Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-23 / 94. szám

ünnepi könyvhét előkészületei A május 23-tól 31-ig megrendezendő ünnepi könyvhét elqkeszületei már előrehaladott állapotban vannak. A Kiadói Főigazgatóságtól nyert értesülés szerint a könyvhétre 63 mű jelenik meg 1.1 millió példányban. Ez a példányszám másfélszerese a tavalyinak. A kiadványok általáhan nagy példányszámban látnak napvilágot. A verseskötetek átlagosan 7—8Q0Ü példányban. a regények 20—30 000 példányban, a klasszikusok között pedig akad százezren felüli Réldányszámú kiadás is. A megyei és helyi rendező hizottságok már megkezdték j az író—olvasó találkozók, irodalmi estek, irodalmi ismeretterjesztő előadások elő^zitpsét , A könyvhét alatt a könyvesboltok a szükségletnek megfelelően meghosszabbítjuk a nyitvatartási időt. A városi nagyobb sájrakban egész héten árusítanak. A rendező szervpk a könyvárusítást pagys^ahásu könyvtombojával kapcsolják öszr sze. (Minden 2q forintos könyvvásárlás után égy-pgy tombolajegyét adnak. Áz első díj egy tízezer forint értékű, szabadon kiválasztható könyvtár és egy háromajjóq köpyvszelfrény. A legkisebb nyeremény 300 forint értékű kpnyyutalyány. (MTI) Szakmai-ideológiai viták 14MMM MŰIM -aeSzakniai-ideplógiaj VU$: így qpvezik qzokat a fenápskózáspkat az egyetemen, amelyeket egy vagy több tápszpk" íéléyepként Ifetszpr-ppvpm'szpf rendez pz okfefpszpmpfyzet száiyiára, hogy egyegy icfpp.logial szempctflfbúl'js fpnjqs és akjuqlfe tudományba probfpmát n;pgyifessunpk. Mi a céljuk, jelen; gük. fpláfloíuk és eyedméqyüjr ezpkpgk a tanácskozásoknak? Ezekről a kérclésekypj beszélg'effüpk df. Fuuyp Antal egyetemi tanárral, a József Attila Tudqmányegyetem 311%!- és ' jogjuuqmányi karának dpkánjáva'j és dr. V,Htt,-p]an Tibor egyetemi tanárral, a bplcsésipltúdpmanyi kár dékánhelyettésével. Célok és feladatok A szakmai-ideológiai vitálp célja, hpgy egy-egy tudományát; legifjabb eredményeit az qkjatók kiitikailqg értgkeljpk, s a megtárgyalt kopgrét anygg segítségével, alapvetői, idqológíai ^érdeseket közelítsenek meg. 4z p feladatlak tgbát, hogy — ryűRt a nevük is mutatja — az oktatók szakmai és ideológiai fejlődését szolgálják. l'prmps+atespn nqm ezqk a piték az tgügaúji eszközei az egyetemi oktatók képzésének- Más formái is vapnak ennek, mint például a diszszpytáeiq|p, dPigözatok megbeszélésé- a munkatársak beszámoltatása és jgy továbbiig, mint a szakjnai-jdpQlQgini képzés kiegészít fii, ezpk a YÍÍftk feflfes. jelentós szerepet fölfehek be. Az élő, pfeven, ízgajmnsan ákfetaS nyoldétníik mpgyjtatása alkalma* orra is, jfegy a tqrfeftfthnigyakmint számára tatittaftöp'fftf ngj'fjtsqií. Élst és tudomány A vifek módszere magázol épfetődden nem az, hogy mechanikus módon ideológiai tételekből közvetlenül mulassák ki — például a jogi karon — ilyen vagy olyan jpgi