Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-30 / 100. szám

Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép örök barátsága! Megtették, amit az ország és a lelkiismeret kívánt Alig két héttel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a szegedi és a járási szövetkezeti gazdák vállalták: május l-re, a szocialista munka napjára a késői kitavaszodásból eredő 10—12 napos késést pótolják a földeken. a kertészetekben, a szőlőkben és gyümölcsösökben. Most, ünnepünk előtt ismét felkerestük Hovorka Szeged és a járás szövetkezeti gazdái befejezték az időszerű tavaszi munkákat dotti Sokat kihordták a kö- járás vezetői és magunk is zös területekre a háztáji a balástyai Rákóczi, a Feludvarokból. sőgajgonya, a Zöldmező és _ ós pusztamérges Rizling Hl Jobb munkaminőség tsz-ekben is, A forráskúti Haladás, a sándorfalvi Űj Példa nélkül álló a sze- glet. a tiszaszigeti BúzakaIstván, a megyei jogú városi gedi járásban az is, hogy a lász, az algyői Napsugár, a tanács mezőgazdasági osz- termő szőlők nyitása, met- balástyai Móra Ferenc tsz-ek V sági osztályának vezetőjét, s P313 32 "3 telepítesekben megkértük őket, számolja- van még pár napos munka, nak be olvasóinknak arról, a sokféle szántóföldi felmiként sikerült a zást teljesíteni. gazdái szintén között vannak. legelsők A múlt héten ősziesre fordult a tavasz, mintha csak vállalko- a<Jat telítése mellett nagy meg akarta volna keseríteni elismerést érdemel a szőlő- a szövetkezeti gazdák május Néhány nap előny és gyümölcsöstelepítés mun- elsejei borát, ök azonban kája is. Az egész éves tele- mégis nyugodtan, boldogan Hovorka István az adott pítési program a tavaszi és ünnepelnek holnap. Megtetsző hitelének bizonyítására ^ őszi szezonra összesen ^ mindent, amit az ország elővette az egy évvel ko- 1730 hold ültetvényt ír elő, és a jó lelkiismeret kívánt rábbi vetési munkákról szóló s ebből 1100 hold szőlő és tölükjelentést. A mostanival való gyümölcsös máris készen áll. összehasonlításból kiderült: Külön figyelmet érdemel az, a szegedi szövetkezeti gaz- hogy a nagyobb mennyiset dák nemcsak -egyszerűen* ^"fíL? Tk^ _ ... 38 sokkal jobb, mint mas legyőztek az idot, hanem esztendőben volt. máris négy-öt nap előnyt Jól vizsgáztak az irányíszereztek a munkában. Pél- fásban. a munkák szez-vezédául tavaszi istállótrágyázá- ®éb^n . 3 szakemberek is. .., . ,„„ . ,.. Például a csengelei Vadgera tervüket 172 szazalékra lés Xsz nias években szinte teljesítették. Készen vannak mindenben az utolsó volt. a tavaszi szántási tervükkel most pedig az elsők között, is. A borsó, a zab, a bur- mintaszerűen fejezte be a ...... ' tavaszi veteseket. Ez jórészt gonya es a többi koraiak Cs. Farkas Lajosnak, a tsz után lényegében befejezték új mezőgazdászának "köszöna kukoricavetést is A múlt hető, aki üzemszervezésből hét szombati felmérések * agronómiából egyaránt jelesre vizsgázott most a alapjan a mintegy Cs. J. Változnak az idők, változnak az emberek "Oiztos lehet benne az másként meg sem oldhat- De ki-ki saját munkahelyé" ember, hogy ha neki- nák újabb- és újabb felada- ről ismeri azokat az eseteket, szegezi a kérdést egy műve- tainkat — ha a társadalmi amikor valakit korábbi hizetőnek, egy igazgatónak fejlődés nem formálna ehhez bái miatt ítélnek meg évek vagy egy tsz-elnöknek: -Ön új embereket is. De közelről, múlva is. Még akkor is, ba szerint elképzelhető, hogy mikor ezek az elvek a hét- azoknak a hibáknak abban valaki jó irányban megvál- köznap mérlegére kerülnek, az emberben már nyomuk tozzék?