Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-17 / 89. szám

Szántó Korács JánosT ismeretien levelei kerültek elő Reggeltől estig... A 70 évvel ezelőtt, 1894 április 22-én Hódmezővásárhelyen lezajlott tüntetés hősének, Szántó Kovács Jánosnak eddig ismeretlen levelei kerültek eló a Szegedi Állami Levéltárból. A leveleket a makói szocialistákhoz írta. közvetlenül a nevezetes nap előtt. A makóiakkal folytatott levelezésből kiderül, hogy a makóiak mozgalmát maga Szántó Kovács János szervezte. Biztatta a makóiakat is munkásegylet alakítására, és május 1. méltó megünneplésére. A levelekből kiderül, hogy a makóiak átjártak Vásárhelyre, ott tapasztalatokat gyűjtöttek és a vásárhelyi szocialisták, Szántó Kovács tanítványai, Makón is segítettek a szervezésben. Szántó Kovács mozgalma egész Csanád megyére kiterjedt. A leveleket a makói rendőrség házkutatások során találta meg Szántó Kovács János makói híveinél és azok eddig az irattárban lappangtak. Az évfordulóra a leveleket közzéteszi a levéltár igazgatója, Oltvai Ferenc a Hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum kiállításán. Épül a kultúrpark — Eddig már közel 10 ezer társadalmi munkát végzett a lakosság óra F Szegedi könyvek íj irodalmi, nyelvészeti és néprajzi dolgozatok Még el sem készült, s nagymamáktól kísérve máris gyerekek kémlelik, hogy milyecn is lesz a zöldülő újszegedi ligetben a kultúrpark. — Ugye hinta is és forgó is lesz, bácsi? — kérdi egy kis legény a lapátoló öregtől. S az bólogatva felel: — Hát persze'. — és távolabbra mutat, ahol már felállításra vár a Húsipari Vállalat és a konzervgyár dolgozói által készített láncos-, átbillenő- és hajóhinta. A vén fák alatt a társadalmi munkások serege délelőtt és délután dolgozik, végezve a tereprendezés földmunkáit — A lakosság — közlik az építkezés vezetői — a vállalt több mint 20 ezer óra társadalmi munkából már közel tízezret teljesített. Itt dolgoznak a szegedi kommunista és munkásmozgalom veteránjai, ügyet sem vetnek a fájós derékra. S hordják a földet a gépek. A 10-es AKÖV, a Vízügyi Igazgatóság, a honvédség műszaki alakulata, a ládagyár. a Köz- j úti Útfenntartó Vállalat teherautókkal, földgyalukkal jött segítségül. Az újszegedi Haladás Tsz gazdái pedig ko- s itt munkálkodnak a poéta, csijaikkal a földet szállítják, a vasút dolgozói is. A leendő kultúrpark csatornázása lényegében megvan, s ez a víz- és csatornaművek dolgozóinak érdeme. Kirajzolódik a gyermekautópálya képe: a városgazdálkodási vállalat dolgozói még a sötétedés ulán is betonoznak. A bábszínház munkálatai kicsit elmaradtak, s jó lenne, ha Cseng a telefon az építkezésnél. Jelentik, hogy vannak üzemek, amelyeknek a dolgozói újabb társadalmi munkát vállaltak. A falemezgyáriak takaros favillamoet, a gyufagyóriak pedig három kisautót készítenek. Az összefogás nyomán — A Szegedi Tanárképző rom olyan új kiadvány je: Főiskolának, valamint a Jó- lent meg, amely irodalomzsef Attila Tudományegye- történeti, nyelvészeti ós nép1 tem bölcsészeti karának kia- rajzi tanulmányokat tartal-J - _ - „ —i—-.!.'. 