jnfezménynek, megoldásnak, tormának a szükségességét. Arr.pl van szó, hogy bizonyos ideológiai tételek napjainkban is aktuális tartalmát kell tisztázni, megbeszélni, megvitatni és ezt alkotó módon felhasználni a gyakorlat számára. Az állam- és jpgfedftmíínyi karon tartott' egyik legutóbbi szakmai-ideológiai vitán az államjogi, államigazgatási és düntgtőjogi tanszékek Qkfetqi egyes jqgppliíikai kérdések társadalmi tartalmával foglalkoztak. A büntetőjogi és büntelqpljárásjogi tanszék oktatói a meggyőzés es a kétszer prpbfetajíf Vitatják meg- A nemzetközi jpgi tanszéken az új szellemű jiemzetko-i jpsról tanácskqzjqk. A Rplgárj jogj és q muRknifigi tqnszpk ogfetpi ÚTiíexnenes fiélci dékanttplyetfes és dr. Nngy László tapszekvezetp egyetemi tanár referátuma alapján a tervszer.4 termelésre qsrtqrczés jpflj esz/cqspjnpk problematikáját vitatta meg. A két referátumban egyebek közt szó esptt a tepvszerződéseknek (szállítási, beruházási, stb. szerződések), a minőségvédelemnek, az qj'toi jognak, az úgynevezett felelősségi következmények népgazdasági hatásának, valamiijt a vállalati rmjqkaszeryezásnek. a munkaberréndszer jogi vonátkozáspinák probiematíkájárói. A vita véggn érdekes yállalas szé}éiett. Az egyetem okfetoi felmerést végeznek mqjd a vállalatoknál, hpgy a kifizetett jpólfségpk milyep méretűek, és bogy miképppn líá'fnajk a nyet'eségrészesedpsre. Á vizsgalat fo szempontja, hpgy megállapítsa, eléggé hátrányosak-e ezek a kötbérek, vqgyis hqtásuk elég nagy-e ajihqz, ifpgy elkerülésükbe ösztönözzön. Az elemzés eredményét az egyetem pkíatpi feldolgozzák és nyomiatásban is megjelentem. u| hangversenyevacj műsortervét Az első hazai május l-ről Katonai és rendfri szuronyok át i/sMót>an Még ma is — 7f év távlatából — dpbbenetes gfŐv'el Íjat az olvasóra mindaz, amit az 1890. április 29-én megjejRb1 jhinólíhnn íftak- Az qlfja3lirol bl^sa éjq tpj-ténelem sugárzik. Európa mmÓPfl . fií-szásáhnp '•állal;,a hangját a kizsukmanyoii munkásosztály: a párizsi munkáskongresszus hatására az elnyp'mptfak a-kcipba kezdenek. prno: A helyi ^tojja} hogy a felvonulók elöl „elísgjslisk s térd'. • Berlin: 4 városban ólloma^ozo katonai alakulatikui ajgg tqjtépnyel já"ák pb Bittest: A ferpnp- és józsefvárosi légszeszgyár (io]gozpi sztrájkba Ipptefe. KöVpffehk: a naó' P Ófás mankóidét (}fl-il prát dolgoztak), 50 szazaiékos fizetesemebMh valamint a társulat kezelesé: 'fen ]p)'ó figtesfegéiy-ppn?1?1átadasat az alfalano's munráSsegcly^pneH : • ; A óó' sza ?ose§|édek sztfájkja tovább art. TCcivétéfesőik nem teljesítése esetén kivándorolnak Bécsbe, Sgrlinbe és Párizsba ... a jogaíkóri kapóid ÍPrencvárosi njhpbmóksi i katonaság szurpnyrohámma'l oszlatia szét... A városrész küiönbőzp pontjain ínz van • • • Ilyen volt a fpré"fjc.iózsefi i,boldog idők'1 " sajtójának nébány napi híranyaga. © Három