Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

Május 2-161 Egyetemi, főiskolai egy üttesek seregszemléje Szegeden Az idén az ország három vidéki városában rendezik meg a 70 felsőoktatási intézmény — egyetem, főiskola, stb — műkedvelő együtteseinek seregszemléjét. Egerben a felszabadulás évfordulóján már megkezdődött, Szegeden május 2-án kezdődik a háromnapos eseménysorozat, Keszthelyen pedig a Helikon-ünnepségek programjában május 14 és 17. között tartják a bemutatókat A seregazemlék befejező napján a legjobban szerepelt együttesek és szólisták díszelőadása szerepel a programban. Az egri, a szegedi és a keszthelyi bemutatókon azok az együttesek és szólisták vesznek részt, amelyek és akik a városi, a kerületi, illetve a járási seregszemléken kiérdemelték az aranyi okozatot, ezenkívül legalább három alkalommal szerepeltek szűkebb hazájuk — a község, a város, az iskola — különböző rendezvényein. A vetélkedőkön legjobban szereplő műkedvelők arany, ezüst és bronz plakettet, illetve emléklapot kapnak. Olnaiéiiik írják Az emberek is átalakulnak' Tavaszi történetírás Baktóban Kukák a kapualjakban Különösen a Belvárosban szembetűnő amikor benézünk, vagy belépünk a szép, nagy házak kapualjába, ott mindenütt a Kukák fogadnak bennünket Előfordul, hogy már az utcán találkozunk velük napokon keresztül, vagy a fal mellett díszelegnek. Ügy gondolom, meg lehetne találni a módját annak, hogy e nem díszítés céljaira, de a mindennapi életünkhöz szükséges és a modern higiéniát szolgáló edények eltűnjenek a sokszor keskenyre méretezett kapubejárókból, és ahol csak lehet, külön helyiséget biztosítsanak számukra. Sokszor az edények mellé szórják a szemetet, terjeng a por és főképpen nyáron a kellemetlen szag nem válik a lakóházak és Szeged díszére. D. Bárdos M. Két kis bolt helyett egy nagyot A Tápéi utca és a Molnár trtca sarkán van az 5l-es számú élelmiszeráruda, ami nagyon kicsi üzlet, az igényeknek már nem felel meg. A másik sarkon egy régi sütöde boltjában csak kenyeret árusítanak január óta és itt naponta még egy mázsa, kenyér sem fogy él. Célszerűbb lenne, ha itt megszüntetnék a kenyérárusítást ós a régi sütőházzal együtt egy nagyobb, modern árudát létesítenének. Daróczi István Tápaj u. 58. Muzsikáló iskola Szeged legrégibb, legöregebb szövetkezete a cipészeké. Még 1908-ban alakult. A felszabadulást negyvenöten köszöntötték együtt. A szocialista szövetkezet névlegesen egyik napról a másikra megszületett. Az emberek átalakulásához azonban sokkal több időre volt szükség. 1948-ban fuzionáltak először; hetvenöten lettek. Ma már — részben új fúziókkal, részben pedig fejlődés folytán — négyszázötvenen vannak. 1960-ban új üzemházat építettek a Cserzy Mihály utcában. A sok millió forintos épületben jól felszerelt öltözők, fürdők, kultúrterem biztosítják a szövetkezet dolgozóinak szociális igényeit Az új épület modern munkatermeiben azonban a cipők elkészítése továbbra is a régi bevált és megszokott módon folyt, egészen a múlt év májusáig. Tavaly májusban történt a nagy változás! Az Április 4 Cipő-. Csizma- és Papucskészítő . Ktsz 900 ezer forintos beruházással áttért a modern szalagszerű cipőkészítésre. A termelékenység a tervezett 20 százalékkal szemben 25-tel emelkedett. A cipők elkészítésének költsége jelentősen csökkent Naponta 300 pár cipőt raknak dobozokba a szalag végén. Szeged