problémaként vetette föl, hogy nem megfelelő a kapcsolat a művelődési ott­honok és a Népművelési Ta­mellett működő kulturális bi­zottság. A vitára bocsátott előter­jesztés, melyet Kovács Mik­lós, a városi tanács művelő- nácsadó között, désügyi osztályának csoport- Megoldatlan kérdésként vezetője készített el, részlete- említették a hozzászólók az sen taglalta azokat a körül- ifjúsággal való foglalkozás ményeket, melyek jelenleg problémáját. Ezzel kapcsolat­művelődési otthonaink álla- ban fölvetődött az a javalat, potára jellemzőek, s melyek hogy az egyetem és a föis­esetenként meghatározzák a végzett munka jellegét. Meg­állapította a jelentés és ez a vélemény alakult ki a vita során is, hogy még mindig a bevételes rendezvényeket kóla népművelést tanuló hall­gatói a népművelési munka gyakorlati tennivalóival már hallgató korukban is megis­merkedhetnének egy-egy mű­velődési otthonban, otttermé­szorgalmazzák — a működés szetesen aktív részeseiként gazdasági feltételeiből ere- ennek a munkának. döen — a város több művelő- Az értékes, gondolatébresz­dési otthonában. Másutt he- tő előterjesztés és a vita ta­lyiséghiány, a berendezés fo- nulságait egyaránt fölhasz­gyatékosságai gátolják a kor- nálva a kulturális bizottság szerű népművelő munka, a a nyár folyamán egy külön klubélet, klubrendezvények ülése napirendjére tűzi a nép­kialakítását. művelési munka szervezettsé­Elemezte a vita a művelődé- ge, a különféle irányító tes­si otthonok tevékenységének tiiletek közötti epvüttműkö­tartalmi és formai problémáit dés, a népművelés elvi és is. Felvetődött annak a szük- gyakorlati megalapozottságá­ségessége. hogy a Megyei nak kérdését, s e vita anva­Néomüvelési Tanácsadó nép- génak összeállításánál föl­művelési szakemberek bevo- használja a művelődési ott­násával, s karöltve a közel- honok tevékenységére vo­múltbin megalakult Népmű- natkozó megállapításokat rü is magasra csap a cikk visszhangja. Pedig Beck Ta­más igazgató-főmérnök nem azt kérte a jelenlevőktől, hogy döntsék el: megfelel-e a cikk minden része a való­ságnak, hanem azt, hogy ele­mezzék a hibák okait, s ke­ressék a kiutat, mit tehet­nek azok megszüntetésére. Az első felszólaló. Bárdos Éva a cikk írójának, Kónya Sándornak igazát erősítette. Lényegében ő a mai tanács­kozás előadója, mint a MEO­osztály vezetője. Tőle meg­tudjuk, hogy a készáru mi­nősége nem mindig megfe­lelő, sok az osztályos áru, az olyan, amelyet minőségi hi­ba miatt nem lehet export­ra küldeni. Szinte minden­nap tesznek félre olyan anya­got a Mező Imre szocialista brigád tagjai, amelyre ki­mondják a keserű igazságot: exportra nem megfelelő. Ezt látva, tapasztalva az utóbbi időben sokan kétség­be vonják a minőségi ellen­őrzés helyességét. Azt mond­ják. a MEO-sok túl szigo­rúak. Oláh Lászlóné, a bri­gád vezető szemléltető anya­got is hozott az értekezletre. Sorra rakja ki a végékből kivágott darabokat, s mu­tatja a hibákat, amelyek a technológiai fegyelem laza­ságából, gondatlanságából erednek. Vannak, akik igazolást ke­resnek, érvelnek, miért esők hiba. Miért csomagolatlanul? Szó esik a gyártásközi el­lenőrzésről, amelyről egyön­tetűen állapítják meg — hogy nincs. Azt mondják, kevés a jól képzett, erre al­kalmas szakember. A műve­zetők pedig alig érnek rá ezzel foglalkozni. — Komoly hiba, hogy cso­magolatlanul szállítják a fonalat Pécsről. Szennyező­dik, olajos lesz, s az ilyen anyagból nehéz tiszta, jó minőségű árut szőni — pa­naszkodnak többen is. Miért csomagolatlanul? Ez is kiderül. Újítottak. A ja­vaslatért egyszer már jó pénzt fizetett a vállalat, most fizet az újításért, mert a kidörzsölt fonalak feldol­gozása nehezebb, s ez kára az üzemnek. — Május 15-től kezdve visszatérünk az eredeti szál­lítási módszerhez. Egyes fo­naliajtákat csak csomagolva szállíthatnak Pécsről — szól az igazgató-főmérnök. — Nehéz azoktól jó minő­ségű munkát követelni, akik­nek könyörgünk, hogy ne menjenek el — ezt Tóth Jó­zsef osztályvezető mondja. — A vezetők