dzsidás, huszárok, . rendőrök... A megsárgult lapokaf olféftptö.b? I mfyíftku jefefem, ami belfetdon, külföldön egyaránt lapaszfilfoaíé ¥rh nz' hbn'hddó psztályok részéről. Számtalan híraöás felpnt . meg arrój, hogy a mdOHé^ÓO Európaszerte készülnek a május l-f tfjjngpjegejj megtartására. A szervezeti feimbásqli vezetői felvonulási szándékukat írástan fctaóttpb á rhtapégíi íókapltánnyáj, aki va[aszaban az alábbiakra vqnatkozva bo ...4 ha jelent is tudomásul nem vétetik és a gyűlés megtartható neifi Igsz. mert a beiefentés nem felel meg az 1848. éfUahs 2'sr«n Mt 2?6. számú rendelet alaki ifglfetóleinek; a.z április 9-én keif beadvány az egyes csoportok felvonulását olyanrnódon jem mP£t (tviely már eleve a 3176 1390. sz. kelt rendcls. megszegésének tekinthető. Ugyanis a fejit érintett fdka" PBgntjt elvi fiatqrpzát ^zerijjí miijdeá fiinteté$sz'éru jfícm felvonulás, amely altal az utpfli psatfekflzpsg és a közforgalom megakasztása elemeztetnék, a jjözrejfd és a iOiítíttfl veszélyeztetőéinek mellőzendő . . Fgtanntata s^páry ta1" ugyntiniszter a íqvagqsban megjelenő lapq^bafj az aláfcj: biakat adta híryl: "4BWH 3fls(tl? háToyn sug^tfítt őnszqr érkezett ft fgvarpspg PebfédrŐk Tatáról yediy itatígtfeh'tvi dfeidós. Fpireáfieftek 0 hprív edkajzeti összes gyakig zflsztgqljqkaj f*. Az qlFqnqrenágTségn'ef mindfn'fajtq szabqcfsqgglqst leáiiitóftftk..." A szei'Vjízett dqlgozé)k vezpj.őin.ek lóllebezésere a főkqmtqriy ily koflájqzó natárözátbí' adotj jri: „A gyűlés q bejelentés szerint május 1-én délután 3 árqkar kezdqdik és 5 áráig befejezendő, hpgy p csejpprtqnkénti elvonulás 6 óráig befejezve legyqi}. A felvonulásnál. valamint az elvonulásnál is. zqsz]ók, jnluéfíwk mellőzendők, hasonlóké ftfwn zene, ének és csendháborító zgj y^z egyes csoportok kirpnejpjesi 'tejein egy-egy fqqcfyfsegi tisztviselő fog áki q felugyefqfí íef jqegmzgtott. A csóportps fcfvpntifqsqql a Kerépesi-iíi. ftlfgf Ú-iftfáj Ándrássy-ű't, szóba} q fqkpzlpkedési vón'qlak melfpzendök'* © Kwenlét^pr? a katonaság szervpzett előzn munbásqb „ygn etflzmenyeb jípzepajte |íeszültp)í fel uz ej{K) magyqr rijájtjs 1. megünpeP'éserp. A tajjjay- és a hadügyminiszterek jefentps rpnqqri es katonai erőkej vezenyeltek a Ligetbe. A középületeket, gyárakat katonai ÖÍSPS vptte korul a Ppstí nírlftp máins l-l szamának 7. oldalán Pót olvashatjuk: ,.A fegyveres erők lépése esetében q legnagyobb szigor fog alkalmaztatni- (tt mindjárt megjegyezzük, Jjgou a kqtqnqnak 0 "Dicnstregjerqcnt« értelme ben csu-. pán éles töltéseket szabad hqsznáiniok, 'vqlqmirit, hogy a magasabbra lövés tiltpq van}'' Amint olvashatiHk, mpgfélejjjJjlpspén nem VOlt Ijian/,\z ünnepség után meájpl'-nf uisagokbói kitnbik, begy Budapest muntasái hóm fptjpntek meg a fenypgptésqkjpl. Eilenkezpíeg! A íeivonuiáapkpn rpsztyevők 'jpjszáma sqkr