Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

I II kereskedelem legfőbb feladata i Olatnaink ír ják > Postások és vasutasok Szeged kereskedelmi helyzete — Áruforgalom és áruellátás — Teendők a város kereskedelmi élet éhen Szeged kereskedelme az utóbbi években helyes irányban fejlődött, a kereskedelemben dolgozók megállták iclyükct, teljesítették feladataikat, amelyek a megnövekedett áruforgalom lebonyolításából adódtak. Ezért a városi párt-végrehajtóbizottság és a pártaktíván résztvevő Borsos László belkereskedelmi miniszter elismerését, köszönetét fejezte lei. Az elmúlt három év alatt a lakosság fogyasztása országosan 12, vásárlóereje pedig 19—20 százalókkal növekedett. Szeged kiskereskedelmi áruforgalma tavaly 20 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban. Az elmúlt három évben a boltok száma 1.8 százalékká! növekedett, a boltok alapterülete pedig 9,3 százalékkal. A kereskedelmi hálózat fejlesztésében jelentős tényező lesz az új, korszerű állami áruház, amelynek az építése hamarosan megkezdődik a Lenin körúton. Az egyre növekvő áruforgalomban szerepet játszik az a körülmény, hogy a váró® dolgozóinak átlagkeresete az elmúlt években emelkedett. A hálózat fejlődésével együtt növekedett a kiszolgálás kulturáltsága. Szépülnek a boltok, udvariasabbak a kiszolgálók, bár kétségtelen, hogy a jelenlegi színvonallal korántsem lehetünk megelégedve, mert a fejlődő város, a növekvő idegenforgalom újabb és újabb követelményeket állít a kereskedelem elé. A jelentősen megnövekedőit forgalmi feladatoknak az elmúlt időszakban a kereskedelem csak ügy tudott eleget tenni, hogy erőteljesen tért át n korszerűbb kiszolgálási formák — önkiszolgálás, önkiválasztás, gyorskiszolgálás — alkalmazására. A lakosság, amely három évvel ezelőtt nehezen barátkozott meg az új kiszolgálási formákkal, ma már kedvvel vásárol ezekben az üzletekben, sürgeti az önkiszolgáló forma kiterjesztését. más kereskedelmi szakágakra is. Ezt a kereskedelem irányítóinak, vezetőinek feltétlenül figyelembe kell vehniök. A kereskedelem munkájának javulásához az is hozzátartozik, hogy egyre kevesebb az úgynevezett hiánycikk, bővül az áruválaszték és változások következnek be az áruszerkezetben is. A lakosság egyre nagyobb tápértékű élelmiszert, valamint élvezeti cikket, különösen pedig tartós fogyasztási cikket vásárolt. Tavaly például a város lakossága három és félszer annyi televíziót, négyszer annyi hűtőszekrényt, közel huszonötször annyi centrifugát vásárolt, mint 1960-ban. A készletezés A forgalommal párhuzamosan növekedtek a kereskedelmi szakágazatok készletei, ami a választék bővülését is jelentette. Az árukészletek összetétele azonban nem alakult megfelelően, s ennek egyik oka a nem kellően megalapozott tervezés. Vannak elfekvő készletek, több cikkből pedig hiány mutatkozik. A varos egyes boltjaiban — különösen a város külső részeiben — többször olyan cikkek is hiányoznak, amelyekből más boltokban szükségtelenül nagy menynyiség van raktáron. A hiányos készletgazdálkodást előidéző ok az is, hogy vagy későn rendel árut a kiskereskedelem, vagy a nagykereskedelem szállít késve. Emialt több idénycikk — amikor erre legfőbb az igény — még nem kapható. A kiskereskedelem és a nagykereskedelem kapcsolatának, együttműködésének fogyatékossága is többször előidéz felesleges készletfelhalmozódást, vagy hiányt az üzletekben. A kiskereskedelem és a nagykereskedelem kapcsolata sokszor nem eléggé rugalmas, s ez lassítja az áruforgalmat, a lakosság ellátását. A jó készletgazdálkodás feltételei, hogy a tervezéskor a vállalatok ne csak szakmailag, hanem igazán