két kő között őr­lődnek, ha szólunk, csattan a válasz: "Ha nem tetszik, adják ki a munkakönyvem". — Senki sem hunyhat szemet a fegyelmezetlenség láttán. A fegyelem megszi­lárdításának nem az engedé­kenység, a megalkuvás a módja — ezt is az igazga­tó-főmérnök fűzi az elhang­zottakhoz. Mint elmondja, néhány hét múlva már lesz gyártásközi ellenőrzés is. Több ilyen pezsditő irást A világpiacon egyre töb­ben érdeklödnek a szegedi áru iránt, a szovjet és a skandináviai cégek után nyugatnémet, holland és más vevők is. Kérik a több és jobb minőségű árut. Hogy kapjanak is, meg kell te­remteni itt a gyárban a jobb minőségű munka feltételeit. Ezért erősítik meg a tech­nológiai osztályt, szervezik meg a gyártásközi ellenőr­zést, és megtilt ják, hogy cso­magolatlanul érkezzen az áru, a fonal a gyáregységek­ből. Ha e tanácskozáshoz ha­sonlóan termékeny lesz a hibák megszüntetéséért foly­tatott munka is, akkor el­mondhatjuk: hasznos volt az üzemi újság cikke és írja­nak minél több ilyen pezs­dítő írást. Megéri a fáradsá­got, talán még az epés meg­jegyzéseket is, amiből ugyan­csak kijutott a cikkírónak. A jelek ugyanis arra utal­nak, hasznos volt ez az írás. Nagy Pál élni emberi körülmények között, éspedig mindig job­ban. E körülmények közé tartozik a többi között az egészségvédelmet szolgáló és balesetet kizáró berendezé­sek, felszerelések létrehozása, alkalmazása. Ezt szorgalmaz­za a 6/1963-as egészségügyi minisztériumi rendelet is, amelynek végrehajtása évek­re szóló feladat. A rendelet birtokában a tsz-ek tervet dolgoztak ki, hogy két éven belül folya­matosan végrehajtják az egészségügyi követelmények­kel kapcsolatos beruházáso­kat és más intézkedéseket. Természetesen nem minden függ a beruházásoktól. A be­tegségek és balesetek meg­előzése elsősorban szemlélet dolga, az. hogy a tsz-ekben, gépállomásokon, állami gaz­daságokban a fontos dolgok között az elsők közé sorol­ják-e a vezetők az egészség­ügyi követelmények betartá­sát és betartatását, vagy nem. A legfontosabb ez, s ennek tsz-ek, gépállomások, állami gazdaságok képviselője. Az orvosok és az egészségügyiek tisztában vannak a mezőgaz­dasági egészségügy fe1 adatai­val, ismerik a tennivalókat, s azt is tudják, hogy e te­kintetben még nagyon el va­gyunk maradva. Nekik ke­vésbé jelentett újat az ankét anyaga. Annál inkább szük­ségük lett volna erre a ta­nácskozásra a tsz-ek, gépál­lomások és állami gazdasá­gok vezetőinek, éppen a so­ros egészségügyi teendők ér­dekében, a nagyszabású ter­vek maradéktalan végrehaj­tásában. Reméljük, az ankét iránti részvételenség nem jelent egyet az ügy iránti közöm­bösséggel, mert ennek a mezőgazdaságban dolgozók látnák a kárát. Ismert ada­tok sajnos arról tanúskod­nak, hogy a mezőgazdaság­ban előforduló balesetek szá­ma erősen közeleg az ipari baleseti statisztika felé. Sőt attól el is tér abban, hogy a mezőgazdaságban érdekében hozták létre az dolgozókat ért sérülések egészségügyi állomásokat és gyógyítása, a betegek ápolá­kepezték ki a tsz-ekből, gép- Sj ideje általában nagyobb, állomásokról és állami gaz- olykor duplája az iparban daságokból a legmegfelelőbb dolgozókénál. embereket az egészségügy posztjára. A betegségek és balesetek megelőzése tehát elsősorban nem pénzügyi be­ruházáson múlik, hanem azon a megértésen, hogy ezt a legfontosabb dolgok közé kell sorolni a mezőgazdaság­ban is. iről beszél a statisz­4 tika? Arról, hogy a mezőgazdaságban dolgozók 55 évtől felfelé egyre többen esnek ki a munkából, a kü­lönböző megbetegedések szá­ma egyre emelkedik. A fiata­labb korosztály kevésbé fo­gékony a betegségek iránt Részben azért, mert jobban ismerik az egészségügyi kö­vetelményeket, a betegségek megelőzését, a higiéniát, mint az idősebbek. Az egészség­ügyi felelősök is a soraikból kerülnek ki. Csongrád me­gyében 30 tsz-ben, 7 állami gazdaságban és 5 gépállomá­son közel 280 egészségügyi felelős dolgozik a köz érde­kében s nyújt segítséget a bajba jutottaknak. A körzeti orvosok mellett az egészség­ügyi felvilágosító munkában is részt vesznek és jelentős mértékben rajtuk is múlik a betegségek és balesetek megelőzése. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozók a baleseteknél, megbetegedéseknél nem for­dulnak azonnal orvoshoz, nem vesznek igénybe elsőse­gélyt, mondván: "kis baj, majd meggyógyul." E ha­nyagság következménye, hogy a sérülések 95 száza­léka súlyosbodik, mire orvosi beavatkozásra kerül sor. MZ idei ül mindebből, hogy az egészségügyi szem­lélettel van a legnagyobb baj, azzal, hogy az egészség, a testi épség megóvása még r.em tartozik a legfontosabb teendők közé a mezőgazda­ságban dolgozó felelős embe­rek munkájában. Az isme­retterjesztő, felvilágosító munkának tehát meg kell előznie az egészségügy fej­lesztésére szánt beruházáso­kat. Lehet bármilyen jó fel­szerelés, egészségügyi ellá­tás: az eredmény elmarad, ha az emberek nincsenek tisztában az egészségügyi követelményekkel, maguk és embertársaik érdekében. L. F. Városépítésünk eredményei és távlatai Szűknek bizonyult az Is­meretterjesztő Társulat klubja, annyi érdeklődő je­lent meg, és hallgatta mind­végig figyelemmel a késő estébe nyúló előadást, me­lyet Balogh Péter építész­mérnök, a városi tanács épí­tési- és közlekedési osztá­lyának vezetője »Szeged építése 1945-től napjainkig« címmel tartott. Az áttekin­tés, melyet a gazdagon il­lusztrált előadás nyújtott, nemcsak az idegenforgalom helyi munkatársainak fegy­vertárát bővítette, hanem minden városát szerető és mélyebben ismerni akaró ten bizonyították, hogy a város lakóit rendkívüli mó­don érdekli Szeged jelene és jövője. Ez az érdeklődés gazdaságosan csak írásos anyaggal elégíthető kí. Nagy szükség lenne tehát arra, hogy Balogh Péternek a föl­szabadulás utáni városépí­tést összegező beszamolója — akár a TIT vagy az Ide­genforgalmi Hivatal kiadá­sában, önálló füzetben, akár a Tiszatáj vagy az in­dítandó helyismereti szemle hasábjain — mielőbb nyom­tatásban is közkinccsé vál­jék, s az épületek, tervezők adattára bekerülhessen a szegedit érdekelheti. Az a bő városfejlődés újabb korsza­fölsorolás például, amit az előadó a város újabban lé­tesült köz- és lakóépületei­ről, az ipari építkezésekről adott, önmagában is impo­náló. meggyőző erejű bizo­nyítéka Szeged fölszabadu­lás utáni, főként pedig 1958 óta bekövetkezett fejlődésé­nek. Az előadás és a hozzá­szólások, melyek fő Ként a város fürdő- és sportéleté­vei függtek össze, és a fe­dett uszoda, műjégpálya lé­tesítését sürgették, ismétel­káról szóló szakirodalomba. Sebestyén Endre ny. váro­si főmérnök, a szegedi város­építés érdemes munkása hozzászólásában a budapes­ti Nemzeti Színház építésé­re hirdetett nemzetközi pá­lyázatra hivatkozással ná­lunk is a pályázati elv ér­vényesítését sürgette. Azt hisszük azonban, a költsé­ges és az ütemet lassító pá­lyázati rendszer mellett ezen megintcsak az előzetes publikáció megoldása segít­hetne. Ha a városrendezési tervek — mint a közelmúlt­ban --Szeged programterv­vázlata" — rendre nyomta­tásban napvilágot látnának, s helyi és országosan is elis­mert szakemberek e köny­nyen hozzáférhető anyagot erre alkalmas szaklapban megvitathatnák, a több szem többet lát elve, az ál­landó kontroll lehetősége érvényre jutna. Nyilvánvaló tehát, hogy a sokszor sürge­tett Szegedi Szemle — egy negyedéves helyismereti fo­lyóirat, mely a szegedi mű­szaki értelmiségnek is épp­úgy teret adna, mint a tár­sadalomtudományok műve­lőinek, a történelmi hagyo­mányok kutatóinak — nép­gazdasági szinten gazdasá­gos is lenne, hiszen hasáb­jaival olyan előnyt hozna, amit sokkal költségesebben és lassabban pályázatokkal lehet csak elérni. Balogh Péter előadásának ismét az a tanulsága, hogy a városépítésre vonatkozó egyre gazdagodó szakiroda­lomnak nyilvánosságot kell biztosítani. Az utolsó hat esztendő hirtelen föllendülé­se ezt most már elodázha­tatlanná teszi. Könyves László Kedd. 1964. május 19, DÉL-MAGYARORSZÁG 3 I

Next

/
Thumbnails
Contents