« — igenlő választ korántsem nyomnak annyit sincs. Az ilyen állapot, az kap. a latban, mint gondolnánk, ilyen légkör igazán nincs jó Általános elvként ezt iga- Gyakran önmagukban való hatással a munkára. Deazokzán mindenki elismeri. Hát elvek maradnak. ra az emberekre sem, akikhogyne! Miért ne változhat- Még közelebbről: hány -el- nek a megváltozása jóirányű na, miért ne lehetne a leg- ásott, beskatulyázott, félre- átalakulása még hátra van. rosszabb munkaerőből a leg- ismert* —, ember dolgozik a Az ő fejlődésüket is sarkalljobb miért ne változhatna népgazdaság legkülönbözőbb ná ha látnák, hogy erőfeszímeg'valakinek a politikai, helyén. így emlegetjük őket téseiket figyelemmel tartják, szakamai véleménye, akár az 88 ezekben az elnevezések- és annak nagysága arányaegész világnézete. Hiszen az ben benne van az illetékes ban el is ismerik. Ennek elélet megy előre s benne az vezetők munkamódszerének lenkezője viszont dacot és ciember is. ' kritikája is. Annak a mód- nizmust vált ki bennük, szaszernek a bírálata, amikor a porítva ezzel a vezetők Elvileg tehát semmi vita. vezető legalább egyszer amúgy is sok gondját Mindenki egyetért abban, „megnézi magának* a dolgohogy változó, fejlődő létünk ^ s aztán" véglegesen elmegteszi a maga hatását az dönti; ez üyen és ilyen em_ emberben is. Ez a hatas nem ber. Még rosszabb, ha nem egyenletes ugyan, de mindenesetre állandó. Hiszen személyes tapasztalata, haF.lső pillanatra nem is érthető, miért nehezítik meg némely vezetők a saját helyzetüket? Miért mondanak le munkásokról, szakembereknem különböző híresztelések, „u„,f„n,,, , , t^rémw- „ara^A r03> ahelyett, hogy felkutatfelmé rések . , . . jelesre vizsgázott ketezer gazdók előtt, holdnyi háztáji kukoricaveÉrdekessége a mostani tés teljes befejezése után nagy tavaszi hajrának, hogy több mint ezer holdon akö- Syenge 382 közössége egeszen varatlanul ; zös kukoricát is elvetették. Akkor mindössze 500 hold híja volt a teljes tervnek. Azóta is állandóan 13—14 órás műszakban dolgoznak a kukorica vetőgépek. Minden biztosíték megvan tehát ahhoz. hogy öt nappal az optimális határidő előtt, májas l-re ez a munka is 100 szazalékos lesz. £[| Dolgoznak a repülők is Teljes erővel dolgoznak a vegyszeres gyomirtógépek is. A Hódmezővásárhelyi Növényvédő Állomás többek között két repülőgépet is küldött a vegyszeres gyomirtáshoz a szegedi Felszabadulás Tsz gazdáinak megsegítésére. A szegedi gazdaságokban befejeződött már többek között a korai káposztafélék, a karfiol, a karalábé, a kelkáposzta stb. palántázása is. Most már a paradicsom- és a paprikaültetésekhez várják az alkalmas időt. A szövetkezeti gaznak szorgalmára jellemző, hogy a Móra Ferenc Tszben és a Felszabadulás Tszben naponta abból keletkeznék parázs viták, hogy kevés a munka, több kellene. Eddig ilyesmire még nemigen volt példa. Bodi János pedig arról adott számot, hogy többek között a múlt hét végén már 30 ezer kataszteri hold kukorica magja volt a földben a járás területén, s mintegy 35 motoros, fogatos vetőgép szórja a magot jelenleg is. A mostanihoz hasonló mun^alendülettel csak az őszi vetések idején találkozhattunk a szegedi járásban. Érdekességként említette meg az osztályvezető, hogy állami keretből 750 vagon fetállótrágyát juttattak a járás tsz-einek, de mire a trágya kiérkezett a földekre, valami módon megduplázó-' tüntette ki magát. Megelégelték már a gazdák a sok késői silány munkát. Ezt tapasztalták a Új rendelet késeli az újításokról Tasnádi Emil, az Országos hogy a legtöbb problémát Találmányi Hivatal elnöke a munkaköri kötelesség köszerdán a Magyar Sajtó Há- rüli viták okozzák. Az Orzában tájékoztatta az újság- szágos