1..: dúsában a közelmúltban há- maz. -ráhúznának" a kivitelezést közel 100 vállalat, intézmény, végző Építő Ksz tagjai. Lapátot, csákányt fogtak a városi és a kerületi tanácsok, a cipőgyár, a rcstki készítő dolgozói, az erdészeti és a vasútforgalmi technikum, a Tömörkény gimnázium diákjai, iskola vállalt társadalmi munkát — május elsején, ha egyelőre szerény keretek között is, de megnyílik a kultúrpark a gyermekek és az idősebbek örömére. M. 8. VAU.XAI MARIAN Mórahalmon 6í éves koréban meghalt várnai (Vrana) Marian elvtárs, a magyar c-s a lengyel munkásmozgalom régi harcosa. A Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi Járási bizottsága, a Ktskundarotsmai Gépállomás munkáskollektivája és a közsági pártszervezet Saját halottjának tekinti. Temetése pénteken délután 2 órakor lesz Mórahalmon. Sosem tisztelték úrnak, elvtársnak sem igen szólították egyszerűen Ha kilenc ember összefog... Erndt Jánosnak, az IKV — Azért megszaporodtunk ősszel átvizsgáltuk a közBéke-brigédja vezetőjének — veszi át a szót Harangozó ponti fűtéses házak fűtóbekis szobája falát sűrűn egy- Géza. — Nem félünk, hogy a rendezéseit így egész télen más mellé akasztott bekere- törzsgárdát felbomlasztják az nem volt vele gondunk, tezett oklevelek borítják. Két új tagok: Varga Lajos, He- — Olyan nagy munka volt nagyobb, s több szerényebb, gedüs Ferenc, a Bata Vili és hogy magunk sem hittük el. kisebb. — A brigád kollektív munkáit elismerő két oklevél — Hamar mutat a díszesebbekre a brigádvezető — ezekkel pedig az egyéni munkát Jutalmazták. — Mikor alakult meg a brigád? — 1961 decemberében 10 lakatost hívtunk össze. Meg akartuk mutatni: ki lehet a Makra Miska. — Nem is kell félnünk. beilleszkedtek. Mind a négyen jó munkások. • Hibátlanul — Bent a központban dolgoznak valamennyien? — Itt a műhelyben is, s a tartani együtt. Á tíz ember vet Makra Mihály. város összes házában is. van. Színházba megyünk, kíAhol éppen munka van — állításokra, tárlatokra járunk. Tavaly közösen néztük közül heten vállaltuk a brigádmunkát: Major József, Harangozó Géza, Barta Imre, Endrédi József, a Szikora Józsi bácsi és én. 1962. január 1-től brigádban dolgoztunk. 0 Fegyelmiből — elismerés... — Hogyan nyerték el a szocialista címet? — Ennek hosszú története van. 1963 januárjában, amikor az első közösen töltött évet értékeltük, a vállalatvezetőség nem akarta megadni a szocialista címet, mert lül minden kért lakatoemun akkor folyt az eljárás az kát kijavítunk. Persze ez egyik brigádtagunk ellen, nem olyan egyszerű. Előre is Volt már panasz a mun- meg a Budapesti Nemzetközi kájuk ellen? Vásárt. Idén is együtt sze— Eddig még nem. de ez- retnénk felmenni Pestre, után sem lehet. Családi összejöveteleket is — Hogyan érték el, hogy rendezünk. Hamarosan elbuhibátlanul dolgoznak? csúzlatjuk Szikora Józsi bá— Nem ellenőr nézi meg csit, aki nyugdíjba megy. a munkát, hanem a brigád — De azért tiszteletbeli másik tagja. S ha rossz a brigádtag marad — teszi hozmunké, a "-bűnös" nem azt zá Bata Vilmos, mondja, az ellenőrnek: na Együtt van a brigád jóban, majd én is szőrözök a te rosszban. Együtt a munkában, együtt a szórakozásban. Ha baj van valamelyikükkel, közösen oldják meg a problémát. Egymás szidását, jó tanácsát megfogadják. Se.. . gítik társaikat, s azokat is, - Negyvennyolc oran be- akik nem tegjai a brÍRadnak. it tvurtrlrttt I - /-.»»