érdemben elemezzék az elmúlt időszak forgalmi és egyéb adatait. Igaz viszont az is, hccy a nagykereskedelem s ilyos raktárgondokkal küzd, s ez elsődleges oka a készletezéssel kapcsolatos problémáknak. Fejlődő az áruellátás, de... Az elméit években az áruellátás jelentősen fejlődött Szegeden. A város áruellátása alapjaiban jó, kielégítő. Kevesebb a hiánycikk most, mint a megelőző években. Néhány, országosan is hiánycikként jelentkező áruból azonban Szegeden sem tudjuk a nagy igenyeket kielégíteni. Kevés például a bakfis- és kamaszkonfekció, a habselyem áru, a perionszálas szövet. De az is előfordul — kereskedelemszerA szegedi párt-végrehajtó bizottság — amint lapunkban jelentettük — kereskedelmi pártaktíva ülést rendezett. A tanácskozáson Balogh István, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság osztályvezetője tartott beszámolót a szegedi kiskereskedelemi,, a vendéglátóipar helyzetéről, az áruellátás kérdéseiről és a feladatokról. A beszámolót — amelyet megerősített a nagyszámú hozzászóló —• az alábbiakban tartalmilag ismertetjük, kiegészítve a vitában elhangzott észrevételekkel. vezési hibából —, hogy olyan árukból sincs elegendő, amelyeket az ipar kielégítő mennyiségben tenmel, s amelyek a kereskedelem rendelkezésére állanak. Ez azt jelzi, hogy a kereskedelem irányítóinak, vezetőinek körültekintőbb munkája, a megfelelő árueiosztás is javíthatja a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését. Előfordul, hogy az ipar reklámoz olyan cikket — mint például az új típusú rádió —, amelyből nem kap a kereskedelem. Televízióantennából, permetezőgépből sincs elég. Ennek kapcsán merült fel az a jogos követelmény, hogy a helyiipar, lehetőségcinek megfelelően, erőteljesebben segítse az áruellátást. Szükséges lenne az is, hogy a gyártó üzemek előrecsomagolják a kristálycukrot, lisztet, mert ez is gyorsítaná a kiszolgálást. Szinte rendszeres problémát jelent Szegeden a szombati, vasárnapi kenyérellátás. A kereskedelem irányításának feltétlenül változtatnia kell ezen a helyzeten! Itt magyarázkodás és késlekedés nem lehetséges. Tavaly ősszel a péksüteményellátásban átmeneti javulás volt, idén azonban ismét problémák jelentkeznek. A boltokban nem mindig friss süteményt árusítanak, s ebbe sem lehet belenyugodni. Az illetékeseknek intézkedniük kell azért is, hogy mielőbb péksüteményt árusító pavilonok legyenek a városban, s perecet árusítsanak a város nagyforgalmú részein, valamint a mozikat és a labdarúgó-pályákat látogató közönségnek. Vannak boltvezetők, akik például csak dobozos sajtot rendelnek, noha elég jelentős az igény kimért sajtokra is. Bosszantó, hogy az élelmiszerboltok önkiszolgálóvá alakítása óta cipőfűzőt csak a háztartási boltokban lehet vásárolni. Régebbi és jogos igény, hogy az üzletek nyitvatartását jobban a műszakokhoz kell igazítani, elsősorban a külső városrészekben. A kereskedelem irányítóinak a lakosság, fejlődő nagyvárosunk, növekvő idegen-forgalmuk követelményeinek megfelelően kell rendezniük az üzletek nyitvatartását. A konfekcióáruknál visszatérő probléma, hogy a gyártás nem alkalmazkodik elég gyorsan, rugalmasan a változó divatigényakhez. A nagykereskedelemnek különösen fontos feladata az ipar aktív befolyásolása. A ruházati iparban gyakran nem megfelelő a méret- és a színválaszték, bár anyag elegendő mennyiségben áll rendelkezésre. A konfekcióban bővíteni kell a választékot mind a felinőtteknél, mind a gyermekeknél. Több különleges méretű ruha os gyógycipő is kellene. Nem megoldott Móraváros, Felsőváros és Üjszegcd ellátása vegyes iparcikkekből, mert ilyen boltok szinte csak a Belvárosban