szqrpsa volt az pngpdelyezetjnek. Az pgykopi tudósító jpíi'ása szerint szpmpt gyönyörködtető látvány volt, amint Üjpest fplql a Váci úton baladva bárom ezer fekete ruhába qltözött munkás között ezer fehérruhás munkásnő haladt. © Ezrek az utcán A déli órákban a város kü lönböző poijtjairól megindultak a munkások sokezres tömegei. Ízelítőnek néhány számadat: „fjbqdai Hajpgyár 1600' fo) f órakor a gyjjf elqfti térről, vezető Bálazs Mjháiy; fibhd3i nitataszítpk (2q fp) Laios ptpábol. vezeiq Brandt 4d"U'i süipk (1000 főj 2 órakor <j Ljób pipa 28. alpi; Ganz-féle vagqngyár (200Ü fő) 1 órákor 'á' ÉSbányai* útf ról, vezető Kálmán Lajos; pipeszek, psjznjadiák Í8QQ főj a Stáciq' qtca j5. szám alól 1 prakor, vezető Vankó Károly . . .'I é.s még SRkjjjg ídózr hetném a történelmi adqtor kat. A tudósító — majd háromnegypdszáz pyvel ezelőtt — így látta 4 pesti múnkásoij nagy spppgszgpjlpjpj. „A csapátolc katonás rendbey érkez-gek. Zqri SRrflféjfen jönnek a város minden részéből. a Liget határán kibontják a'zászlót magasra emelik a jelszavakat hirdetőtáblákat, amelyeken a párizsi fcongresszus három nyolcasa sötétlik: 8 órai mqnkpdp. órai alvás, 8 órqt szprakozás ... Megilletődve. szintq elfogódvq yg?»gjf Rdff, áll?1 0 fák közf qzyqk rqorqjiq' Őqngzik, s a zászlók tömdge ragyfíg ft rnpbw- Arpl0eiéz<ísúkre rairva... bizva-biznafc valamiben, ami helyzetükön segít." 4Z plső magyar május 1-i ünnepség utáni napokban megjeleni újságok rövid hírekben közölték. hogy a rendőrség a különböző üzemekben és gyárakban munkás vezetőkgt tartóztatott lg. De hasztalan volt a fenyegetés, a szuronyroham. 4Z eszme élt tovább, diadalmaskodva az elnyomókon, az erqszqkpri. Doroszlai Gjörgy tik. Történelem és esztétika A bpl'5seszettudqmányi kqron fpgutóbb a flqmaqd reaíizmysjpí rendeztpk szqkmal vjtqt. Középponjjaban Boscji muvpszéte állt, akit többen a rijodepn festészet ősének tekintenek, csupán azért, merj njűypiben fantasztikus fprmaj megP'dósokat alkalmazott. Dr. Wíjtman Tibpr refprátupia és a vija megállqIlítqtta. hogy a híres flamand í'esjő művészplénak sajatpsságai a xy. század yégi fjandtiá appttságaibql mebUjagyafázbajq. Ijf ugyanis, a feud.abznip8 eyófs> bjftaipn válsága kövpfjcpzptt be, de úgy, hogy a manufakturális kanijálizmús nem alakulhajptt ki- Bqsch fantasztikus elemPl>kpl építkpző festészete ebbpn a fojtp légköpben született. Ez a feszültség azopban magától értetődően negt i tr.odern. A yjja azérj fe jelentős volt, mért Di'zbnyította, hogy a történelmi szemlélet érvényesítésének milyen nqgy jelentősége van qz észlel1 problémák megoldásában. A Filharmónia dzosedi ^aratqinak ' Ü'ársa^ága legutóbbi üléspn megtárgyalta Ós elfogadta az őszei kezdődő hangversenyéyad műsortervét. E terypk szprjnj q következő szpzdbbair a ' Szegedi Nemzp'ti %|ni3a?tan ta nagyzenekari konceptet