(- InirniA^iiniKn munkáddal — hanem azt: megállj, legközelebb akárhogy kutatsz, nem tudsz belekötni semmibe. — Győzik a sok munkát? Azt állították róla, hogy a társadalmi tulajdont dézsmálja. Végül is a termelési tanácskozás elé került az ügy, s a szocialista brigád cím elbírálása is. — Kiderült, hogy a fegyelmi alaptalan volt, s csak a rosszindulat terelte a gyanút társunkra. Tisztázódott a helyzet, s megkaptuk a szocialistabrigád-címet. — De egy kudarcunk volt... sajnos — mondja Varga Lajos. Elkomorulnak az arcok. — Volt egy tagunk, akit ki kellett zárni a brigádból. Nem tudtunk hatni rá. Bármit mondtunk neki, az ellenkezőjét csinálta. kell gondolkodni. Még Megfelelő szakképzettséggel rendelkező S az eredmény: a számtalan oklevél, amelyek a brigádvezető szobájának falát az díszítik, s a kitüntető cím, amelyet április 4-én értek el: a tanácsi vállalatok legjobb szocialista brigádla. Kovács Attila anyag ér, áruforgalmi előadót azonnal felvesz a Tisza Bútoripari Vállalat Szeged, Lenin krt. 25. S. 7WS4 hívták a kisiskolás gyerekek, akiket politechnikai órákon a bonyolult gépek, fémek titkaira tanított. Papa volt a pártszervezetben, melynek alapító tagja volt, és a tanácsban, a járási pártbizottságon és mindenütt a földeken, a tsz-ekben, amerre járt. Azért szerették nagyon, mert ő is nagyon szerette, tisztelte az embereket. Házának ajtaörökké nyitva volt Papa volt. így el6tti ^ segitségért fordultak hozzá, s ö mindig segített. Kedvenc szavajárása szerint „pajtása" volt a nyolcadikos kisdiák, a pedagógus és a traktorista, nem tartott különbséget a megbecsülésben az emberek között... A nagy világoskék szemű, valahova űrökké siető öreg Pajtás meghalt, 8 nagyon fog majd hiányozni a mórahalmiaknak és ismerőseinek. Hiszen azután, hogy a háború, a fasizmus üldözöttjeként Lengyelországból Mórahal ómra került, nagyon sokat tett azért a községért. Többek között ő szervezte meg annak idején a gépállomást is, melynek fennállásáig főmérnöke volt. Nemcsak a gépekhez értett ő. Valóságos tudós volt az agronómiában. a szőlőművelésben, a gyümölcstermesztésben, s csak úgy barátai szórakoztatására tanult meg festeni is. A községi művelődési házban és sok mórahalmi lakásban kedves, hangulatos képei ls őrzik emlékét. Sokféle mesterségét, mely a bonyolult gépszerkesztéstől a piktúráig terjedt, azt hiszem leginkább csak azért tanulta meg. mert mindig szerette a nehéz feladatokat, szenvedélyesen tudott küzdeni. Egyszer egy találmányszámba menő újítását eltulajdonította valaki. Mások pert indítottak volna, ő azonban legyintett: „hagyjuk ezt pajtás. Az országnak mindegy, hogy ő kapja a pénzt, vagy én. Az a fontos, hogy az újítás elterjedt. Az a pénz nekem se kenyérre kellett volna." Száz meg száz ilven anró történet is őrzi majd emlékét. Mert ő magyarnak is éppen olyan nagyszerű ember volt, mint származása szerint lengyelnek. Cs. J. Főiskolai évkönyv hogy megcsináltuk — mondja Varga Lajos bácsi, aki a karbantartási munkákat irányította. Q Közösen a BNV-re — Együtt van a brigád szabad időben is? — Sok közös programunk A főiskola évkönyvének önálló címmel (Series linguistica et litteraria) készített különnyomat-kolligátumában két tanulmány is foglalkozik Juhász Gyulával. Benkő László sokat ígérő Juhász-szótárából mutat be részletet, amely — különösen néhány jellegzetes szavával (fáj, fáradt, fehér stb.) — máris sok jellemzőt ad a szegedi költő lírájának, nyelvi eszközeinek megértéséhez. Csukás István Juhász Gyula költészetének szlovák fogadtatását, verseinek tolmácsolását elemzi, főként Emil Boleszláv Lukács és Valentin ! Beniák