Találmányi Hivatal írókat az újítómozgalom idő- most azt javasolja, hogy a szerű kérdéseiről. dolgozó akkor is fellebbezElmondotta, hogy az álta- hessen a szakszervezeti bilános helyzet fejlődésével az zottsághoz, vagy a bíróságújítómozgalom iránt; köve- hoz, ha felettes hatóságai a telmények nagyobbak lettek munkaköri kötelességei közé és az újítás fogalmáról al- sorolták az újítást. Hasonlókotott felfogás is megváltó- képpen módosítani kívánják zott. Ma már nem tekinthet- az újítás fogalmát és szilárjük újításnak, ha egy-egy dabb alapokra helyezik az ötlet csupán a tapasztalatlan- újítási díjak kiszámításának ság okozta mulasztást hozza módszerét. A készülő új renrendbe. delet rövidesen illetékes fóTasnádi Emil utalt arra, rumok elé kerüL Élüzemavatás és kiállítás a tervező vállalatnál Egy hete érkezett Szegedre a hír, hogy az Építésügyi Minisztérium az Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének egyetértésével 1963. évi jó munkája eredményeként élüzem címmel tüntette ki a Szegedi Tervező Vállalatot. E megtisztelő cím elnyerése alkalmából a szegedi tervezők több évi eredményes munkáját bemutató kiállítást rendeztek a vállalat Klauzal téri helyiségébein. Az élüzemavató ünnepségre tegnap délután 3 órakor került sor. Az ünnepségen megjelent és felszólalt Perjési László elvtárs, az MSZMP szegedi városi végrehajtó bizottságának első titkára, aki a Csongrád megyei és szegedi pártbizottság nevében köszöntötte a vállalat dolgozóit. A szegedi tervezők, a vállalat elmúlt évi munkáját Valentini Károly, a minisztérium tervezési főosztályának vezetője méltatta, majd átadta a kitüntető címmel járó oklevelet. Külön üdvözölte a vállalat vezetőit, akik közül Szebellei Mihály igazgató, Füzér István főmérnök és Dobó József főkönyvelő kiváló dolgozó oklevelet kaptak. Majd átadta Szabó Ferenc és Müller Vilmos tervezőknek az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, s az ezzel járó pénzjutalmat Az Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezete elnöksége nevében Horváth Béla, a szakszervezet közgazdasági osztályának vezetője, a minisztérium építési főosztálya, s a Csongrád megyei Építőipari Vállalat nevében Sípos Mihály, a vállalat igazgatója és a várost tanács végrehajtó bizottsága nevében Arvai József elnökhelyettes köszöntötte a vállalat dolgozóit. Végül Szebellei Mihály igazgató kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt (nyújtott át Hernyák Imre, Tarnai István, Réday Ferenc, Kocsis Béla tervezőknek, valamint dr. Boldis Pál jogtanácsosnak, és pénzjutalmat adott át a dolgozóknak. Képünkön a kiállítás egyik makettje látható, amely az Ogyessza lakótelep rendezési, építési tervét mutatja be. hullámzó kedélyek véleménye alapján mond ítéletet. nának mindenkit, akire csak számíthatnának a munkáA

z egyik vidéki gyárba ban. Valóban mivel magyakét évvel ezelőtt fiatal rázható ez a gyakorlat? Mimérnököt helyeztek. Külföl- ért szeretnek sokan valakidön végzett, ritkaságszámba ről »egyszer és mindenkormenő szakember, olyan sza- ra* véleményt mondani? kon végzett, amilyen jellegű Mert ^ könnyebb, mint az 2?5K2£l58S voíTa ««"» a munkáfiatal szakemberre új mo- 3át szemmel tartani. Könydelljei megkonstruálásához, nyebb, mint újból és újból Az még ki sem derült, hogy felülvizsgálni saját korábbi a fiatalember mennyire ért a c„i „„ 1 •„ 1 szakmához, de azt már né- véleményüket. Sokan kenyel" hány héten belül látták, mesebbnek tartjak rageszhogy a dolgozókkal nagyon kodni túlhaladott véleménehezen boldogul. Szűkszavú nyükhöz, mint a tények hautasításait, kissé lekezelő tására azt