tqctabáb, s mPa^í-Tftzik a kam§: rqzenpi hangvprsenb-bprlpfekpj is. pz utóbbiakat azonban azzal a változással, hqgy az edRigi báróm, iigyrjpvezeU B. C, D sorozat hplyett kat kamárzpngi béplpfet szpi*veznek. A hangVerseijy-I„íogátp közönséget azonbqn nppi érj fcftrpfedftí- E tarIetpk kpnpprtjpinpk számát ugyanis fejpmef}?:: egy-egy sqpqzájbqn az pd'giPl0Pl eltérően nem négy, hapem Öt hangversenyt rendeznek- Az eddigi D-bprlpt helyett pedig hárpm konpprtből álló sppcjábs hangvqvsqny-.soxozqípí szerveznek Korunk kamarazenéje címmel. A kamarazenei hangyepspnyek száma npm csökken, hanem eftj elkqftik. Az évadnyitó nagyzenekari koncertet októberben rendezik meg. Ünnepi hqngverseny fesz ez, kapcsplódik Szeged felszabadulásának 20. évfordulója alkaimáhól tartandó ünnepségekhez. 4 hangverseny műsorában az új mqgyqr zpne több reprezentatív alkotása szerepel: Bqrtpk Béla Divextimentó-ja, Kodály Zoltán Galántai táncok és Szabó Ferenc Föltámadott a tenger című műve. A hangversenyt Lukács Ervin vezényli, s közreműködik o Szegcdi Zenebarátok Kórusa. A felszabadulási ünnepségekhez kqppsolódik az pktqberi kamarzenpi koncert is. Igor Ojsztcah, a világhírű szpvjpt begedúmüyész szereRpl ekkor Szegeden. Hazánk felszabadulásának 2q. évfordulója is Üfelta1 bangyemeuy kö^zpbji. A jövő |v áprilisaban a Tátrai yilmqs vezette Magyar Kamarazenekar ad konpertet a Sjzegedj Nejuzeii Siztnbáibaii. Mü^prukpn egypbpk kpzí. áz Üj 'maeyar zehp egyig szjnvonalas qlkolása, Sárkö-i fsjjyán fílqxinétverse-nye szeRfeg egy ünnepi hangverseny fesz a köyplkezö évadbap. yqszy Viktor "karmesteri múkpdósének 40, évfordulója qlkglmából ünnepi koncertet --,-ndcz a 8-rtój> l_íéla filhapmónikus ..enekaies a Szegedi Zenebarátok Kójrusa. A két együttes — a iubilálR karmestpr vezetésével — Bqch János passió című művét mutatja be. Az ifj évadban több kylfejfdi műpész is Szggedre iátpgati A kqzönség a nagyzenekqri hangversenyeken Carjo Zecpbi oiqs^ kqrmpsterrei, Enripo Mqinqrdi világhírű csellistával és Malcolm Frage? zqpgpraművésszel tajálkqzbat. A kamarzenekan hangvemenyekon P. Bad-uxaSk oda. Vlqdislav Kendra zongoraestjét hallhatjuk. Lehel György vezényletével a rádiózenekar is szerepel Szegeden. Koncertjükön a tqbbi közöjt Bartók Bélq hatalmas alkotását, a világszerte nagy sikerrel játszo-tt Zene húros és ütőhangszerekre című művét is előadják. Jelentős szerepet kaptak az új évadban a szegedi művészek is. Bódás Péter, a Bártók Béla Zenekar kíséretével Meqdelssohn zongoraversenyét játssza. Vezényel: Sándor János, a jónevű fiatal karmester, aki ez alkalommal rpütfttkozik be Szegeden először, önálló kamarazenei hangversenyt ad a Zeneművészeti Szakiskola több tanára. Középiskolás énekkarok seregszemléje A regiizmus itali HU • átíh ifi djfeeR ögvik kós^jjő muutaitaSH tavpfetp része a ajj•láp a Xffliizmqs