fordításalt, szerepüket a költő és általában a Nyugat-nemzedék lírikusainak szlovák megismertetésében. A nyltral főiskola tanárának, Csanda Sándornak tanulmánya a magyar—szlovák Irodalmi és kulturális kapcsolatok kutatásának elvi kérdéseit veti föl, főként a mindkét oldalon korlátozó nacionalizmus elleni küzdelem szempontjait hangsúlyozva. Szintén a főiskolai kutatások „szlovák" profilját erősíti Drahos Ágoston cikke a hazai szlovák nyelvjárások magyar jövevényszavainak hangzóhelyettesítéséről. Irodalmi jegyzékben A bokortanyák népe szerzőjének, Márkus Mihálynak hibásan szerepel a neve. Erdei Mihály egy orosz nyelvi jelenség, a tagadás kifejezésére szolgáló he módosító szó mondatbeli szerepét vizsgálja. Szmcsok György a et lovak kritikai realizmus nagy alakjának, Jozef Gregor-Tajovskynak 1004-töl 1910-ig tartó nagylaki tartózkodását, innen írott leveleit, s itteni élményekből táplálkozó elbeszéléseit, színműveit, a hazai szlovák nemzeti mozgalomban viselt szerepét ismerleti. A kitűnő témaválasztás értékét növeli, hogy sikerül kimutatni Achlm András parasztmozgalmának az életművére tett hatását is. Sziklay László és Vargha Balázs Csokonainak „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz" című verse nemrég előkerült új magyar változatának és szlovák fordításainak tanulságait elemzi. A két szerző a filológiai eredményeken kívül a szlovák irodalmi nyelv fejlődésére és a magyaréhoz hasonló szlovák Irodalmi népiességre vonatkozóan ls következtetéseket von le. Ullman István nyelvesztétikai tanulmánya francia jelenségeken vizsgálja a stilisztikai választás nyelvi meg lélektani indítékait, és a megfelelő szó megválasztásával elérhető legnagyobb kifejező érték jellemzőit. Földrajzinév-kutatásunk kiváló müvelője Inczefi Géza ezúttal két tanulmányával szerepel. Egyikben a szókincs (köznevek és személynevek), a másikban a hangtani sajátságok (ö-zés, e-zés. i-zés stb.) szempontjából vizsgálta a szegedi és makói földrajzi neveket. Egyetemi Acta-sorozat Szegedi Konzervgyár férfi és női segédmunkásokat vesz fel. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán reg/tel fél 7 órától délután 15 óráig. Vidékieknek tanácsigazolás szükséges. S 15 997 Azonnali belépéssel alkalmazunk mezőgazdasági TRAKTOROK ÉS MUNKAGÉPEK SZERELÉSÉBEN jártas szakmunkásokat, segédmunkásokat. Kisteleki Gépállomás. Jelentkezés 7—16 óráig. K 226 Kiskundorozsma és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet minden tételben felvásárol éticsigát 4,— Ft-os kg-onkénti áron. A méret 3 cm feletti (átmérő) Házinyúl felvásárlására szerződést kötünk korlátlan mennyiségben, az alanti feltételek mellett: 2,20 kg-tól 2,60 kg-ig 14,60 Ft/kg. 2,60 kg feletti nyulak után 1 kg abraktakarmányt adunk állami áron. Megkezdtük a galambfiók felvásárlását is 27,— Ft kg-onkénti áron. Súlyhatár 0,40 kg felett, fajtára, nemre való tekintet nélkül. Felvásárlóhely: Kiskundorozsma (volt paprikamalom). Bővebb felvilágosítást az FMSZ felvásárlási osztályán. S 79 876 Az A cí/i-sorozat irodalomtörténeti szekciójának 3. kötete csupán két dolgozatot tartalmaz. Keserű Bálint a rabszolgának született érdemes görög író-bölcselő, Epiktétosz 17. századi magyar visszhangjának dokumentumait tárja föl, fordításainak kéziratait ismerteti, a fordítót nyomozza, és a kolozsvári Thordai Jánosban véli meglelni. Eredményének főként a