találhatók. Ilyen boltokra ezekben a városrészekben szükség van. A városi árualapokat — a helyiipar fokozottabb segítségével — a piacok fejlesztésével is növelni kell. Törekedni kell a ' Szent István téri piac mielőbbi korszerűsítésére és a Marx téren a piacnak biztosított területet a lehető legrövidebb idő alatt alkalmassá kell tenni árusításra. Helyes az a törekvés, hogy a szegedi és a szegedi járási termelőszövetkezetek gyümölcs-, zöldség-, baromfiés egyéb termékeik árusítására állandó jellegű pavilonokat hozzanak létre, közös vállalkozásként. A vendéglátóipar színvonala A szegedi vendéglátóiparban a forgalom 1960-hoz képest tavaly 28 százalékkal növekedett. A szállodaés vendéglátó vállalat az elmúlt évtől rendezvények szervezésével, ételkülönlegességek készítésével stb. sikercsen törekedett a forgalom növelésére. Javult a szálloda- és vendéglátóipari vállalat tevékenysége, korszerűsödtek üzletei, udvariasabbá vált a kiszolgálás, s mindezért megbecsülést érdemelnek. Az elért javulás azonban még nem elegendő. Sok nehézséget okoz a vállalatnak a jelentősen felfutott saját készítésű ételforgalom jelenlegi szintjének fenntartása. Nehezíti a helyzetet, hogy a konyhák bővítésére nincs mód a jelenlegi épületekben. Tekintettel a közétkeztetési igény további növekedésére, egy központi előkészítő konyha, üzem létrehozása szükséges. Országosan is jelentős azoknak a száma, akik Szegeden részt vesznek a közétkeztetésben. Jelenleg naponta 38 ezren veszik igénybe az üzemi vendéglátó vállalat, a szegedi szállodáéi vendéglátó vállalat és egyéb intézmények szolgáltatásait. A közétkeztetésbe egyre többen szeretnének bekapcsolódni, de sajnos, erre lehetőség nincs, és e probléma is megoldásra vár. Hiba a közétkeztetésben, hogy a központi konyhákból az ételt nem megfelelően szállítják el, ezért romlik a minősége. Nem megfelelő a színvonal a szálloda- és vendéglátóipari vállalat néhány üzletében. Javítani kell a színvonalat a Boszorkánykonyhában, a Búbosban, a Gulyáscsárdában, a Kossuth Lajos sugárúti volt MEGA-vendéglőben. a Béke Étteremben, s még néhány, különösen a külső városrészekben működő vendéglátó üzletben. Csak helyeselni lehet, hogy a városi tanács intézkedésére korábban az italboltokat kisvendéglőkké alakítottál: át. Ez az átalakítás azonban csak akkor helyes, ha nemcsak a berendezés és a rév változik a volt italboltnál, hanem a vendégekkel való bánásmód és a kiszolgálás színvonala is. A vendéglátó vállalatnak a főútvonalaktól távoleső területeken néhány italboltot kell létrehoznia. Ez elősegítheti, hogy a fentebb említett vendéglők megfeleljenek eredeti rendeltetésüknek. Kevés a szóda és a hűsítő ital, s ezen is változtatni kell. Nem tartható, hogy a vendéglátó vállalatnak Ceglédről kell hozatnia hűsítőket, mert Szegeden jelenleg csupán kétfélét tudnak kapni a szikvízüzemtől. A szükségleteknek megfelelően Az új épülettömbök tervezésénél feltétlenül szükséges, hogy eleve vegyék figyelembe a kereskedelmi bolthálózat és a vendéglátóipar fejlesztésének a lakosság által joggal követelt igényét. A volt kereskedelmi üzleteket, amelyeket ma más célra használna!:, a lehetőségek szerint vissza kell adni eredeti rendeltetésüknek. Törekedni kell arra, hogy ahol célszerű, a jelenlegi kis alapterületű boltok helyén ésszerű és gazdaságos átszervezéssel, nagyobb elárusító térrel rendelkező üzletek alakuljanak.ki. A város kereskedelmének legfontosabb feladata, hogy a növekvő vásárlási igényt a lehetőségeknek megfelelően a legszélesebb választékkal, jó minőségű árukkal elégítse ki. Alapvető, hogy tovább növeljük a kereskedelemben is a