legrégibb és legöregebb szövetkezetének tagjai tehát új, modern üzemet vallhatnak magukénak, amelyben nemcsak a falak, és a munkagépek cserélődtek ki, hanem az emberek is fokozatosan átalakulnak: méltók felvett nevükhöz. Tavasz van. A Felszabadulás Tsz gazdái ls idegesek, egy nyeletre szeretnék „felfalni" az egész 5 és fél ezer holdas határt. Traktorok lesik a táblák szélein percről percre a földet, ott vannak az emberek is gépekkel, szerszámokkal felfegyverkezve ... Ebben a nagy tavaszi izgalomban alig gondolhatnak arra, hogy ünnep van, s ilyenkor ha nem többre, de egy percre megállunk, meggondoljuk, hol is kezdtük, s meddig is jutottunk az emlékezetes 1945-ös tavasz óta. Árendás György, a kocsis fiúból lett szövetkezeti elnök emlékezik elsőnek. Baktóban saját földje senkinek sem volt. Ezek a földek városi haszonbérletek voltak akkor. Tulajdonképpen a földosztás után kezdődött itt az élet. Jó a közös föld Hegedűs Ferenc a földosztás napjára még nem ért haza a háborúból. 1946-ban jött meg, s itthon akkor már 13 hold várta. Nem azok osztották neki. akik éppen a föld ígéretével csalogatták ld a háborúba, de jól esett neki. Tanyát vert az új birtok sarkára, kocsit, lovat szerzett, s a 13-ból — amint most visszaemlékszik — 6 hold meglehetősen termett is. Mégis mintha nem így képzelte volna el az ő saját földbirtokosságát. Most ő is itt van a dűlőúti sokadalomban, tőle várják az emberek a szót, hogy most már kezdhetik, jó a föld! 1140 hold tartozik a brigádvezetősége alá. — 1950-ben volt, amikor eljött hozzám egyszer az elnökünk, hívott elmondta, hogy mi lesz itt Kaptam rajta, egy szóval sem sajnálNémi kajánkodó éllel azt mondhatnám: görög istenek vették birtokukba a Tábor utcai nagy házat. Földszintjén Bacchus földi helytartója. a pincegazdaság székel, emeletén pedig a képzőművészet és zene múzsái osztozkodnak. s úgy tetszik, ez utóbbi múzsa a hódítóbb: kővetőinek egyre népesebb tábora mind szűkebben fér az emelet felén, előbb-utóbb jusssolnia kell amannak termelt is. Tizenkét év Mert ott kell kezdeni, hogy az első zeneoktatási reform szellemében 1952-ben létrehozták a városi zeneoktatást. Hogy is volt ez akkor? Zucker Hilda zongoratanárnőt — aki a budapesti Zeneművészeti Főiskolán végezve. hosszú ideág nem jutott álláshoz, privát leckeadásból tartotta fenn magát, b csak a megelőző években került a szegedi zenekonzervatóriumba — kinevezték igazgatónőnek. Azóta is az iskoia élén állva saját emlékeiből követheti nyomon a fejlődést. öt ét huszonkettő öt kinevezett és néhány óraadó tanárral vették át a helyiséget: az épület földszinti üres, elhanyagolt termeit, melyekben egy villanykörte sem volt akkor. Ha befejeződött estefelé a tanítás, valamelyik kolléga fogta a rólóhúzó rudat, s lerántotta a redőnyt, mint egy boltban. Háromszáz növendékük volt akkor — ma pedig hatszáznegyven. Míg a növendékek száma megkétszereződött, sokszorosára nőtt a nevelői testület is. Ma már huszonkét kinevezett és négy i óraadó tanár oktatja a kü- 1 lönböző hangszerek használatát, s vezeti a növendékeket a zene gazdag birodalmába. A gyerekek — altalános és középiskolások — természetesen nemcsak ebben az iskolában ismerkedhetnek a zenével. Ezt a célt szolgálja az általános iskolák zenei tagozata, mely Szegeden a Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájában, a rókusi és a Hámán Kató, valamint •megszűnőiéiben az egyik petőfitelepi általános iskolában működik. Azonban hangszeres zeneoktatás voltaképpen csak itt, a zeneiskolában folyik. Igény és módszeresség Az igazgatónő elmondta, mit vár az új zenei reformtól: — Módszerességet ós igényességet, Az első reform fejlődésnek indította a száz éve egy helyben topogó zeneoktatást. De még mindig hiányosnak érzem a módszerességet. mely nélkül semmiféle eredményes oktatás nem lehet. S ekkor ismét az első reform óta eltelt időre gondol, s nagyon emberien, melegen azt mondja: — Még mindig együtt van a törzs: az iskola alapító tagjai, kartársaim. Nélkülük nem tudtam volna megbirkózni ' mindazzal a feladattal. amit az iskola létrehozása és fejlesztése megkövetelt. Jó közösség. Ott fejezem be, ahol elkezdtem. A zene múzsája ebben a jó közösségben érzi otthon magát N. F. 1962-ben írták be az első dátumot a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi üzemegysége Felszabadulás brigádjának naplójába. Április 4-e tiszteletére alakultak, s ezért választották felszabadulásunk emlékére a Felszabadulás nevet. Azóta két év tett el. Még ma is öten vannak a brigádban, Kiss Györgynét választották vezetőjüknek. Süli József né. Fodor Józsefné, Rokolya Sándorné és Kucsay Sándor — addig egymás mellett dolgozott és mégis, a brigádélet elég sok változást hozott mindannyiuk számára. Megalakulásuk előtt csak egymás mellett, azóta pedig együtt dolgoznak. Az egyéves évfordulón nem kapták meg a szocialista címet. Ezen az április 4-én már kétéves fennállásukat ünneplik. Most? Az értékelés előtt csupán jóslatokba bocsátkozhatnánk. Az üzem szakszervezeti bizottságán csak annyit mondtak, ők is esélyesek rá. Tavalyi eredményeik azt igazolják, hogy termelési, minőségi, anyagtakarékossági vállalásaikat teljesítették. Ezekkel tehát nagyobb baj nem volt, de a szocialista címhez ennél sokkal több kell. .. Szocialista módon élni". — Mi nem járunk gyakorta összejövetelekre. asszonyok, vagyunk, netn engedi az otthoni elfoglaltságunk — mondja a brigádvezető'. Ez nem is baj. Nem kell erőltetni a közös programokat. Kulturálódni nemcsak közösen lehet. Színházba járni, könyvet olvasni kinek-kinek érdeklőlése szerint kell. Ez pedig külön-külön idejükhöz mérten valamenyien megteszik. Társadalmi munka? A húszórás felajánlásnak valamennyien eleget tettek. Ezenkívül: Fodor Józsefné és Rokolya Sándorné tavaly augusztus óta szakszervezeti bizalmi, Süli Józsefné pedig, aki tanácstag is, az üzemi szakszervezet nőfelelőse. A Felszabadulás brigádban mindenki törődik a másikkal. Ismerik egymás gondját-baját és ha kell, segítenek is egymásnak. öten vannak, porit úgy, ahogyan alakultak. Talán a közeljövőben gyarapodnak majd Molnár Józsefnéval, aki alig fél éve jött az üzembe és tőlük tanulta a szakmát. Az egyéves évfordulón nem kapták meg a szocialista brigád címet. Nem a munkájuk ellen volt kifogás, inkább az egyéb követelményeknek nem tettek 100 százalékig eleget. Azóta még egy év telt el. És most? A szakszervezeti bizottságon annyit mondtak, hogy esélyesek a megtisztelő címre. Tizenhétmillió turista A Szovjetunióban 17 millió személy tölti szabad sagat szakszervezeti beutalóval turista útvonalakon. Még négy évvel ezelőtt a Szovjetunióban a turisták száma csak nyolcadennyi volt. Napjainkban nagyon sokat tesznek a turistaság fejlesztése érdekében. például ezen a