vallásos gondolkodásból a racionalizmus, a föivilágosodás felé vivő hazai szellemi fejlődés rekonstrukciója szempontjából van jelentősége. Vörös László dolgozata — Péter László kéziratban levő munkája alapján — a Juhász Gyuia forradalmi publicisztikájában és költészetében sajátos hangsúlyt kapó „új hit" motívum változásait kíséri végig. Az egyetemi Arta-sorozat Néprajz és Nyelvtudomány cimű szekciójának 7. kötetében a magyar nyelvvel foglalkozó tanulmányok közt találjuk Nyíri Antal szófe.itéseit, Rácz Endre történeti tárgyú írását nyelvünk következő mondatairól a nyelvemlékek alapján. Pálfalvi Etelka cikkében tagadja a nincs előzményeként föltételezett íncs alak létét. Velcsov Mártonné a birtokos személyrag szerepváltását vizsgálja az udvarias beszéd történetében (kegyelmed, uram stb.). Dienes Erzsébet az Érdy-kódex nyílt e-jének előfordulásaiból következtet a helyes ejtésmódra. A finn—ugor tanszék kutatásaiból Hajdú Péternek az osztyák—szamojéd (ün. szelkup) és a magyar közötti összehasonlító tanulmányát, valamint Mikóla Tibornak a regös és régi szavunk eredetével foglalkozó szófejtését olvashatjuk. Az irodalom felé mutat Sipka Sándornak Imre Sándor nyelvtudományi munkásságáról és Lönnczy Attilának a Móra Ferenc novelláiban gyakori vers jellegű mondókák stilisztikai szerepéről szóló dolgozata. A néprajzhoz kapcsolódik Kordé Imre szógyűjteménve a Báes megyei Dávod földművelésének köréből, Szabó József nyelvjárási szövegközlése a Tolna megyei Nagykónyiből, Szécsi Pál közleménye a 18. századi kabai anyakönyvek nyomán az egy elemű névadás még akkor meglevő nyomairól és a becézés típusairól. A történeti néprajzot Herepei Jánosnak az aradi és a szegedi bokály 18. és 19. századi szerepéről, Erdélybe való elkerüléséről sok érdekes adatot nyújtó dolgozata képviseli. Ezen a nyomon bizonyítja a különben már kiveszett és emlékanyag híján maradt, egykor virágzó szegedi művészi fazekasipar létét. Börcsök Vince a szőlőnek es a mustnak, valamint a belőlük készített különféle ételeknek, italoknak a szegedi tanyai nép táplálkozásában betöltött szerepét írja le. Juhász Antal folytatja a szegedi kismesterségek kutatását, s ezúttal a kékfestőkről hoz 18—19 századi adatokat. Dömötör Sándor kimutatja az első magyar néprajzi tanszék tanárának, Solymossy Sándornak születése centenáriuma alkalmából, hogy a szegedi professzor munkásságában a parasztság néprajza mellett jelentős rész jutott a munkásosztály életmódja kutatásának, s ezzel a mai néprajzkutatás ú.i föladatainak megőrzője, sőt úttörője is lett. Bóna Júlia a szlavóniai Haraszti táplálkozási hagyományaiból mutat be néhányat. örvendetes a szegedi társadalomtudományok e gazdag publikációs termése. Mégis sajnáljuk, hogy a bonyolult nevű és rendszerű kiadványok helyett az egyetem, a főiskola, a város, a múzeum és a könyvtárak összefogása nom teremt e tudományok számára elflnvösebb közlési formát nyújtó folyóiratot. Régi szegedi hagyományok — Föld és Ember. Népünk és Nyelvünk, Szegedi Füzetek, Délvidéki Szemle — mutatják a iárható utat. A Néprajz és Nyelvtudomány szemle- és könyvismertetési rovata, az irodalomtörténeti Aeta beszámoló része pedig elárulja, hogy a mostani kiadványoknak is megvan ez az időszerűségre, friss reflexiókra törekvő igénye. Csütörtök, 1964. április 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 5