vezetés színvonalát. Á párialapszervezetek szerepe A pártaktíva részletesen foglalkozott a kereskedelemben tevékenykedő párt-alapszervezetek munkájával, feladataival. A lakosság növekvő szük- j ségleteinek kielégítéséhez, a még tapasztalható fogyatékosságok megszüntetéséhez, a kereskedelem tartalékainak feltárásához hatékony segítséget kell nyújtaniok a párt-alapszervezeteknek. A kereskedelem eredményeiben benne van a kereskedelemben dolgozó párt-alapszervezeteknek, a kommunistáknak odaadó munkálkodása is. A gazdaságszervező munkában, annak színvonalában azonban előre kell lépnünk a kereskedelmi pártszervezeteknél. Arra van szükség, hogy átfogják működési területüket és segítsék valamennyi gazdasági feladat jó megoldását. Helyes is és szükséges is, hogy például a kiskereskedelmi vállalatok pártszervezeteinek vezetőségi ülésein, taggyűlésein részt vegyenek a nagykereskedelmi vállalat pártszervezetének képviselői, s viszont. A gazdaságszervező munka egyik igen fontos területe a szocialista munkaverseny. A szocialistabrigád-mozgalom jelentős szerepet kapott a kereskedelemben is. A kereskedelemben dolgozóknak körülbelül 20 százaléka vesz részt a szocialista címért folyó brigádversenyben, vagy tagja szocialista brigádnak. Ez a mozgalom jól kapcsolódott a kereskedelem feladatainak végrehajtásához. A pártszervezetéi: a maguk eszközeivel segítsék a szocialistabrigád-mozgalom újabb eredményeinek elérését, szélesebb kőiéivé tételét. Mind a párt-, mind a KlSZ-szervezetek segítsék még hatékonyabban a kereskedelem tennivalóinak elvégzését. Sok függ attól, hogy a mozgópostát a vasutasok hová állítják, a munka zavartalansága meggyorsítása érdekében. A Szeged-állomáson Korom Pálné szolgálattevő forgalmista és tolalóbrigádja nagyon dicséretesen dolgozik, már nemegyszer előfordult, hogy szembeállította a hajnalban érkező budapesti mozgópostát a Békéscsabára induló postakocsival és így sok fizikai munkától mentette meg a Szeged 2. posta dolgozóit. Tóth Sándor forgalmista, Lengyel Imre tolató brigádvezető sokszor segít a postás dolgozóknak a csomagátrakásban. A kollektív munkát elősegítő vasutasok közös munkájával a postás dolgozók is jobban haladnak. Köszönjük fáradozásukat. Kovács Mihály Csúzlizó gyerekek Én is a mai fiatalsághoz tartozom. Fiatal koromra való tekintettel lehet, hogy nincs jogom hozzá, mégis meg kell állapítanom: vannak még szülők, akik nem törődnek azzal, hogy gyermekük hol, és mivel tölti el szabad idejét. Bizonyítom megállapításomat: számos gyerek „bandát" alkot és így csavarognak az utcán. Különféle ötleteik vannak a békés járókelők bosszantására. Sokszor megelégszenek azzal, hogy különféle trágár szavakkal illetik a mellettük elhaladókat. Én egy embertelenebb „bandával" találkoztam. Ök azzal hívták magukra a figyelmet, hogy U-szögekkel csúzliztak. Nekem még szerencsém volt, hogy távolabb álltam tőlük, így csak a lábamba lőttek egyet. El lehet azonban képzelni, mi lenne, ha valakinek a szemébe száll a szög? Nagyon veszélyes játék!! A gyerekek közül többen még csak 6—7 évesek. most még lehetne változtatni rajtuk helyes neveléssel, pár év múlva talán már késő lesz. Kovács Eleonóra gimnáziumi tanuló, Kálmány u. 10. Milyen hibrid kukoricákat vessünk ? A hibridkukorica Magyarországon teljes győzelmet aratott. Ennek jelentőségét különösen az érzékelteti legjobban, hogy a már jelenleg rendelkezésre álló hibridekkel is meg lehetne kétszerezni a termésátlagokat. Ezt bizonyítják azok a gazdaságok, ahol több száz, vagy egy-két ezer holdon évről évre harminc mázsa feletti termést érnek el. A lehetőségekhez viszonyított alacsonyabb