megváltoztatni. modorát nem tudták elfogadni. Annyit panaszkodtak PediS éneikül nincs jó vczerá, hogy az igazgató fogta és tés. beosztotta csoportvezetőnek . -k termelőszövetkeaz utókalkulációba. Végre Az cgyiK tormeloszovetkecsend lett. Más kérdés, hogy zet jó képességű tapasztalt a mérnök ma is ott van, fog- agronóniusát a vezotőség lecsikorgatva -utókalkulál* valtotta mert többszöri fiSzaktudasara persze most , ,, még nagyobb szükség volna gyelmeztetes ellenere mumint korábban, ezt elismerik lasztással súlyos kárt okoa gyár vezetői is. A személy- zott a közösségnek. Egy küzeti osztály vezetője már lönleges, gyógynövényeket többször javasolta, hogy állítsák vissza a termelésbe a mérnököt, hiszen az egyetemről került egyenesen a gyárba, akkór még nem tutermelő munkacsapat vezetőjének tették öt meg, ahol az egész kollektíva már évek óta megszokta, hogy munká, , , , juk sikere és személyes jövedott bánni az emberekkel, de , .... . , , ..... ' delmuk is mindenekelőtt a azóta munkatarsaival iga- lelkiismeretes munkatól (ügg. zan semmi baja. Elvegre el- Kezdetben fprde szemekkcl telt két ev, o is megtanulhatta, hogy kell a munkahelyen viselkedni. Nem és nem. Az igazgató nem hajlandó még egyszer -végigcsinálni azt a cirkuszt* vagyis nem hajlandó feltételezni, hogy az iskolapadból kikerült mérnök két év alatt tényleg megtanulhatott emberek között mozogni. Az igazgató nem hajlandó nézegették nem éppen jó hírű új vezetőjüket. Eltökélték, hogy -vagy megszokik, vagy megszökik* —, de nem engedték sem jó hírnevüket, sem zsebüket megkárosítani. Megszokott. Annyira, hogy nemcsak pontossága és lelkiismeretessége váltott ki elismerést, hanem agrotechnikai újításai is. Ezek pedig 50 százalékkal emelték a munkockáztatni egy intézkedése sikerét. Még akkor sem, ha a k7c~pa"t'7öved'elmét. termeles erdekei még a kockázatot is jogossá tennék. "Világos, hogy ekkor már , * a munkacsapat minden Es másutt: valaki koráb- egyes tagja elragadtatva beban fegyelmezetlen, megbíz- szélt az agronómusról. Felfihatatlan munkás volt. Köz- Svelt erre a termelőszövethen a köriilménvek kezet vezetősége is. Többben a korulmenyek is, az szörösen eUenőrizték az agember is megváltozott. De ronómusról szállongó jó híneve ma is a -rossz munka- reket. S miután meggyőződerő* fogalmával kapcsolódik tek róla, hogy az illető már egybe. És hány szakembert mft ember' mjnt korábban -ÍV- , . . volt — a munkacsapat tiltaallitanak felre, mert bizo- kozása ellenére visszahel.veznyos szakmai kérdésekben te őt a magasabb munkanézeteltérésbe kerül a veze- körbe, oda, ahol a tudásával tővel. Tegyük fel, hogy nem n3gvobb közösség javát szol, ., galhatta. Ezt az embert ma a volt igaza, hogy az elet a ve- környék egyik legjobb agrozetőket igazolta. Ok ez arra, nómusaként tartják számon hogy egyszer s mindenkorra — a tsz vezetősége nagy dicsőségére. Egyszóval: nemcsak a té, . . vesen megítélt ember érdeke rajott ő maga is, hogy teve- hibáinak levetkezése. Erdeke dett De ha nem adnak neki az egész közösségnek, hogy alkalmat a munkára, persze, az előnyösen megváltozott hogy nem ismerhetik meg az emberre fi féljen fel. De külemondjanak az illető tudásáról? Hiszen igen gyakran azóta kialakult nézeteit lönösen érdeke ez a színvonalas. jó vezetésnek. KiborM

inden munkahelyen takoztatni a képességeket, a „„ „ „ai helyere tenni minden emcsak az lehet a cél, hogy lehetőleg mindenki teljes tudásával, kiegyensúlyozott légkörben dolgozhassék. helyére tenni minden embert, hinni fejlődésükben, elősegíteni fejlődésüket. SALAMON PAL Csütörtök. 1964. április 30, DÉL-MAGYARORSZÁG 3