es ft íftbrppimmíwpk pfeüfpmq\vq} feglajkoziak. A vitq alapjául s?qigáió dfllSR?ftt )iúipubsősgt fejj bét eddia azonos tariaimópab tartóit esztétikai tétel kösött. üt'Tamás Attila szerint az, hogy az irodalom tükrözi a valóságot, nem azonos azzal q másik tétéilei, hogy az irqdftJomnak és a többi művészeteknek fő feladata a vqlóság tükrözésé. A művészetekben riém a megismerés az elsődleges, pem ez ,qz aíapfHPkciő, banprji gz ember pumegvqffozfetáSftíiafc jgényea vitában eiientéjes véfemenye}? js eibpn^fetjftk"\régsq* mpgóldáa természetesen nem s^ujpjptt. LbÜR? majd további viták, rriegbta szelesek.' tanulmányok segítenek hozzá. a Ságvári Endre Kulferáljs Szemle újabb jelentős eseményét bonypi'totják ie tegnftP pstp a Ságvári gimnázium nagytermében: a szpgpdi középiskolás énebgarpk verseqypt. A versenyen het isgola kqrusá indqlt. Az igényes műsor végén a bj'puó bizRtjság az alábbi ér" tekefest hindéjfe ki: ftfftnK" íóközfttui kapojt két gözéRfehftfa köí'ü^i- A Tpmörkény awnázuiin — karvezető ÚTMibqlvka Gyqrgy es a ŐÜftvári gimnázium — karvezető Szécsí József — énekkara. Ezüstfglcozqttql három Iskpla kórusát jutalmazták: a Közgyzdqsqgi Tqclínikum slatisztikqi tegozatq — karvpzptő Kópzián ./qzs'ef —. a Rózsa Fqrénc gimnázium — k'aftfezftp PPÚU erzsébet — es q flqdqoti gimnázium — karvezető -ÍRÓ Ele — énófeUaral. Bronzfokazqtot kűRojt az Építőipari fechnikum és az ptáészfH Technikum kprtlSa. ——rst Négyévi szabadságvesztésre ítélték a többszörös tolvajt Tegnap ffe'Híán mímdófe ítéletet a szegedi járásbíróság dr- Fedor Attiia-tarjácsa ta' stadfe taritafetap. qn Sándor Szegpd. ojhalpm ujcq j/b qfem' fifeW IftHfi? feVply Ftatazerpspn( felkereste a szegedi bóFházakat Ós qzokban a lakásplfbftn, ataí Pem fefe'l senki j qlgufecsai behatolt, s külónbpZP haszná'ati tárgyadat lppptt 'pl, Plős^erejejjpl készPénzt. összesen 44 ezer fopnj értéktanáprilis 25-ig köíise Hfeg a bÓtapz vqjó jégszállítási szerződését 4ájus bónáPra, befizetés) április 25-ig. UW VERZÁL irrsz Gogol utca 28. Tavqjy nyáron nagy felháborodást keljett Szegeden a bír: a várasbat} szereplő ,, magyar fUjbóTÍVRlfiíRúRi' jhalpm tagjait megloptak. A fettes jjj js ^án Sándpr v0jj, ú pieiafeíi labaarRgőktR} pö fpr'niRt töpfljt el az iíltfljőból, mjg ajok a pályán játszottak. lón tandfif' rendbeli jpgtafen bebafeiaa útján elkpvetetj jppás, valamint jppáij kibérlpjek miafj négyévi szabadságvesztésre ítéltég, és (j évre eltiltották á 4flzügyekjpi. páq Sándor ugyevej kappsujgtban ajlt a bíróság plfljj Kiss dőzsgf, Hajnóczy ptpa 3. szam a,,,;: laHmt is, abij őtrendbeb jRgtalan behatolás útján elkövetett lopás hűnsegédi pűn. résfesség és orgazdaság miatt 3 bónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az íjélet jfiss József esefebgn jegerős. S 79 943 Csütörtök, 1964, április 23. OÉL-MAGYARQRSZÁG 5