nyáron a Szovjetunióban 400 turistaház, pánzio és camping, var lamint 2400 turista tábor nyílik meg. Az új turistabázisok építésére az állam körülbelül 20 millió rubelt irányzott elő. A turisták számára 500 különféle útvonal áll rendelkezésre. Még olyan távoli vidékeken is vannak turistaútvonalak, mint Dél-Szahalin, tam a 13 holdat, mint ahogy ma sem sajnálom. — A kis tanyának már csak kidőlt, bedőlt katánggal benőtt romjai állnak odakint a külső baktói határban. A második világháborús földéhes parasztkatonának szép városi háza van. Földet müvei most is, de nem vágyik vissza a pusztára, mert felülkerekedett a földön. A régi r(*sz legelőkön rizs terem most, jelenleg is 4 millió forint a rizstermesztés terve. Máskor, amikor Hegedűsek egyénileg estek neki a baktói pusztának, talán tízév alatt sem adott az ennyit. Aki visszatéri Jó kilométerrel odább ugyancsak vetögépekkel bíbelődnek. Egy borsóval felöntött, indulásra kész gép mögött áll Szabó D. József 61 éves gazda. A 19 év történetét imígyen sűríti egyetlen mondatba: — Amikor én fiatal voltam, egy napig sem szerettem iskolába járni. Most pedig ha letagadhatnék 30 esztendőt az életemből, minden iskolát kijárnék, amelyiknek valami köze van ehhez a mezőgazdasághoz. — Sója Imrét régi ismerősként üdvözlöm, valamikor tagja volt a baktól földosztó bizottságnak is. Tudtam róla mindig, hogy földéhsége talán a legnagyobb volt a többiek közt, de nemcsak szerette, féltette is. 1956-ban azok közé tartozott, akik félve a bizonytalanságtól, kiléptek. Most már nem szégyelli bevallani: a szövetkezeti tagság után sehogy sem ízlett neki a lovaseke szarva, vissza is tért csakhamar Visszahozta a juttatott földjét is, meg az örökjét is. — Meg tudná-e mutatni, hol volt a földje hajdanában — kérdeztem tőle. — Elszántották már az utakat is, alig találnék oda, de nem is akarok. Jobb így együtt a többiekkel, a gépekkel. Meg kell lennie A kertészet szeme fénye a baktój parasztközösségnek. Stifter József a régi, másfél holdas kiskertész, amikor először kapott 800 ezer forintos termelési tervet, ijedtében majdnem megnémult. Olyan csillagászati számnak találta ezt, hogy még csak nevetni sem tudott rajta. Most ugyanez az ember, mint főkertósz. 5 millió forintnyi értékű zöldség megtermesztéséért felelős. Nem fél, hogy nem lesz meg, már csak azért is meg kell lennie, mert 5 millión felül premizálják a kertészeket. A 248 nyugdíjassal együtt 950 szövetkezeti gazda «M itt, s az összes szövetkezeti vagyon 49 millió forint. Máskor az itteni termés csak éppen annyi lehetett, amennyi a létfenntartáshoz kellett. A hason nem spórol Itt már senki, mégis 26 millió forint értékű árut tesznek az idén is a nagy nemzeti konyha, a népgazdaság asztalára. Eddig jutottak hát a baktói újgazdák 1945-től mostanáig. Csépi József Tizenhárom új brigád A Csongrád megyei Építőipari Vállalatnál az 1963-as évben a munkaverseny alakulása nem volt kielégítő. A vállalat különböző építkezésein csak 195-en dolgoztak brigádban. A múlt évi 15 brigád mellé ebbén az évben már az első negyedben 13 új alakult, ami azt jelenti, hogy több mint 300-ra emelkedett a brigádtagok száma. A brigádmozgalom fellendülése, valószínűleg rövidesen meg1 mutatkozik majd a vállalat (Somogyi Károlyné felv.i termelési eredményei ben is. Csütörtök, 1961. április 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 5