termésátlagok egyik oka a helytelen fajtamegválasztásban és fajtahasználatban rejlik. Ma már rendelkezünk egy olyan széles hibridskálával, amelyből lehet válogatni. Érési sorrendben a legkorábban érő hibridtől a legkésőbben érőig a következő hibridek ajánlhatók vetésre: Mv 42, Szegedi 71, Mv 40, Mv 26, Szarvasi 1, Mv 5, Mv 59, Mv 48, Mv 1, Mv 53, Keszthelyi 22. A felsorolt hibridek közül az Mv 26, a Szarvasi 1 és Keszthelyi 22 elsősorban silótermesztésre alkalmas. Az Mv 42 másodvetésre, a Szegedi 71 és Mv 40 föveíésben elsősorban az ország legnyugatibb és legészakibb vidékei részére ajánlhatók. Ezeket a területeket kivéve az ország egész területén vethető az Mv 5, Mv 59 és az Mv 48. A Balaton vonalát észak felé meghosszabbítva az attól délre eső területeken elsősorban az Mv 1 és Mv 53 vetése ajánlatos. Ezek a hibridek ezen a területen biztonságosan beérnek és nagyobb termést adnak, mint a korábban érő fajták. Rendkívül nagy előnyük, hogy száruk lényegesen erősebb, mint a felsorolt többi hibridé, kivéve a Keszthelyi 22es hibridet, és ez különösen azokban az üzemekben fontos. ahol a kukorica gépi betakarítását tervezik. Üzemi szempontból — különösen a betakarítás időszakának széthúzása miatt — szükséges, hogy egy-egy üzemben 3—4 különböző érésű hibridet vessenek. A korábban érő hibridek gyengébb termőképességét ellensúlyozni lehet azzal, hogy nagyobb főszámmal vetjük őket. Az Mv 42, Szegedi 71 és Mv 40 22—26 ezer. helyenként jó talajon, kedvező csapadékviszonyok között nagyobb töszámmal is vethetők. A közepes érési idejű Mv 5, Mv 59 és Mv 48 töszáma 18—22 ezer, a későbben érőké 16—22 ezer között lehet. Különösen az Alföld szárazabb vidékein a töszámot nagyon gondosan kell meghatározni, mert az esetleges túl sűrű állományban sok lesz a meddő tő. Különösen a silótermesztésben szükséges a többféle érésű hibrid vetése. Erre a célra érési sorrend szerint az Mv 26. Szarvasi 1. Mv 1 és Keszthelyi 22 termesztése ajánlható mindenekelőtt. A többféle érési idejű hibrid vetése azért fontos, hogy a silókombájnnal mindig az optimális silóérettségű kukoricát vághassunk. A helyes fajfamegválasztás tehát alapvető kérdés. Az adott területen, adott üzemben .iól megválasztott hibridekkel a holdankénti termést több mázsával növelhetjük. Dr. Kapás Sándor, a mezőgazd. tudományok kandidátusa Vöröshagyma-hámozás — pörzsölőgéppel A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál: sok munkáskézre van szüksége a vöröshagvma tisztításához. Az idén több mint 860 vagon vöröshagymát do'goz. fel az üzem makói telepe. Ebből 108 vagon szárított hagyma lesz, amelynek nagy részét exportáruként külföldi megrendelőnek szállítják. A többi továbbíeldolgozásra kerül a szegedi üzemben. Egy munkás 8 órás műszak alatt csupán egy mázsa hagymát tud megtisztítani. Nemcsak "Szegeden, hanem Makón is munkaerőhiány van, ezért már tavaly is sürgetett a hagymahámozás gépesítésének megoldása. A vállalat újítói több hónap óta kísérleteznek egy gép szerkesztésével. Kísérleteik előrehaladott stádiumban vannak, de már megelőzte őket az Élelmiszeripari Tudományos Kutatóintézet, ahol megoldottál: a hagymahámozás gépesítését. Elkészítették egy gép mintapéldányát. Ezt a hagymahámozót találóan pörkölőgépnek nevezik. Ez a gép olajos fűtéssel működő samottbetétes kemence, amit 600 fokra fűthetnek fel, s mire ezen a kemencén átha. lad a hagyma, megtisztul héjától. Az. előzetes számítások szerint óránként ezzel a kemencével 15 mázsa hagymát tudnak megtisztítani, s így 70 ember munkáját' pótolja majd egy gép. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1964, április 12.